Gyulai Hírlap, 1963. január-június (4. évfolyam, 2-50. szám)

1963-01-08 / 2. szám

1963. január 8. Katangai hírösszefoglaló: A­z ENSZ mindenképpen végrehajtja kitűzött feladatát A központi kormány megtette az első lépéseket Katanga visszacsatolásához New York Az­ ENSZ egyik magas rangú tisztviselője, a Reuter-iroda tudó­sítójának adott nyilatkozataiban — ellentétben a korábbi értesülé­sekkel — vasárnap nyomatéko­san hangoztatta, hogy a világszer­vezet katangai egységei harc árán is készek elfoglalni azokat a terü­leteket és központokat, amelyeket még a katangai szakadárok ellen­őriznek. Az ENSZ-tisztviselő Kol­­wezire, az Elisabeth velletői észak­nyugatra fekvő bányavárosra és támaszpontra, Dilolora, az angolai határ mentén Kolwezitől nyugat­ra fekvő városra és Sakaniára, az Elisabethvilletől délkeletre fekvő helységre utalt Mint ismeretes, Csembe, a ka­tangai szakadárok vezetője jelen­leg Kolweziben tartózkodik. Az ENSZ szóvivője hangoztatta: reméli, hogy a világszervezet csa­patainak előnyomulása nem üt­közik ellenállásba, és sikerül harc nélkül biztosítani az ENSZ-csapa­­tok szabad mozgását és a központi kongói kormány fennhatóságát. U Thaei ENSZ-főtitkárnak­ Kon­gó újraegyesítésére vonatkozó ter­vezete értelmében. — Szó sem volt arról, — mon­dotta az ENSZ idézett magas ran­gú tisztviselője —, hogy a világ­szervezet csapatainak Jadotville-i előnyomulása idején megszűnt volna az összeköttetés New York és Leopoldville között, amint ezt korábbi híresztelések sejteni en­gedték. Amikor az ENSZ főtitká­ra csütörtöki nyilatkozatában az összeköttetés „súlyos elégtelensé­gét” említette, akkor diplomáciai­ nyelven csak arra utalt, hogy a katangai ENSZ-egységek parancs­nokai nem adtak jelentést U Thantnak a közvetlen lépések­ről, beleértve Jadotville elfoglalá­sát, amelyet egyébként az ENSZ mindenképpen elhatározott. Az ENSZ-csapatok azért álltak meg Jadotvillénél — hangzik a nyilatkozatban —, hogy időt ad­janak a katangai erőknek az ENSZ-csapatok Kolwezibe történő békés bevonulásának biztosításá­ra. Az ENSZ titkárságának munka­társa rámutatott, hogy bár tech­nikai részletkérdésekről továbbra is hajlandó a világszervezet tár­gyalni Csembéval, politikai kérdé­sekről azonban nem. Az ENSZ mindenképpen végrehajtja kitű­zött feladatát, tekintet nélkül Csembe „beleegyezésére”. Katangába érkezett jelentések szerint a központi kongói kor­mány tisztviselői Elisabeth­villé­ben már megtették az első lépése­ket Katanga tartomány visszacsa­tolásához. Helyreállítják az elisa­­bethvillei rádiót, hogy azt a köz­ponti kormány szolgálatába állít­sák. Amerikai teherszállító óriás­­gépeken megérkeztek az Egyesült Államokból az ENSZ-csapatoknak ígért katonai járművek és más katonai felszerelések. A Kolweziben tartózkodó Csem­be, vasárnap az AFP híre szerint megbeszélést tartott a csendőrség vezetőivel, és „áttekintette a ka­tonai helyzetet, megvizsgálta a jövendő gerilla­háború tervét”. A katangai törvényhozó testület négy tagja vasárnap repülőgépen az észak-rhodesiai Ndolába repült, hogy innen Mokambo katangai határfaluba menjenek és tárgyal­janak Munongoval, a katangai „kormányzat” belügyminiszteré­vel. A Reuter-iroda jelentése sze­rint Munongo itt gyűjti zászlaja alá a szétvert katangai csendőrség maradványait. Állítólag páncélko­csikkal erősített ezer főnyi egysé­get sikerült megszerveznie. Ami­kor azonban az AP­ hírügynökség tudósítója a helyszínen nézett utá­na a Munongo-féle hadseregszer­vezésnek, azt látta, hogy a bel­ügyminiszter nem hadserege élén, hanem a helybeli kocsmában tölti idejét, környezetében csak néhány fegyveres lézeng. (AP, Reuter, AFP, MTI) Demokrácia — kizárólag milliomosoknak Washington William A. Proxmire amerikai szenátor vasárnap nyilvánosan tiltakozott az ellen, hogy az ame­rikai választási kampányok költ­ségei lassan csillagászati számokat érnek el A szenátor kijelentette, hogy ha a kongresszus nem kor­látozza hatékonyan a jövendőbeli jelöltek választási kiadásait, ak­kor már az elnökjelöltségre is csak milliomosok pályázhatnak. A kampány­költségek szintje hamarosan „országos botránnyá válik” — jelentette ki a szenátor. A kaliforniai kormányzó­vá­lasztás során például egyes jelen­tések szerint olyan díszvacsorákat rendeztek, amelyeken a meghívot­tak személyenként ezer dollárt fizettek a választási alapra. Prox­­indre kijelentette, valószínű, hogy az 1964-es elnökválasztásokon a demokrata Kennedy elnökkel szemben Rockefeller New York-i kormányzó lesz a köztársaságiak jelöltje. „Ha ez így történik — mondotta a szenátor — akkor az amerikai történelemben először fordul majd elő, hogy a szavazók csak két olyan ember közül vá­laszthatnak akik születésükkor egyaránt dollármilliókat örököl­tek.” A szülőknek az a hagyományos álma, hogyf­ gyermekükből még el­ő nők is lehet, meddő ábrándnak bi­­­zonyulhat — „hacsak a gyerek nem örököl legalább tízmillió dol­lárt” — mondotta Proxmire sze­nátor. (MTI) Felavatták a szovjet kórházat Katmanduban • í * Katmandu­ (TASZSZ) Vasárnap, ünnepélyes külsősé­gek között felavatták Katmandu­ban azt a kórházat, amelyet a szovjet kormány építtetett aján­dékul Nepálnak. Az ötven ágyas kórház, amelyet a Szovjetunió ingyen épített, a korszerű orvostudomány minden követelményének megfelel. A nyugatnémet költségvetés deficitje Bonn. (TASZSZ) A Német Szövetségi Köztársa­ság 1962-es évi állami költségve­tésének deficitje 500—650 millió márkát tesz ki — jelenti a DPA. Ez a szövetségi köztársaság fenn­állása óta a legnagyobb deficit a nyugatnémet költségvetésben. A költségvetési hiány oka a jelenté­keny állami pótkiadásokban és mindenekelőtt abban rejlik, hogy a katonai kiadások 1,1 milliárd márkával növekedtek. (MTI) ESKÜ Ünnepi külsőt öltött szomba­­ton délelőtt a Nagy Sándor lak­tanya. Az alakulótér díszemelvé­nyének tetején baráti országok zászlaját lengette a hűvös janu­ári szél. A felsorakozott száza­dokat szülők, barátok, vendégek koszorúja vette körül. Az apák, édesanyák, testvérek, menyas­­­szonyok, a megye és az ország különböző szegleteiből keltek útra már pénteken este vagy szombaton kora reggel, hogy ta­núi legyenek fiuk, kedvesük, testvérük felejthetetlen fogada­lomtételének. Az alig másfél hónapja bevo­nult katonák életük jelentős ál­lomásához érkeztek el, esküt tet­tek. Hivatalosan is megerősítet­ték fogadalmukkal és aláírásuk­kal, hogy hűséggel védelmezik szocialista hazánk és a szocialis­ta tábor békéjét, népünk nyu­godt építőmunkáját, odaadó, fe­gyelmezett katonái lesznek nép­hadseregünknek. Az eskü fel­emelő pillanataiban szüleik ott álltak mellettük, s gratuláltak, sok sikert és katonaszerencsét kívántak nekik, új, felelősség­­teljes életükhöz. Az eskütétel után díszmenet következett, majd megkezdődött a meghitt, családias beszélgetés a parancs­nokok, katonák és a vendégek között 2 Kedd KOMMENTAR Királyi Go-Kart Tragikomikus közjáték színhelye volt a napokban Jordánia. Abban az országban, amelyben még a nyugati lapok szerint is minden pillanatban kitöri készülő vulkánként morajlik az elégedetlenség, amelyben nem múlik el esztendő, hogy ne kí­sérelnének meg merényletet a gyűlölt királyi kormány vala­melyik tagja vagy maga az uralkodó ellen, választásokat tartot­tak. Olyan választásokat, amelynek „eredményeként” a parla­ment tagjainak 80 százaléka Husszein király feltétlen híve... A kairói rádió által „tranzisztor-méretűnek” titulált, 152 centiméter magas király politikáját a félelem még kegyetleneb­bé teszi. A félelem attól, amit ő maga is nyíltan a jemeni pre­cedensnek nevezett. Egyik letartóztatási hullám követi a mási­kat, s közben Husszein a következő foglalatosságokkal tölti napjait: Vagy kétszáz kilométeres sebességgel száguldozik Aston Martin és Ferrari versenyautóinak egyikén, vagy ennél is sok­kal gyorsabban a léglökéses Boeing típusú repülőgépével. Újab­­ban rákapott a Go-Kart sportra, a palota körül gya­kran látni őt angol feleségével, aki Tonyról Muna al Husseinre „arabosí­­totta” a nevét, amely egyébként annyit jelent, hogy „Husszein választottja”. Jordániában egyébként nemcsak az uralkodó fe­leségének személyében élnek tovább a nem éppen haladó angol hagyományok. A mostani „demokratikus” választások után mi­niszterelnökké kinevezett 42 éves Wasfi Tál, kapitány volt az angol hadseregben. A királyi udvar egy közleménye a napokban büszkén közölte, hogy az elmúlt évtizedben Jordánia nemzeti termelé­sének értéke 262 millió dollár volt. Azt azonban ez a statisztika elfelejtette megemlíteni, hogy az ez alatt kapott angol és ameri­kai segély összege 573 millió dollár... (ha—) Szaúd-Arábia mozgósít Mekka (AP, Reuter, AFP) A szaúd-arábiai hadügyminisz­térium mozgósította összes fegy­veres erőit — közölte vasárnap a mekkai rádió. A kormány ezen­kívül felhívás útján 18 és 40 év közötti önkénteseket toboroz a hadseregbe és elhatározta, hogy öt katonai kiképzőtábort létesít. A szaúd-arábiai kormány hábo­rús­ előkészületei­ a szomszédos Jemeni Arab Köztársaság ellen .Uránnyulnak. ... .. .. . A szaúd-arábiai kormány va­sárnap rendkívüli minisztertaná­csot tartott. Később közölték, hogy hivatalos megkeresést intéz­tek az Egyesült Államokhoz, küld­jön ismét amerikai vadászrepülő­gépeket Szaúd-Arábiába. Wa­shington a jemeni forradalom ki­törése után már küldött repülő­gépeket, ezeket azonban később visszavonták. A­merikai rádió már vasárnap közölte, hogy „ame­rikai vadászgépek­ és hadihajók tartanak Szaúd-Arábia felé”, Wa­shington azonban ezt nyomban­ megcáfolta. Az amerikai külügy­minisztérium szóvivője kijelentet­te, hogy az Egyesült Államok „megfontolás tárgyává tette” Sza­úd-Arábia kérését. (MTI) 88 Percev mélyen előre-hátra ha­jolva evezett a tavon. Az evező­lapát erőteljes csapásai habot vertek az áttetsző, zöldes vizen, s nyomukban apró, lágy hullá­mok fodrozódtak. A felkavart vízben táncot járt a hegyoldal képmása. — Gyönyörű! — szólalt meg Percev. — Micsoda nagyszerű lenne úgy igazában, mindenféle gond és kötelesség nélkül eltöl­teni itt vagy egy hetet, mi, Ta­mara?... Szireva nem felelt. Szibériára gondolt most, szülőföldjére, a Bajkál-tó ezerszép, igéző, buja vidékére. Itt is ugyanolyan zöl­deskék, méltóságteljes a víz, akár csak ott. S bizonyosan ugyanolyan dermesztő hideg. A csónak oldalánál a vízbe mártot­ta a kezét. Mintha száz tű szúrt volna bele, úgy kapta vissza... Ott, a Bajkál-tó mellett egy kis halászfaluban nőtt fel. S eszébe jutott Tamarának az a történet, amelyet az édesapja mesélt neki egyszer a Bajkál hu­szonhat évvel ezelőtti, egyik őszi éjjeléről. • Prohor Stirev azon az éjjelen titokban, a kertek alatt bújva ki­vitette a tópartra a családját, a feleségét meg hatéves kisfiát. Az ölében egyenkint az imboly­gó, lehorgonyzott bárkába vitte őket, bepakolta a magukkal ho­zott kevéske cókmókot is, aztán vitorlát feszített ki, s felszedte a horgonyt. Szél dagasztotta a vitorla vásznát. A csónak teste alatt felmorajlott a víz. A bárka kissé oldalra dőlt, s egyre sebe­sebben távolodott a parttól. Prohor észak felé irányította a kis lélekvesztőt, abba az irány­ba, ahol — vagy százötven kilo­méterre innen — távoli rokona­ik éltek. Prohor felesége a második szül­és előtt állt. A férfi sem volt még teljesen egészséges: csak néhány napja hagyott alább a magas láz, amely hetekig gyö­törte, s teljesen levette a lábá­ról. A hatalmas tó pedig nem volt csendes. Tomboló szél, zúgó vihar szántotta a vizet. Hogyan merészelt akkor mégis ilyen tá­voli veszélyes útra, ilyen ítélet­időben Prohor Stirev? Nem volt más választása. Te­temes összeggel tartozott a hal­kereskedőknek. Azok pedig meg­elégelték a várakozást, elfogyott a türelmük. Napszálltakor valaki titokban megmondta Prohomak, hogy reggel megjelennek nála a hitelezők, s az adósság fejében elviszik egyetlen vagyonát: a bárkát meg a hálókat A cson­tos arcú halász jól tudta, hogy ha ez bekövetkezik, éhen hal a család. Ezért határozta el, hogy az éjszaka leple alatt átvitorlá­­zik­ a másik partra. Itt, a Rajkái­nak ezen a felén éhhalál várt rá. S a háborgó vizen? Nem lehet olyan kegyetlen az Isten, majd csak átjutnak valahogy a túlsó oldalra! Nem sokkal hajnal előtt egy erős szélroham csapott a vitor­lába, s erősen megdőlt a bárka. A következő percben körös-kö­rül minden tombolt, s üvöltött. A hullámok, amelyek egyre maga­sabbak, egyre erősebbek lettek, csattogva verték a magányos csónakot. Amint az első erősebb szél megrángatta a vitorlát, Prohor azonnal a bárka szűk kis fedett részébe küldte a feleségét és a fiát, s megszorította az ablakzá­ró pántokat, ő maga a kormány­­zórúdnál maradt, s minden ere­jét és idegszálát megfeszítve őr­ködött, nehogy oldalról, hanem mindig csak szemből érjék a ve­szedelmes hullámok lélekvesz­tő­j­üket. Arcát, testét jéghideg víz verte, a szél ruhájára fa­gyasztotta a vízcseppeket, va­cogott az ítéletidőben, de egy pillanatra sem vette le a szemét a vitorláról. Csak állná a vitor­la a meg-megújuló vihart! —

Next