Viruló Föld, 1954 (2. évfolyam, 2-22. szám)
1954-01-29 / 2. szám
2 Mi art munkánk megguritásával készültKsk príkunk3. kongresszusára A központi alapszerv 1953 októberében alakult újjá. A vezetőség újjá választásakor sok olyan új tag került a vezetőségbe, akiknek olyan problémákat kellett megoldaniuk, amelyek bizonyos mértékig ismeretlenek voltak előttük.Ehhez járultak továbbá azok a hiányosságok, melyek az előző vezetőségtől maradtak az új vezetőségre. Pl. a dolgozókkal vele helytelen foglalokzás, az egyéni problémák elintézetlensége, egyes elvtársak idegenkedése a párttal szemben, a pártmunka terén fennálló hiányosságok s nem utolsó sorban a munkák folyamatos ellenőrzésének hiánya.Mindezen hiányosságok megszüntetéséhez kezdetben komoly segítséget kaptánk a pártbizottságtól, különösen Lőrincz elvtárstól, aki nagymértékben járult hozzá alapszervünkben fennálló nehézségek leküzdéséhez. Azóta több mint három hónap telt el és elmondhatjuk, hogy a pártmunka és a gazdasági munka terén értünk el eredményeket. Miben mutatkoznak ezek az eredmények? Elsősorban abban, hogy megjavult a bizaloma párttal szemben, közelebb kerültek a párthoz vgy a párttagok, mint a pártonkívüli dolgozók. Javult a bírálat és az önbírálat. Igényesebbtől a párttagság, ma már bátrabban vetik fel dolgozóink problémáikat és nem elégednek meg a felületes válaszokkal. Konkrét intézkedéseket várnak ügyük elintézésére. Népnevelőink többet foglalkoznak a pártépítéssel, a dolgozók egyéni problémáival, a gazdasági munka megjavításával, az egymás közötti elvtársias viszony jó kialakításával. Népnevelőink közül jó munkát végeznek: Nagy Lajosné, Illés István elvtársak és még több elvtárs. A népnevelő munkában komoly segítséget ad a pártbizottság ágit. prop, titkára, Zángó elvtársnő. Ez a segítség azonban számunkra még nem teljesen kielégítő. Vannak hiányosságai. Zángó elvtársnő többször beszélt alapszervünk ágit. prop. titkárával, azonban annak munkájára vonatkozólag nem mondott kellő bírálatot, nem adott megfelelő útmutatást a további munkájához. Hiányosság továbbá, hogy Zángó elvtársnő nem vett részt ezideig még egy népnevelő értekezleten sem, pedig biztosan sokban hozzájárult volna azok színvonalának emeléséhez, ezáltal népnevelő munkánk megjavításához. Sokat fejlődött apárttagok ideológiai színvonala, melyhez hozzájárult a szemináriumra való jó felkészülés és a rendszeres részvétel. Propagandistáink rendszeresen folytatnak egyéni beszélgetéseket a hallgatókkal. Ezáltal segítik a tagság fejlődését. Különösen kiemelkednek jó munkáinkkal ezen a 3.téren Bildmanné, Six, Sámson, és több elvtársak. Az eredményekhez nacy mértékben járult hozzá a pártbizottság segítése a rendszeres ellenőrzésen keresztül. A pártbizalmiak munkájában is tapasztalható fejlődés. Különösen jó eredményeket érnek el az egyéni foglalkozás, a pártiépítés, az egyes feladatokra való mozgósítás terén. Pl. Albán elvtársnő. A spártonkívüliek is mind gyakrabban keresik fel a pártbizalmiakat s vetik fel problémáikat, mert látják, hogy azok elintézést nyernek. Eredményeink mellett azonban vannak komoly hiányosságok is munkánkban. Még mindig nem eléggé sikerült elérni alapszervünkben, hogy dolgozóink teljes bizalommal forduljanak minden kérdésben a pártszervezet vezetőihez, a bizalmiakhoz, és népnevelőkhöz, vagy a vezetőség tagjaihoz. Pártmunkánkban tapasztalható kisebb mértékben kampányszerűség. Nem sikerült megfelelően kiépíteni azt a kapcsolatot a diákotthonok és a gazdasági intézet között, mely szükséges lenne, mint a pártmunka, mint a gazdasági munka területén. Eredmények azonban itt is mutatkoznak. Hiányzik az aktívák és a vezetőség részéről is az egyéni foglalkozások rendszeressé tétele. A pártbizottsági értekezleteken az alapszerv titkára megfelelő segítséget kap munkájához, ez azonban nem kielégítő, mivel olyan problémák amelyek közvetlenülérintik az alapszervezet munkáját és egyúttal megoldásra várnak, nem minden esetben merülnek fel a pártbizottsági üléseken. Az alapszerv munkáját nagymértékben elősegítené, ha a pártbizottság kiértékelné az alapszerv, illetve az egyes vezetőségi tagok munkáját, rámutatna az elért eredményekre és a fennálló hiányosságokra. Komoly hibaként vetődik fel különösen a szervezőtitkár munkája abból a szempontból, hogy több mint egy hónapja lett újonnan megválasztva és midezideig a pártbizottság szervezőtitkára nem beszélt vele, munkájét nem ellenőrizte. Ennek folytán a szervezőtitkár elég komoly nehézségekkel küzdött különösen az első időkben. Hiányosságnak tartjuk a pártbizottság részéről, hogy eddigi vezetőségi ülésen nem vett részt, így az alapszerv vezetősége nem kapott segítséget munkájához olyan irányban, hogy az általa észre nem vett, de egész biztosan fennálló hiányosságokat meg tudta volna szüntetni. Az elkövetkezendő időkben a központi alapszerv előtt komoly feladatok állnak, melyeket pártunk III. kongresszusának sikeres megvalósítása érdekében a mi területünkön kell megoldani. Ehhez a munkához az alapszerv vezetősége, az egész párttagsággal,bevonva a pártonkívüliek széles hálózatát, nagy lendülettel és akarattal kezdett hozzá. Ehhez a munkához feltétlenül szükséges a pártbizottság fokozottabb segítése. Minden biztosíték megvan arra,, hogy a pártbizottság ezt a segítséget meg fogja adni számunkra. A pártbizottság segítségével alapszervünk kommunistáinak munkában való életnállásyeli és harci lendületével biztosak vagyunk abban, hogy megvalósítjuk pártunk által kitűzött jelszót: „Minden erővel, előre pártunk Ill. kongresszusának sikeréért. Központi pártalapszerv vezetősége. A januári taggyűlések elé Pártunk minden tagjának megtisztelő feladata, de kötelessége is, hogy harcoljon a párt és a kormány határozatainak végrehajtásáért. Személyes példával, szívós felvilágosító munkával kell mozgósítani egyetemünk minden dolgozóját, hallgatóját nagy céljaink megvalósítására. Ehhez a munkához nagy segítséget ad az alapszervezet legfelsőbb szerve, a taggyűlés. A taggyűlésen számol be a vezetőség munkájáról, megvizsgálják, hogy eleget tettek-e az alapszervezet tagjai kötelességüknek és új feladatokat adnak a kommunistáknak. A január havi taggyűléseknek egyetemünkön különösen nagy szerepük lesz. Most zárultak le az évfolyamok nagy részénél a félévi vizsgák, más évfolyamok pedig gyakorlatokat fejeztek be. Ezért ezek a taggyűlések kiválóan alkalmasak lesznek arra, hogy értékeljék az első félév munkáját. Megvitatják az egységes alapszervezet munkáját, megszabják a feladatokat a második félév kezdetén. Első félévi taggyűléseink egy két kivételtől eltekintve nem segítették eléggé a pártot a feladatok megoldásában. Nem voltak eléggé aktívak, nem bíráltak a párttagok. A tagság nem élt azzal a jogával, hogy pártszerű bírálatot gyakoroljon a vezetőség felé, javaslataikkal nem segítették eléggé a jobb munka végzésében, így a taggyűlések nem váltak a párttagság nevelésének iskolájává. Ennek fő oka abban van, hogy a taggyűléseket nem előzte meg gondos politikai előkészítés. A helyes módszer az, ha a vezetőség a pártbizalmiak és a népnevelők bevonásával megmagyarázzák a taggyűlés szerepét, jelentőségét. Beszéljék meg a pártcsoportértekezleten a taggyűlés napirendjét, és azokat a tennivalókat, amik a pártcsoport előtt a legfontosabbak és azt vigyék a taggyűlés elé. Ha ilyen módon készítik elő a taggyűlést és a vezetőség kollektívan készíti el, vitatja meg a titkári beszámolót, ez emeli a taggyűlések színvonalát, erősíti a párton belüli demokráciát. Itt áll előttünk a II. félév munkájának sikerrevitele, a párt és kormány határozatának megvalósítása a magánkerületén. Ez azt jelenti, hogy tovább kell javítani a kapcsolatokat a gyakorlati élettel. A taggyűléseknek tehát az is feladatuk lesz, hogy ezekre a feladatokra, a felmerülő akadályok leküzdésére mozgósítsák az alapszervek kommunistáit. A taggyűléseken pontosan meg kell határozni, milyen politikai, felvilágosító és szervező munkát kell végezni a pártcsoportoknak, a népnevelőknek a II. félév kezdetén. A taggyűlés az határozó szerv, ezért a tagság javaslatait figyelembe véve foglalja a vezetőség határozatba a legfontosabb tennivalókat és gondoskodjon a hozott határozatok végrehajtásáról. Az első félév során sok pártonkívüli elvtárs tűnt ki lelkes, eredményes munkájával. Sok pártonkívüli elvtárs bizonyította be, hogy harcosa, megvalósítója pártunk politikájának. Ezeket az elvtársakat az alapszervezetek magas színvonalú vita alapján vegyék fel a tagjelöltek soraiba. Tanszékeinken és dolgozóink között egészséges kezdeményezés indult meg a mezőgazdaság segítésével kapcsolatban. Vállalások születtek április 4-re és a pártkongresszus tiszteletére, amit pártalapszervezeteinknek, párttagságunknak kötelessége támogatni. Kommunista oktatóink járjanak élen ebben a mozgalomban, irányítsák ezt a munkát úgy, hogy minél hatékonyabb segítséget nyújthassunk a mezőgazdaságnak. Érjük el, hogy ennek nyomán növekedjen az oktató-nevelő munka színvonala is. A párt és kormány határozatának a végrehajtása számos eladatot ró a pártalapszervezetekre pártépítési, termelési, kulturális és a fegyelem megjavítása szempontjából. Az alapszervezetek vezetői úgy készítsék elő a január havi taggyűlést, hogy ezeket maradéktalanul megoldják. Egyetemünk kommunistái tudatában legyenek annak, hogy az ő aktivitásuk a tanulásban és a pártmunkában való szenvedélyes harcuk hozza meg a II. félév sikerét. Ezáltal fokozódni fog a pártonkívüli tömegek aktivitása, ezáltal fűződik a párt és a tömegek kapcsolata eltéphetetlenné. A pártbizottság minden erejével azon lesz, hogy ezekben a munkákban segítse az alapszervezetek vezetőségét és tagságát. Juhász István VIRULÓ FÖLI) Egy aktíva értekezletről Pénteken volt a gépes alapszerv aktívaértekezlete. Az aktívát mindenütt az alapszervi titkárok tartják. Itt azonban különleges a helyzet. Tóth elvtárs ezt a feladatot „átruházta“ — mint Pályi elvtárs mondta — az ágit. prop. titkárra. Jól tudja pedig Tóth elvtárs, hogy az agit. prop. titkár nem volt ott a választmányi, sem pedig a pártbizottsági ülésen, ahol az aktívaértekezlet célját, feladatát vitattuk, így aztán olyan volt az aktívaértekezlet, amilyennek nem szabadna lenni. Pálfyi elvtárs kihagyásokkal felolvasta a pártbizottság által népnevelők számára kiadott szempontokat, beszélt a kar által vállalt ceglédi gépállomási oktatásról és a diplomatervtémák átdolgozásáról. Egy szóval sem említette, hogy pártunk III. kongresszusára készülünk s mit kell tenni a népnevelőknek és bizalmiaknak. Nem értékelte Pályi elvtárs a népnevelők munkáját — pedig azt ismernie kellene, mint az alapszerv ágit. prop. titkárának, így nem is csoda, hogy a beszámolót nem követték lelkes hozzászólások és az értekezlet végén úgy érezték — úgy mondták — az elvtársak, hogy „semmi újat nem adott“. Mi volt ez? Csak időtöltés. Csak egy óra elrablása a dolgozók idejéből. Gondolkodjanak ezen a gépes pártalapszerv vezetői, keressék meg a hibák okait, jöjjenek rá, hogy kollektív munka nélkül nem lehet eredményt elérni. Tóth elvtárs pedig ne hárítsa át saját feladatát másokra, ne úgy ellenőrizze a munkát, hogy betekint kezdés előtt és azután továbbmegy, mert — mint a tapasztalat mutatja — a pártmunka sínyli ezt meg. Az aktívák támaszszanak nagyobb igényeket az alapszerv vezetőivel szemben, bírálják őket, mondják el, hogy több segítséget várnak és azt várják, hogy kísérjék figyelemmel munkájukat. Egyetemünk három évfolyama, összesen hét DISZ- alapszervezete túl van már a félévi vizsgán és most kezdi meg a II. félévet. Az elmúlt félév gazdag tapasztalatokat hagyott hátra minden DISZ-vezető, de minden hallgató számára is. Ha megvizsgáljuk a félévi tanulmányi eredményeket, azonnal meg tudjuk állapítani az elmúlt félévben elkövetett legfőbb hibákat és feladatainkat is a következő félévre. A hét DISZ-alapszerv tanulmányi átlaga kb. 0,6-del alacsonyabb az elmúlt évi egyetemi tanulmányi átlagnál. Az elégtelen vizsgák száma több, mint 16 százalék és az elmaradt vizsgák száma kb. 10 százalék. Ezekben a számokban bent van az egész első félévi DISZ-munkánk gyengesége, legfőbb hiányossága. Azt mutatják ezek a számok, hogy alapszervezeteink a legfontosabb feladatot nem tudták végrehajtani. A tanulásra való mozgósítást. Tükrözik a számok azt, hogy hallgatóink még nem érezték át ennek a feladatnak komolyságát, amelyet pártunk és kormányunk határozata számunkra előír. Túlszárnyalni az eddigi tanulmányi eredményeket, jobban elsajátítani az egyes tárgyakat, felkészülni azokra a komoly feladatokra, amelyekért ma minden mezőgazdasági szakembernek tudása egész latbavetésével dolgoznia kell. Lehetséges, hogy hallgatóink nem értették meg a párthatározatban számukra megszabott feladatok fontosságát? Erről A MÁSODIK azt hiszem, nincs szó. De hogy a DISZ-alapszervezetek nem váltak a határozat végrehajtásának motorjaivá, ezt bizonyítják az agronómiai III/C. alapszerv tagjai. Arra a kérdésre, hogy mit jelent számukra a DISZ-szervezet, azt felelték az elvtársak, hogy havi egy taggyűlést és 1 forintot. Ez a válasz a DISZ-vezetők felé a legkomolyabb kritikát jelenti. Azt jelenti, hogy a DISZ-szervezet nem állt az elmúlt félévben a legfőbb feladatok végrehajtásának élén, nem mozgósította a tagokat. Nem volt vonzó a tagok számára a DISZ, mert ez nem foglalkozott az őket érintő legfontosabb kérdésekkel úgy, ahogy a tagok ezt várták. Az alapszervi vezetők panaszkodtak ugyan arról, hogy a tagok még a taggyűlésre sem szívesen mennek el, nem dicsérnek, nem bírálnak, csak hallgatnak, közömbösek minden iránt. Igaz ez? Nem igaz! Hallgatóink nagy többsége lelkesen fogadta pártunk határozatát és megértette abból, hogy elsősorban tanulniuk kell jobban. Örömmel vállalkoztak arra is, hogy bekapcsolódnak a mezőgazdaság közvetlen segítésére a védnökségi munkába. Szívesen járnak ki a falvakba, termelőszövetkezetekbe. De ha DISZ-vezetőink ezeket a hatalmas erőket figyelmen kívül hagyják és prakticista módon apró-cseprő ügyekkel töltik meg a taggyűléseket, akkor hallgatóink jogosan unják a FÉLÉV ELÉ DISZ-taggyűléseket. DISZ- tagjaink azt várják, hogy a DISZ-vezetők valóban vezessék és irányítsák őket a párthatározat végrehajtására, itt az egyetemen és a falvakban is. De azzal az öreges, „Pató Pál“ típusú vezetéssel, amelylyel legtöbb alapszervi vezetőnk dolgozott az elmúlt félévben, ezt nem tudják végrehajtani. A DISZ-fiatalok szervezete és feladatát csak akkor tölti be, ha ott vidáman, lendületesen folyik a munka — és az különösen fontos — ha nemcsak a taggyűléseken él a DISZ-szervezet, hanem nap mint nap, a hétköznapi munka minden mozzanatában. Ezt kell megvalósítaniuk DISZ- vezetőinknek a következő félévben, ha valóban aktív segítői akarnak lenni a párthatározatok végrehajtásának. De az Agronómia III/C. alapszerv tagjainak sem szabad arról megfeledkezni, hogy a DISZ nem valami elvont fogalom, hanem mi, a DISZ- tagok vagyunk a DISZ-szervezet! Egy alapszervi vezetőség rossz, a tömegektől elszakadt munkája semmiesetre sem vonhatja maga után azt a nézetet, hogy a tagok számára a DISZ nem jelent semmit. Pártunk erejét az is jelenti, hogy a rossz vezetőket kíméletlenül leleplezi és félreállítja az útból. Ez kell, hogy jellemezze a DISZ-t is. Azokat a DISZ-vezetőket, akik a tagságtól kapott bizalommal viszszaéltek, állítsák félre alapszervezeteink tagjai. Meg tudják ezt tenni? Feltétlenül meg tudják és meg is kell, hogy tegyék! A II. félév munkája csak akkor lesz eredményes, ha minden DISZ-tag, DISZ-vezető tanult az első félév tapasztalataiból és fiatalos lendülettel kezdi meg a munkát most, a II. félév küszöbén. El kell érnünk, hogy hallgatóink ne csak megértsék a párthatározatok rájuk vonatkozó részét, hanem szívvel, lendülettel harcolni is tudjanak végrehajtásáért, a jobb tanulmányi eredményekért, magasabb szaktudásért. Kint a falvakban, járásokban most lázas tervezőmunka folyik. Mindenütt harcolnak a párthatározatok végrehajtásáért, a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. Lehet-e hát egy fiatal agráregyetemi hallgatónak ilyen körülmények között „közömbösnek“ lenni? Nem lehet! Menjünk ki a falvakba, vállaljunk védnökséget egyes falu kollektívák, tsz-ek fölött! Használjuk fel már most meglevő szaktudásunkat ott, ahol igen nagy szükség van rá! Tanulni és segíteni! —• ez képezze DISZ-munkánk gerincét a II. félévben és ezek köré csoportosítsuk szervezeti életünk minden más tevékenységét! így nem lesz unalmas tagjaink számára a DISZ, hanem eleven, mozgalmas, mindennapi élet, fiatalok szervezete, a párthatározatok végrehajtásának, a mezőgazdaság fejlesztésének lelkes segítője.Pálfiti István DISZ-biz.titkár 1954 január 29. Alapszervezetünk kollektív vezetéséről A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének június 27—28-i határozata új szakaszt nyitott meg nemcsak népi demokráciánk fejlődésében, de a párt életében is. Az „új szakasz” a párt életében nem utolsó sorban abban nyilvánul meg, hogy a pártdemokráciát, a kollektív vezetést — sokkal inkább, mint eddig — a pártélet, a pártmunka alapjává kell tenni. Ezt a feladatát hangsúlyozza nyomatékosan a párt legutóbbi határozata is, amely a vezetőségek újraválasztásáról szól. Kötelességünk megvizsgálni alapszervünk eddigi munkáját a kollektív vezetést illetően. A kongresszusra való készülésünk nem utolsó sorban azt kell, hogy eredményezze, hogy azapszervünkben megjavuljon a pártdemokrácia a kollektív vezetés. Az eddigi munkánkban bőven találhatunk eredményeket és hiányos pártokat is. Az elért eredményekben és a fennálló hibákban a pártbizottságnak is komoly szerepe van. Hiszen a pártbizottság nem pusztán szemlélője az alapszervek munkájának, hanem segítője és irányítója is. A pártbizottság több határozata — mint pl. ,a pártcsoportok munkájának megjavításáról — komoly segítséget jelentett alapszervünknek. A pártbizottsági azonban nem adott megfelelő segítséget a politikai munka, különösen az egitációs munka végzéséhez. Itt bizonyos bizonytalanság tapasztalható. Új módszereket keresünk e téren, ami szükséges is, de ezzel egyidejűleg régi, jól bevált módszereket elhanyagolunk, pl. az elméleti pártnapok tartását. A politikai munka gyengesége csökkenti a párttagok aktivitását, cselekvő részvételüket a pártmunkában. Különösen csökkenti az alapszervek jó munkáját az ellenőrzés hiánya is a pártbizottság részéről. A kollektív vezetés megvalósításában az alapszervek vezetőségének vannak jó eredményei. A pártcsoportok komoly segítséget nyújtottak pl. a munkaterv elkészítésében, az agitációs és népnevelő munka megszervezésében. Több igen helyes javaslattal, bírálattal élt a pártcsoport a vezetőség felé. A taggyűlési beszámolókban helyet is kaptak az aluliról jövő javaslatok. A vezetőség igyekezett az ellenőrző munkáját is javítani. Nem lehet azonban elmondani, hogy az alapszervben megvalósult a vezetés kollektivitása. Mindenek előtt a vezetőségben van a hiba. A vezetőség nem teljes és a vezetőségi üléseket sem tartotta meg rendszeresen. A vezetőségi üléseken a határozatokat ugyan kollektívan fogadtuk el, de a határozatok megszületése nem a kollektív munka eredménye volt. Nem egy esetben ugyanis az történik, hogy a vezetőség tagjai nem vesznek részt aktívan az alapszervezet előtt álló feladatok megvitatásában. Arra szorítkoznak, hogy a felmerült javaslatokat elfogadják. A kollektív munka hiánya a pártcsoportokban is észlelhető. Mindenek előtt ott, hogy nem tartják be a munka élveiket. Hiányzik a pártcsoportértekezleteken az aktív részvétel is a feladatok megbeszélésében. Néhány elvtárs a pártcsoport értekezleten csupán passzív szemlélője a problémáknak. Nem éreznek felelősséget e pártcsoport területén végzendő munkáért. Az értekezleten a megbeszélés nagyrészt szervezeti kérdéseket ölel fel. Ez általában az állattenyésztési kar II. évfolyamának pártcsoportjaira jellemző. Az állattan, szervesként a tanszék pártcsoportja, az Agrárközgazdasági kar I. évi. pártcsoportja a szervezési kérdéseken túl megbeszél politikai feladatokat is. Itt a párttagok részvétele is sokkal aktívabb és kollektívebb ebből kifolyólag a vezetés is. Az alapszervi taggyűléseknek is komoly szerepük van a kollektív vezetés kialakításában. Ugyanis az alapszervünk vezetésének legfőbb szerve a taggyűlés. Igyekeztünk mi is taggyűléseken megvalósítani, azt a lenini elvet, hogy „a párt öszszes ügyeit közvetlenül vagy képviselőn keresztül az összes párttagok intézik, egyenlő jogokkal és minden kivétel nélkül“. Az eddigi taggyűléseink segítettek is kialakítani a pártvezetés feladatait. Komoly bírálatok hangzottak el és megállapítható, hogy van is javulás. Az eredmények azonban nem kielégítőek. Megtörtént alapszervünkben, hogy a vezetés korlátozni akarta a hozzászólásokat, ami a párdemokrácia, a párttagság jogainak megsértését jelenti " A legfőbb hiba azonban ott van, hogy a párttagság a taggyűlésen nem igyekszik egyenlő jogokkal a párt ügyeit intézi-' A vitákban való részvét" mutatja, hogy „hallgatóit . .. nárok”, „tanulmányi osztály dolgozói’ szólnak hozzá, nem pedig mint párttagok, egyenlő joggal. Ennek következménye az, hogy taggyűléseinken a bírálat önbírálati szelleme is hiányos. Márpedig ez egyik legfőbb gátja a kollektív, aktív részvételnek a pártvezetésben. Alapszervünk előtt az a feladat, hogy a fent említett hibákat a kongresszus idejére nagyrészt kiküszöböltük. Ezért a tanszervünk minden tagja felelős. A vezetőség újraválasztásáról szóló határozat megkönnyíti ezt a munkát és a párttagság, ha átérzi ennek felerdőségét, úgy alapszervünk betölti a reá váró nagyszerű feladatot. Nagy Lajos