Gyulai Hírlap, 1960. október-december (1. évfolyam, 1-14. szám)
1960-10-01 / 1. szám
2 Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa A Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. Megjelent dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Az ülést Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg, majd dr. Ortutay Gyula, a népfront országos tanácsának főtitkára tartott vitaindító előadást. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa az oktatási reformtervezetet vitatja meg. (MTI) Kitűnő eredmények a MfV-nál az őszi forgalom első harmadában: napi 17 260 vagonos rakodás is előfordult Az őszi csúcsforgalom egészen rendkívüli, a vártnál is nagyobb feladatokat ró a MÁV-ra. Olyan nagy a szállítási igény, amilyenre még sohasem volt példa. Egyetlen adat is mutatja ezt: szeptember 27-én 17 260 vagont raktak meg, míg tavaly ilyenkor a tizenhatezer vagonos napi rakodás csúcsteljesítménynek számított. A MÁV nagyob zavarok nélkül továbbítja az árut. Különösen sok cukorrépát szállít a gyárakba, szeptember 15- től kezdve átlagosan naponta 900 vagont. A vasutasok gondoskodnak arról is, hogy a személyvonatok is pontosan közlekedjenek. Míg 1959. szeptemberében a személyszállító vonatok 97,4 százaléka közlekedett a menetrend előírásainak megfelelően, az idén 97,7 százaléka. Ez olyan eredmény, ami nemzetközi viszonylatban is elismerésre méltó. A MÁV tehát az őszi csúcsforgalom első harmadában kitűnő eredményeket, sikereket ért el. 30 mázsás átlagtermés új rizsfajtákból A Szarvasi Állami Gazdaságban ez évben több mint ezer holdon termeltek rizst. A 140 holdas kísérleti telepükön a hazai és külföldi fajták között igen jól szerepelnek a helyben nemesített új rizsfajták. Legjobbnak bizonyult az előzetes elismerésben lévő, ún. Kákai 142-es fajta, amely 60 holdon nagyüzemi termesztésben 30 mázsás átlagtermést ad. A Szarvason Lajtos János irányításával nemesített új rizsfajta előnye még, hogy a betegségnek ellenáll, szalmája szilárd, nem pereg könnyen, tehát egyszerűbb az aratása, cséplése. A szovjet rizsfajták is jól fizetnek Szarvason: a nagy táblák holdja 17 mázsás átlagtermést ad. A Szarvasi Állami Gazdaság régi és új rizsfajtákból csupán vetőmagja 120 vagon kiváló minőségű rizst ad a népgazdaságnak. 1960. október 1., szombat Az ősszel és tavasszal 12 millió fát ültetnek el A Békés megyei Állami Erdőgazdaság 1950. augusztus 5-én alakult meg. Akkor a megye fásítási százaléka, az egymillió katasztrális holdat figyelembe véve, 1,4 volt. Ez a szám 1960. májusáig 2,3 százalékra növekedett, vagyis megyénk területén kilencezer hold új erdő létesült. Ebből a kilencezer holdból 3500 az erdőgazdaság fásítása. A többi a községek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, útfenntartó vállalat és a közületek határába esik. Az erdőgazdaság kezelésében Telekgerendáson, ahol eddig erdő egyáltalán nem volt, csaknem 400 holdba telepítettek csemetéket. Ugyanez a helyzet Füzesgyarmat határában is. Az erdőgazdaság 10 éves fennállása idején alakultak ki a mezőhegyesi a felsőnyomási, a csorvási állami gazdaság erdősávjai, valamint a mezőberényi legeltetési bizottság területén a védőpászták. tett számvetés után most itt ülünk Hegedűs Mátyás igazgató szobájában, s arról beszélgetünk, hogy ezt az óriási munkát kik és hogyan segítették. • Lassan évtizedes tradícióvá vált a fában szegény Békés megye társadalmi munkában való erdősítése. A kilencezer holdat kitevő új erdő tulajdonképpen úgy született meg, hogy a párt megyei bizottsága, a megyei tanács segítette, támogatta a fásítási tervek valóra váltását és valamennyi tömegszervezet, közöttük a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe tömörült fiatalok egy emberként álltak sorba, hogy Békés megye arculata megváltozzon. Ebben a munkában igen sokat segítettek a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások, intézmények dolgozói is, akik több ezer óra társadalmi munkával járultak a fásítás sikeréhez. Hegedűs elvtárs ezután ismer. Az eredményes munkáról készítette, hogy az 1959—60-as gazdasági évben a Kommunista Ifjúsági Szövetség kereken félmillió forint értékű társadalmi munkát végzett a fásításért. Lelkes munkájuk nyomán csaknem 300 hold új erdőt hoztak létre. Megemlítette az úttörő-szervezetek odaadó munkáját is. Az általános iskolás ifjúság főként a csemetekertek gondozásából vette ki részét. Orosházán, Telekgerendáson, Vésztőn, Bánkúton és mindazokon a helyeken, ahol az erdőgazdaság csemetekertet tart fenn, ott találták a serdülő ifjúság kezét. Az orosházi iskolák diákjai többek között részt vettek a telekgerendási erdő telepítésében. A gyulai román gimn., az MTH-int., a kertészeti technikum, a többi középiskola, és a felsőtagozatú általános iskolás fiúk, lányok Gyula környékének szebbé tételében oroszlánrészt vállaltak magukra. És amint az eredmények mutatják, az ifjúság becsülettel helytállt. Szóba került a következő évek fásítási programja is. Ebben az évben összesen 1000 hold, eddig mezőgazdasági művelés alatt álló terület került át az erdőgazdaság kezelésébe. Ezt három szakaszban fásítjuk és az erdőtelepítést 1963-ban fejezzük be. Az ötéves terv fásítási programjában főleg a nyárfásítás szerepel. A népgazdaságnak cellulóza alapanyagra, a farostlemezgyárnak pedig farostlemez készítésére alkalmas nyárfára van szüksége. Ezért az idén és 1961 tavaszán a 12 210 000 elültetésre várró csemetéből, suhányból és sorfából 2 325 000 válogató nyárcsemete kerül elültetés Interjú néhány ENSZ-küldöttség vezetőjével „A világ egy napjáról Moszkva (TASZSZ) „A világ egy napja” című könyv második kötetének kiadásával kapcsolatban az Izvesztyija New York-i tudósítói megkérték az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán részt vevő néhány küldöttség vezetőjét, mondják el gondolataikat és benyomásaikat erről a napról. Todor Zsivkovi Midőn 25 évvel ezelőtt Maxim Gorkij, a nagy proletáríró szerkesztésében megjelent az első kötet, a Szovjetunió volt az egyedüli szocialista állam a kapitalista tengerben. A Szovjetuniónak azonban akkor is voltak hűséges és odaadó barátai. A bolgár nép a Szovjetuniót, a szovjet népet mindig legközelebbi, igen kedves barátjának tekintette, szentül őriztük a bolgár—szovjet barátságot a fasiszta rabság súlyos esztendeiben is. Milyen mélyreható forradalmi változások mentek végbe az elmúlt 25 esztendőben a világon! Most, midőn „A világ egy napja” második kötetét sajtó alá rendezik, a Szovjetunió már nincs egyedül. A szocializmus hatalmas és legyőzhetetlen világrendszerré fejlődött, amely döntő hatást gyakorol a világ, az emberiség sorsára. Kádár János: A nemzetközi élet eseményei rendkívül érdekesen fejlődnek. Ezt többek között igazolja az is, hogy az Izvesztyija tudósítója ma New Yorkban keresett fel engem. Az a véleményünk, hogy a békéért, a leszerelésért folyó harc szempontjából a földkerekségen és az Egyesült Nemzetek Szervezetében egyre kedvezőbbé válik a helyzet. A magyar küldöttség készül, hogy népünk megbízása alapján a közgyűlésen kifejtsük véleményünket a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, valamint más, számunkra fontos kérdésekről. Tőlünk telhetően, arra törekszünk, hogy előmozdítsuk a közgyűlés 15. ülésszakának munkáját. Ami New York városát illeti, a velünk szemben életbe léptetett méltatlan korlátozások miatt, csak igen keveset tudnék mondani róla. Befejezésül, kérem, tolmácsolja forró üdvözletünket az Izvesztyija olvasóinak, az egész szovjet népnek. Gheorge - Gheorghiu Dej: Negyedszázad — egész korszak az emberiség életében. Viharos időszak volt ez. Ez alatt az idő alatt országunk arculata teljesen megváltozott. 1960. szeptember 27-én itt vagyunk New Yorkban, ahol a Román Népköztársaság küldöttsége a Szovjetunió és a többi szocialista ország küldöttségeivel vállvetve harcol a békéért, az általános és teljes leszerelésért, a századunkra nézve szégyenletes gyarmatosító rendszer megszüntetéséért. Az emberiség nem topog egy helyben, a szocializmus felé halad, valamennyi nép örök békéje felé és nincs a Földön olyan erő, amely meg tudja állítani ezt a feltartóztathatatlan előrehaladást. Új könyvtárakat nyitnak a gyulai járásban A gyulai járási könyvtár számos új fiókkönyvtárt létesít a járás tsz-eiben és falvaiban. Többek között a gyulai Aranykalász Tsz, a lőkösházi gálmajori tsz és a telekgerendási tsz kap új könyvtárt, valamint Doboz község könyvtára létesít fiókot a tsz egyik üzemegységénél. Október elsejétől kezdve előadásokat szerveznek a falusi gyerekek számára. — We — A szocialista tervgazdálkodás feltételeinek létrejötte után 1947. augusztus 1-vel megindult első hároméves tervének döntő célkitűzése az ország újjáépítése, illetőleg a magyar népgazdaság háború előtti termelési színvonalának elérése volt. Az első ötéves terv (1950—1954) eredményeként hazánk ipari-agrár országgá változott. 1954-től 1958-ig népgazdaságunk éves tervekkel dolgozott. 1958—60 között került sor a második hároméves terv végrehajtására, mely a Szovjetunió által nyújtott 350 millió rubeles hosszú lejáratú beruházási hitel segítségével elsősorban a hazai erőforrások jobb kihasználásával kívánja a termelőerők fejlesztését és az életszínvonal emelését megvalósítani, s egyúttal alapot képez a második ötéves tervünk sikeres végrehajtásához. Míg az ipari, mezőgazdasági, közlekedési, kereskedelmi és kommunális beruházásra fordított összegek 1950—1959 között a 150 milliárd forintot közelítik meg, a második ötéves terv során (1961—1965) a beruházások összege 200—205 milliárd forint lesz. A tervgazdálkodás megindítása óta az ország gazdasági arculata erősen megváltozott. A sok száz átépített és új gyár, kombinát, üzem mellett új szocialista városok: Sztálin város, Komló, Kazincbarcika, Oroszlány, Várpalota neve jelent meg hazánk térképén. Legfontosabb ipari és kulturális létesítményeink egy részét a mellékelt térkép ábrázolja.