Gömöri Hirlap, 1900 (12. évfolyam, 7. szám)
1900-02-11 / 7. szám
l.4fW i»00. Tizedikettemfc évfolyam. 7. axám, GÖMÖRI HÍRLAP VEGYES TÁRTÁL «0 HETIKÖZLÖNY. Megjelenik minden vasárnap reggel. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: NARAY J. A. __jUiiiHMžouibat, február U* Szarkasztóséf és ]cl»d.ó2a.l-sr«t«l Rimaszombatban, Náray J. A. könyvnyomdájában I Deák Ferencz-utcza 13. sz. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, felszólamlások valamint az előfizetési pénzek és hirdetési dijak i* ZSird Latessie egyezmény szerint, jutányos áron közöltetnek Előfizetési [3.1] : Egész évre © kor. | Fél évre . . 3 kor. Községi elöljárók és néptanítóknak egy évre -3 kr>. Egyes számára 12 fillér. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Kéziratok nem adatnak vissza ——p----- Viz és világosság. Minden városnak legégetőbb kérdése: az ivóvíz. Akár közegészségi, akár közszükségleti szempontból az elöl nemcsak kitérni nem lehet, de húzni, halasztani is vétkes hanyagság. Égető hiányát nap-nap után jobban érzi városunk is és immár kitérni előle, nem lehet. Több ízben hangsúlyoztuk, hogy ezeken a mizerábilis bajokon csak egy vízvezeték segíthetne, mely képes lenne ivóvízzel ellátni az egész várost. Azt hisszük felszólalásunk nem is talált süket fü'ekre, de hogy a kivitel felé még egy lépés sem történt, oka a pénzhiány. Sihs -vi-láki vizes »ŕťT másnak nem volt kitéve, mint városunk van. Úgy van mint az olyan apa, akinek egy sereg gyermeke van, akikre ezer féle a kiadása naponta, hanem bevétele alig van s ami van is, az csak ritka fillérekben jön be s neki sürü koronákban kell kiadni. Még jó, hogy a Rima folyó folyik városunk mellett s igy a természet nagyjából segít a szükségleten. Mennyivel kritikusabb helyzetben vannak az alföldi városok, távol minden álló és folyó víztől. Ott azonban az elodázhatatlan közszükséglet megteremti az artézi kutakat , nálunk azonban ez még a messze jövő kérdése, mert míg véglegesen rendezzük az ivóvíz kérdését, addig az évről-évre ismétlődő járványok ebből a patakvízből bő táplálkozást nyernek. Már a hajdankori népek is az ivóvíz kérdését tekintették a legfontosabbnak s azért építkeztek folyók partjára, sőt rendszeres vízvezetékek romjai kerülnek napfényre ásatások alkalmával. A víz kérdése egyenrangú a táplálék kérdésével, tehát az életfentartó és így fő kérdése; épen azért nem vélünk felesleges dolgot cselekedni, amikor újból emlékezetébe hozzuk a hatóságnak vizeink minőségét s azt, hogy legalább a jó akaratnak és érdeklődésnek némi nyomaival találkozzunk. A második égető kérdés pedig a közvilágítás. Mi tűréstagadás, nálunk ez is mizerábilis. Noha városunkban ama régi szállóigével szoktunk védekezni, mely szerint: minden józan ember hazatér napvilágon, a korhelyoknek pedig nem világítunk, vigyenek lámpást magukkal, mindazonáltal ez a kérdés sem kisebb jelentőségű, mint az ivóviz kérdése. Nálunk azonban mint a vármegye székvárosában, továbbá mint r. t. városban a közvilágítás egészen falusias. És ez nem jól van igy, mert ennek daczára mégis sokba kerül s alig van látszata, vagy legalább is nincs arányban a kiadással. Ha jól tudjuk, ez ügyben már pozitív ajánlatok is tetettek a városnak s nem tudunk elégeé csodálkozásunknak kifejezést adni, hogy kislelküen habozunk felette. Ha minden határozatunk úgy kezdődik, hogy tekintettel arra, tekintettel erre s ha még azt is számba vesszük, krém alássan, akkor •IcAj vag'j u í»rtii ďídba fogunk menni, mint a rák. Gondoljunk csak, tekintsünk csak körül, táruljunk s ne csak itthon töpregjünk a többnyire üres kassza mellett. Tekintve az alkotás közérdekű és nagy horderejű mivoltát talán nagyobb buzgósággal nézhetnénk jó ivóvíz és jobb világítás után. És bár sok újítást, reformot vittünk keresztül hogy a modern fejlődés ösvényén haladhassunk, minddadig azonban utolsók leszünk az utolsók között, mig jó vizünk és világításunk nincs. Gondolkodjunk tehát és a szerint cselekedjünk. x r. c-VW*L Az idei katonasorozat. Márczius hó 2. 3. 5. 6-án soroz a rimaszombati főszolgabírói járás, mely állít I. k p. 289, II k. p. 172, III. k. p. 140, összesen 601 legényt. Elnök Samarjay János, bizottsági tagok: Okolicsányi Gáspár és Háraos Zolán, orvos Dr. Meskó Miklós. Márczius 7,8. 9. és 10-én soroz a rimaszécsi főszolgabírói sorozó járás, mely állít I k. e. 347, II. k. o. 216, III. k. o. 142, összesen 705 legényt. Elnök az alispán, bizottsági tagok: Madarassy Gyula és Hámos Aladár, orvos dr. Mesko Miklós. Márczius 12-én soroz Rimaszombat r. t. város, mely dilit I k. o. 61, II. k. o. 22, III. k. o. 21, összesen 104 legényt. Elnök az alispán, bizottsági tagok: Institórisz Endre és Nagy Ferencz, orvos dr. Meskó Miklós. Márczius 14 15 16. és 17-én soroz a tornallyai főszolgabirói sorozó járás, mely állít I. k. o. 390, II. k. o. 180, III k. o. 139, összesen 709 legényt. Elnök az alispán, bizottsági tagok: Szentmiklóssy István és Hámos Árpád, orvos dr. Mesko Miklós. Márczius 19-én soroz Jolsva r. t. város, mely állít I. k. o. 16, II. k. o. 12, III. k. o. 13, összesen 41 legényt. Elnök Mihalik Dezső, bizottsági tagok : Neogrády Lajos és Czibur Imre; orvos Dr. Hensch Géza. Márczius 20. 21. 22. 23-án soroz a nagyrőczei sorozó járás, mely állít I. k. o. 333, II. k p. 186, III. k. o. 132, összesen 651 legényt. Elnök Mihalik Dezső, bizottsági tagok : Heinzelmann Alfréd és Podhraczky Endre; orvos Dr. Hensch Géza. Márczius 26-án soroz Nagyrőcze r t. város, mely állít I. k. o. 24, II. k. o. 8, III. k. o. 4, összesen 36 legényt. Elnök Mihalik Dezső, bizalmi férfiak Dedinszky Gyula és Szuhay Zsigmond; orvos Dr. Hensch Géza. Márczius 28-án soroz Rozsnyó r. t. város, mely állít I. k. o. 55. H. k. o. 38. III. k. o. 28 összesen 115 legényt. Elnök az alispán, bizottsági tagok : Ónody Károly és Dr. Hajcsy Sándor, orvos Dr. Maurer Arthur. Márczius 29. 30. 31. és April 2-án soroz 1, a rozsnyói főszolgabírói járás, mely diktált; ki msszesen 646 legényt. Elnök az alispán, bizalmi férfiak Hodinka Mihály és Matolay Bertalan; orvos Dr. Maurer Arthur. April 4-én soroz Dobsina r. t. város, mely állít I. k. o. 62. II. k. o. 44. III k. o. 31 összesen 137 legényt. Elnök az alispán, bizalmi férfiak: Gömöry Gusztáv és Sárkány Kálmán; orvos Dr. Meskó Miklós. Az ujonczozás mindenütt az ujonczozási előmunkálatok tüzetes megvizsgálásával veendi kezdetét. Ezután következik az állítás a m. kir. Honvédelmi miniszter múlt évi 61200. számú körrendelete útmutatása szerint , a midőn a bejelentett igényjogosultsága tekintetében a felszólamlások is elintéztettek ; megvizsgáltatnak a póttartalék és honvéd nyilvántartásból czímvesztés folytán állíttatni rendelt hadkötelesek vagy ezeknek megvizsgálandó hozzátartozója és mindezek után bezáratik a sorozási eljárás és elkészíttetik az állítás eredményéről szóló kimutatás. Az elnököknek történhető akadályoztatása esetére helyettes elnökökül Rimaszombatba, Rozsnyóra, Dobsinára, Nagyrőczére és Jolsvára Lukács Géza vm. főjegyző, Tornallyára pedig Tornallyay Zoltán küldetik ki. A tiszolczi magyarok. Egy lelkes kis csapat küzd Tiszolczon a nemzetiségi áradattal, hogy érvényt szerezzen a magyar állameszmének, elsőbbségi fölényét biztosítsa a magyar nyelvnek. — Kicsiny csapat, tanítók, hivatalnokok és vasúti alkalmazottak, kik küzdelmes életet folytatnak az anyagiakban, küzdenek a szellemi, társadalmi élet terén is. Ritkán, de mégis adnak életjelt magukról. I — Legközelebb is folyó hó 25-én rendeznek egy műkedvelői előadást egyetlen társadalmi intézményük a magyar kaszinó javára. Előadják a »Mozgó fényképek« bohózatot. Utána tánczmulatság lesz, egyetlen ezen a farsangon. A szinlapokat már szét is küldötték, abban a reményben, hogy ahová ez a meghívó eljutott, onnan bizonnyal el fognak látogatni az előadásra, tá-