Gazdasági Mérnök, 1905. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-05 / 1. szám

1. szám. Tudvalevő, hogy a parcellázásnak akkor van gazdasági és főleg nemzeti szempontból is jelentősége, ha a szétosztás ugyanazon vidék gazdái között történik, vagyis hogy a földeket azoknak adják el, akik az éghajlati és talajviszonyokat ismerik s szinte hozzá­írni­­ek a szülőföldjük végéhez. Olyan helye­ken, ahol nem lenne elegendő vevő, termé­szetesen a felosztandó birtok odatelepülő föl­­mívesek birtokába fog jutni. Kiemelendőnek tartjuk az alakuló bank azon tervét, hogy a vevők közötti egyetemlegességet kizárja, akár parcellázás, akár telepítés történik. Szükségesnek tartjuk még megemlíteni hogy a bank működési körébe nem csupán megvásárolt birtokok feldarabolását, hanem ezen műveleteknek bizományba való elvál­lalását és mások által foganatba vett ily tran­zakciók financírozását is felveszi. Feladatai megoldásánál szívesen számít a gazdasági egyesületek, valamint vidéki pénzintézetek közreműködésére is. Értesülésünk szerint az új bank címlet­­kibocsátással nem fog foglalkozni és alap­szabályai kifejezetten kizárják reá nézve azt, hogy az alapító pénzintézetek ingatlanait megvásárolhassa. • A cél és szándék nemes; abban a remény­ben, hogy a tettek a célnak és szándéknak meg fognak felelni, igaz örömmel üdvözöl­jük az eszme felvetőit, a bank megalapítóit és vezetőit s készséggel ajánljuk fel az ügy érdekében szolgálatainkat. Kívánjuk, hogy az új bank mielőbb végezhessen nagyarányú üzleteket, hogy ez a szomorú év sok ezer magyar embernek boldog új éve lehessen Üdvözöljük az olvasót ! A kazánok romlásai.* A kazánokat a kezelő személyzetnek állandóan figyelemmel kell kísérni, mert azok egyes he­lyein gyakran olyan rongálódások keletkeznek, melyek ha észrevétlenül maradnak s elhárításuk­ról idejében nem gondoskodunk, folytonosan nö­vekedve veszélyessé válhatnak. Ezen rongálódások keletkezését már eddig is nagyon sokféle okra vezették vissza, de még min­dig nagy számmal vannak olyanok, melyeknek okát sem a tudomány, sem a tapasztalat felderí­teni nem tudta és és azért ezek a legveszedel­mesebbek, mert azokat a rongálódásokat, melyek­nek okait nem tudjuk, ha idejében észrevesszük kijavíthatjuk, de újabb keletkezésüket megakadá­lyozni nem vagyunk képesek. Az eddig felderített okok főként a kazán anya­gának minőségére, a fűtőanyag összetételére, a kötések helytelen alkalmazására, illetve szerkesz­tésére, a kazán rossz befalazására, és elhelye­zésére, a gázok helytelen vezetésére, a víz minő­ségére, a víz helytelen bevezetésére és a gondat­lan kezelésre vezethetők vissza. Ha ugyanis a kazánlemezek anyagát rosszul dolgozzák ki úgy, hogy azoknak belsejében kí­vülről nem is látható rétegek, avagy lazán össze­forrt helyek maradnak, az a lemez az üzemköz­ben szenvedett folytonos hóváltozások hatása alatt a belső anyag részecskéi között olyan változáso­kat szenved, melyek az anyagi részeskék ellentálló képességét, vagyis összetartását meggyengítik és a le­mez helyenként lazább lesz, sőt egyes rétegekben el is válik egymástól. Az ilyen rosszul megmun­kált lemezen rövid időn belül féloldalt keletkező duzzadások mutatkoznak, melyek később felreped­nek s ha észrevétlenül marad, a kazánba szorult gőz vagy víz behatása folytán veszélyes alakot ölthet. A fűtőanyag összetételéből főként az esetben támadnak romlások, midőn az nagyobb °/C-ban tartalmaz ként, mert a kén a szénben leginkább mint kénkova (Schwefelkies), részben mint sulfát és csak kis mennyiségben mint szerves kötelék jelentkezik. A kén éghető részén, vagyis a sulfáton kívül benne levő kén nagyon csökkenti a szén értékét, mert az égés alatt keletkezett kénsav a kazán lemezeit, ott, ahol vele érintkezésbe jut, megtá­madja. Különösen káros a kén a nedves szénben, mert a vízgőzökkel egyetemben úgy a kénessav, valamint a kénsav is erősebben rongálja a kazán lemezeit, sőt a falazaton is repedéseket támaszt­hat. Vannak ugyan, akik nem adnak a kénnek nagy jelentőséget, de mindenesetre ajánlatos e tekintetben az óvatosság. A kazánrészek helytelen kötéseiből származó rongálódások gyakori jelenségek közé tartoznak. Ha például az alsó kazánt a felsővel úgy kötjük össze, hogy az összekötő csere a felsőkazán ösz­­szes súlya ránehezedik, megesik, hogy a kötés környékén a kazán részei behorpadnak. Vagy ha p. o a kötőcsövet elól igen meleg gázok érintik, annak ez az oldala jobban tágul, mint a hátsó ér ha ilyenkor elmulasztottuk­ a cső közé iktatandó rugalmas kapcsoló rész kellő alkalmazását, a kü­lönböző hó okozta tágulás a lemezt bár kis mér­tékben, de mégis eléggé mozgatja arra, hogy a belső anyagszálak lazulást szenvedjenek, mi aztán a lemezen repedések alakjában fog mutatkozni. Hasonló baj kutforrása lehet az is, ha a forraló csöves kazánok felső kazánját mindkét végén me­reven kapcsoljuk a forraló csövek kamráihoz, mert ilyen esetben a forraló­ csövek erősebb meg­nyúlása a kötő csődarabot folytonosan hajlításra támadja , vagy a cső reped meg, vagy pedig a forraló csövek görbülnek ki. A szegecseknek sza­bályellenes beillesztésétől szintén óvakodjunk, mert a rosszul beillesztett szegecs körül rendesen ki­szivárog a víz vagy gőz. A merevítő rudak és bordák kötései környékén szintén gyakran mutat­koznak borodálási helyek, mi szintén anyag­moz­gásra vezethető vissza. A befalazás,elhelyezés, illetve a felszerelés hiányos­ságának gyakoribb esetei közzé tartozik a szár­nyak tartótégláinak süppedéséből származó hor­padások, vagy törések. Az égési folyamatból ke­letkezett víz lecsapolásából származó rozsdásodások, melyek akkor lépnek fel, midőn ellenáramlása kazánokban a beömló hidegvíz a végső csatorná­ban a gázokat annyira lehűti, hogy a velük áramló gázok a kazánlemezre lecsapódnak. A víz összetétele különösen akkor okozhat hi­bát, ha benne a vasra káros hatású savak foglal­tatnak, mi leginkább csak ott fordul elő, ahol a vizet olyan folyóból vagy patakból veszik, hova más gyártelepnek szenyvize belefolyik, vagy olyan esetben is, midőn a kazánkövet nem távol­­ják el vagy eltávolítására káros vegyi anyagokat hasz­nálnak. Ha a vizet rossz helyen vezetjük a kazánba, a kazán rövid idő alatt megfolyosódik, vagy rozsda­foltokat kap. A megfolyósodás abban az esetben jelentkezik, ha olyan belső fűtésű kazánokba, me­lyeknek alsó részét a meleg gázok egyáltalán nem érintik, a hideg vizet a kazán legalsó helyén ve­zetjük be, mert ilyen kazánokban rendszerint igen csekély a vízkeringés úgy, hogy a gőz állandóan a felső rétegekből fejlődik. Emiatt a kazánköpeny alsó része mindig sokkal hidegebb lesz, mint a felső, tehát a felső lemezek erősebben nyúlnak, mint az alsók. Ez a különböző hosszváltozás a szegecselt helyeken szivárgásokat okoz. A helytelen vízbevezetésből származó rozsda­foltok oka rendszerint a vízzel bevitt levegőből ered. Ha ugyanis a patak vizét, vagy más légdús vizet alulról tápláljuk a kazánba, a levegő kivál­­lik s a kazán oldalán végig simulva felfelé tö­rekszik; megesik azonban, hogy valamely aka­dályban : szegecsfej, lemezszél, kazánkacsolaó stb. megakad, ezt a helyet aztán oxigén és szénsav tartalmával rozsdásítja. A már egyszer kimart * Szemelvény Galsovicky G­za «A gőzkazánok szerkezete és kezelése» című művének most megjelent II. kötetéből, GAZDASÁGI MÉRNÖK 3 helyen könnyebben megakadhat, miért is az ilyen helyek hibái, ha az okot el nem hárítjuk, lassan bár, de folyton mélyebekké válnak, míg végre a lemez annyira meggyengül, hogy kiváltása elke­rülhetetlenné válik. Az ilyen hibán, ha idejében észrevesszük, könnyen segíthetünk azzal, hogy a tápfejet a kazán felső részére szereljük s a vizet néhány cm.-rel a legkisebb vízállás alatt felülről bocsájtjuk a kazánba. Szivárgásokat okozhat az is, ha a víztisztítás­hoz túlságos sok szódát használunk, mert a szóda úgy a csapokon, mint a szegecselt vagy szélkö­­téssel kapcsolt helyeken is kinyomul. Ha ezt lát­juk, a víz tisztításához való szódát kisebb ada­gokban kell használnunk. A gondatlanságból eredő hibák leggyakoribb esetei közé tartoznak : 1. A vízszin magasságának leapasztása, 2. Kazánkó réteg és az iszapréteg túlságos vastagsága. 3. A vízzel kiszívott olaj, ez különösen nagy nyomású kazánokban okoz nagy korodalásokat, mert a nagy gőznyomással járó magas hőmérséklet a növényi zsiradékot szét­bontja úgy, hogy abból felszabadult­ zsiradéksavak keletkeznek, melyek a kazán lemezét teljesen el­pusztítják. Ezen bajon csak úgy segíthetünk, ha a gép azon részeinek kenésére, mely a gőzzel érintkezésben van, tisztán olyan ásványi olajat használunk, mely növényi olajak hozzákeverése nélkül is elég kenőképességgel bír. Vagy ha a kondenzátor vizet táplálásra egyátal,m nem hasz­náljuk. A zsíros ülepedések nagy izoláló képességükkel is sok bajt okozhatnak, mert ha az olaj ráég a lemezre, a kazánlemez a külső oldalon hozzáve­zetett meleget nehezen képes a víznek átadni, hamar felmelegszik és minthogy izzó állapotban szilárdsága jóval csökken, 500 fokra való felme­legedés mellett értékének már alig harmadrészét képezi a 300 fokon aluli hőmérséklet mellett ren­delkező hordképességének, a gőz nyomása alatt kipúposodik, sőt esetleg ha idejében észre nem­ veszik, meg is reped és robbanásnak lehet okozója. Itt már az ásványolaj sem képez kivételt, ha a meleg folytán bomlást szenved és oda ég. 4. A kazán kitisztítás alkalmával okozott termezsérülé­­sek. 5. A hideg levegőnek bebocsátása és végre 6. Az üzemen kívül helyezett kazánnak hiányos szigetelése a többitől és a kazánnak szünet közben­ való elhanyagolása. Az üzemen kívül helyezett kazánokra különö­sen nagy gondot fordítsunk, mert könnyen meg­történik, hogy az egymás mellett álló s közös , csőbe dolgozó kazánok közül kikapcsolt kazánba­­az elzáró szelep hiányossága miatt kevés gáz be­szivárog. Ez a gáz aztán a kazán egész belső részét ellepi, harmatszerűen benedvesíti és ha hosszabb ideig megfigyelés nélkül hagyjuk rajta, káros rozsdafoltokat ejt. Kellő figyelmet fordítsunk továbbá a víz és gőz kieresztésére. A befalazott kazánokból például a vizet ne eresszük ki addig, míg a kazánban gőz van és a kazán még kellően le nem hűlt, mert ha az ilyen kazánokból a vizet gőznyomás­sal fuvaljuk ki, a kazán kiürül, midőn még a fa­lazat forró, ilyenkor megtörténhet, hogy a kazán­falazatból kisugárzó meleg az üres kazán lemezeit annyira felmelegíti, hogy a kötési helyeken erős rongálódásokat szenved s ha üzembe vételkor újra nyomás alá kerül, több helyen szivárogni fog. Szintén fontos megfigyelni való a kazán éjjelre való beszüntetése alkalmával az, hogy a gőz ki­­bocsájtása után a vízállást mutató gőzcsapokat ki­nyissuk, hogy azon a még bent maradt gőznek és víznek lehűtéséből származó forró csőlemez pót­lására levegő tódulhasson be, mert különben a kazán belsejében vacuum keletkezik, mely annyira nagy mérvet ölthet, hogy a külső levegő a ka­zánt a tápszelepen keresztül tele­szívja, vagy ha a tápszelepet lezárják, behorpasztja. Előfordult már az is, hogy ily vigyázatlanság folytán a fűtő a hengeres kazánt másnap a kazánházban laposra összenyomva találta. A kazán vízszínének leapasztása többnyire be­­horpadásokat és lemezrepedéseket okoz, mert ha a kazán lemezét ott, ahol a külső oldalát meleg

Next