Gazdasági Lapok, 1880 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1880-05-04 / 18. szám

Budapest, 1880. május 4-én. XXXII. évfolyam 18. sz. GAZDASÁGI LAPOK. A NEMZETGAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb (Megjelennek e lapok minden kedden.) helyes arányokat.“ A lap szellemi részét illető közlemények, AZ ORSZ. MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET SAJÁT KÖZLÖNYE, u. m.: kéziratok, tudósítások, stb. Morócz Istvánhoz (Budapest Köztelek) küldendők. Előfizetési dij egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Az országos gazdasági egylet tagjai díj nélkül kapják e lapokat. Hirdetési dij: öt hasábos petitsoronkint 10 kr., gyakoribb hirdetésnél árleengedés a kiadóhivatalban betekinthető díjjegyzék szerint. Mellékletekért 1000-enkint 10 frt számittatik. Teljes számú példányokkal ez évre folyvást szolgálhatunk, a múlt évi folyamot azonban csak egyes számokkal pótolhatjuk. Szerk. A lap kezelését illető előfizetési pénzek, hirdetések, ezek dijai, reclamátiók a „Gazdasági Lapok“ kiadó hivatalához (Budapest, Köztelek) intézendők. TARTALOM: Tanulmány Éjszak-Amerikáról. II. A nyugat fizikai jellege. — Kísérleti eredmények. A m.- óvári gazdasági akadémia kísérleti terein. (Folytatás.) — Egyesületi működések. Az „Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület“ 1880. ápris 22-kén tartott igazg. választmányi ülésének jegyzőkönyve. (Vége.) Szabolcsmegye gazd. tiszti s erdész-kara. Felhívás alföldi gazdatiszt- és erdésztársainkhoz. — A talajjavítási szövetkezet alapszabály-tervezete. — A kolumbácsi légyről. - Borászati értekezletek. (M.-Óvár Győr.) — Gazdasági tudósítások. — Irodalom. — Bel- és külföld. — Üzleti forgalom. — Szolgálati ajánlatok. — Hirdetések. Tanulmány Éjszak-Amerikáról. II. A nyugat fizikai jellege. Ha az éjszak-amerikai köztársaság nyugati államainak, és territóriumainak fizikai jellegéről van szó, úgy nagy részt új, és váratlan tényekre lehetünk elkészülve. Újak e tények, mert hisz a „távol nyugat“-tól eddigelé a közkézen forgó könnyebb szabású irodalom is alig foglalkozott, az Unió tanulmányozására kiindult komolyabb elmék pedig még kevésbé érezték magukat indíttatva; rendesen megállapodtak a tengerparti, és azzal szomszédos államokban, és legfeljebb is a közép Missisippi vidékéig, vagy a nagy tavak mellett levő gabna emporiumokig hatolva, az ezen színtéren létező termelési, forgalmi, és társadalmi fejlődés képeivel sajátrálták keblüket, azokból vonták párhuzamaikat, és állták fel a jövő prognózisát, mert hiszen ki bírna mind annak megragadó, és kézzel fogható realitásától elvonatkozni, mit ottan a természet számos tényezői, kezet fogva az emberi intézményekkel teremtettek, és váljon kinek jutna eszébe ama — a rendes látkörön egészen kívül eső — kérdést vetni fel, váljon nem létezik-e talán ottan, tovább, a távol nyugat kebelében, ama mérhetlen continentális tömben valamelyes kommá, mely a hason mérvbeni haladásnak, sok igen sok irányban örökre, és lapidáris merevséggel gátat vetendő ? mely az Unió fejlődésében oly értelemben szülne módosítást, hogy azt, mi a gabnatermelést illeti, jelenlegi merőben Európa ellen irányzott agressiv jellegében érezhetőleg befolyásolná, hogy e termelés jövőben egy óriási, de túlnyomólag fogyasztó, mert földművelési ágensek tekintetében mostoha medencze ellátására is volna fordítandó ? ! De útj, és váratlan lesz a „nyugat“ reánk nézve az okból is, mivel annak természeti jellegét illetőleg, a hivatalos közlemények és kutforrásoknak, épen a nagyközönségre szánt nagy része határozottan palástolás, és szépítés fegyverével él, mert hiszen természetes, az Unióra nézve az „ember anyag“ a legfontosb ügy, az állam legelső maximáját a bevándorlás lehető előmozdítása képezi —, habár tehát a bevándorló, amint az Unió földjére lép, a jogi és erkölcsi védelem, az emberbaráti segélyzés oly mérvű intézkedéseivel találkozik, aminőket csak ily hatalmas állam, és annak ez ügybeni érdekcsomósodása nyújthat — arra nézve viszont a bevándorló ne keressen, és kérjen választ, vagy útbaigazítást, hogy hova — ne menjen, mert a hivatalos közlemények szerint nincs állam és territórium a Missippitől, egész a Csendes tengerig, mely ha nem egészben — de legalább is 3/4 részben ne volna paradicsom.1) Mi most hát mindenekelőtt ama fölemlített fatális geográfiai vonal, mely a köztársaság nyugatát, a kelettől természetileg oly élesen választja, oly behatólag különbözteti meg, hogy az európai versenyre termelő medencze körvonalazásánál az, egészen számításon kívül hagyatott ?! Nem más az egy gyakorlatilag ép úgy, mint tudományos észlelések útján constatált határvonalnál, melyen túl az Unióra általában, habár különböző mérvben nehezedő aszályosság, teljes , korlátlan uralomra emelkedik. Már az atlanti termelő medenczének nyugatát is a gazdagabb évi csapadék zónája alig érinti, lentebb marad az egyrészt a déli államokban, másrészt a medencze és az atlanti part közti választó Alleghani, és Apallachi hegylánczok gerincz vidékén — mind a mellett az évi átlag 812,a—1117.6 millió is, elvonatkozva attól, hogy e mennyiség túlnyomólag az őszi és téli idényekre esik — még tűrhető. Illinois és Jáwa egy részében, Missoriban és Kanzasban nem csak a gazdag alluviumok, és dúsan kifejlettvízrendszer közelében, de még a halkkal éjszaknak, mint nyugatnak emelkedő prairiekon is, a termés, túl mélvben az aszályosság által kockáztatva nincs. A körülmények azonban nyugat felé gyorsan, úgyszólván lépésről-lépésre rosszabbulnak, Kanzas nyugati részén, Nebraska, Dakotah — felső Minezotta már túlnyomólag a kelet minimális csapadék zónájába (508—812. mm.) részben már azon alul esnek, végre e tekintetben minden rendszeres számbavehetőség megszűnik, és ama fenomenális égalj határát lépjük át az említett századik hosszúsági fokkal, melyen túl Amerikában teljesen elfogadott maximaként mesterséges öntözés nélkül semminemű gazdasági, vagy kerti termelés, de rendszeres, és nagyobb mérvű állattenyésztés sem űzhető.2) ’) Ki e tekintetben valami épületest akar olvasni, annak ajánlhatom a köztársaság belügyi osztálya által német nyelven közzétett „Bericht der V. St. General-Landamtes für 1877. Washington 1878. 2) Wheler, Klarence King, Powell, Hayden, Report of P. St. Landes office, stb.