Gyula és Vidéke, 1921. január-június (1. évfolyam, 1-73. szám)

1921-06-10 / 65. szám

I. évfolyam. 65. szám Ára 2 K. Péntek, 1921. június 10. POLITIKAI LAP Előfizetési ár: Negyed évre 50 K. Egyes szám ára va­sárnap 2 K., hétköznap 1 K. Hirdetések díjszabás szerint. Nyílttér soronkint 5 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Br. Wenckheim Béla­­utca 9 szám. Telefon 134 sz. Megjelenik kedden, pén­teken és vasárnap reggel. NYÍLT LEVÉL DR. Lukács György v. b. t. t. úthoz, mint Gyu­la rt. város díszpolgárához. (A kötőgyárról. VIII.) Nem tudjuk olvasta-e Nagyméltóságod a kö­tőgyárról megjelent cikkeinket. Azt sem tudjuk, van-e tudomása arról, hogy a kötőgyár válságos helyzetéről miként vélekedik Gyula város kö­zönsége s kiket hibáztat azok bekövetkeztéért. Mi csak azt tudjuk, hogy Exellenciád Gyula város díszpolgára. Nem akarjuk figyelmeztetni arra, hogy ez a legnagyobb méltóság, mit egy város népe polgárának adhat, nem csak méltó­ság, hanem súlyos kötelességekkel járó teher is, mert meg vagyunk győződve arról, hogy ennek Nagyméltóságod teljes tudatában van. Nagyméltóságod egész karrierje e város falai között bontakozott ki, sokáig lakott köztünk, volt alkalma megismerni hibáinkat és erényein­ket egyaránt. Nem tagadjuk le, elismerjük, hogy sokat fáradt és sokat tett a közjó érdekében és sokat, egyeseknek az érdekében is, neve ma­radandó nyomokat fog hagyni e város falai között. E város hálás népe érdemeinek teljes elis­meréséül a legnagyobb kitüntetéssel jutalmazta, a város díszpolgárává választotta. De Nagyméltóságod is sokkal, nagyon sokkal tartozik e nemes városnak. Sokkal tartozik nem csak a kitüntetésért, hanem különösen azért, mert a nemzeti felbuzdulás idejében a nemzeti törekvések letörésére alakult törvénytelen Fejér­­váry, úgynevezett darabont kormányban minisz­teri tárcát vállalt s ennek dacára a város népe — bár miniszteri vállalkozását elitélte — lehe­tővé tette a további közéleti szereplésre azáltal, hogy országos képviselőjévé választotta. Ezzel szemben azt is tudja Nagyméltóságod, hogy milyen volt minisztertársainak jutalma, milyen volt azok feltámadása. Mi biztosan tudjuk és állítjuk, ha Nagymél­tóságod megcsinálja a mérleget, nem a város­nak van tartozása Nagyméltóságoddal szemben, hanem megfordítva. S épen azért, mert ennek biztos tudatában vagyunk, felállítjuk a „Követel“ számlát. Mielőtt azonban ezt tesszük, még egyet-mást elmondunk. Ez a szegény, szerencsétlen város, melynek békés hajlandóságú népe bárány türelemmel vi­seli a sors csapásait; ez a város, melynek egyetlen közgazdasági vállalata sem volt, hos­­­szas vajúdás után létesítette csaknem kizárólag gyulai polgárok pénzéből a kötőgyárat, mely gyár nemcsak az igazgatósági tagoknak adott busás tant­emet, nemcsak a részvényeseknek nyújtott befektetett tőkéjük után tisztességes osz­talékot, hanem az adózó közönségnek a terhén is enyhített az által, hogy évenkint a városnak több százezer korona adót fizetett s most mind­ez hosszú időre elveszett. Ezért a kárért, ezért a sorscsapásért Gyula város közönsége elsősorban Nagyméltóságodat okolja. Okolja pedig azért, mert bár tudja, hogy Weisz Mór agyában fogamzott meg érthető okokból a fuzionálás gondolata, de mikor ezt közölte Nagyméltóságoddal, Nagyméltóságod nemhogy megakadályozta volna ezt, hanem elő­segítette. Sőt nemcsak a saját személyében tá­mogatta ebbeli törekvésében Weisz Mórt, hanem Ladies és Lovich barátjait is megnyerte ennek a célnak keresztülvitelére. Gyula város közönsége tudja, hogy a bajt kik okozták s azt is tudja, hogy azt csak Nagy­méltóságod tudja — úgy, ahogy — orvosolni. Ezért Gyula város közönségének „Követel“ számlája Nagyméltóságoddal szemben abban áll, hogy tegyen meg minden lehetőt a tekin­tetben, hogy a kötőgyár mostani nehéz helyze­téből kiszabaduljon, biztosítsa a Hitelbank út­ján előző cikkünkben feltárt követeléseknek tel­jesítését, mentse meg legalább a gyulai gyárat Gyula város közönsége részére. Nagy, majdnem lehetetlen dolgot követelünk Nagyméltóságodtól, de csak az esetben tudja a jogos ellenszenvet kiengesztelni, ha a Hitelbank­kal szemben felállított minimális kívánságainkat biztosítja. Ismételjük: a díszpolgárság nem csak méltó­ság, hanem a jelen esetben súlyos erkölcsi te­her is és mi e teher alól nem fogjuk feloldani mindaddig, míg a jóvátétel meg nem történik. Nemzetgyűlésből. Budapest, jún. 9. A nemzetgyűlést Rakovszky elnök fél 11 óra­kor nyitotta meg. Első szónok Gelencsér, ki a kultusz­tárca vitáját nyitja meg. Hangoztatja, hogy az egész oktatási és nevelési rendszernek át kell alakulni. Demokratikus alapokra kell helyezni a nevelés-oktatást. A magyar hősies­séget, melynek a magyarság példáját mutatta a világháború folyamán, fel kell olvasmányoknak dolgozni. Ugyancsak olvasmányok közé kell sorozni a trianoni békét, hogy a gyermek gyenge fogékony lelke már ott formálódjon a haza javára. Giesswein Sándor mondott nagy beszédet a nevelés és oktatás intenzívebbé tétele mellett. A nevelés itt a múlt és a jövő között. A jö­vőre elő kell készíteni a gyermekeket s a múl­tat, a nemzeti hagymányokat feledni nem sza­bad. Az erkölcsi nevelésre nagyobb gondot kell fordítani. A hitoktatást gyakorlatiasabb alapokra kell fektetni. A nevelés legyen nem­zeti és szociális. Sürgeti a házi­ipar fejlesztést. Kifogásolja, hogy nagyon sokat szünetelnek az iskolák. Politikai hullámok, Budapest, június. 9. A kormány tagjai ma este minisztertanácsot tartanak. Foglalkoznak a kisgazdapárt állásfog­lalása által előállott helyzettel. A kisgazdapárt tegnap esti ülésén kifejezést adtak annak, hogy Ráday belügyminiszter iránt nem viseltetnek bizalommal, mert minden jel szerint olyan választást készít elő, hogy abból a kisgazdapárt nagyon redukáltan kerüljön ki. Erős áramlat indult meg a kisgazdapártban az irányban, hogy menjenek át az ellenzékbe. A­agyatádi Szabó István vasárnap a Czeglé­­den tartandó nagygyűlésen fog nyilatkozni a kisgazdapárt állásfoglalásának okairól, a párt akciójáról s arról az útról, melyet a közeljövő­ben követni fog.­­Benitzky Ödönt a nemzetgyűlésen tartott be­széde miatt sokan, főleg katonatisztek provo­kálták. Hegedűs pénzügyminiszter felszólította Win­­dischgrätz herceget, hogy 2 millió 900 ezer ko­ronát az állampénztárba fizessen vissza. Ez a pénz, az egyidőben már nagyon piszkált bur­gonya­pénz. Az első fecske. London, június 9. Churchil a kereskedelmi kamara együttes nagy ülésén annak adott kifejezést, hogy Európa bé­kéjét csak az biztosíthatja, ha Anglia és Fran­ciaország összefog Németországgal. Churchil az első, aki nyíltan ki merte mondani ezt a meg­győződését. A Tisza-pör, Budapest, június 9. A Tisza-pörben eddig 100 tanút hallgattak ki. Még hátra van 500 tanú. A tárgyalás eltart szeptemberig.­­ Csak viszonteladóknak! L 95 20­9 Udva­ri (A la piheni) Góliát Maláta (i la Salvator)SÖR palackozva békebeli minőségben kapható az Első Magyar Részvény Serfőzde főraktárában: Weisz Mór és Társa cégnél, Gyulán

Next