Mezőgazdasági Mérnök, 1972 (13. évfolyam, 1-19. szám)

1972-01-29 / 1. szám

■ KORUNK nagy*, izgató prob­­l­émája a fehérjehiány. Szerte a világon tudósok, kutatók, fiynkonatl szakemberek százai t­alálkoznak a témával; miből, hogyan le­het a legolcsóbban emészthető nyersfehérjét elő­­alátani, elegendőt az emberi­ig­ető 441 növekvő igényeinek. Állandóan napirenden szerep­lő kérdés ez; nem csoda, hogy még a laikusok előtt sem is­mereti?:» A karba­mid, mint az vierzony!­t , olcsó fe­­hérjeforrás. Több cikk­ , értekezés, disz­­kizol­táció készült ebben a té­makörben,­­ köztük nemrég dr. . lagyari.Beck Vladimír docens kandidátusi d­isszertációja. A gondolat 1966 nyarán szü­letett­, tulajdonképpen a vélet­len adta az ötletet. Magyar! Исак docens azon az emléke­zetes augusztusi napon egy *-.akmai bemutatón vett részt. Lilénk vita alaku­lt k­i a kar­­bamitlo« takar­mírnydúsí­tás kö­rül. A pozitívumok mellett, a mérleg másik serpenyőjében, ott sorakoztak a megoldásra váró problémák: a dózis, az a tagolás és a karbamid-etetés- t­él előforduló mérgezések, melyek főleg abból adódnak, hogy a gyakorlatban szinte megoldhatatlan a karbamid egyenletes, arányos eloszlatása ■л szilázsban. A vita hevében •lekor, mintegy végszám, az argunztuv­ égbolton feltűnt • -:ty repülőgép. Megvan! V­illant át dr. Magyar! Beck Vladimír agyán a gondolat. — 'Bért ne lehetne erre a célra is felhasználni a mezőgazdasá­­g növényvédő repülőgép­ből gára­tot? Ilis­en a repü­lö­­pfel permr-1 rzu is egyenletes, rányos elosztást biztosít. AZ ALAPÖTLET tehát meg­­sületett,­­ kezdődött a széles­író kutatómunka, a kísérle­­k sorozata. Dr. Pecznik János professzor rvértrágyázási kísérletei je­lentős eredményeket hoztak, s m­ár 193-kért kimutatta, hogy i­s a rbamid-lkintt­al permele­­.•Ц Silókukorica fehérjetartal­ma nő. Míg azonban dr. Pecz­­ik János mér­keii dózisok­­(­ és hírt oldatokkal dolgo­zt, kutatásai központj­ában t*’sődle­ges­en a növény, a tör­­éseredmények növelése állt, redíg a Ir. Magyar! Beck Vla­­dmár a takarmányfehérje, m­ajd az­ állati fehérje termelés •iverése érdekében nagy kar­­mid dózisok és tömény olda­li biztonságos alkalmazását ./.le ki célul. Nagy segítséget jelentett • ■"van, h­ogy már korábban be­bizonyosodott: a karbamid perzselő hatása a növény leve­lbre juttatva kisebb, mint más miltrág-­aoldatolik továbbá, v­agy a karbamid, mint nem ionos nitrogén műtrágya born-Ins nélkül, közvetlenül felszí­vódik a levél epidermisz-sejt­jein keresztül. Adott esetben viszont tisztázásra várt egy sor, a dózissal és az oldatkon­­centrációval kapcsolatos kér­dés, elméleti fel­tevés igazolá­sa, állatbiológiai problémák, a permetezés időpontjának meg­határozása, a gazdaságossági tényezők száplí­tásba vétele, stb. A dúsítási kísérletek két úton­ haladtak, illetve lapnak sor került a kettő kombináció­jára is. Az optimális permete­zési i­dőt is ennek megfelelően kellett meghatározni. Ha ugyanis a karbamid szintézi­sét teljesen a bendő mikrofló­­rájára — a baktériumokra — bízzuk, akkor elég, ha a beta­karítást megelőző napon vé­gezzük a repülőgépes permete­zést. Viszont hatékonyabb lesz az eredmény, ha a takarmány­­dúsításnál alkalmazott nagy dózisok egy részének emészt­hető fehérjévé alakítását a növényre bízzuk. Ebben az esetben izotóplaboratóriumunk — dr. Debreczeni Béláné megállapítása szerint, egy nap után 23, öt nap után 39, 17 nap után 69,3 százalék növényi fe­­hérjetöbblet mutatkozik. Leghatásosabbnak látszik te­hát, a már felst említett, kom­binált eljárás, amikor is két­szer permeteznek a növényre: először a tejes érés olajén — ekkor a növénnyel dolgoztat­juk fel a karbamidot — ma­(Folytatás a 8. oldalon.) Repülőgépes karbam­­idos dúsítási technológia Kttudidátus­ártcLd­Cfiból — nemzetközi kutatási téma V --y /. U Gyakorlati mérésekből is vi­hat щ Г Szerencsére I.el ■ obiéinál, (V Sfc I6\'t41fc 7: \zsju. . . .7. oldalár.) SaOiA 4 'u, L^ILkULJLUK ' IV. í. R­ f XIII. É­VF., 1. SZ.­ARA: 80 KILLÉR 1972. I. 29. A MAGYAR FALUNAK, a szocialista mezőgazdaságnak olyan szakemberekre van szüksége, akik — kikerülve az egyetem falai közül — a társa­dalmi fejlődés motorjaivá vál­nak. Képesek felismerni a tár­sadalmi, gazdasági problémá­kat, s másokkal is megértetni azokat. Akik tudatosan kere­sik és meg is tudják oldani az előttük álló feladatokat. Ennek érdekében az egyetemi nevelő­­munkának arra kell irányul­nia, hogy — a szakmai kép­zettség mellett — hallgatóink alkalmassá váljanak a falusi társadalmi élet formálására. Az egyetem oktató-nevelő­gárdája, társadalmi szervei ennek a feladatnak csak akkor tudnak maradéktalanul eleget tenni — és erre a párt ifjúság­politikai határozata is utal — amennyiben céltudatos, min­den vonalkázásban egysé­ges világnézeti ráhatást gyakorolnak a hallgatók­ra. Kádár elvtárs egyete­münkön tett legutóbbi látoga­tásakor felhívta oktatóink, ne­velőink figyelmét az egyik leg­hatásosabb, legmeggyőzőbb nevelési módszerre — a sze­mélyes példamutatásra, továb­bá arra, hogy a szaktárgyakat is át kell hatnia a marxista­­leninista világnézetnek. A feladat, a cél nem új, nem most fogalmazódott meg. Évek óta erre törekszünk — több­kevesebb sikerrel. Az egyetemi pártbizottság 1971. december 20-i ülésén az okból tűzte is­mét napirendre a témát,­ hogy világnézeti nevelőmunkánk hatékonyságának további nö­velése érdekében felmérje az eddig megtelt utat, a jelenle­gi helyzet alapján meghatároz­­za a legfontosabb tennivaló­kat. A pártbizottság tagjai azt vitatták meg, hogyan lehetne hatékonyabbá, egységesebbé tenni a hallgatókra koncent­rált világnézeti ráhatást, hogy saját területén minden tan­szék és oktató, minden párt­­alapszervezet és kommunista éljen a marxista nevelés, esz­közeivel. Mert, ha csak egyet­len láncszem hiányzik a folya­matból, az leronthatja más te­rületek eredményeit, megbont­ja az egységes nevelőhatást, amely elengedhetetlen feltéte­le a szocialista tudat kialakí­tásának. Ezért javasolja a pártbizottság; a karok vizsgál­ják meg, hogyan érvényesül­het még fokozottabban a vi­lágnézeti nevelés az oktatás folyamatában, illetve ebből a szemszögből értékeljék okta­tott és írott tananyagaikat. VAGYIS, a jövőben sokkal jobban ki kell használni a szakmai képzésben rejlő vi­lágnézeti elemeket, rávilágítva a természetben és a társada­lomban megnyilvánuló össze­függésekre, kölcsönhatásokra. Különösen az alsóbb évfolya­mokon, az alapozó tárgyak ad­ta meggyőző erővel kell haté­konyabban élni, hogy időben felvértezzük hallgatóinkat a szükséges ismeretekkel maj­dani, a falun végzendő felvi­lágosító, nevelő munkájukhoz. Az új rendszerű oktatás — mint például a tudományos diákköri munka struktúrája, a diplomaterv-készítés jelenlegi módszere, a speckollégium­ok, a szakirányulás által lehetővé vált kiscsoportos foglalkozások — a személyes ráhatás egy sor új feltételét biztosítja. A világ­nézeti nevelés szempontjából az sem közömbös, hogyan hasznosítjuk az egyre szaporo­dó külföldi gyakorlatok és egyéb cserekapcsolatok tapasz­talatait, nem is beszélve a ha­zai szakmai kirándulásokról, amelyek hozzásegíthetnek egy sor gazdaságpolitikai kérdés megvilágításához. AZ A TÉNY, hogy oktatóink közül többen r részt vesznek az agrárpolitikát irányító, vezető apparátusok munkájában, kül­földi tanulmányutakra járnak, tagjai az ország vezető társa­dalmi szerveinek — az eddi­ginél több alkalmat biztosít­hat a hallgatók magas szintű politikai és szakmai tájékozta­tásához. A tanszéken, az oktatókon kívül, természetesen figyelem­re méltó szerep jut a hallga­tók világnézeti nevelésében az egyetem társadalmi szerveinek — a párt- és KISZ-szerveze­­teknek, a szakszervezetnek —, a kollégiumnak, a kulturális élet szervezőinek. Ami a pártszervezeteket, a kommunistákat illeti, elsősor­ban a személyes példamuta­tásban, a világnézeti nevelő­munkára való ösztönzésben és a számonkérés módszereiben kell előrelépniük a jövőben. Kidolgozásra vár minden szin­ten — a pártbizottságtól pártcsoportokig — a hallgatók körében végzendő hatéko­nyabb pártépítés terve. Sok javítanivaló akad még — az elért eredmények ellenére is — a pártalapszervezetek és a KISZ­-alapszervezetek, a kari bizottságok kapcsolatában, munka összehangolásában. Jo­gos igény, hogy a pártcsopor­tok munkatervük kidolgozása­kor vegyék figyelembe a hall­gatók világnézeti nevelésének problémáit, és legyenek aktív részesei az ifjúságpolitikai ha­tározat megvalósításának. Több szó esett a KISZ rend­kívül nagy jelentőségéről. Az ifjúsági szervezet elsődleges feladata­­ a világnézeti köve­telmények tudatosítása és át­gondolt, szervezett nevelő­munka folytatása, az egyete­mi KISZ-szervezet követel­mény­rendszerének érvényre juttatása. Ennek szellemében, a KISZ-nek határozottabban számon kell kérnie a társa­dalmi-politikai aktivitást. Bát­rabban kell élnie lehetőségei­vel, mint a politikai és ateista jellegű körök, klubok, az ön­tevékeny művészeti csoportok , amelyek szintén hatékony eszközei a marxista-leninista világnézet propagálásának , vagy a kollégiumi rádió, a FÓRUM, a kollégiumi diákön­kormányzat, s nem utolsósor­ban maguk az alapszervezetek. A TÉMA TEHÁT nem vé­letten került a pártbizottság napirendjére. Bár nem új ke­letű a probléma, ma is és a jövőben is, állandóan napiren­den kell tartani. És nemcsak az értekezleteken,­ hanem méginkább a dolgos hétközna­pok gyakorlatában. Mert egye­temünk csak így tehet eleget a vele szemben támasztott kis vetelményeknek, a párt ifjú­­s »­«politikai határozatának, amely a nevelőmunka egyik­­fontosabb ,»lapját képezi. ■■■ t J­u­­llj Imuics Az egyetemi tanács január 21-én rendkívüli ülést tartott. Ez alkalomból megvitatta dr. Pecznik János professzor, rektorhelyettes jelentését az egyetem 1971. évi nemzetközi kapcsolatairól, ideiglenes jel­leggel elfogadta a mérnökta­­nár- és műszaki tanárképzés tantervének módosítására vo­natkozó javaslatot, amelyet dr. Heckenaist István egyetemi ta­nár, intézeti igazgató adott elő. SZÁMI! ( lAiii/UálÁOlil: szóvá Kin­gm\ így mining) ’ int margójára suiTond рога ÉS­­ SZÍRELEM TDK-d­el a me/n­yép tanszéken Ш1 VIZSGÁK, ii юлим Sziecbh pátriánk: Gödöllő ÚJSÁGÍRÓ PÁLYÁZAT KLI MOZDULAT Oda-vissza POKOLI SZTORI Sablon nélkül KÍSZE SEMMI illám szeminárium ülést tartóit az egyetemi tanás Harmadik napirendi pont­ként terjesztette elő Véner István, az szb titkára az egye­temi tanács és az egyete­mi szakszervezeti tanács kö­zötti megállapodás tervezetét, amelyhez az egyetemi tanács több módosító, illetve a szö­veg pontosítását célzó javasla­tot tett. Végezetül a tanács egyebek­ről, illetve személyi kérdések­ről tárgyalt. Tizenöt éves a munkásőrség. Amikor megalakult , mai hallgatóink még kis gyerekek­ voltak. A néphatalom bázisa, mindenkor kész védelmezője ez a szürke overallos sereg. Az elmúlt másfél évtizedben egész népünk szeretmét és megbecsülését vívta ki. Bár csak februárban lesz az évforduló, az ünnepségek már megkezdődtek. A járási és a városi munkásőrzászlóalj ja­nuár 29-én tartja meg ünnepi egységgyűlését egyetemünk aulájában. Az egyetemi pártbizottság legutóbbi, január 19-i kibőví­tett ülésén, dr. Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyette­se, az MSZMP KB tagja, nagy érdeklődéssel kísért elő­adást tartott „A nemzetközi munkásmozgalomban meglevő ellentétek elméleti és ideoló­giai gyökerei” címmel. Előadása után Pója Frigyes elvtárs válaszolt a résztvevők több, a témával kapcsolatos kérdésére. Kazoreczki Kálmán, mező­gazdaságii és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, időszerű gaz­daságpolitikai kérdésekről tá­jékoztatta egyetemünk kom­munistáit, és az érdeklődő pártonkívülieket, a január 20-i pártnapon. Dr. Penyigey Dénes tan­székvezető egyetemi tanárt, a fajtaminősítési szervezet kor­­szerűsítésében, a nemesített fajtáktól elvárható követel­­mények meghatározásában, a fajtakérdés jelentőségének el­fogadtatásában játszott ki­emelkedő tevékenységéért Fleischmann Rudolf emlé­k­­ptr-r-c+t ■' f intették­­. Gratulálunk! Az egyetemi tanács decem­ber 17-i ülésének első napi­rendi pontjaként harminc­nyolc mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági műszaki dok­tort avattak. Mezőgazdasági doktorrá avattak: Borda Istvánt, Bar­­dor Attilát, Varkae Istvánt, Fayck­­lössne Hessen Farra­­got, Gazdag Gézát, Heszky Lászlót, Budák Lajost, Ináció Julia Semedót, Ispán Károlyt, Kadlicskó Bélát, Kardos Zsu­zsannát, Kósa K­la­riánt, Kovára Imrét, Körösi Gyulát, Králik Istvánt, Margitiay Miklóst, Maróthy Lászlót, Mesterházy Ahnst, dr. Nosticzius Árpádné ,Nagy Mária Editet, Puskás Lajost, Pusztai Józsefet, Kán Verát, Szabó Tibort, Szakál Ferencet, Székely Lajost, Szi­geti Árpádot, Szűcs Endrét, Szűcs Károlyt, Vados Jánost, Vajna Sándort. Kandidátusi fokozat alap­ján: Gáspár Sándort, Sand­dad F­laziz Elsayed Ilamadot és Tóth Mátyást. Mezőgazdasági műszaki dok­torok: Baisz István, Bujdosó János, Földi Gyula, Bokóber István. Gratulálunk! A Csehszlovák Antifasiszta Harcosok Szövetségének ha­zainkban tartózkodó delegáció­ja, Milos Hrusovsky, a szövet­ség föderatív bizotts­ágának el­nöke vezetésével, január 19-én látogatást tett egyetemi in­kön. A delegációt elkísérte Gödöl­lőre Urztrt Gyula aj­tábornagy, a Magyar Parti. .in Szövetre* főt­it­kár­a és Markovics János, a MftM főos­zályvezető-he­­lyettese. • % ■ I ' é Pt c • ■ /linos tan~ .*' vi- ‡‘{ö egyetemi tanár, ro!-: torhelyei tvs. Or. M«i­jt.’ori And­rás. tat.. •• . г ‘5 eyetem­i tan. г és ti г. '-г Elemer fotitkár beadtuk.

Next