Hadtörténelmi Közlemények, 33. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 1986)

1. szám - Közlemények - Molnár József: A Magyar Köztársaság Érdemrend és Érdemérem, 1946–1949. – 1986. 154. p.

KÖZLEMÉNYEK MOLNÁR JÓZSEF A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND ÉS ÉRDEMÉREM 1946—1949 A Magyar Köztársaság kikiáltásával — 1946. február 1. — új államforma született, amely törvényszerűen megkezdte intézményei, rendszerei, szervezetei stb. kiépítését. Napirendre került kitüntetésrendszere kialakításának, illetőleg továbbfejlesztésének szükségessége is. Az 1946 májusában alapított, majd adományozott „Magyar Szabadság Érdem­rend",­ a demokratikus Magyarország első kitüntetése, egy lezárt korszak, a par­tizán- és ellenállási mozgalomban, valamint a felszabadító harcokban részt vettek érdemeinek elismerését dokumentálta. Olyan új kitüntetés alapítását tervezték, amely a köztársaság építése és megerő­sítése érdekében kimagasló tevékenységet folytató személyek elismerését fejezi ki, látható jel formájában. Az érdemrendnek, mint kitüntető jelvénynek, azt az elkép­zelést kellett megvalósítania, hogy szimbólumával kifejezője a köztársaságnak, for­májában és kivitelezésében reprezentatív, fokozataival pedig széles skálán nyújt lehetőséget az érdemek elismerésére. A Nemzetgyűlés, a „Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem"2 (a to­vábbiakban a KÉR)3 alapításával megteremtette a köztársaság kitüntetésrendszere alapját. A Nemzetgyűlés még számos kitüntetést alapított kimagasló munka-, sport-, fegyveres szolgálati, tudományos és művészeti teljesítmények és alkotások jutalmazására. Ezek az érdemrendek, díjak és érdemérmek együttesen alkották a köztársaság kitüntetésrendszerét, de alapját és gerincét, az alapító törvényben­ és az alapszabályokban­ megfogalmazottak szerint, vitathatatlanul a KÉR jelentette. A KÉR történetének kutatására azért került sor, mert számos választ váró kérdés, nem egyértelmű megállapítás és gyakran abszurd vélemény hallható a ki­tüntetés formájának eredetére, a létező és ismert formaváltozatok keletkezésére, a le- és kicserélés mikéntjére, az érdemrendek viselésének megtiltására, összegyűj­tésére, majd további sorsára stb. vonatkozóan. E munkának nem lehet célja, hogy választ adjon arra a kérdésre, miért vált a KÉR kitüntetéstörténetünk mostohagyermekévé, de annyi bizonyos, hogy a szak-­ ­ Dr. Besnyő Károly (szerk.): A Magyar Népköztársaság kitüntetései. Budapest, 1979. 2 Magyar Törvénytár. Corpus Juris Hungarici. Alapította: Dr. Márkus Dezső. Millenniumi emlékkiadás. 1946. évi törvénycikkek. Franklin-társulat kiadása. XXI. törvénycikk a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem alapításáról. 3 A KÉR — jelölés a kitüntetés nevének jellegét, a Köztársasági Érdemrend rövidítését fejezi ki. 4 L. a 2. számú lábjegyzetet, 95. o. 5 Magyar Közlöny, 1946. december 28., 296. szám.

Next