Gazdasági Mérnök, 1880. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1880-04-22 / 17. szám
Negyedik évfolyam. 17. szám. Budapest, 1880. április 22. Szerkesztőség és .. ..... .... .. kiadóhivatal Megjelenik minden csütörtökön. BUDAPEST, Üllői út 24. Szerkeszti és kiadja GONDA BÉLA műegyetemi m. tanár. Előfizetési ár: Egész évre 8 frt. Félévre 4 frt. Negyedévre 2 frt. A Rába-szabályozás ügyében. Jj.néhány nap múlva itt lesz május 15-ike s ennek bekövetkeztével eltelik két év, hogy a Rába-szabályozó társulat alapszabályainak első czikke értelmében készített részletes terveket a társulat közegei a választmány elé beterjesztették. Előttünk fekszik azok leírása, — ismerjük a terveket, tudjuk, hogy e kitűnő technikai alkotás a legszigorúbb bírálatokat fényesen kiállotta, — ismerjük a 340,38508 1(100 katastrális hold árteret, annak mai szomorúan mostoha helyzetét, hogy az elemek szeszélye a mai korban e nemzedéket koldusbotra juttatja mig csak a hatvanas szárazabb évek alatt a termékenység bőségszaruját hinté reá. — E vidék kulturális törekvését egybevetve a már most csakugyan technikai adatokkal, beigazolt tenni valók kivitelének nehézségeivel, el nem fojthatjuk álmélkodásunkat e mondhatni túlnépes vidék idegenkedése felett, hogy, mégpedig épen a szegényebb osztály irtózik a szabályozástól, midőn ennek keresztülvitele nagyszerű keresetforrás. Hiszen a tervek 24,116,829 köbméter föld kiemelésével hajthatók végre, s ez munkát igényel, a munka megfizettetik, s a ma ínséggel küzdő nép magának munkadíjával igen jó jövedelmet szerezhet. De ugyan ez okból nem is foghatjuk fel a közmunka és közlekedési minisztériumnak szándékos késlekedését, hogy ezen minden oldalról megérett, letárgyalt, átvizsgált, jónak talált tervek alapján a munkálatok kivitelét meg nem kezdeti, sőt inkább könyöradománynyal alacsonyítja e dék erkölcsi érzetét. Úgy értesülünk, hogy az ártérbirtokosok egyik dynasztájának zárgondnoka kedvéért halasztják az e vidéket a végelszegényedéstől megmenthető munkálatok keresztülvitelét és ezért jelzette a miniszter úr a Rába-szabályozó társulat ügyét a pénzügyi bizottságban bonyolultnak. Bizony, bizony akkor, amidőn a társulat törvényszerűen megalakult, a kormány által előbb készített Képessy és Ujházy féle átalános tervek alapján, és az együttesség elvén, árterét műszakilag fejlesztette, az ártérfejlesztés első fokúlag minden irányban elintéztetett, és csak 13, szóval tizenhárom darab fellebbezés van ezen háromszáznegyvenezer katastrális holdat meghaladó ártér birtokosai részéről beadva, mely fellebbezések összesen húszezer holdat alig érdekelnek ; — midőn továbbá a szabályozás tervei a legkisebb részletekig egyes nagybirtokosok szakértői által külön, úgy a felszólamlások alkalmával az összes érdekeltek részéről át és átvizsgáltatva, az illetékes törvényhatóság azok kivitele iránt kedvezően határozott, sőt már múlt évi szept. hótól azok a közmunka- és közlekedési minisztériumban hevertetve a pár hét előtt a hazai lapokban megjelent miniszteri communique szerint a szabályozás kérdését teljesen megoldó helyes technikai munkálatoknak lettek kinyilatkoztatva. Ily körülmények között ugyan mi bonyolultság lehet ebben a dologban, hacsak valamelyik ártérbirtokosnak kéz alatt nem tömjéneznek a társulati érdekek rovására? Különben legyen amint van a magas kormány bölcsessége, sohá ott sem rekedhet a dolog, — és legutoljára is meg fog győződni a társulat, hogy alelnökének, Enessey Kálmánnak első üdvözlésében mondottak lehetnek csak programmja és ez „az ör,erőből cselekvés.“ — Akkor e szavak pusztán frázisnak vétettek, de mi, kik ismerjük és ismertük a helyzetet, hitünknek hirdettük mindenkor. „Érdeket költeni tudni“ — gróf Széchenyi István tana. — Ha ma élne a legnagyobb magyar, bizonyára nem szerénykednék, hogy saját majd nyolczezer katastrális holdig érdekeltségben létét itt elhanyagolja és a Tisza vidékét ke-