Mezőgazdasági Mérnök, 1975 (16. évfolyam, 1-19. szám)

1975-01-23 / 1. szám

­ Négy vallomás — négyféle nézet Nők a mezőgazdaságban ‡Négy rövid vallomás és ' ~ négyféle nézet arról, ho­gyan találja (vagy találhatja) meg helyét a pályakezdő ag­rármérnöknő a termelésben. Név nélkül, fiktív nevekkel. Olyanokkal, amelyek önma­gukban is jelzik, hogy sike­­res vagy kevésbé sikeres az a bizonyos beilleszkedés. Te­hát: Okos asszony, Ízig-vérig, Fanyar­ka. Latolgató. Okos asszony. — Huszonnyolc éves múl­tam. Amikor végeztem, még nem voltak szaki­rányulások. Baromfi tenyésztési brigád ve­zet­őként kezdtem, a fizetés 2000 Ft alatt. Hol volt még akkor 2400 forintos gyakorno­ki fizetés?! Mondhatom, kez­detben vért izzadtam. — Férjhez mentem, a fér­jem a gépészmérnöki karon végzett. Másfél év múlva, ugyanabban a gazdaságban, Üzemgazdásznak neveztek ki. Könnyebb lett? Relatív, öt hónapig voltam távol szülési szabadságon. Közben kima­radtam egy fizetésrendezésből. 1. Jelenlegi fizetésem havi 2200 Ft. — Munkámat szeretem, megbecsülnek. Elvégeztem az üzemszervező szakmérnökit Hogy boldog vagyok-e? Az. Ha most állnék érettségi előtt 18 évesen, újra az agrárt választanám. És az üzemveze­tő szakot... Okos asszony, nemcsak okos, de csinos, magával is törődő, jól ápolt fiatal nő. A gazdasági döntésekben adnak a szavára, tanácsát kérik. A bérelszámolók és adminisztrá­torok ugyan túlságosan szigo­rúnak tartják, de ebből kár még sosem származott. Ezt se­­ a javára kell írnunk. — Hogy alkalmasak-e a nők az agrármérnöki pályára? Nem akarok hazabeszélni, de feltétlenül! Az a véleményem, hogy — főként az első idők­ben — nem szabad túlogosan hangsúlyozni női mivoltunkat Ha viszont ccvel­el sem érték, utána már elnézik az olykori „női gyöngeségeket*’. Hogy csak üzemszervezőknek alkal­masak a nőik? Nem feltétle­nül... úgy érzem, az én ese­tem nem lehet általános érvé­nyű. — A helytállt*.* fizikai erőn­lét kérdése is. Az első hat hó­nap alatt csaknem 10 kilót fogytam. Azóta sem híztam el, de ez még szerencse is! Szigvong — Jövőre leszek harminc­­értis. . átlattdhyésh­úss­ága- TAtvehető vagyok egy nagy k­ rvelósi­) vetkezésben. 1 havi fizetésen 4200 Ft. A múlt? Az első évet nappalin jártam, a többit levelezőn, mert így hoz­ták családi körülményeim. — Mondhatom, hogy a „leg­alsó lépcsőfokom” kezdtem. Azt mondják, senki sean pró­féta a saját hazájában, de én a falumban maradtam. Kivétel nélkül mindenkit ismerek. En­gem is ismernek, tudják hon­nan indultam, mondhatni, mi­lyen mélyről. Ez jó is, rossz is. Hogy szeretem-e a munká­mat? Nagyon! Nemrég tértem vissza szülési szabadságról. Alig vártam már, hogy letel­jen, pedig a gyerekemet imá­dom. De hiányzott a munkám.. Az állattenyésztésen belül, kü­lönösen a marhahizlalás érde­kel, s e téren terveim is van­nak. Ízig-vérig valóban ízig-vé­rig szakember. Rajong a mun­kájáért, és jól is csinálja. Pe­dig meg kellett küzdenie azzal az elavult, de még ma is élő szemlélettel, miszerint egy nő maradjon csak az irodában és ne dirigáljon az istállóban. Ő — mint mondotta — ötezer forintért rém lenne üzemgaz­dász. Nem is képzelhető el egy íróasztal mellett! Mindene a mozgás, a cselekvés. Fejből tudja valamennyi hízómarha, tenyészállat és tehén adatait, de ismeri a viselkedésüket is. Szakmérnökit végez, kitűnően tájékozott a politikai kérdé­sekben, párttag, ő nem szereti a ,.se hideg, se meleg” embe­reket. Rendkívül csinos nő, ha akarná, se tudná magát el­hagyni. — Mit tanácsolnék a diplo­ma előtt álló hallgatónőknek? Ne hagyják magukat, ha ki­kerülnek, igyekezzenek a saját lábukra állni. S ne keressék a dolgok könnyebb végét! Hogy erre a pályára születni kell? Lehet. Kezdetben nagyon nehéz volt, de ha újra kezde­ném, akkor is az agrárra men­nék, s utána állattenyésztő­nek ... Fanyarka: — Az ortvelemen mindig jó tanuló voltam, szerettem is a szakmát Állami gazdaságba kerültem, s nem olyan munka­körije, amit én vártam. Hossz­nak nem rossz, de látom, hogy a velem egykorú fiúk utca­­hosszal vezetnek az elismerés­ben. Pedig én dolgozom töb­bet... Még nem vagyok fel­­kenődve, talán áthelyeznek egy nékem jobban „testbe álló’* munkakörbe. Bizako­dik... Fanyar­ka is csinos, okos, csík túlsá­gosan szerény. Ezért ..vernek rá*’ a nálánál egyál­talán nem okosabb fiúk. Nem so­k tapasztalata van. Egy­­* dolgozik mindössze. — Saját bőrömön tapaszta­lom, mennyire nem helyes, ha munkába álláskor nem kötjük ki, hol, milyen területen aka­runk dolgozni, hogy maximá­lisat nyújthassunk. A kedv nélkül végzett munka pedig,, könnyen pesszimistává tesz bennünket. S hány értelmetlen hét, hónap mehet el így ... Latolgató: — Nemrég végeztem, még csak ízélgetem a munkát Vi­lágéletemben állatokkal akar­tam fogalkozni, minden állat­tal, vagy állattenyésztéssel kapcsolatos vizsgám jelesre si­került. Nagy reményekkel lép­tem ki az egyetem kapuján. De azt hiszen, nem jól válasz­tottam meg az első munka­helyet. Már a harmadik mun­kakörben dolgozom, végül még üzemgazdász leszek! Igaz, ugyanabban a gazdaságban. S hagyom magam sodortatni, mert a férjem és a lakás hely­hez köt. Bár lehet, hogy egy­szer mégis adódik majd egy jó lehetőség, s akkor fordítok a sorsomon. Egyébként, türel­mes vagyok. Latolgató is szép, okos, mint társnői. Ezt ő is tudja, de nem vág fel rá. Nehezen tud ,,be­illeszkedni”, ezért környezete bizalmatlansággal veszi körül. Sokszor volt már nehéz hely­zetben, de ő nem vette észre. Szerencsés ember? — Szerintem mindig el kell fogadni a pillanatnyi helyze­tet. Aztán majd csak lesz va­lahogy. Egész életemre ez a jellemző és még sohasem fáz­tam rá ... Ha figyelmesen olvassuk a négyféle nyilatkozatot, капу­­nyen észrevehetjük, hogy a két utolsó elhallgatja fizetését. Arra a kérdésre, hogy mit vá­lasztanának, ha most kezde­nének, némi töprengés után mégis így válaszoltak: „Azért az agrárt Г Nevüket, munkahelyüket, ki­fejezett kérésükre nem közöl­tem, de talán fél, vagy egy év múlva már bátrabbak lesznek, kilépnek az ismeretenség ho­mályából. Addig is kívánjunk nekik további erőt és kitar­tást a jó munkához. Iifit tehetnénk még hozzá? Csak annyit, nincs sza­bály arra, hogyan kell jól kez­denie, vagy jól folytatnia egy nőnek az agrármérnöki pályát. Az „emberi hozzáállás”, a szakmaszeretet, s a jóakarat sem mindig elég. Mi az a plusz, ami szükséges? Nincs rá szabály. Birkás Márta « ***/­ /I . . . Ujjáválasztott alapszervezeti pártvezetőségek I ALAPSZIK* VEZET Titkár: dr. Kiss Pál. Vezetőségi tagok: Pilcsik Ti­­bor, Dene Lászlóné, Kasza Miklós, dr. Burján Ambrus. II. ALAPSZERVEZET Titkár: Gergely Zoltán. Vezetőségi tagok: Tuzsér János­né, dr. Debreceni Bélá­né, Fekete József, Füredi Já­nos, Sípos Sándor, Pannon­halmi Kálmán. III. ALAPSZERVEZET Titkár: dr. Bacsó Dezső. Vezetőségi tagok: dr. Mol­nár József, dr. Szabó József, Makk Lajosné, dr. Mikolai Ferenc. IV. ALAPSZERVEZET Titkár: dr. Kocsis Károly. Vezetőségi tagok: Nagy Bé­la, dr. Koltay Jenő, Faust De­zső, dr. Czakó József, Goffa András, dr. Párkány Mihály,­né. V. ALAPSZERVEZET Titkár: Mukk Lajos. Vezetőségi tagok: Kardos Já­szló, Katona László, Kerek Jászlóné, Kristóf Jánosné, Majdányi József, Laska And­rás. VI. ALAPSZERVEZET Titkár: Pálinkó Mihály. Vezetőségi tagok: Deák Va­léria, Budai Kálmán, Sümegi Gábor, Szemer­ András, Szent­­péteri Zsolt, Fogarasi Lajos. VII. ALAPSZERVEZET Titkár: dr. Aggod József. Vezetőségi tagok: Rikaczki Szilárd­né dr. Szab­ó András­né, dr. Bíró Sándor, Molnár József. Békés megyével A Békés megyével kötött együttműködési szerződés 1975-re szóló mun­ka­tervét de­cember végén írták alá Bé­késcsabán. A sok, érdekes programpontot tartalmazó ok­iratot az egyetem részéről dr. Nagy László rektorhelyettes és Szabó József, az­ egyetemi KISZ-bizottság szervező tit­kára, a megye képviseletében dr. Szabó Sándor, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese és Írházi Lajosné, a megyei KISZ-bizottság titkára látta el kézjegyével. Szocialista szerződés az OVH-val Az Országos Vízügyi Hivatal és egyetemünk között az ok­tatási, fejlesztési, valamint a tudományos kapcsolatok to­­v­ább­fejlesztése érdekében 1974. decemberében ötéves időtartamra szóló szocialista együttműködési szerződést írt alá dr. Dégen Imre államtit­kár, az OVH elnöke és dr. Pe­­thő György rektor. A szerződés kitér a szak­emberellátás, illetve a vízgaz­dálkodással kapcsolatos tan­tervi és tanfolyamos progra­mo­k egyeztetésére, esetleges ösztö­önd­íj -szerződ­é­se­k­re, az OVH bizonyos fokú bekapcso­lódására az oktató munkába. A dokumentum részletesen tag­lalja a közös érdekű tudomá­nyos és műszaki feladatokat — különös tekintettel a víz­gazdálkodással és a környe­zetvédelemmel kapcsolatos kutatások intenzitásának fo­kozására —, s szó esik az OVNI vízügyi kutatást előse­gítő tevékenységéről. Szakülés „A lúdtenyésztés fejlesztésé­nek komplex kutatása”. program keretében december 20-án szakülést rendeztek egyetemünkön, mintegy 50 ér­deklődő részvételével. A tanácskozást dr. Magyari András, tanszékvezető egyete­mi tanár — programvezető kutató — „a lúdtenyésztés fejlesztése, komplex kutatásá­nak helyzete és soron levő fel­adatai” című előadása vezette be. Majd a programban részt­vevő kutatók korreferátumai következtek az egyes részku­tatási eredményekről. Az egésznapos konferencia utolsó epizód­jaként, a szak­­lilésre meghívott vendégek megtekintették a babati neme­sítő telepet. A jól sikerült, kezdeménye­ző szűkülés után, a jövőben több hasonló összejövetelt ter­veznek. Ismertetjük hazánkat KÜLFÖLDI hallgatóink be­mutatkozása az iraki hallga­tók estjével folytatódott. De­cember 9-én este 7 órakor a 43-as szoba ajtajában eredeti arab viseletbe — burnuszba — öltözött házigazda fogadta a vendégeket — kollégiumunk vezetőit és hallgatóit —, akik kíváncsian léptek be a keleti pompával berendezett kiállí­tási terembe.A bejárattal szembeni sötét­zöld háttérből csodálatos arany hímzéssel ékesített ru­hák — „kaftán", „burnusz" és az iraki nők által utánozha­tatlan bájjal viselt „abe” — emelkedett ki. A terem köze­pén elhelyezett asztalokon ki­állított, gyönyörűen megmun­kált vörösréz tárgyak — tálak, kancsók, serlegek — ugyan­csak nagy tetszést arattak. A ruhák és ötvösmunkák egy­aránt valóságos remeke­, az r­.V.­ népi- és iparművészetnek. A tájak mentén körben he­lyezett nagyméretű fotók ha­zájuk műemlékeit, hajdani és mai életét illusztrálták. A hí­res babyloni, nini­vei, baghda­di, samara, és aseziri mecse­tek, az időszámítás előtt ko­rok épületmaradványai mel­lett modern olajkutakat, fúró­tornyokat láthattunk... A kiállításon és az azt kö­vető diavetítésen látottakat Feiszal Sahi IV. éves gazdász egészítette ki. Szóban is alá­támasztva: minden kép fé­nyes bizonyíték arra, hogy Irak az ellentétek orzsága. A gazdag olajmezők, virágzó narancsligetek éppúgy megta­lálhatók, mint az aszály súj­totta sivatagi terület. A má­jus­b-­ októberig tartó hőség és i.r.s* 4 . eredményezte”, hogy­­ In öveié* ma már a г miére korné­­to. d.k. *z egykor állítólag •miliő embert tápláló Me- 7- ■.miai­.riksúg, ma 6 mil­­• ur -rvk sv*n tud elegen­­t!! 1. r.jvret váru. Ezért áram­lik a parasztság feltartóztat­hatatlanul a városokba. Az utóbbi másfél évtizedben azonban Irakban is hatalmas változások mentek végbe. Az ország 1958-tól, a királyság megdöntése után, egészséges fejlődésnek indult, ezt azon­ban a politikai viszály­kodások átmenetileg lelassították. A helyzet megszilárdulásának je­lei 1968 óta mutatkoznak is­mét. A stabilizálódás főbb ál­lomásai: a kurdok helyzetének rendezése, a földreform, szé­les népfront alkotása vel a Nemzeti Charta elfogadása, a szovjet—iraki 15 éves barát­sági szerződés megkötése, az Iraki Kőolaj Vállalat 3 olaj­mezőjének államosítása... Ez az államosítás különösen jelentős lépés volt a gazdasági füg­getlenségért vívott harcban és az arab egység, valamint a szocialista országok részéről megnyilván­uló támogatás újabb, hatalmas eredménye­ként könyvelhető Ы* Hazánk is sokoldalú kapcso­latban áll Irakkal. A Nem­zeti Olajtársaság első olaj­mezejének kiépítésében a szovjet szakemberek mellett magyarok is közreműködtek, s jelenleg is dolgozik a­ ma­gyar fúrócsapat. A MAGYAR—IRAKI kul­turális egyezmény keretében, a műszaki szakemberek segít­ségén túl, magyar egy­etem­ tanárok is oktatnak az ira­ki egyetemek«­ és mint tud­juk, iraki fiatalok tanulnak a magyar oktatási intézmények­ben. Egyetemünk iraki hall­gatóinak — Fejtzal Sahi IV. éves gazdászna­k, Youl­ Jafar III. éves gazdásznak. Abdul Hassan IV. éves gazd­ásznak, Amír Atta II. éves gazd­ász­nak. Khahtan Robi és Ali At­gorbatd­ IV. éve nek —, a kedves ház­gazdák­nak minden résztve­vő érvé­ben ezúton is m'-. i . ;k a szép, érdekes c­­él. F. t A házigazdák: h­a Id h a dg a tó b az Logadécsverseny Még decemberben siker«*« logarléc-kezelési versenyt rendez* tek a gépész-gólyáknak. Ezzel i« elősegítve a később bizony sűrűn előforduló léckezelés begyakorlását. Hasznos volt, köszö­net érte az oktatóknak és a IV. éves szenioroknak! Még a zsűrinek is gondot okoz a lőeskezelés. Szabó Béla és Benczik tanár urak vezetik az értékelést. Fotó, szöveg: Nagy Mihály ,Száraz törvény" a koleszban A vizsgaidőszak idejére „általános szesztilalmat" ren­­deltek el a kollégiumban. A „száraz törvény" ér­telmében — egészen február 8-ig — a koleszban tilos mindennemű szeszes ital (a sör is beleértendő) árusítá­sa és — elvbeni — fogyasztása is. Az ügyeletesek, a ne­velőtanárok és a kollégiumi bizottság megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak a „külvilágból" érkező, „sze­szes állapotban leledző” kollégistákra és nem kollé­gistákra. Mégpedig nem áalami alkoholellenes harc jegyében, hanem a vizsgaidőszak rendjének, a vizsgára készülők maximális nyugalmának biztosítása érdekében. Ezért — bár korántsem tartozunk a szesz esküdt el­lenségei közé (igaz, a megszállottai közé sémni) — öröm­mel üdvözöljük ezt a kezdeményezést. Ugyanis a több­­ség érdekét szolgálja. És mert minden ellenkező híresz­teléssel szemben — józanul is lehet örülni egy-egy jól sikerült vizsgának! Nemzeti estek a koleszban

Next