Gyulai Hírlap, 1971. január-június (12. évfolyam, 1-51. szám)

1971-06-11 / 46. szám

Ara So fmér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* 1»71. június 1x., péntek, A Békés megyei Népújság gyulai kiadása xn. évfolyam. x6. szám Tizenkét szakma 570 végzős tanulója ballagott az ipari szakmunkásképző intézettben Csaknem négyszázan mondtak búcsút az általános iskoláknak k­edden reggel ismét mozgalmas képet nyújtottak a gyulai utcák, akárcsak egy hónappal ezelőtt. Akkor városunk három középiskolájá­nak végzősei búcsúztak iskolájuktól és erre az alkalomra a szülők, rokonok, ismerősök százai érkeztek Gyulára. Az akkori élénkséget ért­hetően felülmúlta a keddi, amikor csak az ipari szakmunkásképző­ben több mint félezer, pontosan 570 végzős tanuló öltözött ünneplő­be, a város négy általános iskolájában­ pedig csaknem négyszázan ké­szültek diákéletük egyik szakaszának befejezésére. A virágüzletek, az édességboltok nagy forgalmat bonyolítottak le, az ugyancsak ünneplő­­ruhás hozzátartozók százai, sőt ezrei vonultak az iskolák felé. Az ipari szakmunkásképző in­­tézet Szt. István úti tömbje vi­rággal díszített főkapuval és új építkezési látvánnyal fogadta a vendégeket. A 9 órára kitűzött ballagási ünnepség előtt már több mint kétezer hozzátartozó és vendég foglalt helyet a nyi­tott színekben, a tágas iskola­udvaron. Elvonultak a rengeteg gép előtt, betekintettek a virág­­díszes tanműhelyekbe, ahol há­rom éven át 12 szakmát tanult az az 570 fiú és leány, akik szén a szép júniusi délelő­ttön meghatottam de az ifjúság tör­hetetlen optimizmusával sora­koztak fel a búcsúzkodásra.­­ A hozzátartozóik főként Békés és Hajdú-Bihar, aztán Szolnok és Pest megyéből érkeztek, de volt az intézetnek zalai tanuló­ja is. A vendégek sorában ott voltak az üzemek, vállalatok, tö­megszervezetek vezetői, képvi­selői, a városi tanács, a járási pártbizottság, a KISZ küldötte. Mint érdekelt szülő vett részt a ballagáson dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára és ott volt a ballagáson dr. Takács János, a megyei tanács építés­­közlekedés és vízügyi osztályá­nak vezetője is a több mint két­ezres tömegben. Az ünnepség a Himnusszal kezdődött. Sz. Nagy János vég­zős Ady: Üzenet egykori isko­­l­­ámnak című versét szavalta el,­­ Kovács István II. éves az inté­­­­zet tanulói nevében búcsúzott, a ballagok részéről pedig Juhász­­ Béla mondott köszönetet az is­­­­kolának, a nevelőknek és nem­­ utolsósorban a szülőknek. A város legnépesebb tanuló­intézete­­ nevében Banadics Már­ton igazgató mondott beszédet. Szólt az itt eltöltött h­árom év­ről, arról, hogy amikor ide egy­szerre érkeztek a most végzős tanulók, m­ég kicsinyek voltak. Az idő elrohant, amikor­­ kezd­ték a tanulást az intézetben, az az alapozás volt. Az akkori szer­szám azonban ma már kezdetle­ges, a tankönyvét, ami akkor teljesen új volt, már rég elfelej­tették. Az iskola udvara nagy volt, az ajtók, a műhelyek, üze­meik tágasa­k, rendkívülien érde­kesek. Ma pedig megszokottak és kicsik. Amikor búcsúznak et­­­­től az épülettől, elbúcsúznak 11 évtől, ami az­­ általános iskola I. osztályától a szakmunkásképző befejezéséig tartott. Ez a kor az ember életének egyik leg­szebb korszaka. Úgy nevezzük:­­a gyermekkor és az ifjúkor kez­dete. Sokat gondolnak majd vissza erre a korra a most búcsúzók még akkor is, ha bármilyen ne­héz volt az itt megtett út. Fia­talon tanulni kellett, mellette szakmát elsajátítani. Ebben az intézetben kivétel nélkül olyan fiatalok tanulnak, akiknek szü­lei kétkezi munkások, nehéz fi­zikai munkát végző emberek. Haladó, fejlődő társadalmunk­ban az utódok is megtanulták a munkát, megismerték a munká­val járó alkotó szépséget, az­ értelmet adó jelleget, de annak nehéz oldalát is. Meg kellett ta­­­­nulni a szakmának a múltját, s a jelenét, de figyelemmel kellett­­ lenni a jövőre is. Mégpedig azért, mert egy ország fejlődé­sét mindenkor gépek, házak, szerszámok, műszerek, új és új értékek mutatják. Az lehet fej­­­lett nemzet, amelynek fejlett az­­ ipara és korszerű a mezőgazda­sága. Hiába­­ gondol ki nagyon szépet az egyetem, ha nincs ap­ró, mindent elkészítő dolgos szakmunkás kéz. Befejezésül hangoztatta Bana­dics Márton, hogy szeretetükkel, érdeklődésükkel tovább kísérik majd a végzősök útját. Kér­te, bárhová kerüljenek, ne feled­kezzenek meg Gyuláról. Ez az egyszerű földrajzi név mindig emléket idéz majd és ebbe az emlékbe beletartozik a mester, a kollégium, annak vezetőd, a sok szép szabadnap és a sok ke­mény hétköznap. Beletartozik a tanár és még az is lehet, hogy az igazgató is. .. — Induljunk el a rövid úton, kísérjük el a ballagókat. Aztán­­ nekünk sietnünk kell vissza, mert szeptember 1-én bátoríta­ni kell az ’ideérkezőket — fejez­te­ be nagy hatású búcsúbeszé­dét az igazgató. * A Szózat eléneklése után a ti­zenkét osztály Banadics Márton igazgatóval ,és az osztályfőnö­kökkel elindult az ünnepség színhelyéről. Ebben a percben megszólalt a csengő és szólt negyven percen át, mindaddig, amíg a sötétruhás fiúk, a fekete szoknyás, fehér blúzos harisnya­­gyári, az elegáns kékruhás sza­­bóipari tanulók, végigjárták a munkatermeket. Útjukon a Bal­lag már a vén diák és a többi szép diak nóta kísérte őket. Meg a csengő szava, aztán a szülők, a hozzátartozók könnyes örö­me . .. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN is kedden rendezték meg a balla­gást. * Az I-esben Domokos Imre igazgató bocsátotta útjára a 120 végzős ta­nulót, akik nevében Kovács Ildikó mondott köszönetet nyolc éven át volt tanítóiknak, tanáraiknak fá­radságos munkájukért. Az ünnepsé­get zászlóátadás és hagyományosan szép kiállítás megnyitása zárta. A I-ES ISKOLÁBAN Kurucz La­jos igazgató búcsúzott el ugyancsak 120 végzőstől, akik közül 40 gimná­ziumban, 14 szakközépiskolában, 48 mezőgazdasági szakmunkásképzőben tanul tovább. Tizennégyen a mező­­gazdaságban helyezkednek el.­A III-AS ISKOLA három nyolca­dik osztályának 106 meghatott, fe­kete-fehérbe öltözött, diákja vonult az iskola udvarára a hetedikesek sorfala között a „Mi búcsúzunk és elmegyünk” diákdalt énekelve. A szülők, vendégek és tanulók köré­ben Simon Györgyné igazgató bú­csúztatta a nyolcadikosokat. El­mondotta többek között, hogy a válás szomorúsága mellett öröm tölti el a nevelőket, mert öröm látni, hogy a nyolc, itt­­ töltött év alatt testben és szellemiekben egy­aránt megerősödve, ifjúvá serdülve hagyják el az iskolát. A végzősök közül 39 tanuló a gyulai gimnázi­um és szakközépiskolában, 3« a szakmunkásképző-intézetben, a töb­biek más városok középiskoláiban és szakmunkásképzőiben tanulnak tovább. Ketten segédmunkások lesznek. A román tannyelvű általános iskolában 30 nyolcadikos fejezte be tanulmányait az idén. Csak­nem valamennyien továbbtanul­nak a gimnáziumban és az ipari szakmunkásképzőben­ .Juhász Béla végzős mezőgazd­asági gépszerelő búcsúzik az iskolától. Fotó: Béla O. Minden rendben a Szaljut űrállomáson Első jelentés a légköri folyamatokról A Szaljut emberlakta orbitális, tudományos állomás űrhajósai­­ eljuttatták a Szovjetunió hidro­­meteorológiai szolgálatának az első jelentéseket az általuk ész­­lelt légköri folyamatokról — je­lentette a TASZSZ. A jelentés rámutat, hogy a Szovjetunióban már eddig is komoly tapasztalatokat szerez­tek az űrhajók által a Földre juttatott meteoológiai informá­ciók közlése terén. A Szojuz mintájú űrhajók személyzete felvételeket készített gleccse­rekről, különböző felhőképződ­ményekről, megfigyelték a Jen­­nyfer hurrikán útvonalát a Csendes-óceán fölött, Mexikó nyugati partjainál. Két trópusi vihar az Atlanti-óceán fölött és egy a Csendes-óceán fölött, az Inge hurrikán megfigyelése a Bermuda-szigeteknél, hatalmas ciklonok jelzése Szibéria déli részében — csupán egy részét alkotják azoknak a megfigyelé­seknek, amelyeket űrhajósok juttattak el a szovjet hidromete­­orológiai központba. Haves József, az MTI tudósí­tója jelenti a tegnapi űr­munká­ról: A kozmovízió jóvoltából csü­törtök délben a szovjet tv nézői­­nek milliói láthatták, hogyan folyik a munka a hatalmas tu­dományos laboratórium, a világ első embervezette orbitálien ál­­lomásának tágas, kényelmes sza­lonjában. A kamera egyszerre mutatta a könnyű, melegítőszerű öltözékben tevékenykedő Boros­tyán—1-et, 2-őt és 3-at, vagyis Dobrovolszkijt, Valkovot és Pa­­cajevet. (MTI) Háromtagú delegáció utazott megyénkből a szovjetünkben testvérmegyébe Fenzába Megyénk szovjetunióbeli test­vérmegyéjébe, Penzába — a köl­csönös megállapodás alapján — háromtagú delegáció utazott ma hajnalban. Koszta Rozália festőművész, Csoór István ír­ó és Podina Péter, a Békés me­gyei Népújság rovatvezetője, a szerkesztő bizottság tagja tölt három hetet a testvérmegyében. A delegáció tagjait elutazásuk előtt megyénk vezetői fogadták. Ott volt Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Nagy János, a megyei tanács el­nökhelyettese, Zalai György, a párt megyei bizottságának tag­ja, aki a 17-én induló 320 tagú békevonat utasait vezeti Penzá­ba. Megyénk képzőművészeinek alkotásaiból kiállítás nyílik Penzában június­ 20-án. A képe­ket és kisplasztikai műveket a delegáció viszi a testvérmegye székhelyére, s mire a békevonat utasai megérkeznek, megnyílik a kiállítás, amelyen többek kö­zött Koszta Rozália, Lipták Pál, Ezüst György, Miklós Ist­ván, Mladonyiczky Béla leg­szebb alkotásait láthatják, M­a: Pártnap az SZKP XXIV. kongresszusa anyagából Mint arról már hírt adtunk, ma, június 11-én délután 4 órakor rendezik meg a városi pártnapot az SZKP XXIV. kongresszusának anyagából, a pártház nagytermében. Elő­adó Gyovai Gyula, a Külügyminisztérium főosztály­vezető­helyettese. A pártnap iránt városszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg. Szombaton kezdődik­­­ a kétnapos Dürer Emlékülés portréját és adja át a város ál­tal készíttetett és ugyancsak Kiss Nagy János által tervezett emlékplakettet, az országos gra­fikai pályázaton díjat nyert mű­vészeknek. Ebből az alkalomból bemutatják a Dürer Csarnokban az országos pályázaton részt vett alkotások egy részét is. A kiállítást Pogány O. Gábor fő­igazgató nyitja meg. Dürer Albert születésének János szobrászra a­vész Dürer­ 580. évfordulójáról m­egemlé­­­­keznek az UNESCO országai a­­ két leginkább érdekelt: Német­­­ország és Magyarország mellett. A nürnbergi ünnepségek már le­zajlottak, mint arról annak ide­jén beszámoltunk, részt vettek városunk képviselői is. A gyulai ünnepségeket, em­lékülés keretében szombaton és vasár­nap tartják a Magyar Tu­dományos Akadémia Művészet­történeti Bizottsága, a TIT Or­szágos Művészeti Választmánya Békés megyei és gyulai szerve­zete és a városi tanács közös rendezésében. Az ünnepség szín­helye a városi tanácsháza dísz­terme. Az emlékülés szombaton dél­után 2 órakor kezdődik. Garas Klára, a művészettudományok doktora, a Szépművészeti Mú­zeum főigazgatójának megnyi­tója Vitán Szerdahelyi István múzeumigazgató Dürer Békés megyei kapcsolatairól, dr. Ur­bach Zsuzsa művészettörténész Dürer életútjáról tart előadást. Az ünnepség vasárnap dél­előtt 9 órakor folytatódik. Ek­kor dr. Végh János művészet­­történész Dürer festészetéről, dr. Kaposy Vera művészettörté­nész pedig Dürer rajzművésze­téről értekezik. Déli 12 órakor tartják a kiál­lítási csarnok névadó ünnepsé­gét. Ekkor leplezi le dr. Vida István tanácselnök Kiss Nagy Mohácsi tanácsvezetők Gyulán Kedden mohácsi tanácsi küldöttség járt városunkban. A nagymúltú Baranya me­gyei város képviseletében a tanács elnökhelyettese, a tervcsoport vezetője és az építés-közlekedési os­ztály ve­zetője Gyula vezetőivel első­sorban a városfejlesztési kér­désekről tanácskoztak. Külö­nösen sokat érdeklődtek­­ az új művelődési és ifjúsági ház építésének körülményeiről, az anyagi­­ fedezet biztosításáról. A tájékoztatás hasznos taná­csokkal szolgált a vendégek számára, akik itt-tartózkodá­­sukat felhasználták arra is, hogy megismerkedjenek Gyu­la nevezetességeivel.

Next