Gyulai Hírlap, 1965. július-december (6. évfolyam, 52-104. szám)

1965-07-02 / 52. szám

1963. július 2. Az árvízkárok helyreállításáért M­e­zőkov­ácshá­záról az Új Al­kotmány Termelőszövetkezet ér­tesített levélben bennünket, hogy legutóbbi gyűlésükön elhatároz­­tá­k: egynapi keresetüket adják a termelőszövetkezet tagjai az árvízkárok helyreállítására és az árvízkárosultak megsegítésére. Volt aki egynapi aratási munka­bérét ajánlotta fel. Előrelátható­­lag a termelőszövetkezet mintegy 700 dolgozója 40—42 ezer forint­nyi összeget ad a gondok enyhíté­sére. ★ A Békés megyei Szikviz- és Szeszipari Vállalat szakszerveze­­ti bizottsága közti a dolgozók fel­ajánlását, miszerint 8 órai munká­­ra járó munkabérüket adják az árvízkárosultak megsegítésére. ★ A Balassi Táncegyüttes felhí­vással fordult az ország öntevé­keny és hivatásos művészeti együtteseihez, melyben többek között ezt üzeni: „Már három hó­napja tart az ádáz küzdelem az árvíz sújtotta vidékeken. Kétség­­beesett nők, férfiak, öregek és gyermekek hagyják el meghitt családi otthonukat, hogy mentsék életüket. Több tízezer már azok­nak a jó­indulatú, megértő embe­reknek a száma, akik felajánlják segítségüket a hontalanná vált testvéreiknek. Ezektől a gondola­toktól áthatva, mint az ország egyik legrégibb együttese, a bé­késcsabai Balassi Táncegyüttes KISZ-szervezete felajánlja, hogy két előadás bevételét eljuttatja az árvízkárosultaknak. Ezután arra kérik az öntevé­keny és hivatásos együtteseket, hogy ők is ajánlják fel legalább egy-egy előadás bevételét. Tizennyolc kombájn útra kész Sok a dűlt gabona a kondorosi határban Megérkezett a műhelykocsi • Szervezik a versenyt Beszélgetés az üzemegységvezetővel Nemcsak a termelős­zövetkeze­­tekben, hanem a gépállomásokon is szorongva figyelik egy-egy bo­rulás idején az eget: vajon megint eső lesz? Nem lenne már szükség a csapadékra, itt az aratás ideje, s bizony a gabona betakarítása már késést szenved. — Nálunk még csak a jövő hé­ten kezdik az aratást — tájékoz­tat Czvalinga Pál, a Szarvasi Gépjavító Vállalat kondorosi üzemegységének vezetője. — Nyu­godtan mondhatjuk, hogy a múlt évi betakarítás befejezése óta már erre az aratásra készülődünk. Erő. és munkagépeink gondosan kijavítva várják a „bevetési pa­­rancsot”. — Milyen erővel segítik a körzet közös gazdaságait? — Tizennyolc kombájn kezdi meg majd a munkát és két kéve­kötő aratógép. Szükség esetén rendrevágóval is ki tudjuk elégí­teni az igényeket. A kombájnok közül tíz SZK—4-es. A tervek sze­rint a közös gazdaságok aratásra váró területének mintegy hatvan­­hetven százalékán mi fogjuk el­végezni a betakarítást — termé­szetesen, ha az idő engedi — te­szi hozzá gyorsan. Sajnos, a sok eső miatt a talaj erősen felázott s a kombájnok, illetve vezetőik ré­szére komoly feladatot jelent majd a jó minőségű, megfelelő mennyiségű munka elvégzése. Mint már az előbb mondottam, a kombájnok kitűnőek s ami biz­tató, mindhez tudunk biztosíta­ni két jól képzett szakembert. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a tíz-tizenöt éves gyakorlattal rendelkező kombájn vezetőink már valóságos szerelőként kezelik gé­püket. Olyan kombájnosok vég­zik az aratást, mint Kasnyik Mi­hály, Sonkoly Pál, Fekete László, Betkó József és a többiek is, akik közül nem egynek teljesítménye és szaktudása túljutott a község ha­tárain. — Mi lesz akkor, ha a jól kép­zett kombájnvezetők mégsem tudják a földön megjavítani a hibás gépet? — Természetesen erre is gon­doltunk. Most szervezzük a rádió­összeköttetést a vállalat központ­jával és a napokban kapott kor­szerű műhelykocsiba is rádiót építünk. Az alkatrészellátás sokkal jobb, mint az előző években, az ékszíj, akkumulátor már nem je­lent hiánycikket. A lehető legmi­nimálisabbra szeretnénk csökken­teni a gép­állást. A kombájnosok és más, az ara­tásban részt vevő szakemberek különben kijelentették, hogy ha szükség lesz rá, hajlandóak lesz­nek kaszát ragadni és így segíteni a betakarítás nagy munkáját. Bí­zunk bennük s reméljük, hogy tu­dásuk, lelkesedésük mellett az ara­tásban segítségünkre lesz az a munkaverseny is, amelyet most szervezünk. — Még egy kérdést. Mikor vo­nulnak ki a gépek? — A korábbi évektől eltérően, nem vonulunk ki sokkal előbb. Rendkívül nagy gondot fordítunk az idén a szervezésre. Ha vala­honnan jelzést kapunk, hogy in­dulhat az aratás, az eredeti terv­től eltérően több gépet irányítunk oda. A gabonák érése nem egy­forma, és ami megérett, azt a le­hető legésszerűbb gépcsoportosí­tással igyekszünk minél előbb fel­takarítani. A jelek szerint kom­bájnjaink először a hunyai Hu­nyadi és a kétsopronyi Hunyadi Tsz gabonaföldjein kezdik a mun­kát. Kondoroson csak a jövő hét közepe felé aratunk. Opauszky László se! Mert minden pillanatban a másikat lessük! Hogy a gondo­latait is kitaláljuk! — Ne légy igazságtalan, azért nem kellene neked is elhanya­golnod Andit! Mondta is In­­guszné, külön kérjelek meg er­re. Radován nem felelt. Kiment a fürdőszobába mosdani, aztán le­feküdt, percek alatt elnyomta az álom. Az asszony nem tudott elalud­ni Úgy érezte, apránként el­fogy a levegő, vastag falakat rak köréje az idegenség. Áthatolha­tatlan falat, mely elzárja azok­tól, akik pedig itt élnek mellet­te, s ő nem bírja lerontani, hiába ostromolja. * * * A fiú születésnapjának meg­ünneplésére készült a család. Az asszony férjével együtt ment ha­za a gyárból. A vacsora elkészí­tése után Radován elsétált fiáért a napközibe. — Csókolom, apu! Csókolom! — rohant hozzá a gyerek. — Gézu otthon van már? — Hiszen fél hatig dolgozik — mondta Radován. — Majd úgy hat körül. A gyerek megfogta apja kezét, próbált vele egyszerre lépni.­­— Édesapa, tudod milyen aján­­dékot vettem a báty ónak? — kérdezte a gyerek, láthatóan ne­hezen sikerült eddig is magában tartani a titkot. — Te külön ajándékot vettél neki? — kérdezte a férfi meg­játszott komolysággal, de belül elégedetten. — Vettem bizony! — És miből, ha szabad kérdez­­nem? — Hát abból, amit az ötösö­kért kaptam! — No, az újabban ritkán ke­rült be az ellenőrző könyvecs­kédbe! — De még volt, amit nem tet­tem be a takarékkönyvbe, abból. Majd megmutatom, jó? Otthon Andi első dolga volt, hogy apját tanszeres-játékos pol­cához vezesse, s lim-lomjai kö­zül előhalászott egy hatalmas, csontnyelű, rozsdamentes pengé­jű zsebkést. Radován tenyerén maga elé emelve nézegette, majd kinyitot­­ta, marokra fogta. — Hűha! Valóságos tőr! Ezzel egy disznót is le lehet szúrni!... Miért vettél neki ekkorát? — Mert mondta egyszer az én bicsakomra, tetszik neki. Csak nagyobb lehetne, azért. — Mennyiért vetted? A kisfiú cinkos mosollyal fel­sandított rá. — De megmondhatom? fogsz megszidni érte? (Folytatjuk) 3 Közületek munkaerőigénye Az ÉM H. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — férfi és női segédmunká­sokat, valamint kubikosokat. Munkás szállást és napi kétszeri étkezést biz­tosítunk. Tanácsi­gazolás és munka­ruha szükséges. Jelentkezés: Buda­pest V., Kossuth Lajos tér 13—15, föld­szint. 205 ^erre I Perfekt gyors- és gépírót keres bé­­­­késcsabai nagyvállalat. Fizetés kollek­­­­tív szerint. „Sürgős’5 jeligére, Magyar [ Hirdető, Békéscsaba. 90395 Péntek Hogy elkerüljék a bevételi kiesést A Felsőnyomási Állami Gazda­ságot az utóbbi hónapokban jelen­tős károk érték. A gyakori esőzés és a száj- és körömfájás miatt jelentős hozamkiesést vettek számba. A hozamkiesések veszé­lyeztetik a pénzbevételi terv tel­jesítését. Ennek elkerülésére a gazdaság vezetősége intézkedett. Elvetettek 30 hold mákot, 28 hold vöröshagymát, 50 hold hibrid cirkot. A takarmánybázis növelé­sére 700 holdon másodnövényeket termesztenek. Kölest, muhart, napraforgós csalamádét vetnek. Ezenkívül az árterületen elpusz­tult kertészeti terület hozamki­esésének pótlására 68 holdba őszi káposztát és kelkáposztát palán­­táznak olyan területbe, ahol az öntözés biztosított. Géppel palántázzák az őszi káposztát és a kelkáposztát. Virágba borult a 30 holdas máktábla A mákbarkó ellen méh­kímél­ő MELIPAX-al poroznak repülőgép segítségével. A gazdaság vezetői néhány nappal a porozás után a vegyszer hatását vizsgálják. (Fotó: Szoó Tibor)

Next