Mezőgazdasági Mérnök, 1982 (23. évfolyam, 1-18. szám)
1982-02-15 / 1. szám
NEGYEDSZÁZAD FEGYVERBEN A 25 évvel ezelőtti tragédia tiszkei még ott karmoltak az ég alján, de már vajúdott a jobb tavasz. A forradalmi munkás-paraszt kormány a konszolidáció irányába vezette a népet. Lassan tisztázódott a horizont, de még voltak meleg percek a munkáshatalom életében. Erről így vall dr. Böle Jenő, aki annak idején az egyetemen is és a városban is személyes példájával sokat tett a kibontakozásért. Még a munkásőrség megalakulása előtt a leghűségesebb párttagok segítettek a helyi szovjet parancsnokságnak az ellenforradalmi erők fölszámolásában. Mindehhez tudni kell, hogy annak idején kijárási tilalom volt éjszaka, de folyt a fölirat- és plakátháború. Emlékszem egy esetre, mi fölfestettük a Szabadság téri iskola falára, hogy éljen a Kádár-kormány, az ellenség hozzáfestette, hogy féljen, mi hozzátettük, féljen a Kádár-kormány ellensége! Sok Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszter a Kolzi János munkásőr-zászlóalj egységzászlójára tűzi „A haza szolgálatáért” érdemérem arany fokozatát Fotó: Bánkúti Péter garázdát is meg kellett fékezni, s állandóan mentek az éjszakai heccek a Petőfi-szobor körül; persze, még nem voltak fegyvereink. — Név szerint kikre emlékszik vissza? — A karhatalmi járőrözésben velem együtt vettek részt dr. Péter Ferenc, dr. Csighy Tibor, néhai Bucherna Nándor és többen, akik már nincsenek köztünk. — Mikor alakult meg az egyetemi munkásőrség? — A zászlóbontáskor ehhez a maghoz csatlakoztak még olyan elvhű elvtársak, mint dr. Héjjá Sándor, dr. Vincze László. Először egy rajt alakítottunk, később szerveződtünk szakasszá. Az egyetemi szakaszban két rajnyi oktatói dolgozó tőlünk, egy raj a tangazdaságból éli a munkásőrök harcos életét. Az elmúlt 25 év alatt nagyon sok kiváló katonát adtunk a munkásosztálynak. — Sch — Az egyetemi tdk-konferencia eredményei Állattenyésztés „a” szekció : I. helyezést ért el: MÉSZÁROS MIHÁLY, IV. évf. „Holstein fríz tehenek küllemi tulajdonságainak és tejtermelésének összefüggése” c. dolgozatával. Konzulens: Dr. Gere Tibor igazgató, aki. II. : PINTÉR SÁNDOR, IV. évf.: „Hízlalótáp összehasonlítási vizsgálat pecsenyebárány hizlalásban”. Konzulens: dr. Sáfár László tud. segédmunkatárs. III. : DEÁK GÁBOR, IV. évf.: „Méhanyák néhány tulaj- «lonságának vizsgálata az anyanevelés különböző módszereinek alapján”. Konzulens: Dr. Bögre János egyetemi docens, Suhajda Jenő ÁTKI méhtenyésztési osztályvezető. ÁLLATTENYÉSZTÉS „B” SZEKCIÓ: I. URKÖVI ÉVA, V. évf.: „A nőstény mezei nyulak fertilitásáról”. ч Konzulens: KovácsGyörgy tudományos munkatárs. II. : CSÁNYI SÁNDOR, IV. évf.: „Egy fácánpopuláció tojás termelésének vizsgálata, tekintettel a részidőszak és az egész időszak termelése közötti összefüggésre”. Konzulens: Sinkovitsné dr. Hlubik Ilona egyetemi adjunktus. III. : BODNÁR MIHÁLY, III. évf.: „A tógazdasági termelőmunkák és a környező természetvédelmi területek hatása a Csécsi-halastó madárvilágára”. Konzulens: Dr. Kovács Gábor természetvédelmi területkezelő, HNP, Kiss István egyetemi tanársegéd. NÖVÉNYTERMESZTÉS „A” SZEKCIÓ: I. : PETRÓCZI ISTVÁN, V. évf.: „Agrotechnikai módszerek őszi kalászosaink állóképességének javítására”. Konzulens: Dr. Antal József egyetemi tanár. II. ZSÉDELY ATTILA, V. évf.: „Raskay Tóth Bertalan tevékenysége a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen”. Konzulens: Dr. Barcsák Zoltán egyetemi docens. III. ORBÁN MIHÁLY, V. évf.: „A kukorica talaj művelésének minőségi problémái”. Konzulens: Dr. Sipos Sándor egyetemi tanár, Dr. Birkás Márta egyetemi tanársegéd. NÖVÉNYTERMESZTÉS „B” SZEKCIÓ: I. KONTRA MÁRIA és KARA BÉLA, V. évf.: „A Rhizo- Ыит oltás hatása a Coronilla varia terméshozamára”. Konzulens : Dr. Buday Ferdinand egyetemi docens, Dr. Körösi Ferenc tanszéki mérnök, Hajas István növénytermesztő, Mátragyöngye Mgtsz. II. TÖRÖK PÉTER, IV. évf.: „Új növényi regulátorok hatásvizsgálata”. Konzulens: Dr. Heltai György egyetemi docens, Dr. Maul Ferencné tudományos munkatárs, Dr. Nagy József aspiráns, ÉMV Sajóbábony. III. ÁDÁM ATTILA, IV. évf.: „Az-ellátás hatása az árpa helminthosporiumos levélfoltosságára”. Konzulens: Dr. Gilly Aranka egyetemi adjunktus, Dr. Páldy Emil tud. főmunkatárs, MTA Kutató Intézet, Martonvásár. ÖKONÓMIAI SZEKCIÓ: I. : KONTRA MAGDOLNA, V. évf.: ,,A vállalatirányítás vizsgálata”. Konzulens: Dr. Dobos Károly egyetemi tanár. II. SZATHMÁRI BOTOND, V. évf.: „Az emberi fejlődés mozgatórugója és ontológiai alapja”. Konzulens:Dr. Staller Tamás egyetemi adjunktus. III. NIKOLAIDIS EVANGELOS, IV. évf.: „A görög mezőgazdaság gazdasági növekedésének, szervezetének és szabályozásának főbb összefüggései”. Konzulens: Dr. Lehota József egyetemi adjunktus. MŰSZAKI „A” SZEKCIÓ: I. : PLASEK GÁBOR, V. évf.: „Rugós kultivátor-fog gyártástechnológiája és élettartama közötti összefüggés”. Konzulens: Haffnerné dr. Fehér Magda egyetemi docens, Dr. Kasfás Ferenc egyetemi docens. II. SZEPESI OSZKÁR, V. évf.: „A jármű által kialakított útprofil hatása a kifejtendő vonóerőre”. Konzulens: Dr. Laib Lajos egyetemi adjunktus. INI. ALEMAYEHU GEBREMARIAM, V. évf.: „A boltozódás vizsgálata a szemcsés anyagokban”. Konzulens: Dr. Csizmadia Béla egyetemi adjunktus. MŰSZAKI „B” SZEKCIÓ: ” I. : SÜLY JÓZSEF—VARGA FRIGYES, V. évf.: „Csigás szemestermény szállítók energetikai és munkaminőségi vizsgálata. Konzulens: Dr. Szendrő Péter egyetemi docens. II. STAMPEL JÁNOS, V. évf.: „Húsipari és baromfiipari konvejorok többszörös hajtása”. Konzulens: Dr. Müller Zoltán egyetemi adjunktus, Gángó Gyula tanszéki mérnök III. PORPÁCZKI GYULA, V. évf.: „Olaj-hidraulika elemeinek vizsgálatára alkalmas mérőrendszer kialakítása”. Konzulens: Dr. Sassy László egyetemi adjunktus, Török Sándor tud. segédmunkatárs. MŰSZAKI „C” SZEKCIÓ: I. : SZASZKÓ ELEK, V. évf.: „A békéscsabai Lenin Mgtsz energiagazdálkodásának elemzése, különös tekintettel a szárítóüzemek racionális hőenergia felhasználására”. Konzulens: Dr. Sembery Péter egyetemi docens. II. SZENTE ZOLTÁN, IV. évf.: „Graboplan szarvasmarhaistálló értékelése”. Konzulens: Dr. Keszthelyi Tibor egyetemi tanársegéd III. : JUHÁSZ GÉZA, IV. évf.: „KHS—60—P horizontális programvezérlésű automata szőlősajtó vizsgálata”. Konzulens: Dr. Jeszenszky Zoltán egyetemi tanár. Filozófiadolgozattal az ökonómiai szekcióban Az 1981. december 9-i tdkkonferencián az előző évekkel ellentétben, nem volt külön társadalomtudományi szekció. Csupán 2 dolgozat készült e témakörben, amelyek csekély számuk miatt az ökonómiai szekcióban kerültek bemutatásra. Szerzőiket, a gazdász V. évfolyam két hallgatóját, Szathmári Botondot és Pósa Gábort faggatom egyetemünk diákjai között egyedinek tűnő kedvtelésükről. — Hogyan kerültetek „filozófus" létetekre az ökonómusok közé? — Sokáig kétséges volt az indulásunk — meséli Botond —, míg végül Barcsák tanár úr oldotta meg a kérdést egy másik szekcióba való áthelyezésünkkel. Szerencsére, ő úgy ítélte meg, hogy nem szabad kárba vesznie két, már elkészült dolgozatnak, ilyen tőlünk független külső okok miatt. — Mi lehet az oka annak, hogy nem jött össze a megfelelő számú (5-6) munka e témakörben? Botond szerint az érdeklődés hiányában keresendő az ok.— Ez annál is nyilvánvalóbb — véli —, mivel konzulensünk, dr. Staller Tamás többször próbálkozott már egy filozófiai kör létrehozásával, amely az elenyésző jelentkezés miatt máig sem tudott megalakulni. Gábor azonban még hozzáfűzi: — Talán nem is mondhatjuk, hogy teljes az érdektelenség, hiszen az évfolyamon csakúgy, mint más társaságokban, számtalanszor találkozom vitatkozó-filozofálgató emberekkel. Inkább csak kevesen jutnak el addig, hogy fellapozzák a szakirodalmat, és komolyabban elmélyedjenek benne. Nekem külön szerencsém volt, hogy a filozófiai tanszék könyvtárában keresgélés közben segítségemre volt Staller Tamás, akivel sokat beszélgettünk, vitatkoztunk, s később nagyrészt az ő hatására jutottam el addig, hogy egy tdk-dolgozat kereteibe foglaljam gondolataimat. — Úgy érzitek, hogy az agráregyetemisták humán érdeklődése és tájékozottsága gyengébb a kívánatosnál? — Ha így lenne is, nem hiszem, hogy ezért bárkit is meg lehetne róni, hiszen szakmai képzésünk jellegéből adódóan a figyelem elsősorban a természettudományok felé fordul. Végső soron mindegy, hogy milyen irányú a hallgatók tananyagon kívüli szellemi munkája, a lényeg, hogy mindenki találjon olyan területet, ahol elméjét megfelelően „pallérozhatja”. Azt hiszem, egy egyetemistától elvárható, hogy ne ragadjon le az oktatás irányának megfelelő szakbarbárság szintjén, hanem tudományos kíváncsiságát igyekezzen minél teljesebben kielégíteni. — Mikor kerültél közelebbi kapcsolatba a filozófiával? — Még elsőéves koromban a kezembe került Lukács György valamelyik munkája. Ennek hatására a későbbiekben már tudatosan kerestem hasonló jellegű műveit, s persze más szerzők jó néhány könyvén is átrágtam magam. Elsősorban természetesen a marxizmus klasszikusain. Aki olvasott már filozófiai témájú könyveket, az igazolhatja: az ember lépten-nyomon olyan gondolatokkal találkozik, amelyek csírái már megfordultak a fejében, vagy kifejezetten foglalkoztatja a dolog, s egy-egy ilyen olvasmány akaratlanul is filozofálgatásra készteti. Innen pedig már csak egy lépés, hogy mindezt a tok keretében folytassa. — Abban, hogy valaki a filozófiával köti le az idejét, saját lelki alkatának nagy szerepe van — ez Gábor véleménye. — Én is inkább befelé forduló típus vagyok, nehezen ragad el a társaság, a haveri légkör, így többnyire a szobámban maradok a gondolataimmal, a logika segítségével próbálom kiegészíteni a világról alkotott elképzelésemet, s ha valahol megakadok, előveszem a téma irodalmát, s a szerző gondolatait igyekszem összeilleszteni az enyéimmel. — Miben látjátok az értelmét ennek az agytornának? Van-e haszna a magatok vagy mások számára? — Rendkívül élvezem azokat a vitákat, amikor valami olyan jut az eszembe, amit eddig egészen másként értelmeztek, s a nézőpont szokatlanságától meglepődnek a beszélgetőpartnereim, s nehezen tudnak ellenérveket hozni, vagy kénytelenek elfogadni az én álláspontomat. A dolgozatomban sikerült néhány ilyen „furcsaságot" felsorakoztatnom, s ha csak néhány logikai lépésem segítséget nyújt valakinek egy gondolati sor végigviteléhez, máris többet tettem, mint amit egy egyszerű logikai játszadozás jelent, s nekem ez már sikerélményt — foglalja össze Gábor, Botond pedig így folytatja: — Ha csak a magam szórakoztatására foglalkozom hasonló gondolatokkal, már akkor sem haszontalan ez a tevékenység, és úgy érzem, a dolgozatom ennél több. A tanszéken dolgozók, de a külső bíráló is látott benne fantáziát, sőt elhangzott olyan vélemény is, hogy amit Lukács György egész életében nem tudott megoldani, én azt egy oldalon megpróbáltam. Azt azért nem mondták, hogy sikerült is, de nekem ez is azt jelenti, hogy érdemes folytatnom, és ösztönzést ad a további munkára. Lengyel Ottó MSXBT: Felhívás vetélkedőre! Ez év októberében lesz 25 éve, hogy földkörüli pályára bocsátották a világ első mesterséges holdját. Ebből az alkalomból a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Negyedszázad az űrkutatásban címmel tudománytörténeti vetélkedőt rendez. A vetélkedő keretében bemutatjuk az űrkutatás eredményeit, a szovjet űrhajózás sikereit és a szocialista országok űrkutatási együttműködését. A versenysorozaton az egyetemi és főiskolai MSZBT-tagcsoportok vehetnek részt a hallgatók háromfős csapataival. A vetélkedő alapirodalma az Akadémiai Kiadó és a Zrínyi Katonai Kiadó Űrkutatási Lexikon című kiadványa, valamint a Móra Kiadó Űrkutatása, a Zrínyi Kiadó Űrhajózás című kiadványai. A felkészüléshez a jelentkezőknek segítségül szolgál az aula folyosóján megrendezésre kerülő, az űrhajózást bemutató kiállításunk is. A csapatok először a területi versenyeken találkoznak, amelyeket március 19. és április 10. között rendezünk meg hat városban. A győztes csapatok az április 16-án és 19-én Budapesten megrendezésre kerülő elődöntőkön mérhetik össze erejüket. Az elődöntők bajnokait a televízióban is láthatjuk, az októberi döntőben. A végső győzelem jutalma: utazás a Szovjetunióba. A program egyik fénypontja Csillagváros megtekintése. Várjuk a téma iránt érdeklődő, vetélkedni szerető fiatalok jelentkezését. Bécs Krisztina V. évfolyamos mg. tudományi kari hallgatónál. Dr. Kasfás Ferenc az egyetemi MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke Köszönet a munkáért Egyetemünk tangazdaságának igazgatójától december 15-i keltezéssel az alábbi levél érkezett a gépészmérnöki kar dékánjához: Dr. Lehoczky László elvtárs egyetemi tanár, dékán Gazdaságunk szántóföldi tevékenységét eredményesen befejezte. E munka sikerét nagyban elősegítette az egyetem gépészmérnöki kara 11. és III. évfolyamának aktív munkavégzése. A munka végzéséért gazdaságunk állami és társadalmi vezetése nevében köszönetemet fejezem ki. Kérem, köszönetemet szíveskedjék tolmácsolni a kar hallgatóinak. A további együttműködés reményében erőt, egészséget kívánok. dr. Puskás Attila igazgató KEREKASZTAL: A KISZ pártirányítása A KISZ pártirányításának helyzete a mezőgazdaságtudományi karon, különös tekintettel a hallgatói párttagnevelés jelenlegi problémáira — ez volt a témája annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amit a hallgatói pártalapszervezet mg. kari I., III. és V. évesekből álló csoportja rendezett. A beszélgetésen a hallgatói pártalapszervezet tagjain kívül KISZ-alapszervezeti titkárok, évfolyam vezetőségi tagok és eűkari oktatók, kutatók vettek részt, élükön dr. Bálint Andor professzorral, a kar párttitkárával. A beszélgetésen, amelyet a résztvevők egyöntetűen igen hasznosnak ítéltek, a tanárdiák kapcsolat, a nevelés problémakörébe ágyazva ilyen kérdések vetődtek föl: menynyire vannak tisztában a pártpatronáló tanárok feladataikkal; milyen hatással, van ez a munka a KISZ-alapszervezetekpolitikai arculatára, közhangulatára, a hallgatók szemléletére; mi az oka, hogy a hallgatói párttagajánlások a tanárok viszonylag szűk rétegéhez „kapcsolódnak” stb. Javaslatként a többi között elhangzott : az őszi mezőgazdasági munkán és a hetesi gyakorlatokon a pártpatronáló tanárok fokozottabban kísérjék figyelemmel csoportjuk életét, munkáját; adjanak több segítséget másodévben a szakirány kiválasztásában, esetleg a diplomaterv elkészítésében. A jó pártpatronáló tanári munka legfontosabb feltételét a vita során így fogalmazták meg: a tanárok ismerjék a KISZ határozatait, a hallgatóság gondjait, problémáit, a KISZ-bizottság ezekről alkotott véleményét, javaslatait; ismerjék és képviseljék a pártbizottság átfogó koncepcióját a KISZ pártirányításáról.. Polkaszinó A dolgozói KISZ-vezetőség és a technikai KISZ-alapszervezet szervezésében február 19-én 16 órakor veszi kezdetét — Senki többet? Harmadszor! címmel — az a 200 zsetonos vetélkedő, amelyhez hasonlóra, a Városi KISZ-bizottság polképző bizottsága rendezésében, az elmúlt félévben, a művelődési központban már néhány alkalommal sor került. A vetélkedő színhelye ezúttal a földszinti rektori tanácskozóterem, a játékvezető — csakúgy, mint a műv. központbeli polkaszinóké — dr. Teér György, a dolgozói KISZ-vezetőség titkára. A két 300 forintos fődíj mellett 10 egyéb díjat nyerhetnek el a versenyzők. Nevezés a helyszínen.