Gazdák Lapja, 1902. augusztus (1. évfolyam, 32-35. szám)

1902-08-07 / 32. szám

hára és lóra el kellett rendelni. — Sárköz-Újlakon augusztus 5-én ismét 1 ökör lépfenében elhullott. Berenden járványosan lépett fel a sertés­vész, sok betegülés és elhullással. Mikolában a sertészvész megszűnvén, a zárlat feloldatott. Görbéden a sertésvész augusztus 5-én 9 udvarban megállapittatván, a zárlat elrendeltetett. Országos vásárok: Debreczenben augusztus 4—12-ig, Nagy-Somkuton augusztus 13—14 én. Sörárpavásár. Az O. M. G. E. úgyis, mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövet­ségé­­gének Központja, a Borsodmegyei Gazdasági Egyesület, a miskolczi Kereskedelmi és Ipar­kamara és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Miskolczon augusztus hó 28-án országos sörárpa vásárt rendez. Részletes szabályzat a Szatmár­­megyei G. E. titkári hivatalától beszerezhető. * A vasúti új hídnak áttolása aug. 5-én, reggel fél 7 órakor történt meg. A vasúti mér­nökök ezáltal kiváló munkát végeztek, amely tisztességére válik a műszaki tudásnak. Alig háromnegyed órai munka után az ócska híd helyén állt az új vasszerkezet, és a következő vonat már ezen érkezett be. HASZNOS TUDNIVALÓK. Egy kiváló almozó anyag. Alomnak majd­nem mindenütt szalmát használnak, a­mi, tekin­tettel arra, hogy olcsó és bőven van, helyes is , de ott, hol szalma nincs elég, vagy ahol könnyen szerezhető be a tőzeg és nem igen kerül többe a szalmánál, ott csakis a tőzeget kellene alom­nak használni, mert az puha fekhelyet nyújt, az ürülékkel jól keveredik, azt jól felszívja, megköti a könnyen bomló nitrogén vegyülete­­ket, szagtalanná teszi az istállót, konzerválja a trágyát. A szalmának felszívó képessége nem oly nagy, mint a tőzegé, mert míg a szalma súlyának csak 2­3-szorosát szívja fel, addig a tőzeg 6—8-szor annyit képes megkötni. Egy baja van a tőzegnek, s ez az, hogy megnehezíti az állatok tisztán tartását; de ezen a bajon is lehet segíteni az által, hogy midőn azt az ál­latt, alatt elhintettük, tetejébe még vékony rétegbe szalmát helyezünk. Különösen lóistállókban taná­csos a tőzeget így használni, mert a lovak fél­nek a tőzeg sötét színétől s nem akarnak arra lefeküdni. Mint trágya anyag is igen jó szolgá­latot tesz a tőzeg. A burgonya termőképességét hathatósan csakis trágyázással segíthetjük elő. Foszforsav iránti szükségletét az istállótrágy­a fedezi ugyan, de azért foszforsavban körülbelül szegény talajon az istállótrágyának kiegészítése foszfor­sav trágyával nagyon jövedelmezőnek bizo­nyult. A nitrogént is lehet műtrágyában adni, ámbár kétségtelen, hogy az a burgonya szá­zalékos keményítő tartalmát leszállítja, de emeli a holdankénti termést. Főleg salétromot adnak, és­pedig egy részét az ültetésnél, másik részét az első kapálás előtt. Az ugorka nagyban való termelése nagyon jövedelmező, termelése nagyon ajánlható főleg oly középbirtokosoknak és kisgazdáknak, kik nagy városok közelében laknak, hol mindig biztos piacz­­ra találnak. Ezt a következtetést vonhatjuk le a znaimi földmivelési és szőlőmivelési iskola je­lentésében levő czikkből, a­mely szerint egy hektár uborkának tiszta jövedelme 377 forintra, vagy egy­ kát. holdra átszámítva körülbelül 21­5 forintra rúgott. A termelés költsége és pe­dig telektőke kamatja, szántások, istálló és mű­­trágya alkalmazása, mag, ápolás, aratás, válo­­gatás, fuvarozás stb. 438 forintot tett ki , — ezzel szemben 2500 tányérról 815 frt. nyers be­vétel éretett el. E számokat olvasva önkényte­­lenül is felmerül a kérdés, hogy miért alszik a magyar gazda s miért forszírozza mindig csak a búzát és ismét a búzát. KÜLÖNFÉLÉK. Szatmármegyei Gazd. Egylet tagdíj nyugtázása. Állatvásár kimutatás. Augusztus 6-án tartott heti vásár alkalmá­val a következő lábas jószágok hajtattak fel: L­ó........................................... 870 db. Szarvasmarha....................... 997 db. Sertés...................................... 686 db. Juh, bárány ............................ db. Terményárak. Előbbi 901 902 össz évekre. alapító k­o­r­o­n­a Mult szám összege 200 96 115 228 1170 1809 334 Kovásznay Zsigm­ond Szatmár 6 6 335 Horváth János Szatmár 6 6 316 Szombathy Ödön „ 6 6 337 Nagy Lajos „ 6 6 12 Összesen 200 96 115 234 1194 1839 Nyomatott a­­ Szabadsajtó“ könyvnyomdában Szatmáron. 1902. T­E­R­M 6­M­­ Sza­tmáron Epasteu i Vtikr.|frt.|kr.c-11 kr.| frtj kr Tiszta buzi . . . Kétszeres............ Rozs...................... Árpa................... Zab....................... [’engem­ ...... Kása...................... Keher paazuly . . farka­s ... Szilva................... „ füstölt . . . Repcze ............. Krumpli zsákja . Szalonna............ UJ 6508 685 560570 5955—510 525 620 630550 530540490 800850 450 550 460—— _17—18­­—— 1015 120 150— 65—66——— 610 5­40 570 1­10 35' Melléklet a „Szamos“ 63-ik számához. I. évfolyam. Szatmár, 1902. augusztus 7. 32-ik szám. GAZDÁK LAPJA. A SZA­TMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET­, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY EGYLET ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden csütörtökön. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai a „Szamos“ csütörtöki számával együtt ingyen kapják. — Cserepéldányok a szerkesztő czímére küldendők. — Szerkeszti: Poszvék Nándor egyl. titkár. Titkári hivatal Szatmár, Bercsényi-utcza 1. szám, hova a reklamácziók is Intézendők. A vármegyei Gazdasági Egyesületek moz­galmai. Az utóbbi évek közgazdasági politikájá­ban a mezőgazdasági érdekek védelme mind jobban előtérbe nyomult s egész tábora van már, s pedig hatalmas és egészséges, erős tá­bora azoknak, kik e hosszú időn keresztül elnyomott érdeket nem csak fontosságához mérten egyéb érdekeinkkel megfelelő arány­ban istápolni, de sőt a múltak mulasztásait is pótolni igyekezne. Az agráriusok tábora mind erősebb tért foglal e munkában. E térfoglalást csakis az egész gazda­­társadalomnak hosszú lethargikus álmából való ébredése után annak együttes lelkes mun­kás­ága, tömör szervezkedése volt képes el­érni, a­mi a gazdák érdekeit képviselő szervezetek, a vármegyei gazdasági egyesületek szorgalmas tevékenységében élénken megnyilatkozott. A gazdatársadalmat felébresztő munká­ban nagy része, sok érdeme van a köztelek­nek, ki néhány éve a vármegyei gazdasági egyesületeket, mint a vidéki gazdatársadalom szervezeteit a Gazdasági Egyesületek Orszá­gos Szövetségében egyesítvén, az eddig szét­­forgácsolódott erőket közös akczióra, egymás­sal versengő tevékenységre ösztönözte. A nemes verseny nagyobb fokozása ér­dekében megnyitotta hasábjain a gazdasági egyesületek mozgalmainak szánt rovatot, s állandó figyelem­mel kísérve azok munkássá­gát, e rovat rendszeresen beszámol mindenik Gazdasági Egyesület működéséről. Tagadhatatlan, hogy e rovat az egyes egyletek között kifejlődött nemes verseny fejlesztését nagyban előmozdította s és ezért érdekes tükréül szolgál e rovat az egyletek élénksége, mozgalmas tevékenységének, noha e rovat közlései nem is hajszálig mérv­s adó egyik-másik egyesület munkásságára, át­lag bizonyára mégis jellemzője azok eleven­ségének. Áthatva a nők fontosságától, gazd. egyesületek működése­tájékozást szerzendő, Köztelek utolsó 7 félévi tartalomjegyzékében a említett rovatából, kivontuk az egyes várme­gyei gazdasági egyesületekre vonatkozó köz­lések számát, amiből örömmel győződtünk meg arról, hogy a mi vármegyénk Gazdasági Egyesülete a 7 félév átlagában az Arad­­megyei Gazda Egylettel együtt e rovatban legtöbbet szerepelt, így, mert nem vagyunk annyira elbiza­­kodottak, de még nyilvánvaló, hogy egyik­másik köztevékenységéről nagyon is elismert egyesület e rovatban méltó helyét nem fog­lalja el, be kell látnunk, hogy mellék­körül­mények nem engedik, hogy e statisztikából szigorú konzekvencziát vonjunk, mégis jól­eső örömmel győződünk meg arról, hogy Egyle­tünk elevenség dolgában az első, elismert tevékenységű megyei Egyletek mögött leg­alább is nagyon nem marad el. Kuriózumból közöljük e kimutatást, az egyletek oly rendben való felsorolásával, amint e­z félév alatt több közlemény jelent meg működésükről a szóban forgó rovatban.

Next