Gyógyászat, 1871 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1871-04-22 / 17. szám
—e£X 258 (СВ®— a visszahajlítási szög (Reflexionswinkel) szög egyenlő a beesési szöggel (Einfallswinkel) , az elhajlási ß (Brechungswinkel) pedig olyképpen függ a beesési szögtől, hogy öbleik (sinus) úgy aránylanak egymáshoz , mint a világosság tovaterjedési gyorsasága az egyik közegben, a világosság tovaterjedéséhez a másik közegben. Jelöljük c-vel a tovaterjedési gyorsaságot a légüres térben, c-el az első közegben, сг-el a második közegben, •hi-el a törés viszonyát az első,г-vel a második közegnek, akkor . • C az első közeg törési viszonya m· — ° C1 C a második közeg „ „ ns = — A fönnemlített viszony szerint tehát sin a : ci—sin ß: C2 melybe, ha az előbbi két egyenletből ci és C2 értékét (ci = ~; C2 — °) bele helyettesítjük: c__ c sin a; —sin 8: — n, 1 n, megkapjuk a törés átalános törvényét t. i. m sin ы=ν2 sin ß A szemben a sugarak törése több fölület által, és pedig gömbölyű vagy megközelítőleg gömbölyű fölületek által történik. Ezáltal természetesen a viszonyok sokkal bonyolódottabbakká lesznek, de egyszerűsíthetjük azokat a törő fölületek egész rendszerére nézve is, ha következő feltételeket állapítunk meg: 1) A gömbfelületek központja egy egyenes vonalba, a rendszer tengelyébe essék, a rendszer központosítva legyen ; 2) A sugarak kis szög alatt essenek a felületekre, közel a tengelyhez; 3) Ha bizonyos állandó pontokat, sarkpontokat (Cardinalpunkte) keresünk s állapítunk meg, melyek segítségével a képek nagyságát, helyzetét könnyen kiszámíthatjuk, azokat könnyen szerkeszthetjük. Ily sarkpontok: a két gyűfa- és csomópont. Nevezzük a rendszer azon oldalát, honnét a világosság jön, az elsőnek, hová, megy a másodiknak, az első közeg törési viszonyát Minek, az utolsóét M 2-nek. Az első gyupont azáltal határoztatik meg, hogy minden sugár, mely törés előtt azon keresztül megy, törés után a tengelylyel párhuzamosan halad tovább. A második gyupont azáltal van meghatározva, hogy azon minden sugár keresztül megy törés után, mely törés előtt a tengelylyel párhuzamos volt. A második főpont képe az elsőnek, vagyis, ha valamely sugár az első közegben az első főponton ment keresztül, az az utolsó törés után átmegy a másodikon is. Azon síkok, melyek a főponton keresztül függélyesen lettek a tengelyre húzva, fősikoknak neveztetnek. A második fősik képe az elsőnek, és pedig ezek kizárólag összetartozó képek, melyeknek mind nagyságuk, mind irányuk tökéletesen ugyanaz. A második csomópont képe az elsőnek. Ha valamely sugár az I. ábra.