Geodézia és kartográfia 1993 (45. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 3. szám - SZAKÉRTŐI TANULMÁNYOK EGY TÉMÁRA - Soha Gábor: A magyar geodéziai felsőrendű alaphálózat jövőbeli fejlesztésének és fenntartásának kérdései, különös tekintettel a GPS-módszer térhódítására

koncepció véglegesítésénél még nagyobb figyelmet kap­nak a gyakorlat szempontjai (lásd 4. fejezetet!­­­. ) A 3D-s (GPS) hálózat kétségtelen előnyökkel jár. De a gyakorlat még hosszú ideig térképekkel, és vetületi rendszerekhez kötött térképekkel (esetleg digitális tér­képekkel) fog dolgozni, és csak a jövő évezred első szá­zadának első felére látszik lehetőség arra (legalábbis Ma­gyarország viszonylatában), hogy: "térképektől, vetületi rendszerektől mentes" információs rendszerek széleskö­rűen megvalósuljanak. Azonban még ebben az időszak­ban is bizonyára szükséges lesz olyan térképi vagy képer­nyős ’’prezentálásokra”, amelyeket a köznapi ember könnyen áttekint és megért.­n. ) A GPS-alkalmazás érvei között - indokoltan - mindig szerepel a geoidmeghatározás is. Ez kétségtele­nül jogos, de ugyanilyen határozottan kell megfogalmaz­ni azt is, hogy a tudományos vizsgálatoknál indokolt szélső pontosságot is érvényesíteni kell; azaz a szabatos szintezéseket a GPS-technika nem helyettesítheti (már csak a geoidith ellipszoidi miatt sem); tehát be kell fe­jezni az EOMA II.-III. rendű programot! Összefoglalás A fent leírtak összegzését az alábbiakban adjuk meg. a.) A GPS-technika nyújtotta előnyöket Magyaror­szág viszonylatában is célszerű érvényesíteni. Az indo­kok között (tudományos, nemzetközi és gyakorlati) első­sorban a gyakorlati alkalmazás szempontjai indokolnak egy országos (nagyobb sűrűségű) GPS-hálózatot. Ebből az is következik, hogy a gyakorlati igényeket határozot­tan szem előtt kell tartani. Ha ezek a szempontok nem érvényesülnek, akkor a je­lenlegi és a közeljövő gyakorlata szemszögéből nem in­dokolt egy országos GPS-hálózat létrehozása 2 vagy 10 km-es sűrűséggel! b. ) A GPS-hálózat kialakításánál kötelező a felsőren­dű (és szükség szerint a IV. rendű) pontok bevonása, ha­sonlóképpen az EOMA kiválasztott pontjainak bevonása is. c. ) A hazai geoidkép pontosabb és részletesebb meg­ismerése (és ehhez a GPS-mérések felhasználása) csak úgy lehetséges, ha a félbemaradt II.-III. rendű EOMA- program mielőbb befejeződik. d. ) Új pontok létesítésénél kötelező kell legyen: az ál­landósítás és a környező pontokkal való összelátás bizto­sítása. e. ) A hálózat sűrűségét a rendelkezésre álló pénz­ügyi források szabják meg, továbbá ezek éves üteme­zése. 1. ) Ha a hazai GPS-hálózat mégis a meglévő alapháló­zatoktól függetlenül valósulna meg, akkor ezek forrását a tudományos programokra és a nemzetközi programok­ra különített keretekből lehet csak biztosítani, amely bi­zonyára nem túlságosan bő. A magyar geodéziai felsőrendű alaphálózat jövőbeli fejlesztésének és fenntartásának kérdései, különös tekintettel a GPS-módszer térhódí­. ^ ^ * tasara s­r. Soha Gábor m­érnöke/.redes, az MN­ térképész Szolgálat főnöke Az MH térképész szolgálat a honvédelmi rendeltetésű geodéziai alaphálózat felelőse. Magyarországon ez az alap­hálózat néhány kivételtől eltekintve fizikailag, vagyis a pontállományában, egybeesik az állami alaphálózattal. Je­lenleg a geoaléziai rendszerében tér el: más az alapfelülete, a volt szocialista országok hálózatához csatlakozó (regionális) a tájékozása és a kiegyenlítése, és más vetületi rendszere. Ki­fejezetten katonai sajátosság az alaphálózati pontokhoz speciális iránypontok rendelése és 1992 végéig az S-42 rendszerű koordináták titkos minősítése. Az eltérések elle­nére az MH térképész szolgálatot igen sok tekintetben azo­nos módon érintik a magyar geogléziai felsőrendű alaphá­lózat jövőbeli fejlesztésének és fenntartásának kérdései, különös tekintettel a GPS-módszer térhódítására. 1. A geodéziai hálózat mint honvédelmi igény Egy ország honvédelmi felkészítéséhez, a kialakult katonapolitikai, katonaföldrajzi és konkrét katonai helyzetek megállapításához, rögzítéséhez; továbbá a te­repen és a légtérben való tájékozódáshoz, ill. navigáció­hoz, a védelmi célú hadműveletek tervezéséhez, a cél­meghatározáshoz és célbajuttatáshoz, a harcrendi ele­mek bekötéséhez, stb. éppúgy szükség van a geometriai rendre - egy ezt biztosító geodéziai alapra - mint más emberi tevékenységekhez általában. A geodéziai alaphoz szorosan kapcsolódik a térképészeti alap, amely katonai szempontból még fontosabb. Mindezek korszerű kifeje­zésekkel infrastrukturális valamint térinformatikai igény részeként is megfogalmazhatók. Számunkra a körvonalazott honvédelmi igények je­lenleg is fennállnak. A Magyar Köztársaság nemzetközi Szakértői tanulmány a TÖMI megrendelésére. l­­ásd még:l­r. Mihály Szabolcs, ugyanezen szám 137. oldalán. 158

Next