Gazdasági Lapok, 1858 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1858-04-22 / 16. szám
Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél , al el után a m. gazd. egyesület köztelkén, vagy a könyvkereskedésekben , vidéken , minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentes levelekben. Megjelenik hetenkint egyszer, minden csütörtökön, másfél—két iv, a mellékleteken kívül. Előfizetési dij: Egész évre 10 ft — kr. Fél évre 5 „ — „ Évnegyedre 2 „ 30 ., PEST, 1858. Április 22. X-dik évi folyam első fele. TARTALOM : Uj Magyar Füvészkönyv. — Londoni közlemények. IV.— Vidéki egyesületi mozgalmak (Hevesmegye). — A Howard-eke. (Folyt.) — Vegytani levelek. II — Válasz a tengeliczi juhászat ismertetéséhez tett észrevételekre. — Évszaki tudósitások. XIV. — KERTÉSZET: A figefáról. (Vége.) — TARCZA : Közintézetek s egyesületi működések. — Újdonságok. — Gazdasági és kereskedelmi tudósítások. — Melléklet. nm. báró Sima Simon ur hazafiai nagylelkűségéből kitűzött pályakérdések közt, a Magyarországban vadon növő, vagy mivelt növények meghatározására szolgáló , s a Magyar Gazdasági Egyesület által kinevezett bíráló választmány egyhangú ítéleténél fogva 100 darab arany jutalmat nyert ,, (J Magyar Fücészkönyv “ nem sokára sajtó alá kerülendőén, az írók, Brassai Sáránéi és Kovári utílusa urak szívességéből közöljük az alább következő mutatványt azon óhajtással, hogy a hazai irodalmunk, s különösen a mezeigazdaság érdekében fontos, s a maga nemében annyira jeles munka, a tudománykedvelő gazdaközönségnél minél nagyobb hazafiai s méltán megérdemlett részvéttel találkozzék. * * * CZIKSZÁRFÉLÉK (POLYGOXEAE) Juss. gén. p. 82. — Meisn. monogr. Polygon, p. 2. — Parti, evd., nat.p. 107■ — Endl. gén p.304. — Endl. enchir. p 187. — Meisner in De Cand. Prodr. t. XIV. p. 1. *— Gönczi vezérkönyv. 288. I. Virágai tökélyesek vagy tökélytelenek. Leple 3, 5, kilevelü vagy hasábé, fű- vagy bokrétanemü, a belsők gyakran nagyobbak, s a maggal tovább növök. Porodái a vaezok kiszélesedett s a lepel tövével egybeforrt lapjának köréből növök, határozatlan számuak, a lepel leveskéivel majd szembesek, majd váltogatok; portokja két kopácsú, hosszában festő. Magdona egy, szabad, felső, vagy a lepel alsó részével egybeforrt, félig—alsó , egyrekeszű. Magcsája egyenesen álló. Bibeszára 2—4, néha összenőtt. Bibéje bunkós , lapos vagy ecsetforma. Gyümölcse nem festő makkocska, a nagyobbodott lepellel fedett, vagy azzal egybeforrt. Csirája egyenes vagy görbült, többnyire a lisztes fehérnye oldalán fekvő, ritkán abba zárt. Levelei változatók, többnyire épek és épélűek; fiatal korukban visszatüremlettek, hártyanemű szárölelő pálkások, vagyis sarusok. Leplei aprók, zöldek, sárgások, fehérek vagy veresek, soha sem kékek vagy tisztasárgák. Füvek,nálunk , különben cserjék, ritkán fák is). Vannak közöttük vízi, nedves helyeket és száraz kopár homokot szerető növények. Találhatók az egész föld kerekségén; legtöbb faj az éjszaki félév mérsékelt vidékein él, összesen eddig mintegy 700 faj ismeretes, melyek 32 nemre vannak felosztva. Európában nyolc nem, és mintegy hatvanöt faj; az austriai birodalomban három nem és harmincöt faj terem. Leggazdagabbak e részben Ázsia és Amerika, az elsőben a fajok számának egy harmadánál több honos. Flóránk területén három nem, és harminckét faj díszült, ezek között hét faj, úgymint a havasi, hegyi, és kertisóska fórom, a veselevelű makkszárny, és a tekert, fiadzó és havasi czikszár csak havasokon és magasb hegyeken, a legutolsó csakis az erdélyi és bánsági havasokon jön elő. A pázsitlevelű czikszárt eddig csak Baziásnál a Duna partján találta Wierzbiczki, és utána mások. A tengerparti czikszár csak Horvátországban és a szigeteken a tenger partjánál, míg a homoki czikszár flóránk egész lapályos részében közönséges, de Németországban nem fordul elő, sőt már a szomszéd Austriában sem. A vesszős czikszár és hegedűs lórom a ritkábbakhoz tartoznak. A mivestek közül különösen négy faj gyakori, ezek közül három külföldi, egy pedig, a kerti sóska lórom, havasainkon vadon is terem . A pohánkát nagyban termesztik lisztes magvaiért, a puskaorr a legelterjedtebb közönséges kerti virágok közé tartozik, s a nagyobb falusi kertekben 31