Geodézia és kartográfia 2009 (61. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 12. szám - Németh Gyula: A soproni Földmérőmérnöki Kar hatása a szakma fejlődésére

2009/12 (61) GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 27 A soproni Földmérőmérnöki Kar hatása a szakma fejlődésére Dr. Németh Gyula aranyokleveles földmérőmérnök A cikk annak a 177 fős földmérőmérnök gene­rációnak állít emléket, amely Sopronban hallott először Gauss munkásságáról és Tárczy-Hornoch Antal professzornál vizsgázott kiegyenlítő szá­mításokból. A generáció minden tagja túljutott már az aranyokleveles mérnöki karon, és néhai kedves oktatójukat, Böször­ményi Nagy Károlyt - azaz Dzsekit - idézhetik: „Fiúk! Vége van a szilárnak, ki­­halunk!” Valóban, az utóbbi évtizedben, mintegy 20%-os volt a korosztályban az el­hunytak aránya. A matematika német óri­ásának 1810-ben, Hannover­ben végzett mérései vezettek később a Gauss-féle, másként normál eloszlás elméletének kidolgozásához. Nagyra becsült professzorunknak Sopronban, 1939-ben jelent meg a kiegyenlítő számítás ok­tatását megalapozó, első munkája. A soproni ge­neráció ennek jegyzetté átdolgozott változatából tanult. A bibliográfiai feldolgozással, előbbinek közelgő 200., utóbbinak 70. évfordulójára emlé­kezünk. Szakmatörténeti előzmények Az 1949-es év nemcsak társadalmunk, hanem szakmánk történetében is nevezetes fordulót je­lentett. Megjelent a Magyar Köztársaság Kor­mányának 4.149/1949.(147). számú, a geodéziai munkák egységes végrehajtását és nyilvántartá­sát szabályozó rendelete, a miniszterelnök helyet­tes (Rákosi Mátyás) aláírásával. Megindult Az Ál­lami Földmérés Közleményei szakmai folyóirat, amely 1950-ben a Földméréstani Közlemények, 1955-ben a Geodézia és Kartográfia nevet vette fel. Szakfolyóiratunk kiadója, a lap megindulása 60. évfordulójának tiszteletére nemrég jubileumi különszámot jelentetett meg. A szakmánkat nap­jainkban reprezentáló, szerkesztői csoport csak nagyvonalú áttekintést adott a hatvan év legfon­tosabb eseményeiről. E cikk olvasói, kissé részle­tesebb, személyre szabott információt nyerhetnek az idősödő, megritkult generációról. Tárczy-Hornoch Antal professzor 1949 tavaszán Kossuth-díjat­ kapott, az év őszén, szívós előkészítő és szervező munkája ered­ményeként, beiratkozhattak Sopronban az első földmérő­mérnök hallgatók. Az 1. ábra oszlopdiag­ramjai a generáció létszá­mának publikáló tagjai, és azok - utóbbi hatvan év alatt megjelent - szakmai közlései számának változá­sát mutatja. Társszerzők esetén a publikációt, az egyes szerzők között, arányosan (0,5-0,33-0,25) osztottuk meg. Az egyénenként összegyűjtött publikációk súlya, szakmai jelentősége, oldal­terjedelme, tartalmi értéke különböző. Ennek ellenére valamennyit egyforma súlyúként vettük számba. Az irodalomjegyzékben megjelölt bib­liográfiákban a 177 mérnök mintegy felének ta­lálható írása, más megjelenési helyeket nem vizs­gáltunk, így egy földmérőmérnökre ~20 cikk 1. ábra A generáció publikációs aktivitása 1951-től napjainkig Johann Carl Friedrich Gauss (balra) és Tárczy-Hornoch Antal(jobbra) arcmásai 1 23456789 10 11 □ Generáció ■ Aktívak ■ Publikációk 1 A Kossuth-díj 1949-ben 20 000 forintos jutalommal járt, a kezdő mérnökgyakornoki fizetés 1959-ben havi 1000 forint volt.

Next