Gyulai Hírlap, 1966. július-december (7. évfolyam, 50-100. szám)
1966-07-01 / 50. szám
1986. július L Egy téves nézet — tanulsággal Bár nem tartozott szorosan a napirendhez, mégis szó volt a csanádapácai pedagógusok értekezletén arról, hogy meg kellene alakítani a pártalapszervezetet, hiszen hét tag és két tagjelölt van a pedagógusok között. Csak helyeselni lehet, hogy a beszámoló foglalkozott ezzel. Ám nem mindenki értett egyet a javaslattal. A vitában az egyik hozzászóló úgy vélekedett: “ Nincs meg a feltétele annak, hogy pártalapszervezetet alakítsunk. Kényszerű szervezésre pedig semmi szükség nincs. Majd eljön annak az ideje, amikor létrehozhatjuk... Hivatkozott személyi problémákra is, bár ez amolyan mondvacsinált indok, ami egyáltalán nem lehet akadálya egy pártalapszervezet létrehozásának, ha azt az ott dolgozó párttagok akarják. Ami azonban ezután történt, még inkább érdemes arra, hogy szóvá tegyük. A pártonkívüli úttörővezető felszólalása valóságos vihart kavart fel a résztvevők körében. Szerinte nagyon is szükséges lenne az alapszervezet megalakítása, mert mint mondotta:jobb lenne a politikai munka, ezzel párhuzamosan az iskolai nevelőmunka is”. Több érvet hozott fel ennek bizonyítására, s végül megkérte a párttagokat, válaszoljanak, vajon miért nem lehet megalakítani az alapszervezetet. „Ne szóljon bele egy pártonkívüli ebbe”... „Ez a párt belső ügye”.„ „Nem vagyunk kötelesek választ adni”... Ilyen és ehhez hasonló megjegyzések, felkiáltások hangzottak el hozzászólása nyomán, s pillanatok alatt felbolygatott méhkashoz hasonlított a tanácskozás színhelye. A pártonkívüliek részéről elhangzó ilyen hozzászólásoknak csak örülni kellene. Ez azt jelenti, hogy érdekli őket a politikai élet és figyelemmel kísérik még a párt belső ügyeit is. A fenti visszautasítás, enyhén szólva, sértő. Nemcsak arra az egy emberre nézve, hanem minden olyan pártonkívülire, aki szívügyének tekinti politikai életünk megnyilvánulásait és mindenkor kész véleményével, javaslataival, munkájával segíteni a pártot. A fenti és ehhez hasonló téves nézetre fel kell figyelni, bárhol találkozunk is ezzel, mert ez a Párttagok befelé fordulását mutatja, s ahol így elszakadnak a pártonkívüliektől, ott csorbát szenved a politikai élet, nincs nevelő és felvilágosító munka. Helyes lenne, ha a csanádapácai pedagógus párttagok nem azon vitatkoznának, kinek mihez van joga, hanem arra törekednének, hogy a felső pártvezetés jóváhagyásával és segítségével mégis megalakítanák az alapszervezetet. Ezzel lehetővé tennék a politikai élet határozottabb irányítását. A munkába több olyan aktív pártonkívülit is bevonhatnának, akikkel később erősíthetnék a párttagok sorait, hiszen a párt munkája nem öncél, hanem eszköz szebb és jobb életünk alakítására. Kasnyik Judit Rendelkezés a közlekedésrendészeti ismeretek általános iskolai oktatásáról A Művelődésügyi Minisztérium rendelkezése értelmében a következő tanévben fokozott gondot kell fordítani arra, hogy az általános iskolák tanulói megismerjék a közúti forgalom legfontosabb szabályait, elsősorban a gyalogosok, a kerékpárosok, valamint a közhasználatú személyszállító járművek — autóbusz, villamos — közlekedési rendjét. Ezért ősztől kezdve az általános iskolák VI., VII. osztályaiban évi 6—6 órát kell az órarendben biztosítani közlekedésrendészeti ismeretek oktatására. Az intézményes oktatást általában azokban a városokban és nagy forgalmú településeken szervezik meg, ahol a tanulók részvétele a közúti forgalomban ezt különösen indokolja. A helyi lehetőségektől függően három elméleti és három gyakorlati órát lehet beállítani az óratervbe. Az oktatás könnyítésére előreláthatóan még ez évben tanulói kézikönyvet adnak ki. Az órák megtartásáról mindenütt a helyi rendőri szervek képviselői gondoskodnak. veszített, lakosságának egy százalékát. Egy nap alatt. Mi olyan furcsa? Mi olyan, különös itt most? Hirtelen ráeszmélt. Az abszolút, a siketítő csend. Se ágyúzás, se géppuskaropogás, semmi. Fülelt, hallgatózott. Valahol a szomszédban ajtó nyílt, vizet loccsantottak az udvarra. Aztán mérges, éles női hang: — Pisti! A fene a fejedet, nem jössz be nekem rögtön! Mezítláb az udvarra?! Egy kutya vadul, élesen felcsahol. Az utcán kendőbe burkolt öregasszony megy, szatyor a karján. Uramisten, hány óra lehet... ? Karórája régóta használhatatlan, menekülés közben odacsapta egy oszlophoz. Nyílik a kapu. Farkas Kálmán lép be az utcáról. Nem nagy ész ez a srác, blazírt fapofa, most elégedetten vigyorog. — Na, ezt aránylag jól megúsztuk. — Mit? — Micsoda? Maga még nem tudja? Az egész város tele van oroszokkal. A németek még az éjjel elpucoltak. — Nem viccel?... Farkas Kálmán fapofa, de most nagyon élvezi a helyzetet, ömlik belőle a szó. — Viccelni? Ugyan, menjen ki, nézze meg. Valahol a Vágóhíd körül van a vonal, azt mondják, de most ott is csönd van. Az emberek jönnek-mennek, mászkálnak, mindenki keresi a rokonát, haverját, él-e még, megvan-e még, tudja, hogy van az ilyenkor... Laci bólogat, nem is figyel fel a groteszk megjegyzésre: mintha bizony az ember tényleg olyan nagyon jól tudná, hogy van az, amikor egy város felszabadul. Farkas mondja tovább: — Ahogy elnézem ezeket az oroszokat, azt csodálom, hogy a németek eddig is bírták. Mindegyik ruszkin vattás ruha, géppisztoly, erősek, egészségesek, jókedvűek... Van ezeknek mindenük, a lőszer ládaszám az utcán, feltornyozva, nem is őrzik, itt nem kell spórolni a golyóval. — És... nem bántanak senkit? — Ugyan örülnek ezek is, hogy nem kell harcolniuk. Laciban most villámlik meg a hatalmas érzés. Szabadon jöhet-mehet, ahová akar. Nincsenek németek, tábori csendőrök, nyilasok, nincs felkoncolás. Ha akarja elénekelheti tele torokból az Internacionálét. Nem lesznek közszemlére dobott hullák a városháza előtt. Ez a város most már a front másik oldala, szabad föld. (Folytatjuk) Fentek Titkos felek — 4 garancia időtartama nem elegendő — Mire jó a ? A csorvási Vörös Október Tsz erre az esztendőre még annak idején gépjavítási szerződést kötött az Orosházi Gépjavító Állomással. A tsz és a gépjavító állomás kapcsolata új elszámolási módszeren, a gépek teljesítményén alapul. Ez azt jelenti, hogy a tsz éves termelési tervében meghatározott normálhold számot egy hónapra vetíti, úgyszintén a teljesítmény elérésére éves szinten kalkulált karbantartási költséget is. Ezt az összeget minden hónapban a szövetkezet átutalja a gépjavító állomás egyszámlájára. Év végén azután összeszámolják, hogy a karbantartásra tervezett összeget felhasználták-e vagyy nem. Amennyiben megtakarítást érnek el, osztozkodnak. A gépjavítás jelenlegi rendszerével Kocsis György tsz-elnök egyetért. Ugyanakkor világosan fogalmazza a következőket: ha a gépjavítás szervezésén, minőségén, garanciáján nem tökéletesítenek, ha a váratlan meghibásodások elhárításának jelenlegi módján és a szemlék megtartásán nem változtatnak, megfontolják, hogy a további szolgáltatásra igényt tartsanak-e. Miért, milyen okkal vagy okokkal mondja ezt a szövetkezet elnöke? — Megesett több alkalommal, hogy a tsz nem azt a traktort kapta vissza a javításból, amelyiket beküldte, összecserélgették az egyes géprészeket, tartozékokat. Valószínű, hogy a gépjavítás technológiáját a részegységszerelés alapján állították össze, így fordulhat elő, hogy az egyes géprészeket cserélgetik. A traktorosok ennek megakadályozására titkos jeleket raknak a gép elmozdítható részeibe, tartozékaiba. Ha nem ezeket találják a traktoron, akkor nem veszik át. A Gépállomások megyei igazgatóságán azt mondották, hogy a jövő gépjavítási technológiája a részegységszerelés, vagyis a téli gépjavítás beindulásakor négy-öt traktort darabokra szednek, a hibás alkatrészeket felújítják és a szalagra kerülő többi motort ezekből hozzák rendbe. A gépjavítás ilyen szervezésével miért nem ért egyet Kocsis György? _ Az igaz, hogy az alkatrész és a tartozék helyett alkatrészt és tartozékot adnak. De az nem mindegy, hogy milyet. És ezen mit sem változtat az a tény, hogy a szövetkezet milyen szerződéses kapcsolatban áll a gépjavítóval. Azért nem mindegy, mert megeshet — és ez a gyakori —, hogy egy jó géprészért a tsz felújítottat, vagyis gyengébb minőségűt kap. Ha ez a garanciális időben megy tönkre, a tsznek valósággal rimánkodnia kell, hogy javítsák meg. Ha pedig a garanciális időn túl történik a baj, a javítás költségét a tsz számlájára írják. — A jelenlegi garancia időtaramával elégedett-e? ___, — A háromhónapos javítási garancia időtartamát kevésnek tartom. Helyesebb lenne a gép teljesítményéhez kötni a szolgáltatásnak ezt a módját. A teherautóknál is ezt teszik. A garancia a teherautók esetében több mindenre kiterjed, mint a traktornál. Mi, tsz-elnökök gyakran halljuk, hogy a teherautókat is a részegységszerelés elve alapján újítják fel. Azt mondják, miért nem felel meg ez a módszer a traktornál is. Ha a garanciát a traktor teljesítményéhez kötik és ha ez mindenre kiterjed, akkor sem én, de lehetséges, hogy a többi tsz vezetője sem szól a gépjavítás jelenlegi módszere ellen. A csorvási Vörös Október Tszben annak ellenére, hogy itt a normál holdas elszámolási szerződést írták alá, a gépjavító államás nem tart fenn kihelyezett műhelyt és szerelőt. Pedig a kisebb javításnak, karbantartásnak és a különböző számú gépszemléknek a szövetkezetben lenne a helye! Az említett hiányosság miatt megesik, hogy még a kisebb javításra is Orosházára viszik a gépet. A gépjavítás szervezettsége, a szolgáltatómunka minősége Csorvás és Orosháza között tehát nem minden esetben megnyugtató. Örvendetes viszont, hogy a Vörös Október Tsz és a gépjavító állomás kapcsolatában mindjobban a szolgáltatómunka, vagyis a gépjavító állomás tevékenysége kerül előtérbe. Érthető ez, hiszen az új gazdasági mechanizmus, mely egyre jobban áthatja az életet, különösen egy érdeket ismer: a megrendelőét, aki a szolgáltatómunkáért csengő magyar forinttal fizet. Dupsi Károly Cikkünk nyomán: Rendeződik a békési rév körüli huzavona Július 28-án lapunkban híradást közöltünk „Ki lesz a gazda?” címmel a békési rév sorsáról. A községi tanács intézkedései és gyors tájékoztatása alapján remélhető, hogy most már rövidesen megoldódik a sérelmezett díjszabási és „gazda"probléma. A megyében négy rév működik, s ebből már három tsz- és egy — a békési — tanácsi kezelésben van. A KPM, illetve a megyei tanács utasítása alapján volt kénytelen a községi tanács intézkedni. Július 1-től a viteldíj növekedésével újabb bürokratikus intézkedés is életbe lép, melynek alapján „fényképes” bérletigazolványt kell váltani a félperces hajókázáshoz... Az elmúlt évben pontos tanácsi kimutatás szerint 17 ezer forint többletkiadás merült fel a rév fenntartására. Ennek a hiánynak pótlására kellett a tarifaemelést elvégezni. Azonban az Egyetértés Tsz tagjainak, a rossz erdei lakosságnak megoldható lenne a problémája, ha a jövőben végérvényesen a szövetkezet venné kezelésbe a révet. Mivel nagy többségben csak tsz-tagok közlekednek a hajóval, így szükségtelen azon vitatkozni, hogy a fenntartás gazdaságos-e, vagy sem. Tény az, hogy a fenntartást a mezőgazdasági munka gyorsabb elvégzése feltétlenül indokolttá teszi. A községi tanács a tsz vezetőinek tudomására hozta, hogy hajlandó a rossz erdei területről befizetett községfejlesztési alapból évi tízezer forinttal hozzájárulni a fenntartási költségekhez. Ezek után már csak a tsz döntése hiányzik — amelyet nem kötnek a miniszteri viteldíj-intézkedések — és ezzel rendeződik a békési rév „gazdájának” kérdése. P. I. Fáradt, frissíti, érzékeny lábat fej megnyugtatja, csökkenti az izomerőltetés okozta fáradtságot és az ízületi fájdalmakat. A PED lábbalzsam fertőtlenítő, izzadáscsökkentő hatású. Rendszeres használata enyhíti a láb érzékenységét.