Gazdasági Lapok, 1858 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1858-10-14 / 41. szám

Megjelenik hetenkint egyszer, minden csütörtökön, másfél—két év, a mellékleteken kivül. Előfizetési díj: Egész évre 10 ft — kr. Fél évre 5 „ — ,, Évnegyedre 2 „ 30 „GAZDASÁGI LAPOK „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.1 ‘ Előfizethetni helyben a szerkesztő­ségnél , ülléi­ uton a m. gazd. egyesület köztel­kén, vagy a könyv­­kereskedésekben 'vidéke­n , m­inden cs. kir. posta­­hivatalnál, a szerkesz­tőséghez utasítandó bérmentes levelekben. PEST, 1858. October 14. 41­­-dik évi folyam második fele. 1858 September 30. — Triest, October 7. Egan Eduárd ur előterjesztése a törzskönyvek ügyében. TARTALOM : Konstantinápoly . — Egy kisgazdaság ismertetése. — Barmászat. X. — Évszaki tudósítások. XLIX. L. — KERTÉSZET A kertész természetes barátai és ellenségei.­­ TÁRCZA : Kormányi intézkedések. — Közintézetek és egyesületi működések. — Újdonságok. — Gazdasági és kereskedelmi tudósítások. Konstantinápoly, 1858. September 30. Két hét folyt le azóta csaknem, hogy a török főváros falai közt vagyok. Úti társam, b. Orczy Bódog, azon czéloktól érdekeltetve, melyek engemet keletre hoztak, visszafelé is velem teszi az utat. Haza holnapután indulunk, a triesti vonalon. Tart ezen út kedvező esetben a gyors hajóval 6, a másikkal 13 napig. Mi a gyors hajóval fogunk menni, mely útközben csak Ly­­rát és Corfut érinti meg néhány órára, hol szenet és egyéb szükségeseket vesz fel. Minapi levelemben érintem a jöttünk alkalmával tör­tént feketetengeri háborgást. Azóta a konstantinápolyi hír­lapból olvasom , hogy azon éjjel csakugyan 7 vitorlás, köztük néhány austriai is, hajótörést szenvedett. Elveszett a hajók­kal több emberi élet is. Tán azért nevezik a Pontus Euxinust fekete tengernek, mert sok családra hozott az már bút és bá­natot. A Konstantinápolyban töltött idő alatt körültekintet­tem magamat boraink érdekében, s összegyűjtöttem a szállí­tás feltételeit és költségeit Londonig. A szerzett eredmé­nyek mindkét irányban biztatók és kielégítők. Tetszenek a magyar borok átalában, áraikat is elfogadha­tóknak tartják. De az üvegekre, dugaszolás- és pakolásra nézve, lesznek majd otthon némely elmondani­valóim. Bizományo­sokat, kik az itteni piac­on a magyar borokkal szívesen fog­lalkoznának, többeket találtam és szereztem, és pedig mind olyan házak­ és egyénekből, kik illetékes helyekről a legjob­ban ajánltattak. A lehozott mustrák ki vannak osztogatva mind. Külö­nös tekintetet fordítottam arra, hogy azokból oly helyekre is jusson mielőbb, honnét az itteni élet divatját és irányát meríti. Azt sajnálom csak, hogy mustrakészletem nem volt legalább is négyszer akkora. Ezt azonban majd ki lehet pó­tolni, s kell is hogy utólagosan mielőbb kipótoljuk. A szükséges összeköttetések egyszóval megvannak; tő­lünk függ most már egyedül, azokat mielőbb termékenyíteni. A tengeri szállítás költségei Londonig, kezeimben van­nak ; örvendetes tudomásul vehetjük, hogy azok sokkal elő­nyösebbek a hamburgi vonal tételeinél. Megismerkedtem az itteni piac­on forgalomban levő görög és franczia borokkal. Intézkedtem, hogy egyesületünk borászati szakosztálya, mindezen borok mustráinak mielőbb birtokában láthassa magát. Szükségesnek tartom, termesztő­inkkel megismertetni azon árut,a­melylyel a mi magyar bo­rainknak találkozniok kell. Ezen borok körülbelül a következők: a) Fehér brussai. Asztali bor. Készítmény, németek ál­tal, a rhenusi bor mintájára, helyben Brussán okája (= 2 itcze) most 6 piaszter (= 24 — 30 pkr). Nekem kellemetlen iza, de Konstantinápolyban a legjobb asztali fehérborok kö­zé sorozzák. b) Santorini. Asztali bor ez is, roszabb a brussainál. Ebből van háromféle, u.m. fehér és veres asztali, s egy des­­sertféle édes főtt bor. Az asztali féléknek ára okánkint 6 — 6 piaszter, az édesé 8 piaszter. c) Dardanellai borok, s ezek közt különösen a Tenedos, melyet a bordeauxihoz hasonlítanak. A Tenedos ára okán­­kint 5 — 8 piaszter. A tenedesi veres boron kívül van még vagy két-három féle, de ezek alábbvalók. d) Olympusi. A brussai készített borok közé tartozik ez is, szintén a rhenusi mintájára. Boutelliázott asztali bor, me­lyet olympusinak neveznek, az olymphusi hegy közelségéről. Ára tuczatonkint 120 piaszter, boutellánkint 150 lepiaszt. A franczia borokból legsűrűbben találhatók: a) A fehér bordeauxi, melylyel a rhenusit helyettesítik. Neve „graves“ és származik Meller & Comp, kereskedésé­ből. Üvegekben és „en detail“ 24 piaszter egy boutellin. Kellemetes savanykás bor. A mi neszmélyi, kőbányai és somlai boraink bátran versenyezhetnek vele ; erőre és zamat­ra nézve pedig, a jó érmelléki tökéletesen háttérbe helyezné. b) Chateau Larose: Bordeauxi bor Meller & Comp.-tól. Fél boutellia ebből (v. egy messzely) „en detail“ 8 piaszter. Kesernyés, üres, sötét veres, jó színű bor. Akár­melyik jól kezelt, jobbféle veres borunk versenyezhetne vele. Az apczi­­val különösen síkra lehetne menni irányában. c) Chateau Lafitte: Bordeauxi bor Ez egyike a legdrá­gább franczia boroknak a konstantinápolyi piaczon. Arabou­­telliánkint 30 piaszter. Nagyban egy tuczat 180—200 piasz­ter. Kellemetes, sima, jó színű, de erőtlen bor. Ezen utóbbi tulajdont egyébiránt kedvelik. Elszámlált franczia borokon kivül előfordulnak még: d) A marseillei bordeauxlaise, mely hordókban hozatik, s en gros­skája 5—6 piaszter. e) St. Julien. Boutellia bor. Tuczatja 120 piaszter. f) Medocque. Boutellia bor. Tuczatja 115 piaszter. g) Chateau du Diable, a St. Juliennel egy áron. Egy itteni hazánkfia szerint, ki Konstantinápolyban mint fűszerárus több évek óta lakik, az aszú borokkal szeren­csét lehetne csinálni, mert az ilyféle borok kapósak, s a pia­czon e nemben nincsen más, mint a xeres és porto. 41

Next