Szent István Egyetem, 2006 (8. évfolyam, 1-11. szám)

2006-02-10 / 1-2. szám

Dr. Gémesi György nappali hallgatók kollégiumi elhelyezésének igényét szolgálja. Ide szeretnénk költöztetni a doktoranduszokat és átmeneti lehetőséget kínálunk az itt lakásra fiatal, pályakezdő ok­tatóinknak, vendégprofesszoroknak is. Végül, nagyon fontosnak tartjuk a nemzetközi kép­zéseket, hogy nemzetközi irányban is nyisson az egyetem. Ehhez megfelelő szálláshelyre is szükség van. Többféle funkciója lesz tehát az új kollégiumnak, s mindegyik az egyetem táv­latos céljait szolgálja. Szeretnénk megtartani, megerősíteni, fejleszteni, új pályára állítani az intézményt. Egyetlen olyan egyetem sincs a világon, amely pusztán a múltbeli értékeivel kíván megfelelni a jövő kihívásainak. A SZIE - miközben megtartja, vállalja és gyarapítja megbecsült agrárhagyományait - a természeti erőforrás tudományok területén is megújítja, bővíti, gazdagítja tudományos és oktatási po­tenciálját. Januártól természeti erőforrásokra alapozott regionális tudásközpontként műkö­dik és kaput nyitott a környezet-egészségügyi oktatás, kutatás és továbbképzés területére is. Jelentősnek tartom a várossal, a város intéz­ményeivel és a kastéllyal való kapcsolata­inkat. Babatvölgyben megépítjük az „Európa ökoparkot”, s nem feledkezünk el a többi kampusz fejlesztéséről sem. Ha sikerül felsze­relni a most elkészült kisállat-klinikát, akkor az Közép-Európa egyik legjelentősebb klini­kája lesz. S mindeközben előrehalad az egye­temi integráció ügye. Dr. Molnár József megköszönte a beruházás előkészítését az egyetemi munkatársaknak, elismerését fejezte ki az OM beruházási “Ezúton is szeretnék szívből gratulálni ah­hoz, hogy a Magyar Universitas Program keretében egy ilyen nagyszabású beruházást tudnak megvalósítani. A 464 férőhelyes diák­hotel páratlan lehetőség, nyilvánvalón szük­ségeltetik ahhoz, hogy az idén elfogadott új felsőoktatási törvény, tágabban az európai fel­sőoktatási tér nyújtotta lehetőségek között a SZIE gödöllői intézményei a kelet-közép-eu­­rópai térség tudományos és oktatási központ­jaként működjenek majd” — írta levelében Szabó Imre, Pest Megye Közgyűlésének elnö­ke, aki közgyűlési ülés miatt maradt távol. A Strabag Rt. nevében szóló Saceletti György először az egyetemi tanács megtisz­telő bizalmát köszönte meg, amely lehetővé tette, hogy az új diákhotelt a társaság alkossa meg. Ezután a sikeres pályázatban partner Erste Bankot, az Immorent Kft-t, a Horváth és Társa Ügyvédi Irodát, a Profilterv Kft-t és az Épker Rt-t ajánlotta az ünnepség résztvevői­nek figyelmébe. Megkérdeztük a minisztert - Melyek az első tapasztalatai a magántőke bevonásának a felsőoktatás fejlesztésébe? - kérdezte lapunk dr. Magyar Bálint minisztert. -A legelső tapasztalat, hogy a diákok rend­kívül boldogok, amikor meglátnak egy új kollégiumot, amely minőségben - az életük­höz, tanulásukhoz nyújtott feltételekben - össze sem hasonlíthatóan magas színvonalat képvisel a korábbiakhoz képest. Ez érthetően nagy­on nagy öröm. - Ön szerint felkészültek-e a felsőoktatási intézmények az új törvény alkalmazására?­­Azt lehet mondani, hogy igen­is meg nem is. Minden újítás némi szorongással jár és el­telik egy-két év, amíg minden részletében be­­járatódik. Ezt látjuk egyébként a felsőokta­tási intézményekben is. De ami a legfonto­sabb, hogy az új felsőoktatási törvény na­gyon nagy energiát szabadít fel, fantáziát mozgat meg, és kezdeményezőkészséget ge­nerál. Egyszerűen látszik az, hogy a felső­­oktatási intézmények esetében nem a túl­élésről van szó, hanem arról, hogyan tudunk valami új dolgot, valami távlatosat alkotni. Hiszen az új törvény új képzési szerkezetet biztosít és finanszírozási garanciát ad az ál­lam részéről. Gazdálkodási szempontból is nagykorúsítja az intézményt, elősegít beru­házásokat, infrastrukturális megújulást.­­ Véleménye szerint mit kell tenniük a kö­zépiskoláknak, hogy felkészültebb fiatalok kerüljenek a felsőoktatásba? - A közoktatás egésze­­ nem csak a közép­iskolák- paradigma-váltás előtt áll; a lexiká­lis ismeretek döntő súlya helyett sokkal in­kább a probléma­megoldó gondolkodásra kell helyezni a hangsúlyt. Arra, hogy a már könnyen elérhető információkat a diákok - később felnőttként is - értelmezni tudják: el tudják választani a hasznost a haszontalantól, az értékest az értéktelentől. Ez a legfonto­sabb, hiszen nagyon kevés felnőtt végzi azt a munkát, amit diákkorában elgondolt ma­gának. És ez a jövőben még kevésbé lesz így. Nyugat-Európában négyszer-hatszor válta­nak szakmát életük során az emberek­­ és szakmaváltásra csak az képes, aki képes egy életen át tanulni. főosztályának, a Pro­filterv Kft-nek, a Strabag Rt-nek. Kö­szönetet mondott az önkormányzatnak, hogy a lehető leg­gyorsabban kiadta az engedélyeket. Szent István Egyetem Dr. Molnár József Munkában ­ 3

Next