Gép, 1988 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
A gépészmérnöki szaktudás szerepe az orvosi és kórházi készülékek tervezésében* BORSÁNYI SÁNDOR** Az orvosi és kórházi készülékek piacra irányuló tervezése nem tartozik az általánosan elfogadott és a köztudatban elismert gépészmérnöki tevékenységek közé. Három jól ismert készülék, az intravénás oldatadagoló-rendszer, a művese és a sebészeti kapocsrendszer jellemzőit kiértékelve a cikk megvizsgálja a sikeres tervezés feltételeit. Ezek sok tekintetben különböznek az általános gépészmérnöki környezet igényeitől és lehetőségeitől, de nagyon érdekes és értékes szakmai tapasztalatot nyújthatnak a gépészmérnök számára. Ha a gépészmérnöki szaktudást helyesen alkalmazzák és használják ki, akkor komoly szerepet játszik a kórházi és orvosi készülékek tervezésében. Ennek a képességnek sikeres alkalmazásában a gépészmérnök számára különösen érdekes és izgalmas kockázatot jelentenek a különleges kívánalmak, amelyek mind a készüléket, mind pedig a használó személyeket illetően felmerülnek. A sikeres tervezés feltételeit a következő felsorolás összegezi. Tervezési alapfeltételek Sikeres készülék tervezési alapfeltételei a következők: — jól meghatározott orvosi és klinikai igény, — eredeti, új tervezési ötlet, amely teljesen kielégíti az igényt, — az igényt kielégítő új készülék, — hatékonyabb, kényelmesebb használatú vagy gazdaságosabb üzemeltetésű, mint a használatban lévő, — gazdaságosan gyártható, csomagolható és sterilizálható, — biztonságosan használható a változó klinikai vagy otthoni környezetben. A jól meghatározott klinikai és orvosi igény kiemelkedően fontos tervezési feltétel. Ezt a kívánalmat teljesen kielégíteni nagyon nehéz, mert a mérnöknek nemcsak technikai nehézségek megoldásával kell szembenéznie, hanem alkalmaznia kell egy sereg olyan képességet, ,,skill”-t, amelyeket az egyetemi tantervek nem nyújtanak és nem is követelnek meg. A készülékek használói orvosok, kórházi ápolószemélyzet és maguk a betegek. A mérnöknek ezekkel a „megrendelőkkel” kell közvetlen kapcsolatot teremtenie, hogy az igazi igényeket pontosan meg tudja állapítani és technikailag leírni. Számottevő időt kell a mérnöknek piackutatással töltenie, amely magába foglalja a „Megrendelők” nyilatkozataitól kezdve a versenytársak termékeinek kiértékelését és a haszonmérleg kezdeti terveit. Sokszor, úgynevezett „focus group” kiértékelést is végre kell hajtania, amikor egy reprezentatív számú használó, akiket tiszteletdíjért toboroztak erre az alkalomra, megvizsgálja a készülék elvi működésű (conceptional) próbamodelljét és véleményt fogalmaz működéséről, elfogadhatóságáról. A sikeres mérnök pályafutásának ezen a pontján a kipróbált szakmai tudása mellett a szóbeli kommunikáció, a személyek közötti együttműködés és a konfliktus feloldás terén már átlagon felüli képességekkel rendelkezik. Ez az igényt meghatározó, előkészítő folyamat különösen fontos, ha korlátozottak a lehetőségek, a költség, az alkalmazható szakszemélyzet, vagy pedig a kifejlesztési időtartam terén. Ilyen körülmények között a tervezésnek az első próbára sikerülnie kell. Ha a készülék külföldi piacon is forgalomba fog kerülni, akkor különösen fontos az igény helyes megállapítása. Például egy amerikai mérnök tervezési szabadsága kulturális és szociológiai élménytartalma miatt teljesen más irányú lehet, mint amit a távol-keleti vagy a nyugat-európai piac hasonló környezete megkíván. A mérnök sokszor csak úgy lesz sikeres, ha mindenkinek a „szolgája” lesz. Ezért, hogy beleélje magát a különböző források gondolatvilágába, 1. ábra. Lineáris perisztaltikus szivattyú, általános elrendezés * ,,A magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában” konferencia (1986. aug. 4—9, Budapest) gépészeti szekciójában elhangzott előadás. ** Technology and Ventures Division of Travenol Laboratories Inc. Irvine, California, USA GÉP XL. évfolyam, 1988. 1. szám. Január