Gyöngyös, 1876 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1876-01-02 / 1. szám

V. Mályai 1876. 56 Egész évre 6 frt — Fél évre . . 3 Irt — Ét negyedre 1 frt 50. Egyes «szám­ára; 12 Hr. Előfizetés, levelezés és minden, a lap szellemi ré­szét illető küldemény, kiadó-hivatalunkba uta­sítandó. Ki­mentetlen leveleket csak ismert ke­zektől fogadunk el. v /ó TÁRSADALMI, GAZDÁSZATI, SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Hirdetési díjak: Minden halálozott pettisorhely után 6 k:. Nyilttérben egy pettissorh­ely Ara SO kr.­­ Kéziratok vissza nem küldetnek. Hivatalos hirdetések egyszeri hirdetésnél 1­­ frtí Kincstári illetőn fejében SO lír. ek­re fizetcode.1 Előfizetési «Irak: ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS G­YÖNGYÖS“ Hetilap 1876. évfolyamára, Egy évre . . 6 frt — kr. Fél évre . . 3 „ — „ Negyed évre . . 1 „ 50 „ Előfizetési pénzek a „Gyöngyös“ szer­kesztő és kiadóhivatalához küldendők. Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, kérjük a­­ közönséget megren­deléseiknek mielőbbi megtételére. Múlt és jövő. Ismét oly ponthoz jutunk az újév alkalmából, hol szerencsénk van egy futó pillantást vetni az átvonult múltra és egy tájékozó tekintetet irányozni azon kétes jövő felé, mely tért igér újabb színek, elvek és tervek mellett vagy ellen a küzdelemre. Ig­en mi küzdeni akarunk tisztán s önzetle­n nfíl azon város és vidéke, azon szeretett polgár­társak érdekében, kiknek boldogsága a mi boldog­ságunk, az ő gazdagulásuk a mi egyetlen irói ti­szteléi dijunk, s az ő minden téren való emelke­­dések a mi elégtételünk. Aki igazán s elfogulatlanul tekinti működé­sünket a múltban, az igy fog ismerni a jövőben is Győzzön ami jobb! Győzzön az igazság! Ez volt elvünk s ez lesz, mig velőt hord a csont, 8 vért a sziv, tollat a kéz. Minket nem fizet senki, nem segélyez senki, de nem is gyakorol reánk nyomást senki és semmi. Ellenszenvet vagy épen elfogult­ság­o­t senki ellen vagy mellett nem engedünk meg magunknak soha, s ha mégis egyesekről is kedvezőtlenül vagy elismerőleg kellett és kell nyi­latkoznunk, kérjük figyelemre méltatni, hogy soha sem a személyt, hanem az elvet, a közügy előnyét vagy h­átrányát tekintjük, s azon igaz­s­á­g­o­t,­ melynek hálátlan szolgálatára büszkék vagyunk, s melyért minden áldozatra vagy küzde­lemre készek leszünk. Talán az öndicséret mázát hajlandók sejteni itt némely kancsalitó szemek ? Lehet, de mi még a szerénység rovására is csak igazán tudunk gondolkodni érezni és be­szélni és cselekedni. A mi körünk és terünk nem volt a múltban sem világra szóló, s a jövőben sem ámítjuk magun­kat világrenditő nagy tervekkel, hanem csak az elfoglalt tért óhajtanók erősen megtartani. Teljesen fölös lenne egyetlen szócskát is vesz­tegetni annak bizonyitgatására: mennyire okvet­len szükséges Gyöngyösnek és nagy vidékének egy lap ; mert aki ezt még máig sem látná be az méltó arra, hogy be ne láthassa. S mi ezért hoztunk és hozunk jelentékeny anyagi és szellemi­ áldozatot, mert tudjuk, hogy erre égető szükség van,­­ mert hisszük, hogy a minden emberi műhöz tapadható apróságot leszá­mítva, tisztelve szeretett közönségünk is mind in­kább beismeri a kötelezettség kölcsönösségét is, s ha mi érte küzdünk, ő a hadi költ­s­é­g­e­k viselésében fog segédkezni megrendelé­seivel s fizetésével. Csak ott lehet a mai körülmények között alapos kezesség a közügyek kellő menetére és emel­kedésére, hol a részre­hajlatlan nyilvánosság őr­szeme éberkedik. E lapok tere mindenki előtt tárva áll, s aki valóban jóakarattal működni akar a város és vidéke érdekében, annak oka nem lesz panaszt emelni soha részre­hajlásról. Sorakozzunk uraim­ az egység éh­ez, a megha­­sonlás zsibbaszt és öl. A haladás annál gyorsabb­ és biztosabb : men­nél több kéz működik közre. Mi megtesszük, amit gyönge erőnk, de erős jóakaratunk megtehet; elvárjuk művelt értelmes és jóakaratu közönségünktől is a támogatást. iOT jSk VC,? m. •il«’s ® Boldog uj évet! Boldog uj évet, édes szép hazám! Az első üdvözlést neked hozám. Első te vagy s ut­ó­l­s­ó te leszesz, Kiért ez ajkon ima zengedez. önboldogságunk árán is ha kell, Te légy boldog, mi nyugton vérzünk el... Boldog új évet édes szép hazám ! Boldog új évet, kedves Gyöngyösöml Szent földedet 1 ő könynyel öntözöm, Hogy gyöngyvirág légy, virulj boldogul, S mindenben légy szerencsés, boldogulj, Hisz jó néped oly sok jót érdemel, S hiszem, hogy égben sem felednek el. Boldog új évet kedves Gyöngyösöm! Boldog uj évet, polgártársaim! Kikért repülnek fel fohászaim; Bár adna Isten nektek jobb jövőt, Megvigasztalva annyi szenvedőt, S az eddig hullt keserű­ könyök helyet, Örömköny födne minden bús szemet. Boldog uj évet polgártársaim! Boldog uj évet, szegény, szenvedők! Ad boldogabbat, mint vala előbb, A fájó szivet vigasz töltse el, Nyugalmat nyerjen a feldúlt kebel, Igazság szálljon e bús földre át, S boldogság lengje át e szép hazát, Boldog uj évet édes véreim! A „Gyöngyös“ Az év kezdetén. N­­oglalkozzunk az év kezdetén anyagi ügyekkel, hisz ezek uralj­ák a tért és ezek nélkül talán a szellem ie bilin­csekbe vezetnék. Gazdák vagyunk, tekintsük a jövőt gazdai szem­pontból. Az őszi időjárással meg lehettünk elégedve, mert min­den ipar­kodó gazda bevégezhette őszi vetését és így meg­vethette alapját leendő termésének. A tél ellen sem lehet kifogásunk. December elejétől mostanig keményen tartja magát, vetéseink meglehetős hótakaró alatt várják a ta­vasz leheletét. Elmulaszthatlan teendőnek tekintem az év kezdetén a megkezdett trágya kihordást egész erővel folytatni, és kihordani mindent, mi trágyának nevezhető és földjavító tulajdonsággal bír. Lehet családom, de részemről, ha ta­vaszkor belépek akármely gazdasági udvarba és ott évről­­évre összegyűlt trágya dombokat látok, tudom, hogy ott rohad valami, de nem a trágya­dombon, hanem az egész gazdasági szervezeten. Nem az idő, sem a szántás gyorsasága, hanem első­sorban a talaj termőképessége biztosítja és fokozza termé­sünket; talajjavítás és termőképesség pedig trágya nélkül nem képzelhető tehát megérdemli, hogy első helyen emlí­tessék. Takarékos de azért helyes takarmányozás , állatok ápolása, szaporulatok gondozása ismét oly teendő, mely nem csak az év kezdetén, de egész éven át szem előtt tartandó. Az év kezdetén számot vetünk gabona és takarmány készletünkkel, összehasonlítjuk készletünket a szükség­lettel is intézkedünk, nehogy a különféle hiányok és nin­csenek által meglepettessünk. Az év kezdetén nem mondhatom mindenik, de bizo­nyosan sok gazda el van foglalva cselédváltozási teendők­kel , átvétel és átadásokkal. Ahol gyakran változik a gazda­sági személyzet; ott a szolgálatban lévőknél, helyzetők bizonytalansága miatt, szorgalom, lelkiismeretes munka 33 A félreismert boldogság. »Ajánlva: ft. Sebők íásiló barátomnak, (5. Folytatás.) — Az agglegény élete egy örökös vándor pá­lya, hasonlít ez olyan keringőhöz, melyet a férfi maga jár. — A nőtlen férfi a mamák és leányok beszéd­tárgya, kedves vendég ; a házasság a leányok ál­tal aláirt elbocsájtó levél. — A nőtlenség egy gyönyörű tavasz, mely naponként uj virágokat szül; a házasélet szép nyári nap, gyakran menydörög ugyan, de a levegő utána tiszta és éltető. — A leányka szemjátéka a szivhez intézett váltó, melyet egy kézszoritással ki lehet váltani; sóhaja szivpára, előpostája a születendő szere­lemnek. — A szerelemvallomás első, a leánykérés a második lépés, mely a függetlenségből kivezet; a menyegző a sajka, melyen az élet tengerére eve­zünk. — Nincs nehezebb mint nőtlen életet élni; nincs könnyebb mint megnősülni, de legnehezebb a valódi boldogságot eltalálni. — A nőtlen élet az unalomig egyformaság; a házastársak legalább boszantják egymást, mi az életnek színezetet ad. — A leánykérés az idézés; menyegző a por­­felvétel; a házasság az egymást váltó feleselés; az i­dő biró ; a halál békebiró. — A házasélet az ember hivatása, melyben az óhajtott menny vajmi sokszor . . . Amint Jenő barátjának, Aladárnak az elmés hasonlatosságot magyarázgatná, egyszerre elhall­gat, föláll és ablakhoz közeledik ...s e pilla­natban éles hang hallatszik : tűz van... tűz van . . . melyet nyomban a harangok vészt jelző kongása követ. Ezeket hallva, mindketten az utcára ro­hantak. A nép a főtér felé futott, hol az óriási füst a fölkelő napsugarai által világítva borzasztó lát­ványt nyújtott. A sokaság segélykiáltása, a fecskendő sze­kerek sebes robogása, a harangok zúgása bor­zasztó .......... Midőn Jenő és Aladár a tűzhöz értek, az órisi szél által élesztett láng már a harmadik házat is elbob­ta. A nép kétségbeesett ide­s­tova futkozá­­sát, a nagy lármát és a tetők ropogását száz to­rokból eredeti: meg kell menteni az anyát és leányát... kiáltás múlta felül Minden tekintet egy emeletes ház felé irá­nyult, melynek hátsó részén a tüzes gerendák összedőltek, mig eleje lángokban volt. E kiáltás után a bátrabbak a ház igen keskeny udvarába mentek, hogy az emeletbe fölm­enetelt megkísértsék, de a borzasztó forróság, a füst, de leginkább az emeletre vezető fa­­lépcsőzet lángja terveiket meghiúsítván vissza­húzódva kiabálták: végük van, az eme-

Next