Gyógypedagógia, 1973 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 1. szám - Horváth Zoltán: A programozott nyelvtanoktatás ellenőrzése a kisegítő iskolában

HORVÁTH ZOLTÁN gyógypedagógiai tanár, Kőszeg A programozott nyelvtanoktatás ellenőrzése a kisegítő iskolában E folyóirat hasábjain korábban már hírt adtam a programozott oktatás ki­segítő iskolai alkalmazásával kapcsolatos első próbálkozásainkról (1970. 6. sz.). A kísérleteket Lubosits István docens irányításával a kőszegi Gyógypedagógiai Intézetben végeztük az 1969—70. és az 1970—71. tanévben. Azóta sok gyakor­lati tapasztalattal gazdagodtunk, itt-ott azonban hallottunk néhány, a progra­mozással nem szimpatizáló véleményt is. A jelen ismertetésemben mindenekelőtt az első kísérletek óta eltelt idő­szak tapasztalatairól, valamint a programozott nyelvtanoktatás egy lehetséges és a gyakorlatban alkalmazott értékelési módjáról szeretnék beszámolni. Napjaink pedagógiájában a programozott oktatás merőben újat alkotott. A programozott oktatást az a társadalmi szükségszerűség hozta létre, amely megköveteli az oktatás és tanulás fokozottabb irányíthatóságát és ellenőrizhe­tőségét. A programozott tankönyvek és oktatógépek azok az új eszközök, ame­lyek segítségével a pedagógia igyekszik megoldani ezt a feladatot. Az irányíthatóságból és ellenőrizhetőségből következik, hogy az értelmi fo­gyatékosok, pontosabban a debilisek oktatásának területén különösen vigyázni kell a pedagógiában felbukkanó új módszerekre. Fokozottan meg kell vizs­gálni, hogy a módszer használata speciális viszonyaink között lehetséges-e, s vannak-e olyan előnyei, melyek bevezetését indokolják. Ezeket a szempontokat hosszasan mérlegeltük, amikor a normálpedagógia módszereit forradalmasító, de a többség szemében még csupán „divatos” programozott oktatási módot megkíséreltük az értelmi fogyatékosok nyelvtantanításában alkalmazni. Tettük ezt azért, mert első kísérletünk bebizonyította a módszer alkalmazhatóságát (Gyógypedagógia, 1970. 6. sz. és Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Év­könyve, 1972.). De tettük főképpen azért is, mert véleményünk szerint a prog­ramozott anyag logikus, kis lépésméretű felépítése jobban segíti a fejlődésben elmaradt vagy sérült gondolkodási funkciók fejlesztését a hagyományos mód­szernél, az előbbi ugyanis mintegy példát mutat a helyes gondolkodásra ... E hatását csak fokozzák az egyéb területeket is fejlesztő többi előnyök: egyéni munkatempó, állandó ellenőrzés-megerősítés, önálló gyakorlás stb. Rö­viden: a program logikája segíti megtanítani az értelmi fogyatékost arra, ami neki a legnehezebb — a logikus gondolkodásra. Ez a legfőbb érv amellett, hogy a programozott oktatást bevezessük az értelmi fogyatékosok, a debilisek isko­láiban is. A programozott oktatás bevezetését és terjedését többek közt az elméleti tisztánlátás hiánya is akadályozza. A normálpedagógia területén is előfordul, hogy sokan meg nem értéssel tekintenek a programozásra, mondván: a feladat­lapok megírása, kijavítása lényeges munka- és időtöbbletet igényel az amúgy is túlterhelt pedagógustól, és a szóbeli kérdések írásban való rögzítése nem je­lent lényegesen többet a módszerben. Ez az okoskodás lényeges tudnivalókat felejt ki a programozás gondolata 1

Next