Gazdasági Lapok, 1862 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1862-05-04 / 18. szám

Pest, 1862. Május 4. is. XIV. évi folyam első fele. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.11. \ \ Szerkesttese«*if: i › Megjelennek e lapok minden vasárnap 2- 2,/2¡ '­­ tömött íven. Előfizetési dij : egész évre 10 ft, \ a m. Gazd. Egyesület köztelkén $ félévre ft ft, negyed évre 2 ft 50 kr ujpénzben ^ ¡anöi ut( VL 87.)? hova a tudósítások »i Hirdetési dij kétszer hasábozott sorért 10 ujkr. \ j egyéb levelek az intézendők. Előfizethetni Pesten , a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Teljes számú példányokkal az idei első számtól kezdve még folyvást szolgálha­tunk. Az előfizetési feltételek lapjaink homlokán olvashatók. A német juhászatok s a merino tenyésztés reformatiója. (Czilbhert Róbert úti jegyzeteiből.) V. Ha a két tusakodófél már azon pontra jutott, melyen az egyik a másiknak állitásaiban sok igazat talál, s már kez­di a maga véleményét bizonyos körülmények föltételéhez kötni: közel van a béke! Legyen szabad a mi harczosaink mind a két seregéből egy- egy vitézt előhívnunk, s azokat a felől vallatnunk, hogy most, 1861-ben mit tart a már több év óta folytatott háború okáról ? Hogy pedig illetékes szó­szólója legyen minden tábornak, halljuk a legtekintélyes, két ellenséges vezért, mind a két tábor azon vezéreit, kik­nek szavaira esküdni a közlegények itt és ott nagyon is szeretnek, halljuk Menzelt, az electoral, Settegast tanár urat a negretti fél részéről. A '„Schlesische Landwirth. Vereinsschrift1,1 czimű 1861. auguszt. havi füzetében 260 1. ezt olvassuk: „Mint minden elvtusa, úgy a szóban forgó is sok je­lentőséggel és haszonnal bir reánk nézve, a mennyiben mind a két pártot kétségkívül gondolkodásra hívja fel eddigi tenyésztése hibái s előnyei felől. A sziléziai juh­­tenyésztők jobb és önállóbb része e tusa által rá jutott azon meggyőződésre, hogy Sziléziában is a nyájak állandó jövedelmezőségének súlypontja nem fekszik egyedül a gyapjú legszélsőbb tökéletesítésében, hanem hogy az általá­ban az állat okszerű tenyésztésében, azaz annak oly neve­lésén s fejlesztésén alapszik, mely derék, életrevaló s térileg is lehető legnagyobb gyapjúmennyiség termelé­sére képezett állattestet eredményez. Már székében látjuk jobban kezelt nyájainkban, hogy e meggyőződés gyökeret vert, mert nemes állataink test­szervezete már tökéletes és erőteljes, s azok egész testi személyisége olyan, hogy egyfelől az ideges bajok nyomora ellen biztosít, másfelől pedig a leggazdagabb gyapjútermelésre alkalmas; testalkatuk ugyanis kiszé­­lesíttetett, még­pedig a­nélkül, hogy csontjaik súlyának különös nagyítása következtében, a tiszta jövedelmet alábbszállító nagy mennyiségű életfentartási takarmányt igényelnének. Az ily tökéletesített nemes tenyésztésünk minden kétség kívül képes nemcsak, mint előbb a legnemesb, finom, erőteljes s ruganyos, tehát a posztó szövetek gyár­tására különösen alkalmas gyapjút termelni, hanem éppen ama gyapjutermelő térnek, a felette tömeges csont­váz okos mellőzése melletti kiszélesítése által, e becses gyapjutermény mennyiségét is az élő testsulylyal, s igy az ennek szükséges takarmány mennyiséggel — tehát a tiszta jövedelemmel is kedvező arányban hozni. Pedig a sziléziai nemes juhtenyésztésnek jelenleg ez a döntő bibéje i­s ezt nyíltan, s a negretti irány magaszta­lóival sem közt Menzel tanácsnok ismerte el legelőször, s a sziléziai gazdasági hírlap 4 számában alaposan fejte­gette. ** íme a tusa jótékony hatásának bevallása az egyik tábor részéről; de mit mond Settegast az „Annalen der Landwirthschaft irt den kön­preuss. Staaten“ czímű, szintén auguszt. havi füzetében olvasható azon terjedelmes­ ér­tekezése szövegében, melyet a negretti juh tenyésztéséről s a meklenburgi juhászatokról nagy dialectikus ügyesség­gel, de még mindig nem minden pártszellem nélkül közlött . Magunkévá tesszük — igy mond a 60-ik lapon__ azon nézetet, miszerint ott, hol a hús csekélyebb ára a tenyésztőt nem igen buzdítja, a juh azon tulajdonságra különösen ügyelni, melyek azt derék mészárszéki czikké képezik, hol tehát a­ merino leginkább mint gyapjúoldal is

Next