Geodézia és kartográfia 2009 (61. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 12. szám - Németh Gyula: A soproni Földmérőmérnöki Kar hatása a szakma fejlődésére
2009/12 (61) GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 27 A soproni Földmérőmérnöki Kar hatása a szakma fejlődésére Dr. Németh Gyula aranyokleveles földmérőmérnök A cikk annak a 177 fős földmérőmérnök generációnak állít emléket, amely Sopronban hallott először Gauss munkásságáról és Tárczy-Hornoch Antal professzornál vizsgázott kiegyenlítő számításokból. A generáció minden tagja túljutott már az aranyokleveles mérnöki karon, és néhai kedves oktatójukat, Böszörményi Nagy Károlyt - azaz Dzsekit - idézhetik: „Fiúk! Vége van a szilárnak, kihalunk!” Valóban, az utóbbi évtizedben, mintegy 20%-os volt a korosztályban az elhunytak aránya. A matematika német óriásának 1810-ben, Hannoverben végzett mérései vezettek később a Gauss-féle, másként normál eloszlás elméletének kidolgozásához. Nagyra becsült professzorunknak Sopronban, 1939-ben jelent meg a kiegyenlítő számítás oktatását megalapozó, első munkája. A soproni generáció ennek jegyzetté átdolgozott változatából tanult. A bibliográfiai feldolgozással, előbbinek közelgő 200., utóbbinak 70. évfordulójára emlékezünk. Szakmatörténeti előzmények Az 1949-es év nemcsak társadalmunk, hanem szakmánk történetében is nevezetes fordulót jelentett. Megjelent a Magyar Köztársaság Kormányának 4.149/1949.(147). számú, a geodéziai munkák egységes végrehajtását és nyilvántartását szabályozó rendelete, a miniszterelnök helyettes (Rákosi Mátyás) aláírásával. Megindult Az Állami Földmérés Közleményei szakmai folyóirat, amely 1950-ben a Földméréstani Közlemények, 1955-ben a Geodézia és Kartográfia nevet vette fel. Szakfolyóiratunk kiadója, a lap megindulása 60. évfordulójának tiszteletére nemrég jubileumi különszámot jelentetett meg. A szakmánkat napjainkban reprezentáló, szerkesztői csoport csak nagyvonalú áttekintést adott a hatvan év legfontosabb eseményeiről. E cikk olvasói, kissé részletesebb, személyre szabott információt nyerhetnek az idősödő, megritkult generációról. Tárczy-Hornoch Antal professzor 1949 tavaszán Kossuth-díjat kapott, az év őszén, szívós előkészítő és szervező munkája eredményeként, beiratkozhattak Sopronban az első földmérőmérnök hallgatók. Az 1. ábra oszlopdiagramjai a generáció létszámának publikáló tagjai, és azok - utóbbi hatvan év alatt megjelent - szakmai közlései számának változását mutatja. Társszerzők esetén a publikációt, az egyes szerzők között, arányosan (0,5-0,33-0,25) osztottuk meg. Az egyénenként összegyűjtött publikációk súlya, szakmai jelentősége, oldalterjedelme, tartalmi értéke különböző. Ennek ellenére valamennyit egyforma súlyúként vettük számba. Az irodalomjegyzékben megjelölt bibliográfiákban a 177 mérnök mintegy felének található írása, más megjelenési helyeket nem vizsgáltunk, így egy földmérőmérnökre ~20 cikk 1. ábra A generáció publikációs aktivitása 1951-től napjainkig Johann Carl Friedrich Gauss (balra) és Tárczy-Hornoch Antal(jobbra) arcmásai 1 23456789 10 11 □ Generáció ■ Aktívak ■ Publikációk 1 A Kossuth-díj 1949-ben 20 000 forintos jutalommal járt, a kezdő mérnökgyakornoki fizetés 1959-ben havi 1000 forint volt.