Gép, 1988 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

A gépészmérnöki szaktudás szerepe az orvosi és kórházi készülékek tervezésében* BORSÁN­YI SÁNDOR** Az orvosi és kórházi készülékek piacra irányuló tervezése nem tartozik az általánosan elfogadott és a köztudatban elismert gépészmérnöki tevékenységek közé. Három jól ismert készülék, az intravénás oldatadagoló-rendszer, a művese és a sebészeti kapocs­rendszer jellemzőit kiértékelve a cikk megvizsgálja a sikeres tervezés feltételeit. Ezek sok tekintetben különböznek az általános gépészmérnöki környezet igényeitől és lehetőségeitől, de nagyon érdekes és értékes szakmai tapasztalatot ny­újthatnak a gépészmérnök számára. Ha a gépészmérnöki szaktudást helyesen alkal­mazzák és használják ki, akkor komoly szerepet játszik a kórházi és orvosi készülékek tervezésé­ben. Ennek a képességnek sikeres alkalmazásában a gépészmérnök számára különösen érdekes és iz­galmas kockázatot jelentenek a különleges kívá­nalmak, amelyek mind a készüléket, mind pedig a használó személyeket illetően felmerülnek. A sikeres tervezés feltételeit a következő felsoro­lás összegezi. Tervezési alapfeltételek Sikeres készülék tervezési alapfeltételei a követke­zők: — jól meghatározott orvosi és klinikai igény, — eredeti, új tervezési ötlet, amely teljesen kielé­gíti az igényt, — az igényt kielégítő új készülék, — hatékonyabb, kényelmesebb használatú vagy gazdaságosabb üzemeltetésű, mint a haszná­latban lévő, —­ gazdaságosan gyártható, csomagolható és ste­rilizálható, — biztonságosan használható a változó klinikai vagy otthoni környezetben. A jól meghatározott klinikai és orvosi igény ki­emelkedően fontos tervezési feltétel. Ezt a kívá­nalmat teljesen kielégíteni nagyon nehéz, mert a mérnöknek nemcsak technikai nehézségek megoldásával kell szembenéznie, hanem alkal­maznia kell egy sereg olyan képességet, ,,skill”-t, amelyeket az egyetemi tantervek nem nyújtanak és nem is követelnek meg. A készülékek használói orvosok, kórházi ápoló­­személyzet és maguk a betegek. A mérnöknek ezekkel a „megrendelőkkel” kell közvetlen kapcso­latot teremtenie, hogy az igazi igényeket ponto­san meg tudja állapítani és technikailag leírni. Számottevő időt kell a mérnöknek piackutatással töltenie, amely magába foglalja a „Megrendelők” nyilatkozataitól kezdve a versenytársak termékei­nek kiértékelését és a haszonmérleg kezdeti ter­veit. Sokszor, úgynevezett „focus group” kiérté­kelést is végre kell hajtania, amikor egy repre­zentatív számú használó, akiket tiszteletdíjért toboroztak erre az alkalomra, megvizsgálja a ké­szülék elvi működésű (conceptional) próbamodell­­jét és véleményt fogalmaz működéséről, elfogad­hatóságáról. A sikeres mérnök pályafutásának ezen a pontján a kipróbált szakmai tudása mellett a szóbeli kommunikáció, a személyek közötti együttműködés és a konfliktus feloldás terén már átlagon felüli képességekkel rendelkezik. Ez az igényt meghatározó, előkészítő folyamat kü­lönösen fontos, ha korlátozottak a lehetőségek, a költség, az alkalmazható szakszemélyzet, vagy pedig a kifejlesztési időtartam terén. Ilyen körül­mények között a tervezésnek az első próbára sike­rülnie kell. Ha a készülék külföldi piacon is forgalomba fog kerülni, akkor különösen fontos az igény helyes megállapítása. Például egy amerikai mérnök ter­vezési szabadsága kulturális és szociológiai élmény­tartalma miatt teljesen más irányú lehet, mint amit a távol-keleti vagy a nyugat-európai piac hasonló környezete megkíván. A mérnök sokszor csak úgy lesz sikeres, ha min­denkinek a „szolgája” lesz. Ezért, hogy beleélje magát a különböző források gondolatvilágába, 1. ábra. Lineáris perisztaltikus szivattyú, általános elrendezés * ,,A magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában” konferencia (1986. aug. 4—9, Budapest) gépészeti szekciójában elhangzott előadás. ** Technology and Ventures Division of Travenol Laboratories Inc. Irvine, California, USA GÉP XL. évfolyam, 1988. 1. szám. Január

Next