Mezőgazdasági Mérnök, 1982 (23. évfolyam, 1-18. szám)

1982-02-15 / 1. szám

NEGYEDSZÁZAD FEGYVERBEN A 25 évvel ezelőtti tragédia tiszkei még ott karmoltak az ég alján, de már vajúdott a jobb tavasz. A forradalmi munkás-paraszt kormány a konszolidáció irányába vezette a népet. Lassan tisztázódott a horizont, de még voltak me­leg percek a munkáshatalom életében. Erről így vall dr. Böle Jenő, aki annak idején az egyetemen is és a városban is személyes példájával sokat tett a kibontakozásért.­­ Még a munkásőrség meg­alakulása előtt a leghűsége­sebb párttagok segítettek a helyi szovjet parancsnokság­nak az ellenforradalmi erők fölszámolásában. Mindehhez tudni kell, hogy annak idején kijárási tilalom volt éjszaka, de folyt a fölirat- és plakát­háború. Emlékszem egy eset­re, mi fölfestettük a Szabad­ság téri iskola falára, hogy él­jen a Kádár-kormány, az el­lenség hozzáfestette, hogy fél­jen, mi hozzátettük, féljen a Kádár-kormány ellensége! Sok Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszter a Kol­­zi János munkásőr-zászlóal­j egységzászlójára tűzi „A haza szol­gálatáért” érdemérem arany fokozatát Fotó: Bánkúti Péter garázdát is meg kellett fé­kezni, s állandóan mentek az éjszakai heccek a Petőfi-szo­­bor körül; persze, még nem voltak fegyvereink. — Név szerint kikre emlék­szik vissza? — A karhatalmi járőrözés­ben velem együtt vettek részt dr. Péter Ferenc, dr. Csighy Tibor, néhai Bucherna Nándor és többen, akik már nincsenek köztünk. — Mikor alakult meg az egyetemi munkásőrség? — A zászlóbontáskor ehhez a maghoz csatlakoztak még olyan elvhű elvtársak, mint dr. Héjjá Sándor, dr. Vincze László. Először egy rajt ala­kítottunk, később szerveződ­tünk szakasszá. Az egyetemi szakaszban két rajnyi oktató­­i dolgozó tőlünk, egy raj a tan­gazdaságból éli a munkásőrök harcos életét. Az elmúlt 25 év alatt na­gyon sok kiváló katonát ad­tunk a munkásosztálynak. — Sch — Az egyetemi tdk-konferencia eredményei Állattenyésztés „a” szekció : I. helyezést ért el: MÉSZÁROS MIHÁLY, IV. évf. „Hols­tein fríz tehenek küllemi tulajdonságainak és tejtermelésének összefüggése” c. dolgozatával. Konzulens: Dr. Gere Tibor igaz­gató, aki. II. : PINTÉR SÁNDOR, IV. évf.: „Hízlalótáp összehasonlí­tási vizsgálat pecsenyebárány hizlalásban”. Konzulens: dr. Sá­fár László tud. segédmunkatárs. III. : DEÁK GÁBOR, IV. évf.: „Méhanyák néhány tulaj­­- «lonságának vizsgálata az anyanevelés különböző módszerei­nek alapján”. Konzulens: Dr. Bögre János egyetemi docens, Suhajda Jenő ÁTKI méhtenyésztési osztályvezető. ÁLLATTENYÉSZTÉS „B” SZEKCIÓ: I. URKÖVI ÉVA, V. évf.: „A nőstény mezei nyulak fertilitá­­sáról”. ч Konzulens: Kovács­­György tudományos munkatárs. II. : CSÁNYI SÁNDOR, IV. évf.: „Egy fácánpopuláció to­­j­ás terme­lésének vizsgálata, tekintettel a részidősz­ak és az egész időszak termelése közötti összefüggésre”. Konzulens: Sin­­kovitsné dr. Hlubik Ilona egyetemi adjunktus. III. : BODNÁR MIHÁLY, III. évf.: „A tógazdasági terme­lőmunkák és a környező természetvédelmi területek hatása a Csécsi-halastó madárvilágára”. Konzulens: Dr. Kovács Gábor természetvédelmi területkezelő, HNP, Kiss István egyetemi ta­nársegéd. NÖVÉNYTERMESZTÉS „A” SZEKCIÓ: I. : PETRÓCZI ISTVÁN, V. évf.: „Agrotechnikai módsze­rek őszi kalászosaink állóképességének javítására”. Konzu­lens: Dr. Antal József egyetemi tanár. II. ZSÉDELY ATTILA, V. évf.: „Raskay Tóth Bertalan te­vékenysége a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen”. Konzu­lens: Dr. Barcsák Zoltán egyetemi docens. III. ORBÁN MIHÁLY, V. évf.: „A kukorica talaj művelé­sének minőségi problémái”. Konzulens: Dr. Sipos Sándor egyetemi tanár, Dr. Birkás Márta egyetemi tanársegéd. NÖVÉNYTERMESZTÉS „B” SZEKCIÓ: I. KONTRA MÁRIA és KARA BÉLA, V. évf.: „A Rhizo- Ыит oltás hatása a Coronilla varia terméshozamára”. Konzu­lens : Dr. Buday Ferdinand egyetemi docens, Dr. Körösi Fe­renc tanszéki mérnök, Hajas István növénytermesztő, Mátra­­gyöngye Mgtsz. II. TÖRÖK PÉTER, IV.­ évf.: „Új növényi regulátorok ha­tásvizsgálata”. Konzulens: Dr. Heltai György egyetemi docens, Dr. Maul Ferencné tudományos munkatárs, Dr. Nagy József aspiráns, ÉMV Sajóbábony. III. ÁDÁM ATTILA, IV. évf.: „A­z-ellátás hatása az árpa helminthosporiumos levélfoltosságára”. Konzulens: Dr. Gilly Aranka egyetemi adjunktus, Dr. Páldy Emil tud. főmunka­társ, MTA Kutató Intézet, Martonvásár. ÖKONÓMIAI SZEKCIÓ: I. : KONTRA MAGDOLNA, V. évf.: ,,A vállalatirányítás vizsgálata”. Konzulens: Dr. Dobos Károly egyetemi tanár. II. SZATHMÁRI BOTOND, V. évf.: „Az emberi fejlődés mozgatórugója és ontológiai alapja”. Konzulens:­­Dr. Staller Tamás egyetemi adjunktus. III. NIKOLAIDIS EVANGELOS, IV. évf.: „A görög me­zőgazdaság gazdasági növekedésének, szervezetének és szabá­lyozásának főbb összefüggései”. Konzulens: Dr. Lehota József egyetemi adjunktus. MŰSZAKI „A” SZEKCIÓ: I. : PLASEK GÁBOR, V. évf.: „Rugós kultivátor-fog gyár­tástechnológiája és élettartama közötti összefüggés”. Konzu­lens: Haffnerné dr. Fehér Magda egyetemi docens, Dr. Kasfás Ferenc egyetemi docens. II.­­ SZEPESI OSZKÁR, V. évf.: „A jármű által kialakított útprofil hatása a kifejtendő vonóerőre”. Konzulens: Dr. Laib Lajos egyetemi adjunktus. INI. ALEMAYEHU GEBREMARIAM, V. évf.: „A boltozó­­dás vizsgálata a szemcsés anyagokban”. Konzulens­: Dr. Csiz­madia Béla egyetemi adjunktus. MŰSZAKI „B” SZEKCIÓ: ” I. : SÜLY JÓZSEF—VARGA FRIGYES, V. évf.: „Csigás szemestermény szállítók energetikai és munkaminőségi vizs­gálata. Konzulens: Dr. Szendrő Péter egyetemi docens. II.­­ STAMPEL JÁNOS, V. évf.: „Húsipari és baromfiipari konvejorok többszörös hajtása”. Konzulens: Dr. Müller Zol­tán egyetemi adjunktus, Gángó Gyula tanszéki mérnök III. PORPÁCZKI GYULA, V. évf.: „Olaj-hidraulika ele­meinek vizsgálatára alkalmas mérőrendszer kialakítása”. Kon­zulens: Dr. Sassy László egyetemi adjunktus, Török Sándor tud. segédmun­katárs. MŰSZAKI „C” SZEKCIÓ: I. : SZASZKÓ ELEK, V. évf.: „A békéscsabai Lenin Mgtsz energiagazdálkodásának elemzése, különös tekintettel a szárítóüzemek racionális hőenergia felhasználására”. Konzu­lens: Dr. Sembery Péter egyetemi docens. II. SZENTE ZOLTÁN, IV. évf.: „Graboplan szarvasmarha­­istálló értékelése”. Konzulens: Dr. Keszthelyi Tibor egyetemi ta­nárs­egéd III. : JUHÁSZ GÉZA, IV. évf.: „KHS—60—P horizontális programvezérlésű automata szőlősajtó vizsgálata”. Konzulens: Dr. Jeszenszky Zoltán egyetemi tanár. Filozófiadolgozattal az ökonómiai szekcióban Az 1981. december 9-i tdk­­konferencián az előző évekkel ellentétben, nem volt külön társadalomtudományi szekció. Csupán 2 dolgozat készült e témakörben, amelyek csekély számuk miatt az ökonómiai szekcióban kerültek bemuta­tásra. Szerzőiket, a gazdász V. évfolyam két hallgatóját, Szathmári Botondot és Pósa Gábort faggatom egyetemünk diákjai között egyedinek tűnő kedvtelésükről. — Hogyan kerültetek „filo­zófus" létetekre az ökonómu­­sok közé? — Sokáig kétséges volt az indulásunk — meséli Botond —, míg végül Barcsák tanár úr oldotta meg a kérdést egy másik szekcióba való áthelye­zésünkkel. Szerencsére, ő úgy ítélte meg, hogy nem szabad kárba vesznie két, már el­készült dolgozatnak, ilyen tő­lünk független külső okok miatt. — Mi lehet az oka annak, hogy nem jött össze a meg­felelő számú (5-6) munka e témakörben? Botond szerint az érdeklő­dés hiányában keresendő az ok.— Ez annál is nyilvánva­lóbb — véli —, mivel konzu­lensünk, dr. Staller Tamás többször próbálkozott már egy filozófiai kör létrehozásával, amely az elenyésző jelentke­zés miatt máig sem tudott megalakulni. Gábor azonban még hozzá­fűzi: — Talán nem is mond­hatjuk, hogy teljes az érdek­telenség, hiszen az évfolyamon csakúgy, mint más társaságok­ban, számtalanszor találko­zom vitatkozó-filozofálgató emberekkel. Inkább csak ke­vesen jutnak el addig, hogy fellapozzák a szakirodalmat, és komolyabban elmélyedje­nek benne. Nekem külön sze­rencsém volt, hogy a filozó­fiai tanszék könyvtárában ke­resgélés közben segítségemre volt Staller Tamás, akivel so­kat beszélgettünk, vitatkoz­tunk, s később nagyrészt az ő hatására jutottam el addig, hogy egy tdk-dolgozat kere­teibe foglaljam gondolataimat. — Úgy érzitek, hogy az ag­ráregyetemisták humán ér­deklődése és tájékozottsága gyengébb a kívánatosnál? — Ha így lenne is, nem hi­szem, hogy ezért bárkit is meg lehetne róni, hiszen szakmai képzésünk jellegéből adódóan a figyelem elsősorban a ter­mészettudományok felé for­dul. Végső soron mindegy, hogy milyen irányú a hallgatók tan­anyagon kívüli szellemi mun­kája, a lényeg, hogy min­den­­ki találjon olyan területet, ahol elméjét megfelelően „palléroz­hatja”. Azt hiszem, egy egye­temistától elvárható, hogy ne ragadjon le az oktatás irányá­nak megfelelő szakbarbárság szintjén, hanem tudományos kíváncsiságát igyekezzen mi­nél teljesebben kielégíteni. — Mikor kerültél közelebbi kapcsolatba a filozófiával? — Még elsőéves koromban a kezembe került Lukács György valamelyik munkája. Ennek hatására a későbbiek­ben már tudatosan kerestem hasonló jellegű műveit, s per­sze más szerzők jó néhány könyvén is átrágtam magam. Elsősorban természetesen a marxizmus klasszikusain. Aki olvasott már filozófiai témájú könyveket, az igazol­hatja: az ember lépten-nyo­­mon olyan gondolatokkal ta­lálkozik, amelyek csírái már megfordultak a fejében, vagy kifejezetten foglalkoztatja a dolog, s egy-egy ilyen olvas­mány akaratlanul is filozofál­­gatásra készteti. Innen pedig már csak egy lépés, hogy mindezt a tok keretében foly­tassa. — Abban, hogy valaki a fi­lozófiával köti le az idejét, sa­ját lelki alkatának nagy sze­repe van — ez Gábor vélemé­nye. — Én is inkább befelé forduló típus vagyok, nehezen ragad el a társaság, a haveri légkör, így többnyire a szo­bámban maradok a gondola­taimmal, a logika segítségé­vel próbálom kiegészíteni a világról alkotott elképzelése­met, s ha valahol megakadok, előveszem a téma irodalmát, s a szerző gondolatait igyek­szem összeilleszteni az enyéim­mel. — Miben látjátok az értel­mét ennek az agytornának? Van-e haszna a magatok vagy mások számára? — Rendkívül élvezem azo­kat a vitákat, amikor valami olyan jut az eszembe, amit eddig egészen másként értel­meztek, s a nézőpont szokat­­lanságától meglepődnek a be­szélgetőpartnereim, s nehezen tudnak ellenérveket hozni, vagy kénytelenek elfogadni az én álláspontomat. A dolgoza­tomban sikerült néhány ilyen „furcsaságot" felsorakoztat­nom, s ha csak néhány logi­kai lépésem segítséget nyújt valakinek egy gondolati sor végigviteléhez, máris többet tettem, mint amit egy egysze­rű logikai játszadozás jelent, s nekem ez már sikerélményt — foglalja össze Gábor, Bo­tond pedig így folytatja: — Ha csak a magam szóra­koztatására foglalkozom ha­sonló gondolatokkal, már ak­kor sem haszontalan ez a te­vékenység, és úgy érzem, a dolgozatom ennél több. A tan­széken dolgozók, de a külső bíráló is látott benne fantá­ziát, sőt elhangzott olyan vé­lemény is, hogy amit Lukács György egész életében nem tudott megoldani, én azt egy oldalon megpróbáltam. Azt azért nem mondták, hogy si­került is, de nekem ez is azt jelenti, hogy érdemes folytat­nom, és ösztönzést ad a to­vábbi munkára. Lengyel Ottó MSXBT: Felhívás vetélkedőre! Ez év októberében­ lesz 25 éve, hogy föld­körüli pályára bocsátották a világ első mesterséges holdját. Ebből az alka­lomból a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Negyedszázad az űrkutatásban címmel tudománytörténeti vetélkedőt rendez. A vetélkedő keretében bemutatjuk az űrkutatás eredményeit, a szovjet űrhajózás sikereit és a szocialista országok űrkutatási együttműködését. A versenysorozaton az egyetemi és főiskolai MSZBT-tag­­csoportok vehetnek részt a hallgatók háromfős csapataival. A vetélkedő alapirodalma az Akadémiai Kiadó és a Zrí­nyi Katonai Kiadó Űrkutatási Lexikon című kiadványa, vala­mint a Móra Kiadó Űrkutatás­a, a Zrínyi Kiadó Űrhajózás cí­mű kiadványai. A felkészüléshez a jelentkezőknek segítségül szolgál az aula folyosóján megrendezésre kerülő, az űrhajózást bemutató kiállításunk is. A­ csapatok először a területi versenyeken találkoznak, amelyeket március 19. és április 10. között rendezünk meg hat városban. A győztes csapatok az április 16-án és 19-én Buda­pesten megrendezésre kerülő elődöntőkön mérhetik össze ere­jüket. Az elődöntők bajnokait a televízióban is láthatjuk, az októberi döntőben. A végső győzelem jutalma: utazás a Szovjetunióba. A program egyik fénypontja Csillagváros megtekintése. Várjuk a téma iránt érdeklődő, vetélkedni szerető fiata­lok jelentkezését. Bécs Krisztina V. évfolyamos mg. tudományi kari hallgatónál. Dr. Kasfás Ferenc az egyetemi MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke Köszönet a munkáért Egyetemünk tangazdaságának igazgatójától december 15-i keltezéssel az alábbi levél érkezett a gépészmérnö­ki kar dékánjához: Dr. Lehoczky László elvtárs egyetemi tanár, dékán Gazdaságunk szántóföldi tevékenységét eredményesen befejezte. E munka sikerét nagyban elősegítette az egyetem gépészmérnöki kara 11. és III. évfolyamának aktív munkavégzése. A munka végzéséért gazdaságunk állami és társadal­mi vezetése nevében köszönetemet fejezem ki. Kérem, köszönetemet szíveskedjék tolmácsolni a kar hallgatói­nak. A további együttműködés reményében erőt, egész­séget kívánok. dr. Puskás Attila igazgató KEREKASZTAL: A KISZ pártirányítása A KISZ pártirányításának helyzete a mezőgazdaságtudo­mányi karon, különös tekin­tettel a hallgatói párttagneve­lés jelenlegi problémáira — ez volt a témája annak a ke­­rekasztal-beszélgetésnek, amit a hallgatói pártalapszervezet mg. kari I., III. és V. évesek­ből álló csoportja rendezett. A beszélgetésen a hallgatói párt­alapszervezet tagjain kívül KISZ-alapszervezeti titkárok, évfolyam vezetőségi tagok és eű­­kari oktatók, kutatók vet­tek részt, élükön dr. Bálint Andor professzorral, a kar párttitkárával. A beszélgetésen, amelyet a résztvevők egyöntetűen igen hasznosnak ítéltek, a tanár­diák kapcsolat, a nevelés problémakörébe ágyazva ilyen kérdések vetődtek föl: meny­nyire vannak tisztában a pártpatronáló tanárok felada­taikkal; milyen hatással, van ez a munka a KISZ-alapszer­vezetek­­politikai arculatára, közhangulatára, a hallgatók szemléletére; mi az oka, hogy a hallgatói párttagajánlások a tanárok viszonylag szűk réte­géhez „kapcsolódnak” stb. Javaslatként a többi között elhangzott : az­­ őszi mezőgaz­dasági­­ munkán és a hetesi gyakorlatokon a pártpatronáló tanárok fokozottabban kísér­jék figyelemmel­ csoportjuk életét, munkáját; adjanak több segítséget másodévben a szak­irány kiválasztásában, esetleg a diplomaterv elkészítésében. A jó pártpatronáló tanári munka legfontosabb feltételét a vita során így fogalmazták meg: a tanárok ismerjék a KISZ határozatait, a hallgató­ság gondjait, problémáit, a KISZ-bizottság ezekről alko­tott véleményét, javaslatait; ismerjék és képviseljék a párt­­bizottság átfogó koncepcióját a KISZ pártirányításáról.. Polkaszinó A dolgozói KISZ-vezetőség és a technikai KISZ-­alapszer­­vezet szervezésében február 19-én 16 órakor veszi kezdetét — Senki többet? Harmadszor! címmel — az a 200 zsetonos vetél­kedő, amelyhez hasonlóra, a Városi KISZ-bizottság pol­­kép­ző­­ bizottsága rendezésében, az elmúlt félévben, a művelődési központban már néhány alkalommal sor került. A vetélkedő színhelye ezúttal a földszinti rektori tanácskozóterem, a játék­vezető — csakúgy, mint a műv. központbeli polkaszinóké — dr. Teér György, a dolgozói KISZ-vezetőség titkára. A két 300 forintos fődíj mellett 10 egyéb díjat nyerhetnek el a ver­senyzők. Nevezés a helyszínen.

Next