Gyulai Hírlap, 1971. január-június (12. évfolyam, 1-51. szám)
1971-06-11 / 46. szám
Az Egyesült Államok magatartását nem fogadják el Szadat rádió- és televíziós beszéde Anvar Szadat, egyiptomi elnök csütörtökön nagy jelentőségű rádió, és televíziós beszédet mondott. Kijelentette ,a Közel- Keleten úgy lehetséges a tartós béke, ha Izrael kivonja csapatait az összes megszállva tartott arab területről és elismeri a Palesztinai népnek azt a jogát, hogy saját maga döntsön sorsáról”. Az elnök hevesen bírálta az Egyesült Államokat, amely — mint mondotta —az Izraelnek nyújtott katonai és anyagi támogatás révén tevékeny részt, vállal területeink megszállásában és a szuverenitásunk ellen irányuló agresszióban Ezt a magatartást nem fogadjuk el és teljes egészében elutasítjuk” — mondotta. A Szovjetunió lojális és önzetlen segítségét méltatva Szarta elnök kijelentette: „a Szovjetunió a gyakorlatban bizonyította be, hogy szilárdan <h, imperialista-ellenes forradalom mellett áll és habozás nélkül erkölcsi és anyagi segélyben részesíti a függetlenségük megszilárdításáért küzdő fejlődő országokat”. Az egyiptomi államfő hozzáfűzte : ,.A Nasszer elnök kezdeményezte egyiptomi—szovjet barátság továbbfejlődött és a nemrég aláírt barátsági és együttműködési szerződésben öltött testet. E szerződés megerősíti a barátság elvein nyugvó szovjet— egyiptomi kapcsolatokat és megszilárdítja a két ország között j kialakult szoros együttműködést...” „E barátságtól egyetlen lépéssel sem távolodhatunk el, mert ezzel saját érdekeink ellen cselekednénk és saját térségünkön, belül az imperializmus ügyét támogatnánk” — mondotta Szadat egyiptomi elnök. Az Arab Szocialista Unió att szervezéséről és azokról az elvekről szólva, amelyekre tevékenységét alapoznia kell. Ahvar Szadat hangsúlyozta: ,,Az Arab Szocialista Unió a dolgozó nép szövetségére épül. Nem kaphatnak benne helyet az opportunisták, a reakciósok, az egyiptomi társadalom szocialista átalakításának ellenségei, az ingadozók, és a nemzeti integritás, a belső front ellen á való összeesküvők”. A néptömegek — fűzte hozzá — rendelkezni fognak azzal a joggal, hogy megvonják bizalmukat képviselőiktől, amennyiben azok eltérnek a forradalmi úttól.” Szadat elnök végezetül hangsúlyozta az állami szektor uralkodó szerepét az egyiptomi gazdaságban, majd rámutatott a ,,nemzetgazdaság fejlődésének alapját képező nehézipar” kiépítésének szükségességére. (AFP) ■ nrs •» /ff » ■ Tömeggyűlést tartottak tegnap a chilei szakszervezetek Szerdán katonai díszpompával temették el Santiugóban a kedden meggyilkolt Edmundo Perez Zujovic volt chilei belügyminisztert. A politikai gyilkosság ügyében tovább folyik a nyomozás. A rendőrség megerősítette, hogy az egyik gyilkosnak, Ronald Rivera Calderonnak a személyazonosságát mindent kétséget kizáróan megállapítottak. Chilei politikai körökben általában szélsőjobboldali összeesküvők művének tekintik a gyilkosságot. A chilei szakszervezeti szövetség (CUT) csütörtökön estére tömeggyűlést szervezett, amelyen támogatásáról biztosította Allende elnököt. A tömeggyűlésen az államfő is felszólalt. A megfigyelők feltételezik, hogy Allande beszédében ismerteti majd a birtokába került"dokumentumóf" részleted, s azt is lehetségesnek tartják, hogy bejelenti: a megbékélés és a meggyőzés politikájának vége Szerdán egyébként a terrorcselekmények megtorlására vonatkozólag törvényjavaslatot nyújtottak be a parlementben. E javaslat halálbüntetést vagy életfogytiglani börtönbüntetést és gyorsított eljárást ír elő az effajta bűncselekmények elkövetőire. (AFP) Podgornij választási beszédet mondott Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtökön választási beszédet mondott Moszkva ,.Leningrád” . kerületében, amely őt jelölte küldöttének a Szovjetunió Legfelső Tanácsába. A külpolitikával foglalkozva s többek között hangsúlyozta: ..Aktív és következetes módon széltünk síkra a feszültség enyhítéséért, az európai status quo megerősítéséért. E célokhoz jelentős mértékben járulna hozzá a Szovjetunió és Lengyelország, illetve a Német Szövetségi Köztársaság között megkötött szerződések életbbe lépése. Síkraszállunk azért is, hogy Nyugat-Berlin kérdésében — a mesterséges akadályokat elhárítva — kölcsönösen elfogadható rendezést érjünk el. „ Szeretnénk remélni, hogy erre törekszenek tárgyaló partnereink is.” ,(MTI) Rogers sajtótájékoztatója William Rogers amerikai külügyminiszter visszatért Washingtonba európai látogatásáról. A washingtoni Andrews légi-j támaszponton újságírók kérdéseire kitért azokra a megjegyzésekre, amelyeket Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke tett az európai csapatlétszám és fegyverzet kölcsönös csökkentésével kapcsolatban. Rogers kifejtette, hogy a NATO hajlandó megtárgyalni a Varsói Szerződés tagországaival a csapatlétszám esetleges csökkentését mindkét oldalon.Közölte Rogers azt is, hogy ,,némi bátorítást merített” azokból a megbeszélésekből, amelyeket Donald Bergus-szal, a kairói spanyol nagykövetség úgynevezett amerikai szekciójának vezetőjével folytatott, aki viszont korábban tárgyalt Szadat elnökkel. Rogers elmondotta, hogy továbbra is kapcsolatot tart mind Egyiptom, mind Izrael vezetőivel. (UPX) Az EGK kibővítése A francia , és angol államférfi fiák közötti megbeszélések nyomán megnyílt az út a brit csatlakozás előtt, lehetővé válik a jelenleg hattagú Európai Gazdasági Közösség (EGK) — másnéven Közös Piac — tíztagúvá bővítése. Nagy-Britanniával együtt ugyanis csatlakozni ki- s van a vele elénk kereskedelmi forgalmat lebonyolító Írország, Dánia, Norvégia is. (Össz külkereskedelmi forgalmuknak mintegy egyharmada irányul Nagy-Britanniába.) A brit csatlakozást eddig határozottan ellenző Franciaország álláspontjának megváltoztatását az EGK-n belüli erőeltolódás idézte elő: az egyre inkább háttérbe szoruló Franciaország az NSZK növekvő gazdasági és politikai súlyát csak Nagy-Britanniával együtt tudja ellensúlyozni a közösségen belül. 1- A tíz tagországra kibővülő EGK a világ negyedik gazdasági hatalmává válik az Egyesült Államok, Szovjetunió és Japán mellett. Hatalmas, 253 millió fős belső piac alakul ki (a jelenlegi EGK területén 186 millió ember él), amelynek hatására várhatóan meggyorsul az ományos technikai forradalom Nyugat-Európában, ezáltal a társulás egyre inkább felzárkózhat az Egyesült Államok mögé A Közös Piac súlyát növeli a földközi-tengeri és afrikai társult államok széles köre, valamint Franciaország és Hollandia függő területei (Dél- Amerikában, Óceániában, Afrikában), amelyek olcsó nyersanyagot és további iparcikkfelvevő piacot jelentenek. (Afrikában 21, a mediterrán térségben pedig három társult al i lám tartozik , az EGK-hoz.) Az EGK részaránya a világi termelésből a csatlakozásokat követően 15 százalékról 20 százalékra, a tőkés világkereskedelemből pedig 31 százalékról 41 százalékra növekszik. A megnövekedett gazdasági erő következtében az Európai Gazdaság a Közösség nagyobb önállóságot is biztosíthat magának politikai téren is az Egyesült Államokkal szemben. !i „Béke” a szuronyok alatt? papadopulosz, a görög diktatúra főnöke meglepő nyilatkozattal hökkentette meg a nemzetközi közvéleményt. Személyes üzenetet intézett a török hadsereg oltalma alatt kormányzó Erin miniszterelnökhöz és, ,.baráti együttműködést” javasolt a két ország közötti fontos kérdések rendezésére. Mint kiderült, a junta-főnök üzenete válasz volt Erim levelére, amely hasonló értelmű javaslatot tartalmazott „a rendezetlen kérdések megvitatására, Ciprus ügyét is beleértve”. Az üzenetváltás athéni részének volt még egy különleges és zavaró sajátossága. Az első jelentésekben a különböző nyugati lapok és hírszolgálati irodák azt állították: Papadopulosz nem egyszerűen „baráti együttműködést”, hanem „konföderációt”, azaz laza államszövetséget javasolt Törökországnak.. Később különös módon kihullott a.konföderáció a javaslatból, illetve a jelentésekből. , Így is nyilvánvaló, hogy a közeli jövőben nagyszabású megegyezési kísérletre számíthatunk a görög rezsim és az új török kormány között. Görögország részéről az adítékok nyilvánvalóak. Ma már meglehetően világos, hogy a Papadopulosz vezetése alatt álló katonai juntának sikerült viszonylagosan konszolidálnia hatalmát. E „konszolidáció” része volt természetesen a haladó politikai erőkre, sőt a polgári ellenzékre is nehezedő rendőr terror. Szerepe volt azonban a junta-uralom megszilalt oltásában annak is, hogy az erőszakszervezetek és mindenek előtt a hadsereg tisztikara óriási anyagi juttatásokat és kedvezményeket kapott. Végül, de nem utolsósorban: meghatározó szerepe volt a külpolitikai tényezőknek: az Egyesült Államok — rövid kezdeti habozás után — kénytelen volt felismerni, hogy a Földközi-tenger medencéjének és az arab világnak jelenlegi stratégiai helyzetében egy „szilárdan amikommunisU” katonai uralom alatt álló Görögország kiválóan szolgálhatja az amerikai stratégiai érdekeket. Ezeket a washingtoni katonai koncepciókat jelenleg mélységesen zavarja az a feszült viszony, amely Görögország és a NATO délkeleti szárnyának másik, amerikai bázisokkal megrakott tagállama, Törökország között fennáll. Papadopulosz ajánlatában ily módon az játszotta a döntő szerepet, hogy ha képes megvalósítani a közeledést , ezzel tartósan biztosította maga és a katonai rezsim számára Washington jóindulatát. Ami Törökországot illeti, a j * hatalmi helyzet alakulása mindinkább éretté teszi Ankarát az athéni juntával való tárgyalásra. Igaz, a katonai ultimátum nyomában hatalomra került Eriin-kompány szerény gazdasági reformprogramot hirdetett és a korrupció letörését ígérte. Ez azonban egyáltalán nem zavarja sem Athén, sem Washington almáit. A reformok belül maradnak a burzsoá kereteken, a korrupció esetleges letörése pedig még meg is erősítheti a katonai rendszer tömegbázisát. Ugyanakkor viszont — és mind Athén, mind Washington számára ez a döntő — a katonai rendszer megkezdte a baloldali és haladó mozgalmak letörését! Felesleges most azon elmélkedni, hogy ebben milyen szerepe van az olyan provokációnak is beillő „ultrabal” akcióknak, mint legutóbb az izraeli konzul meggyilkolása. Tény marad, hogy az anarchista—trockista akciókat a katonai rezsim a egész baloldal összezúzására használja fel: az anarchista akciókat élesen elítélő Török Munkáspárt Központi Bizottságának több mint felét már letartóztatták, szakszervezeti vezetők tucatjait ducolják börtönbe és az április 21-i, egy hónapra meghirdetett ostromállapotot újabb két hónappal meghosszabbították, nem lehet csodálni, hogy a két rendszer vezetői között baráti szálak szövődnek. A „konföderáció” gondolatának felvetése persze aligha tartozik a realitások közé. Az viszont már nem lehetetlen, hogy rövidesen magas szintű tárgyalások kezdődnek Athén és Ankara között. A dolog jellegénél fogva minden megegyezés, vagy akár közeledés is veszélyeztetheti a független Ciprusi Köztársaság jelenlegi státuszát és nemzeti érdekeit! Ismeretes, hogy a sziget görög többsége és a török kisebség között évek óta húzódó konfliktus mérgezi a légkört. A ciprusi Makariosz-kormány álláspontja az, hogy ezt az ellentétet a független Ciprusi Köztársaság nemzeti keretei között kell megoldani. A Pentagon stratégai számára természetesen az lenne a legmegfelelőbb megoldás, ha Ciprus szilárd NATO- támaszponttá válnék. • Ezért Washingtonnak feltétlen érdeke olyan típusú Athén—Ankara kiegyezés, amelynek hatása egyrészt a NATO délkelet-európai szárnyának megszilárdulása, másrészt az, hogy Ciprus afféle „úszó anyahajóként” is a NATO vizeire sodródik. Ezz a gondolat húzódik meg Papadopulosz kézfogási ajánlata mögött. (—i ~-e) Befejeződött az európai szocialista országok Vöröskereszt társaságainak értekezlete Befejeződött az európai szocialista országok Vöröskereszt társaságainak budapesti tanácskozása. A napirenden szerepelt kérdések megvitatása során, a küldöttségek megállapították, hogy" a testvér-szervezetek munkája szempontjából a továbbiakban is hasznos lesz hasonló, közös értekezletek megtartana, mivel e találkozók alkalmat nyújtanak a tapasztalatok összegezésére, s hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberiség békéjéért folytatott küzdelembe a szocialista országok Vöröskereszt társaságai még hatékonyabban kapcsolódjanak be. (MTI) Magyar—lengyel tudományos műszaki tárgyalások Csütörtökön délelőtt a Parlamenbben magyar—lengyel tudományos műszaki tárgyalások kezdődtek. Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és dr. Jan Álaczmarek professzor, a Lengyel Tudományos és Műszaki Bizottság elnöke a tudományos és műszaki együttműködés fejlesztésének időszerű kérdéseiről és az együttműködés új formáinak alkalmazásáról tárgyalt. A megbeszélésen jelen volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. (MTI)