Mezőgazdasági Mérnök, 1971 (12. évfolyam, 1-18. szám)
1971-01-18 / 1-2. szám
A kézilabdapályán túl, a zm- vasút felé, a melegházak mellett ezüst testű tárolók ülnek az út szélén. Bent, az üvegfalú házban négy kazán sorakozik egymás mellett. Innen küldik a meleget az egyetem valamennyi épületébe, a növénytermesztés, a növénynemesítés kísérleti teréhez, a központi kertészeti üvegházba, a kollégiumba. — Az egyetem kalóriaszükséglete 9 millió/óra — mondja Majdányi József csoportvezető, a kazánház közvetlen parancsnoka. — Három kazánunk megy egyszerre. A negyedik a biztonsági tartalék, természetesen felfűtve, hogy bármikor üzembe léphessen. Beláthatatlan következményekkel járna, ha csak egy kazán is kiesne a hőtermelésből. Negyven ember tartozik a csoporthoz. Közvetlenül a fűtéssel tizenhárman foglalkoznak. Ahogy körülnézek a sorakozó kazánok, vezérlőpultok, bonyolult műszerek között, hiába keresek izzadt testű, félmeztelenre vetkőzött fűtőt. A steril környezetben programozó asztalról adagolják a tűz táplálékát, az olajat. Naponta 13—15 tonna ég el. 1,2 milliméter átmérőjű fúvókán 30 atmoszféra nyomással óránként 100 kilogramm fűtőanyagot fújnak be a kazánokba. Ventillátorok adagolják az égéshez szükséges levegőt. Automatikus a vízszintszabályozó is. Meggyőzött a technika, most el kell felejteni a lapátoló embert. Mégis fűtőt keresek. Gyanakodva szólítok meg egy olajos ruhás embert, az egyik kazán tetején. — Mivel foglalkozik most? — Vízállásmutatót javítok. Néha több napig tart, amíg sikerül „belőni” — mondja Laska András gépészkovács, vezető gépész. Tovább megyünk, az alagsorba, a vízelőkészítőhöz. A kazánokba ugyanis csak forró, előmelegített, vízlágyítón keresztülengedett, levegőtől megszabadított vizet szabad engedni, így a kazánokba 103 fokos meleg víz jut. Éppen, mielőtt jöttek, egy kis baleset történt. Kilyukadt a tápvíz-előmelegítő kazán. Szerencsére nem folyik túl erősen, úgyhogy megvárhatjuk az estét. Addig körülállványozzuk és éjjel javítjuk, hogy ne legyen üzemzavar. Egyszerűen, a világ legtermészetesebb dolgaként mondta a csoportvezető: éjjel javítjuk meg. Később magyarázatként tette hozzá: Szigorú fegyelem nélkül itt semmire sem jutnánk. Az egyik legveszélyesebb üzem a kazánhoz. Talán nincs még egy olyan munkahely az egyetemen, ahol ennyire egymásra utaltak az emberek. Nagyon fontos a jó emberi kapcsolatok kiépítése — mondotta valaki. A kazánházat elhagyva, Fehér Béla üzemeltetési osztályvezetővel megyünk tovább, hogy nyomon követhessük a meleg útját. — A kazánházból kilépő gőz 30 kilométeres vezetéken kígyózik, amíg eljut rendeltetési helyére. A nagy kazánházon kívül még 20 kisebb gépház üzemel a különböző épületek alatt. Lépcsők vezetnek a szemináriumi épületek gyomrába, ahol a 20 kis gépház egyike található. Itt melegítik fel az előadókba befújt levegőt. A sétát az osztályvezető szobájában fejezzük be. — Mennyi olajat égetnek el évente? — 2700 tonnát esznek meg a kazánok. A tárolókba 400 tonna olaj fér, így naponta érkezik friss szállítmány. Azután a diagramok kerülnek elő, amelyekről leolvasható a múltév olajfogyasztása és órák szerinti hőmérsékleti ingadozásai. A Meteorológiai Intézettől naponta kapják az előrejelzést a hőmérséklet várható alakulásáról. A pontosan kirajzolt görbékről egynapi üzemmenetet olvasunk le. A konyha fűtése öt órakor indult. Az épületek felfűtése 7 órakor kezdődött. A menza 10 órakor indított újra. Délután jobban rákapcsolt a kollégium, este ismét belépett a menza. — Minden napról mindent feljegyzünk. Így a mai napról — január 14-ről — is pontos, órarend szerinti adatok állnak rendelkezésre. Azt is feljegyezzük, hogy mikor lyukadt ki a kazán és a javítás után a pontos kórismeretet is szerepeltetjük. A mikor visszaértem a szerzikesztőségi szobába, valahogy nagyobb tisztelettel néztem a meleget adó fűtőtestre. Mert már tudom, hogyan születik a meleg... (ez—a) A MELEG SZÜLETÉSE A kazánház kívülről (Fotó: Agócs József) Az embernek „mindössze” annyi a feladata, hogy pontosan szabályozza a műszerek működését Bonyolult nyomásmérők, csőkígyók, szelepek rendszere a kazánház. Az egyetemi tdk szervezeti és működési szabályzata Az újabb szabályok értelmében a tudományos diákkörök szervezési és irányítási jogkörrel felruházott gazdája az egyetemi KISZ-bizottság. Ennek értelmében az egyetemi KISZ vb kidolgozta és 1970. november 14-én elfogadta „A KISZ Agrártudományi Egyetem tudományos diákköreinek szervezeti és működési szabályzat”-át, amely a rektor elvtárs egyetértésével hatályba lépett. Ez ideig ugyanis, csak a karoknak volt tdk-szabályzata, amely tartalmazta a diákkör célját, feladatát, szervezeti formáját, taglalta továbbá a tdk-tagok jogait, kötelességeit és érdekvédelmét. A kari szabályzatok az új egyetemi szabályzat II. és III. részeként szerepelnek. Ezek mellett ki kellett dolgozni egy olyan általános részt, amely magában foglalja a diákkör pontos nevét, általános célját, helyi sajátosságait, az irányítás formáját, módját, a tudományos diákköri tanácsok szerepét, valamint a két kar diákköröseit kölcsönösen érdeklő problémákat. Az általános rész röviden a következőket tartalmazza: A diákkör pontos neve: A KISZ Gödöllői Agrártudományi Egyetemi Szervezetének Tudományos Diákköre. Figyelembe veszi a gödöllői ATE sajátos helyzetét; a tudományos diákköröket a két kar tudományos diákköri tanácsai fogják össze. A tudományos diákkörök soraikban tömörítik a KISZ- tagokon kívül az ifjúsági szervezethez nem tartozó egyetemi hallgatókat is. Az eredményesebb diákköri munka érdekében a szabályzat leszögezi, hogy szakmailag az állami vezetés irányítja a körök munkáját, s kimondja, hogy a jövőben még fokozottabban vonják be a diákkörös hallgatókat az MSZMP X. kongresszusának és a KB tudománypolitikai határozatának egyetemi szintű megoldásába, bátrabban építsenek munkájukra. Ami a KISZ irányító szerepét illeti, a szabályzat így fogalmaz: a diákköri titkárt a diákkörös hallgatók választják a kari KISZ vb jóváhagyásával, az egyetemi vb tdk felelősét az egyetemi KISZ-bizottság választja meg. A tdk-titkár félévenként beszámol a tdk munkájáról a kari, illetve az egyetemi tdkfelelősnek. A kari állami vezetés egy oktatót bíz meg a tdk vezetésével. A karok diákköri tanácsai évenként beszámoltatják a konzulenseket, felmenthetik és jutalomban részesíthetik őket. A tdk elnöke a kari kutatási bizottság, titkára pedig a kari oktatási bizottság tagja lesz a jövőben. Lehetővé válik az eredményesen dolgozó diákkörös hallgatók, illetve csoportok munkájának szubvencionálása is. A szabályzat kimondja, hogy a karok törekedjenek tudományos diákkörös (gazdászgépész) kutatócsoportok létrehozására. Az egyetemi KISZ-bizottság javaslata alapján az egyetem állami vezetése dicséretben, jutalomban részesíti a diákköri munkában, annak vezetésében kiemelkedő munkát végzett hallgatókat és oktatókat. A kari KISZ-bizottságok figyelembe veszik a diákköri tanácsok javaslatát a népköztársasági ösztöndíjak, a tudományos továbbképzési ösztöndíjak odaítélésénél, valamint kinevezéseknél. Az egyetemi könyvtár biztosítja a diákköri dolgozatok elhelyezését és olvasótermi kölcsönzését. Az utolsó főrész (IV. rész) kimondja, hogy a karok tudományos diákkörei, diákköri tanácsai „A KISZ Agrártudományi Egyetem tudományos diákköreinek szervezeti és működési szabályzatának” általános része és a megfelelő kari (II. és III. rész) szervezeti és működési szabályzata szerint működnek, illetve szerveződnek. Lakatos Lajos (Folytatás az 1. oldalról) brigádmozgalom irányítása, gondozása kizárólag a szakszervezet hatáskörébe tartozik. Miután a versenymozgalom, a szocialista brigádok természetszerűen csak a gazdasági, műszaki apparátus területén alakultak ki, a brigádokkal közvetlenül a technikai alapszervezet foglalkozik. — A szocialista brigádmozgalom gondozása kettős feladatot jelent számunkra: technikai — szervezési és politikai — nevelőmunkát. Ami az előbbit illeti, ide tartozik a mozgalom feltételeinek, szervezeti kereteinek a kidolgozása és biztosítása, a versenybe való benevezés adminisztrációja, majd a felajánlások felülvizsgálata, a teljesítés, a munka értékelése, a szocialista brigád cím elnyerésére tett javaslat, végül a döntés, melyik brigád érdemes erre a megtisztelő címre. S természetesen meg kell teremteni a szocialista brigádok erkölcsi és anyagi megbecsülésének eszközeit, lehetőségeit. Ami az anyagi elismerést jelenti, 1970-ben például 16 ezer forintot osztottunk ki a szocialista brigádok között. — A politikai nevelő munkát már nem könnyű ilyen egyértelműen meghatározni. Talán úgy fogalmazhatnám meg a legszerencsésebben, ha azt mondom, ez a mindennapok emberi, elvtársi kapcsolatát foglalja magában. Tippe “* a-iunk a brigádtervek, a felajánlások elkészítésénél, segítünk a naplók írásánál, nap mint nap figyelemmel kísérjük a brigádok munkáját, életét, fejlődését, tanácsokkal látjuk el őket programjaik összeállításánál, egyszóval minden erőnkkel igyekezünk, a brigádok patronálóival együtt, elősegíteni szocialista emberré válásukat. — Első hallásra talán paradoxonként hangzik — jegyzi meg Véner elvtárs —, de ha kicsit jobban elmélyedünk a témában, kiderül, hogy tulajdonképpen az érdekvédelem, a pártszervezetekkel és az állami vezetéssel kiépített rendszeres kapcsolat, az, hogy döntés előtt minden szinten széles körben megvitatunk minden kérdést — szintén politikai munka. Az alapszervezeteink titkárai rendszeresen részt vesznek a pártvezetőségek ülésein, én magam tagja vagyok az egyetemi pártbizottságnak, részt veszek a végrehajtó bizottság ülésein, a párttal együtt szervezünk, készítjük elő a politikai akciókat, rendezvényeket, mint az április 4-i, november 7-i ünnepélyeket, most például együtt készülünk a párizsi kommün 100. évfordulójának méltó megünneplésére. Vagy talán nem tartoznak a nyugodt, jó légkör kialakításához azok a törekvések, amelyek során dolgozóink lakásproblémáin igyekszünk enyhíteni? Azt hiszem, nem állok egyedül véleményemmel ; bizonyos értelemben ez is politikai munka. Kétségtelenül, ha az érdekvédelmi tevékenység célját, irányát vizsgáljuk — nehéz szétválasztani a politikai munkától, oly szorosan összefügg azzal. De ha már szóba került, nyilván sok olvasónkat érdekli, milyen eredményeket értünk el eddig, illetve mi várható a lakásgondok enyhítése terén? Pontosabban, mit tett a szakszervezet ennek érdekében? — Mivel a lakásgondok elsősorban a fiatalokat érintik, s az ő problémáik megoldására pártunk és államunk különösen nagy figyelmet fordít, mi is főleg az ő érdekükben igyekeztünk erőfeszítéseket tenni. A nőtlen, illetve egyedülálló fiatal tanársegédek, gyakornokok lakásgondjain átmeneti szállás, hivatalos nevén „szolgálati férőhely” létrehozásával enyhítünk valamelyest. Pillanatnyilag egy megürült lakótelepi lakásban rendeztünk be ilyen szolgálati férőhelyet, de az igényeknek megfelelően — a lehetőségek arányában — további átmeneti szállásokat létesítünk, ahol viszonylag kényelmesen nyugodtan élhetnek a fiatalok mindaddig, amíg családot nem alapítanak, vagy önálló lakáshoz nem jutnak. Négy fiatal házaspárt pedig a lakáselosztási jog megvásárlásával juttattunk másfél szobás szövetkezeti lakáshoz a városban. 1970-ben sikerült először lakásépítési kölcsönnel segíteni a magánerőből építkező dolgozókat. Ezt a teljesen kamatmentes kölcsönt — amely összege maximum 15 ezer forint lehet — azok a dolgozók kérhetik, akik családi házat építenek, vagy társasház-építési akcióban vesznek részt. A kapott kölcsön összegét azután havonta törleszthetik, illetve levonják illetményükből. A részletfizetés időtartamát, azaz a havi törlesztés nagyságát, gondos környezettanulmány után, egy szb-tagból és az alapszervezetek képviselőiből álló bizottság határozza meg. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mai nehéz lakáshelyzetben mindez csak csepp a tengerben. Többet azonban egyelőre nincs módunk tenni. — Az elmúlt esztendőben alakult meg az egyetemi törzsgárda. Ezzel a fegyverténnyel a dolgozók régi kívánsága teljesült. Hallhatnánk valamit erről is? — A törzsgárda megalakulása egyetemünk dolgozóinak durván egyharmadát érintette. A nemrég készült szabályzat értelmében a törzsgárda tagja lehet minden dolgozónk, aki megszakítás nélkül legalább 10 esztendeje az egyetem alkalmazottja, s személyével kapcsolatban nem forog fenn kizáró tényező, mint például fegyelmi vétség, a munkafegyelem vagy az általános erkölcsi normák megsértése stb. A szabályzat a törzsgárda tagság 4 fokozatát állapítja meg. I. fokozatra jogosult az a dolgozó, aki 25 éve, II-ra, aki 20, III-ra, áld 15 és IV. fokozatra, aki 10 éve áll egyetemünk, vagy annak hivatalosan elismert jogelődjének szolgálatában. Tízéves folyamatos munkaviszony után törzsgárda-igazolvány, plusz 1000 forint jutalom, 15 év után bronzjelvény, plusz 2000, 20 év után ezüstjelvény, plusz 3000, 25 év után aranyjelvény és 4000 forint jutalom, majd minden további 5 esztendővel 4000 forint jutalom „jár” a törzsgárdatagoknak. — Ki és mi alapján dönt a törzsgárdafokozatok odaítélésénél? — A szakszervezeten belül létrehozunk egy 3 tagú, úgynevezett törzsgárda-vezetőséget, amely első fokon dönt a szakszervezeti bizalmiak javaslatai felett, majd véleményével kiegészítve továbbítja a szakszervezeti bizottsághoz. Végül az szb a rektorral egyetértésben dönt a törzsgárdajelvények odaítéléséről, illetve a törzsgárda soraiba való felvételről. — Milyen előnyöket élveznek egyetemünkön a törzsgárda tagjai? — A fokozott erkölcsi megbecsülésen és a már említett 5 évenkénti jutalmazáson kívül — természetesen csak azonos feltételek esetén —• előnyben részesülnek a törzsgárda tagjai kitüntetésre való felterjesztésnél, besorolásnál, előléptetésnél, lakáselosztásnál, lakásépítési segély odaítélésénél, üdülésnél, jutalomüdülésnél. Befejezésül megkértük Véner elvtársat, szóljon néhány szót a küldöttértekezlet előkészítéséről, illetve vonja meg röviden az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések mérlegét. — A vezetőségválasztó taggyűléseken a dolgozók 63,4 százaléka vett részt. A megválasztott 32 vezetőségi tag között 14 párttag és 6 nő van. Ami a választásokat illeti, nagyon jók a tapasztalataink, széles körű közvéleménykutatás előzte meg, a jelölő bizottságok tagjai szinte mindenkihez eljutottak, sok helyütt már a bizalmi választáskor megtették javaslataikat dolgozóink, elmondták, kit miért javasolnak a vezetőségekbe, kinek a jelölésével nem értenek egyet. (Folytatjuk) MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK 3 NAPIRENDEN: A szakszervezet politikai szerepe Megkérdezzük Ebédlői beszélgetések, baráti csevegések során már többször szóba került, de aztán valahogy mindig elfelejtődött a dolog. De most, hogy egyik IV. éves gazdász barátunkat ismét kórházba szállították, s másodszor operálták gyomorfekéllyel, úgy érezzük kötelességünk feltenni a kérdést: miért nem biztosítunk az egyetemen diétás kosztot a gyomorbetegeknek, gyenge gyomrúaknak? Szerencsére nincsenek túl sokan, de különösen a kollégista hallgatók esetében szinte megoldhatatlan a diétázás, ha a menza nem tud segíteni rajtuk. Állandóan, csak tejen — mégsem lehet élni. Valószínűleg nem is okozna különösebb problémát a konyhának, ha a C-menüt például a diétásoknak állítanák össze, s legalább egy diétás fogás lenne az a la carte-n is. Legalább úgy örülnénk — főleg a betegek —, mint a konyha új évi meglepetésének, a már első napokban nagy sikert aratott olcsó menünek.