Mezőgazdasági Mérnök, 1972 (13. évfolyam, 1-19. szám)
1972-01-29 / 1. szám
■ KORUNK nagy*, izgató problémája a fehérjehiány. Szerte a világon tudósok, kutatók, fiynkonatl szakemberek százai találkoznak a témával; miből, hogyan lehet a legolcsóbban emészthető nyersfehérjét előalátani, elegendőt az emberiigető 441 növekvő igényeinek. Állandóan napirenden szereplő kérdés ez; nem csoda, hogy még a laikusok előtt sem ismereti?:» A karbamid, mint az vierzony!t , olcsó fehérjeforrás. Több cikk , értekezés, diszkizoltáció készült ebben a témakörben, köztük nemrég dr. . lagyari.Beck Vladimír docens kandidátusi disszertációja. A gondolat 1966 nyarán született, tulajdonképpen a véletlen adta az ötletet. Magyar! Исак docens azon az emlékezetes augusztusi napon egy *-.akmai bemutatón vett részt. Lilénk vita alakult ki a karbamitlo« takarmírnydúsítás körül. A pozitívumok mellett, a mérleg másik serpenyőjében, ott sorakoztak a megoldásra váró problémák: a dózis, az a tagolás és a karbamid-etetés- tél előforduló mérgezések, melyek főleg abból adódnak, hogy a gyakorlatban szinte megoldhatatlan a karbamid egyenletes, arányos eloszlatása ■л szilázsban. A vita hevében •lekor, mintegy végszám, az argunztuv égbolton feltűnt • -:ty repülőgép. Megvan! Villant át dr. Magyar! Beck Vladimír agyán a gondolat. — 'Bért ne lehetne erre a célra is felhasználni a mezőgazdaság növényvédő repülőgépből gáratot? Ilisen a repülöpfel permr-1 rzu is egyenletes, rányos elosztást biztosít. AZ ALAPÖTLET tehát megsületett, kezdődött a szélesíró kutatómunka, a kísérlek sorozata. Dr. Pecznik János professzor rvértrágyázási kísérletei jelentős eredményeket hoztak, s már 193-kért kimutatta, hogy is a rbamid-lkinttal permele.•Ц Silókukorica fehérjetartalma nő. Míg azonban dr. Peczik János mérkeii dózisok( és hírt oldatokkal dolgozt, kutatásai központjában t*’sődlegesen a növény, a töréseredmények növelése állt, redíg a Ir. Magyar! Beck Vladmár a takarmányfehérje, majd az állati fehérje termelés •iverése érdekében nagy karmid dózisok és tömény oldali biztonságos alkalmazását ./.le ki célul. Nagy segítséget jelentett • ■"van, hogy már korábban bebizonyosodott: a karbamid perzselő hatása a növény levelbre juttatva kisebb, mint más miltrág-aoldatolik továbbá, vagy a karbamid, mint nem ionos nitrogén műtrágya born-Ins nélkül, közvetlenül felszívódik a levél epidermisz-sejtjein keresztül. Adott esetben viszont tisztázásra várt egy sor, a dózissal és az oldatkoncentrációval kapcsolatos kérdés, elméleti feltevés igazolása, állatbiológiai problémák, a permetezés időpontjának meghatározása, a gazdaságossági tényezők száplításba vétele, stb. A dúsítási kísérletek két úton haladtak, illetve lapnak sor került a kettő kombinációjára is. Az optimális permetezési időt is ennek megfelelően kellett meghatározni. Ha ugyanis a karbamid szintézisét teljesen a bendő mikroflórájára — a baktériumokra — bízzuk, akkor elég, ha a betakarítást megelőző napon végezzük a repülőgépes permetezést. Viszont hatékonyabb lesz az eredmény, ha a takarmánydúsításnál alkalmazott nagy dózisok egy részének emészthető fehérjévé alakítását a növényre bízzuk. Ebben az esetben izotóplaboratóriumunk — dr. Debreczeni Béláné megállapítása szerint, egy nap után 23, öt nap után 39, 17 nap után 69,3 százalék növényi fehérjetöbblet mutatkozik. Leghatásosabbnak látszik tehát, a már felst említett, kombinált eljárás, amikor is kétszer permeteznek a növényre: először a tejes érés olajén — ekkor a növénnyel dolgoztatjuk fel a karbamidot — ma(Folytatás a 8. oldalon.) Repülőgépes karbamidos dúsítási technológia KttudidátusártcLdCfiból — nemzetközi kutatási téma V --y /. U Gyakorlati mérésekből is vihat щ Г Szerencsére I.el ■ obiéinál, (V Sfc I6\'t41fc 7: \zsju. . . .7. oldalár.) SaOiA 4 'u, L^ILkULJLUK ' IV. í. R f XIII. ÉVF., 1. SZ.ARA: 80 KILLÉR 1972. I. 29. A MAGYAR FALUNAK, a szocialista mezőgazdaságnak olyan szakemberekre van szüksége, akik — kikerülve az egyetem falai közül — a társadalmi fejlődés motorjaivá válnak. Képesek felismerni a társadalmi, gazdasági problémákat, s másokkal is megértetni azokat. Akik tudatosan keresik és meg is tudják oldani az előttük álló feladatokat. Ennek érdekében az egyetemi nevelőmunkának arra kell irányulnia, hogy — a szakmai képzettség mellett — hallgatóink alkalmassá váljanak a falusi társadalmi élet formálására. Az egyetem oktató-nevelőgárdája, társadalmi szervei ennek a feladatnak csak akkor tudnak maradéktalanul eleget tenni — és erre a párt ifjúságpolitikai határozata is utal — amennyiben céltudatos, minden vonalkázásban egységes világnézeti ráhatást gyakorolnak a hallgatókra. Kádár elvtárs egyetemünkön tett legutóbbi látogatásakor felhívta oktatóink, nevelőink figyelmét az egyik leghatásosabb, legmeggyőzőbb nevelési módszerre — a személyes példamutatásra, továbbá arra, hogy a szaktárgyakat is át kell hatnia a marxistaleninista világnézetnek. A feladat, a cél nem új, nem most fogalmazódott meg. Évek óta erre törekszünk — többkevesebb sikerrel. Az egyetemi pártbizottság 1971. december 20-i ülésén az okból tűzte ismét napirendre a témát, hogy világnézeti nevelőmunkánk hatékonyságának további növelése érdekében felmérje az eddig megtelt utat, a jelenlegi helyzet alapján meghatározza a legfontosabb tennivalókat. A pártbizottság tagjai azt vitatták meg, hogyan lehetne hatékonyabbá, egységesebbé tenni a hallgatókra koncentrált világnézeti ráhatást, hogy saját területén minden tanszék és oktató, minden pártalapszervezet és kommunista éljen a marxista nevelés, eszközeivel. Mert, ha csak egyetlen láncszem hiányzik a folyamatból, az leronthatja más területek eredményeit, megbontja az egységes nevelőhatást, amely elengedhetetlen feltétele a szocialista tudat kialakításának. Ezért javasolja a pártbizottság; a karok vizsgálják meg, hogyan érvényesülhet még fokozottabban a világnézeti nevelés az oktatás folyamatában, illetve ebből a szemszögből értékeljék oktatott és írott tananyagaikat. VAGYIS, a jövőben sokkal jobban ki kell használni a szakmai képzésben rejlő világnézeti elemeket, rávilágítva a természetben és a társadalomban megnyilvánuló összefüggésekre, kölcsönhatásokra. Különösen az alsóbb évfolyamokon, az alapozó tárgyak adta meggyőző erővel kell hatékonyabban élni, hogy időben felvértezzük hallgatóinkat a szükséges ismeretekkel majdani, a falun végzendő felvilágosító, nevelő munkájukhoz. Az új rendszerű oktatás — mint például a tudományos diákköri munka struktúrája, a diplomaterv-készítés jelenlegi módszere, a speckollégiumok, a szakirányulás által lehetővé vált kiscsoportos foglalkozások — a személyes ráhatás egy sor új feltételét biztosítja. A világnézeti nevelés szempontjából az sem közömbös, hogyan hasznosítjuk az egyre szaporodó külföldi gyakorlatok és egyéb cserekapcsolatok tapasztalatait, nem is beszélve a hazai szakmai kirándulásokról, amelyek hozzásegíthetnek egy sor gazdaságpolitikai kérdés megvilágításához. AZ A TÉNY, hogy oktatóink közül többen r részt vesznek az agrárpolitikát irányító, vezető apparátusok munkájában, külföldi tanulmányutakra járnak, tagjai az ország vezető társadalmi szerveinek — az eddiginél több alkalmat biztosíthat a hallgatók magas szintű politikai és szakmai tájékoztatásához. A tanszéken, az oktatókon kívül, természetesen figyelemre méltó szerep jut a hallgatók világnézeti nevelésében az egyetem társadalmi szerveinek — a párt- és KISZ-szervezeteknek, a szakszervezetnek —, a kollégiumnak, a kulturális élet szervezőinek. Ami a pártszervezeteket, a kommunistákat illeti, elsősorban a személyes példamutatásban, a világnézeti nevelőmunkára való ösztönzésben és a számonkérés módszereiben kell előrelépniük a jövőben. Kidolgozásra vár minden szinten — a pártbizottságtól pártcsoportokig — a hallgatók körében végzendő hatékonyabb pártépítés terve. Sok javítanivaló akad még — az elért eredmények ellenére is — a pártalapszervezetek és a KISZ-alapszervezetek, a kari bizottságok kapcsolatában, munka összehangolásában. Jogos igény, hogy a pártcsoportok munkatervük kidolgozásakor vegyék figyelembe a hallgatók világnézeti nevelésének problémáit, és legyenek aktív részesei az ifjúságpolitikai határozat megvalósításának. Több szó esett a KISZ rendkívül nagy jelentőségéről. Az ifjúsági szervezet elsődleges feladata a világnézeti követelmények tudatosítása és átgondolt, szervezett nevelőmunka folytatása, az egyetemi KISZ-szervezet követelményrendszerének érvényre juttatása. Ennek szellemében, a KISZ-nek határozottabban számon kell kérnie a társadalmi-politikai aktivitást. Bátrabban kell élnie lehetőségeivel, mint a politikai és ateista jellegű körök, klubok, az öntevékeny művészeti csoportok , amelyek szintén hatékony eszközei a marxista-leninista világnézet propagálásának , vagy a kollégiumi rádió, a FÓRUM, a kollégiumi diákönkormányzat, s nem utolsósorban maguk az alapszervezetek. A TÉMA TEHÁT nem véletten került a pártbizottság napirendjére. Bár nem új keletű a probléma, ma is és a jövőben is, állandóan napirenden kell tartani. És nemcsak az értekezleteken, hanem méginkább a dolgos hétköznapok gyakorlatában. Mert egyetemünk csak így tehet eleget a vele szemben támasztott kis vetelményeknek, a párt ifjús »«politikai határozatának, amely a nevelőmunka egyikfontosabb ,»lapját képezi. ■■■ t Jullj Imuics Az egyetemi tanács január 21-én rendkívüli ülést tartott. Ez alkalomból megvitatta dr. Pecznik János professzor, rektorhelyettes jelentését az egyetem 1971. évi nemzetközi kapcsolatairól, ideiglenes jelleggel elfogadta a mérnöktanár- és műszaki tanárképzés tantervének módosítására vonatkozó javaslatot, amelyet dr. Heckenaist István egyetemi tanár, intézeti igazgató adott elő. SZÁMI! ( lAiii/UálÁOlil: szóvá Kingm\ így mining) ’ int margójára suiTond рога ÉS SZÍRELEM TDK-del a me/nyép tanszéken Ш1 VIZSGÁK, ii юлим Sziecbh pátriánk: Gödöllő ÚJSÁGÍRÓ PÁLYÁZAT KLI MOZDULAT Oda-vissza POKOLI SZTORI Sablon nélkül KÍSZE SEMMI illám szeminárium ülést tartóit az egyetemi tanás Harmadik napirendi pontként terjesztette elő Véner István, az szb titkára az egyetemi tanács és az egyetemi szakszervezeti tanács közötti megállapodás tervezetét, amelyhez az egyetemi tanács több módosító, illetve a szöveg pontosítását célzó javaslatot tett. Végezetül a tanács egyebekről, illetve személyi kérdésekről tárgyalt. Tizenöt éves a munkásőrség. Amikor megalakult , mai hallgatóink még kis gyerekek voltak. A néphatalom bázisa, mindenkor kész védelmezője ez a szürke overallos sereg. Az elmúlt másfél évtizedben egész népünk szeretmét és megbecsülését vívta ki. Bár csak februárban lesz az évforduló, az ünnepségek már megkezdődtek. A járási és a városi munkásőrzászlóalj január 29-én tartja meg ünnepi egységgyűlését egyetemünk aulájában. Az egyetemi pártbizottság legutóbbi, január 19-i kibővített ülésén, dr. Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, az MSZMP KB tagja, nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott „A nemzetközi munkásmozgalomban meglevő ellentétek elméleti és ideológiai gyökerei” címmel. Előadása után Pója Frigyes elvtárs válaszolt a résztvevők több, a témával kapcsolatos kérdésére. Kazoreczki Kálmán, mezőgazdaságii és élelmezésügyi miniszterhelyettes, időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tájékoztatta egyetemünk kommunistáit, és az érdeklődő pártonkívülieket, a január 20-i pártnapon. Dr. Penyigey Dénes tanszékvezető egyetemi tanárt, a fajtaminősítési szervezet korszerűsítésében, a nemesített fajtáktól elvárható követelmények meghatározásában, a fajtakérdés jelentőségének elfogadtatásában játszott kiemelkedő tevékenységéért Fleischmann Rudolf emlékptr-r-c+t ■' f intették. Gratulálunk! Az egyetemi tanács december 17-i ülésének első napirendi pontjaként harmincnyolc mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági műszaki doktort avattak. Mezőgazdasági doktorrá avattak: Borda Istvánt, Bardor Attilát, Varkae Istvánt, Faycklössne Hessen Farragot, Gazdag Gézát, Heszky Lászlót, Budák Lajost, Ináció Julia Semedót, Ispán Károlyt, Kadlicskó Bélát, Kardos Zsuzsannát, Kósa Klariánt, Kovára Imrét, Körösi Gyulát, Králik Istvánt, Margitiay Miklóst, Maróthy Lászlót, Mesterházy Ahnst, dr. Nosticzius Árpádné ,Nagy Mária Editet, Puskás Lajost, Pusztai Józsefet, Kán Verát, Szabó Tibort, Szakál Ferencet, Székely Lajost, Szigeti Árpádot, Szűcs Endrét, Szűcs Károlyt, Vados Jánost, Vajna Sándort. Kandidátusi fokozat alapján: Gáspár Sándort, Sanddad Flaziz Elsayed Ilamadot és Tóth Mátyást. Mezőgazdasági műszaki doktorok: Baisz István, Bujdosó János, Földi Gyula, Bokóber István. Gratulálunk! A Csehszlovák Antifasiszta Harcosok Szövetségének hazainkban tartózkodó delegációja, Milos Hrusovsky, a szövetség föderatív bizottságának elnöke vezetésével, január 19-én látogatást tett egyetemi inkön. A delegációt elkísérte Gödöllőre Urztrt Gyula ajtábornagy, a Magyar Parti. .in Szövetre* főtitkára és Markovics János, a MftM főoszályvezető-helyettese. • % ■ I ' é Pt c • ■ /linos tan~ .*' vi- ‡‘{ö egyetemi tanár, ro!-: torhelyei tvs. Or. M«ijt.’ori András. tat.. •• . г ‘5 eyetemi tan. г és ti г. '-г Elemer fotitkár beadtuk.