Mezőgazdasági Mérnök, 1974 (15. évfolyam, 1-18. szám)
1974-01-24 / 1. szám
ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS az iparszerű növénytermelési rendszerekről A MÉM termelés- és műszaki fejlesztési főosztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Állami Gazdaságok Országos Központja, а ТОТ, az Agrárgazdasági Kutató Intézet vezetősége január 31-én és február 1-én kétnapos országos tanácskozást rendez az egyetem aulájában az iparszerű növénytermelési rendszerek eredményeiről és fejlesztési irányáról. A tanácskozás első napján délelőtt 10 órakor Vancsa Jenő miniszterhelyettes tart bevezető előadást, majd dr. Burgert Róbert vezérigazgató, Aradi József igazgatóhelyettes, dr. Balla Antal és dr. Magyar Gábor igazgatók ismertetik a hazánkban funkcionáló iparszerű kukoricatermelési rendszereket, másnap pedig a bábolnai, a mezőhegyesi és a kéki cukorrépa-termelési rendszerek szerepelnek napirenden. Az ismertetőket mindkét napon vita, illetve hozzászólások követik. Reméljük, az egyetem oktatói, hallgatói élnek a nagyszerű lehetőséggel, annál is inkább, mert ma már világos, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődése az iparszerű termelési rendszerek irányába tendál. S ez a Gödöllői Agrártudományi Egyetem számára — túl az oktatásban, a szakemberképzésben rá háruló ilyen irányú kötelezettségeken — nyilván az iparszerű termelési rendszerekhez kapcsolódó tudományos témákat is jelent. Az új kollégiumi szabályzat ürügyén Kétfordulós beszélgetés Az első forduló Érvénybe lépett a Nyisztor György Kollégium új szervezeti- és működési szabályzata, s ez képezte dr. Prieger Károly kollégiumi igazgatóval folytatott legutóbbi beszélgetésünk tárgyát. Elsősorban nem az érdekelt, hogy a szervezeti és működési szabályzat hogyan rögzíti a kollégiumi munka kereteit, miben szabja meg a különféle bizottságok, testületek feladat- és hatáskörét, tételesen hogyan határozza meg a kollégiumi tagság kötelességeit és jogait, hanem néhány, a szabályzattal, még inkább a kollégiumi munkával kapcsolatos kérdést igyekeztünk boncolgatni.Már csak azért is, mert joggal feltételezhető, magát a szabályzatot minden egyetemi hallgató ismeri. Elsőként ugyanis a KISZ- alapszervezetek kapták meg annak idején a javaslattervezetet, s az ő észrevételeikkel, megjegyzéseikkel került az a felsőbb fórumok elé. Ha valaki mégsem ismerné, a kollégium vezetősége január végéig minden szobába eljuttat egy-egy példányt.) Elsőként óhatatlanul az a kérdés vetődött fel: miért volt szükség az új kollégiumi szabályzatra, mennyiben jelent ez előrelépést a régihez képest? — A kollégiumi munka fejlődése, gazdagodása, az új rendeletek egész sorának megjelenése, vagyis maga az élet követelte meg az új szabályzatot. A réginek időközben egész fejezetrészei elavultak. Hogy csak a legkézenfekvőbbet említsem, törvényes lehetőséget, szabályzat rögzítette feltételeket kellett biztosítani a szakkollégiumok, a különböző szakkörök klubok, stb. kollégiumon belüli működéséhez. De rendezni kellett néhány formai, szervezeti kérdést is, éppen a hatékonyabb munkastílus kialakítása, a KISZ-szel való jobb koordinálás érdekében. — Tulajdonképpen a gyakorlathoz kellett igazítani a paragrafust. — Pontosan így van. — Mint ön is említette, az új működési és szervezeti szabályzat meghatározza a szakkollégiumok szerepét is. Számíthatunk-e belátható időn belül újabb szakkollégiumok szervezésére, mert pillanatnyilag, legjobb tudomásunk szerint csak egy, a nyelvű szakkollégium funkcionál? — Először talán azt kellene tisztázni, mit értünk szakkollégiumon. Általában, ha szakkollégiumról hall az ember, mindjárt az Eötvös Kollégiumon belül működő szakkollégiumi rendszerre gondol, s ez már nem egy félreértésre adott alkalmat. De ami a bölcsészeknél bevált, az nem biztos, hogy egy az egyben alkalmazható nálunk is. Az Eötvös kollégiumbeli szakkollégiumi rendszer gyakorlatilag azonos a mi speciálkollégiumainkkal. Ezek elterjesztése a kollégiumban, az oktatással való konkurrálást jelentené, s ez semmiképpen sem lehet célunk. — Én épp ezért szakkollégiumi elvről beszélek inkább. Ami alatt azt értem, hogy azoknak a hallgatóknak, akik képesek a több befogadására és igénylik is a többet — szigorúan önkéntességi alapon! — adjunk valami pluszt. De nem az egyes tantárgyakból és nem órarendszerűen, hanem meghatározott tárgykörökből, illetve komplexen a szakmából. Tehát egy-egy olyan átfogó szakmai kérdést tűzzünk napirendre, ami népgazdaságilag, vagy az agrártudományok szempontjából döntő jelentőségű. Mégpedig olyan potentált személyek közreműködésével, akik abban a témában országos szinten is a legilletékesebbek. És ismételten hangsúlyozom, komplexen, több oldalról megvilágítva. Mondja el tehát a véleményét ugyanarról a témáról az állattenyésztő, a genetikus, a kémikus, a növénytermesztő, a gépész, a kórtanos stb. — Olyan formára gondol tehát, mint amilyenben a szarvasmarhaprogram már napirendre került? — Igen, mert a szakkollégiumi elvet, illetve annak megvalósulását komplexen értelmezem. Véleményem szerint ide tartoznak a szakmai klubok és egyesületek, a megyei diákklubok, a különféle körök, a TIT előadói tanfolyam éppúgy, mint a nyelvi szakkollégium. A szakkollégiumi elv lényege pedig, ezeknek a köröknek, kluboknak, speciálkollégiumoknak a rendszerbe foglalása és továbbfejlesztése. A nyelvi szakkollégium formáját, szervezetét tekintve, természetesen eltér a többitől. Éppen a nyelvtanulás jellegénél fogva. Itt az Eötvös Kollégiumban meghonosodott módszer a legcélravezetőbb, vagyis tantárgyi foglalkozásként, kötelező óraszámmal, egy meghatározott felvételi követelménynek megfelelő állandó tagsággal. Gyakorlatilag ehhez hasonló rendszerben működik kollégiumunkban a TIT-előadóképzés, a népművelési speciálkollégium. Tehát, ennek a formának a létjogosultságát sem tagadom. Sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy a jövőben az ilyen jellegű szak-, illetve speciálkollégiumok köre is bővül majd. De a Nyisztor György Kollégiumban, éppen szakmánk specifikumait szem előtt tartva, alapvetőnek a már fentebb említett szakkollégiumi elv megvalósítását tartom. Vagyis, maximális lehetőségeket biztosítani minden érdeklődő, a többlettudást befogadni képes kollégistáknak szakmai intelligenciájának, tudásának gazdagítására. SZEPTEMBER: még mindenkit a beköltözés herce-hurcái idegesítenek, nyugtalanítanak vagy éppen elégedetlenséggel töltenek el. Nahát, kezdődik megint! Minden lehetséges tervezgetést feledtetnek meg a NYÁR élményei; hallottad, láttad már, képzeld a ... Évnyitó. Na, milyenek az elsőévesek? De kevés felsőbbéves van! Jövőre én se jövök. Füzeteket kéne venni. Mennyi pénz elmegy könyvekre! Mi kell? Pártolótagsági díj? Nem, nincs pénzem. De te is jársz a tornaterembe, koriztál tavaly is, meg... Na, mennyi kell? Huszonnégy. Na, mi van még? Mi?! Mire kell a nyolc forint? Mérnökre? Ez már téboly! Majd holnap kifizetem. Sóhaj. Tessék, itt van. Esküszöm, minden előadásra elmegyek, mindent lejegyzetelek becsü-le-tesen ... Még csak fél tizenegy? Mikor lesz végre dél? Holnap zéhá! Mi? Szeptemberben zéhá? Azonkívül a szeptemberben a legfrankóbb, minden olyan szépen kezdődik, kár, hogy később elszürkül. OKTÓBER: Ha már van jegy, el kéne menni reggelizni. Irtózatos minden reggel. Elmehettünk volna kocogni. A Szélvész azóta már vissza is ért. Háromszor körbefutotta az erdőt. Na, ne mondd! Érik a második Gresa. Bár érne! De soká lesz gólyabál! Jó lenne szétnézni az elsőéves lányok között. Meg egy jót mulatni. Van még valakinek humorérzéke Gólyahírt írni? Na, tanuljunk. Csak már szünet lenne! Még egy diákklub alakult. Egy felrázó klub se ártana... NOVEMBER: Elmúlt ez a szünet is. El. Jó volt? Fene tudja. Nem használtam ki. Majd jövőre. Még van két év. Egy hónap múlva itt a vizsgaidőszak. Itt. „Sírás Magunkért”. Nem arról van szó, hogy ők mit csináltak, és hogyan, és mi is ezt tegyük. Azóta több, mint 20 év eltelt. NÉKOSZ? Mit mond ez nekem, neked, nekünk? Itt voltak közöttünk a régi kollégisták. Életrajzolta,alakította arcvonások, ősz hajszálak, és mégis... Ahogyan beszéltek az IFJÚSÁGRÓL, a munkáról, nem a „régmúlt idők iránti nosztalgiával megszépítve”. Arról az IFJÚSÁGRÓL, amelyik igenis akart, mert, dolgozott és tanult. De mennyire tanult! És nem szégyelltek mozgalmi dalokat énekelni, igaz, nem volt mindenki haver, de nem volt szégyen az önzetlenség. Akik ott voltunk, megrendülten hallgattuk a „Sej, a mi lobogónkat”, a visszaemlékezéseket. Egyikük se mondta: „Bezzeg, a mi időnkben!” Mondják rólunk, nem ismerjük egymást... igen, mi lesz velünk később? Megismerjük-e egymást 10—20—30 év múlva? Hányan mennek el „csak úgy” a lelkiismereti problémák mellett? Miért lehet mindent egy-két szóval „elintézni”? Miért beszél 5—6 ember 150 helyett? Nem példaképet kell keresni, hanem szétnézni magunk körül. Dehát ez nehéz. Ez talán a legnehezebb. Az lenne a legjobb, ha 20 —25 év múlva (az idő nem is lényeges) 30—40 volt Nyisztorkollégista is olyan örömmel üdvözölné egymást, mint a volt népi kollégisták. És legalább ilyen életúttal a hátuk mögött! És ugyanolyan tűzzel, amely most is megvan bennünk, csak egyfajta mentalitás nem engedi fellobbanni. Miért is nem? DECEMBER: Nagyréhák időszaka, beszámolók, felfeltünedező sötét ruhák, várakozó emberek és kabátok a folyosókon. Mariannamáriának megint meghalt a vőlegénye, legalábbis ezért kapott kettest. Jó sok vőlegénye lehet, mert már a negyedik halálhíréről számolt be ily módon. Plevácsek is temetésen volt tegnap. Hiába. A tél... Jön, jött a Mikulás és elment. Ahogy közeledett a karácsony, úgy fogyott a sor az ebédlőben. Kapták egy hét alatt letett három vizsgát. Na, ne mondd! Olvastad már az ünnepi MM-t? Mikor megy haza? Mikor vizsgázol legközelebb? Mikor jöttök vissza? Hol szilvesztereztek? És ti? Tudod, mit viszek haza? Huszonhét doboz vagdalt húst! Huszonhétszer hétötven. Szép! Mit tanulsz? ... -t! Az is vizsga? Az is! Csak a hó nem esett. De egyébként... JANUÁR: Ki az, aki nem akar új életet kezdeni? Ide hozzám! Szárnyal a hang az A—A—C-n át. Hiába! Másodika. Egyre több ember érkezik otthonról nagy szatyrokkal. Visszajöttél? Vissza! És?! Holnapután megyek... -ből! Az nagy húzás lesz! Egyre több a sötét ruhás. Hiába, zajlik az élet. VÉGEZETÜL: A szilánkok kockákká álltak össze, ha nem is épp szabályosakká. Ezenkívül mindenkinek eredményes vizsgaidőszakzárást, utána hasznos lazítást és jólidekihasznált második félévet kívánok 1974. első MM-jében. Birkás Márta VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A GÖDÖLLŐI ATE LAPJA XV. ÉVF. 1. SZÁMÁRA: 40 FILLÉR 1974. I. 24. MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK Az egyetem új KISZ-titkára: Nacsa János Ismét felsőbb osztályba lépett egy KISZ-titkár. Frankó János, aki másfél esztendeig irányította az egyetemi KISZ- bizottságot, az új esztendőben már a járási pártbizottságon gyümölcsöztek az egyetemi társadalmi közéletben, az ifjúsági mozgalomban szerzett tapasztalatait. Az egyetemi KISZ-bizottság január 10-i rendkívüli ülésén mentette fel Frankó Jánost bizottsági tagsága és titkári funkciója alól, s egyhangú szavazati aránnyal titkárrá választotta Nacsa János tanársegédet. Nacsa Jánost, úgy véljük, nem szükséges bemutatni. Közismert az egyetemen több éves, szívós társadalmi munkája. Évek óta tagja az egyetemi KISZ-bizottságnak, s szinte alig akad az egyetemi ifjúsági szervezetben olyan funkció, amelyet már be ne töltött volna. Neve a város ifjúsága előtt sem ismeretlen, mint a városi vb szervező titkárát sokan megtanulták becsülni. Meggyőződésünk, hogy jól döntött a KISZ-bizottság, amikor Nacsa Jánost választotta titkárává! A Kolzi János munkásőregység január 19-én tartotta szokásos évi munkaértékelő gyűlését az egyetem aulájában. Képünkön a leszerelő egyetemi munkásőrök csoportja. Dr. Héjja Sándor munkásőr átveszi dr. Nagy Györgytől, a munkásőrség országos parancsnokának első helyettesétől a Munkásőri emlékérmet. (Fotó: Bánkuti Péter) ... . • C . gy. * Áthelyezés, kinevezés Sikeres pályázata alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1973. december 1-i hatállyal a Kertészeti Egyetem professzorává nevezte ki dr. Bodolai Imre egyetemi tanárt. Ezzel egyidejűleg a miniszter elvtárs egyetemünk gépészmérnöki karára, a mezőgazdaság villamosítása és az állattenyésztés gépei tanszékre helyezte át — egyetemi tanári kinevezéssel — dr. Fábry Györgyöt, a Kertészeti Egyetem volt oktatóját. Az Egyetemi tanács egyetértésével dr. Pethő György rektor megbízta dr. Horn Ede és dr. Pozsonyi Tivadar docenseket, a tanárképző intézet igazgatóhelyettesi feladatainak ellátásával. A megbízatás az 1974. január 1-től 1975. június 30-ig tartó időszakra terjed ki. • AZ MM JELENTI A rektori tanács határozatot hozott öt vízlágyító berendezés beszerzésére és üzembe helyezésére, így megfékezve a közismerten agresszív gödöllői vizet, remélhetőleg ritkábban kell cserélni a vezetékeket. ★ A MÉM egyetemünket bízta meg a környezetvédelmi oktatás tantervi irányelveinek kidolgozásával, valamint egy ilyen jellegű, az ismereteket koordináló speciálkollégium jegyzetének elkészítésével. Menetrend hét óra tizenhárom perc. Az első reflex mellett tessék vigyázni! Befut a gyomorba az éhség. Meg a nyolcszáztizenhét oldalas jegyzet. A vizsgától való legkisebb távolság 96 óra. Utazósebesség 25 oldal, két cigaretta per óra. Nyolc óra. Mellékvágány. Biztos, hogy az egész jegyzetet el kell olvasni a vizsgára? ! Biztos. Nem biztos. Szeret. Nem szeret. Vizsgakérdések. Indul a gyors lapozás. A lábjegyzetnél személy lesz. Intézkedés a szemből jövő gondolatoknak. Nyár. Hol van az még? ? Vastagbetűs meghatározás. Szemafor. Miért álltunk meg? ! Néhány perc magolás. Mehet. Tíz óra huszonhét perc. Memóriaerősítő gyakorlatok. Feketekévé, fekete krónika, az én babám egy fekete nő. Fáradjunk a jegyzet belsejébe, ne álljunk meg kérem a peronon! Állomás az első hatvan oldal után. Nyolcszáztizenhét oldal mínusz hatvan, ez anynyi mint hétszázötvenhét oldal. Az ábrákat és a tartalomjegyzéket leszámítva. Milyen szép tájak: alcím, felcím, egymás mellett sorakozó körmondatok. Sípszó. Vége egy fejezetnek. Tizenhárom óra négy perc. Félórát tartózkodunk az állomáson. Oldalakat átugrálni veszélyes, de egyébként nem tilos! Az agyban mozgó tananyagra a fel- és leszállás pénzbírságot vonhat maga után. A vészféket meghúzni csak a legindokoltabb bedilizés esetén szabad! Beszállás! Kilencvennégy oldal tizenkét sor. Alagút. Nem alagút, csak besötétedett. Cigarettagyújtás. Mogyorót, csokoládét, szendvicset, rágógumit, kipihent agysejteket tessék! Jaj, de hosszú ez az utazás! Jegyeket kérem kezelésre! Legalább egy négyes kellene- Hármas. Egy elégséges is megteszi! Mi az, ennek a jegyzetnek soha sincs végállomása?! Feltételes megálló. Huszonkét óra negyvenhat perc, tizenöt másodperc. Kétszázharmincnégy oldal. Mára elég lesz. Na, még egy kicsit. Gyors, sebes, személy, személytelen, vakvágány, kisiklás. Álomvonat. A menetrend a vizsgaidőszak végéig érvényes. A csúcsforgalom miatt az utóvizsgajegyekkel utazó közönség számára gyorsjáratok indulnak. forma!