Gyógyászat, 1871 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1871-04-22 / 17. szám

—e£X 258 (СВ®— a visszahajlítási szög­­ (Reflexionswinkel) szög egyenlő a beesési szöggel­­ (Einfalls­winkel) , az elhajlási ß (Brechungswinkel) pedig olyképpen f­ügg a beesési szögtől­­, hogy öbleik (sinus) úgy aránylanak egymás­hoz , mint a világosság tovaterjedési gyorsa­sága az egyik közegben, a világosság tovater­jedéséhez a másik közegben. Jelöljük c-vel a tovaterjedési gyorsaságot a légüres térben, c­-el az első közegben, сг-el a második közegben, •hi-el a törés viszonyát az első,­­г-vel a második közegnek, akkor . • C az első közeg törési viszonya m· — ° C1 C a második közeg „ „ ns = — A fönnemlített viszony szerint tehát sin a : ci—sin ß: C2 melybe, ha az előbbi két egyenletből ci és C2 értékét (ci = ~; C2 — °) bele helyettesítjük: c__ c sin a;­­ —sin 8: — n, 1 n, megkapjuk a törés átalános törvényét t. i. m sin ы=ν2 sin ß A szemben a sugarak törése több fölület által, és pedig göm­bölyű vagy megközelítőleg gömbölyű fölületek által történik. Ezáltal ter­mészetesen a viszonyok sokkal bonyolódottabbakká lesznek, de egyszerű­síthetjük azokat a törő fölületek egész rendszerére nézve is, ha következő fel­tételeket állapítunk meg: 1) A gömbfelületek központja egy egyenes vo­nalba, a rendszer tengelyébe essék, a rendszer központosítva legyen ; 2) A sugarak kis szög alatt essenek a felületekre, közel a tengelyhez; 3) Ha bi­zonyos állandó pontokat, sarkpontokat (Cardinalpunkte) keresünk s állapítunk meg, melyek segítségével a képek nagyságát, helyzetét könnyen kiszámíthatjuk, azokat könnyen szerkeszthetjük. Ily sarkpontok: a két gyű­­f­a- és csomópont. Nevezzük a rendszer azon oldalát, h­onnét a világosság jön, az első­nek, hová, megy a másodiknak, az első közeg törési viszonyát Mi­nek, az utolsóét M 2-nek. Az első gyupont azáltal határoztatik meg, hogy minden sugár, mely törés előtt azon keresztül megy, törés után a tengelylyel pár­huzamosan halad tovább. A második gyupont azáltal van meghatározva, hogy azon min­den sugár keresztül megy törés után, mely törés előtt a tengelylyel párhuzamos volt. A második főpont képe az elsőnek, vagyis, ha valamely su­gár az első közegben az első főponton ment keresztül, az az utolsó törés után átmegy a másodikon is. Azon síkok, melyek a főponton keresztül füg­gélyesen lettek a tengelyre húzva, fősikoknak neveztetnek. A máso­dik fősik képe az elsőnek, és pedig ezek kizárólag összetartozó képek, me­lyeknek mind nagyságuk, mind irányuk tökéletesen ugyanaz. A második csomópont képe az elsőnek. Ha valamely sugár az I. ábra.

Next