Néplap, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-01 / 194. szám

dfttMwmu T *Mpn9|<ieee f«-fu NÉPLAP A Városi Üzemek egységes irányítását (Ezért valakinek felelni kell! és ellenőrzését követeli a Kommunista Párt A bevételek lényeges fokozását jelentené a város­­politikai tervezet üzemi részének megvalósítása A Magyar Kommunista Párt debreceni szervezetének átfogó vá­rospolitikai tervét, amit a közgyű­lésen benyújtott, az összes politikai pártok teljes elismeréssel fogadták. A terv általános részét Szabó Ist­ván elvtárs ismertette a közgyűlé­sen és azt tegnapi számunkban Mielőtt a város meglévő üzemei­vel külön-külön foglalkoznánk, szükségesnek tartjuk és javasoljuk hogy a közgyűlés küldjön ki egy, a törvényhatósági bizottsági tagokból álló olyan bizottságot, melynek in­tézkedési joga van és amely bizott­ság szükség szerint megfelelő szak­értőkkel kiegészítve, , felülvizsgálja az üzemeket és 30 napon belül ja­vaslatot tesz a közgyűlésnek arra vonatkozóan, hogy az üzemek ra­cionalizálását milyen intézkedések­kel lehet elősegíteni. A Városi Takarék és Hitelintézet Rt. A város pénzügyi gazdálkodá-­­sának biztos alapot lehet teremteni az amúgy is teljesen városi tulaj­donban lévő Városi Takarék és Hi­telintézet Rt. által. Szükséges azon­ban, hogy a tervbe vett községi ta­karékká való szervezés mielőbb megtörténjék. Javasoljuk, hogy a Városi Takarékot megfelelő szak­emberek beállításával alkalmassá tegyük arra, hogy a gazdasági élet­ben betöltse azt a hivatását, amely­re egyébként alkalmas. Ez azért is fontos, mert a városnak egy olyan alkalmas pénzintézettel kell rendel­keznie, amely az üzemeket és újabb alapításokat a városi bürokratikus pénzkezeléstől függetle­nül, finan­szírozni tudja. Javasoljuk, hogy a zálogház mi­előbbi megnyitása iránt történjék intézkedés. Városi Kertészet. Javasoljuk a Városi Kertészet korszerűsítését és fejlesztését mind gyümölcstermelés, mind pedig konyhakertészet szem­pontjából. , Szükségesnek tartjuk, hogy a Vá­rosi Kertészet csemetefaiskolák fel­állításával is foglalkozzék. A városi kertészet igen fontos és hasznos feladata a virágkertészet megfelelő kifejlesztése. Ennek várható jövedelméből al­kalmas pénzügyi alapot kell terem­teni a város parkírozására, egészében közöltük. Az alábbiakban ismertetjük a tervezetnek a városi üzemekkel foglalkozó részleteit. A tervezet hangsúlyozza, hogy a bevételek fokozására szolgál a meg­lévő üzemek jövedelmezővé tétele, illetőleg jövedelmünk fokozása és új hasznot hajtó üzemek létesítése. A Városi Kertészet mellett ön­magától kínálkozik egy városi, kor­szerű naaalóberendezéssel ellátott zöldségkonzervgyár felállításának a lehetősége is. A kertészetet ebből a szempontból alapnak tekinthetjük. Világítási Vállalat. Követeljük a Villany- és Gázgyár sürgős újjáépí­tését. Szükségesnek tartjuk egy-egy munkás, műszaki és kereskedelmi igazgató jó kiválasztását, hogy ezek a vállalatok is a fejlődés és prospe­ritás útjára térhessenek. Követeljük a szénkérdés­­ sürgős és végleges megoldását. Követeljük a szénnek télire való tartalékolását, a berendezések zökkenésmentessé tételét. A jövőben ne fordulhasson elő az az eset, hogy Magyarország harmadik nagy­városában hetekig ne legyen világítás. Követeljük a gáztermelés folyto­nosságát. Az átmeneti időre köve­teljük a MÁV-val való tárgyalások felvételét, a szoboszlói földgáznak gáztartály-formavonatokkal való rendszeres beszállítása­­céljából. Követeljük, hogy a zavartalan vízszolgáltatás biztosítására hala­déktalanul intézkedés történjék. Városi Fürdő és Hőforrásüzem. Szükségesnek tartjuk a Városi Für­dő és Strandfürdő népszerűsítését. Követeljük, hogy a fizikai és szel­lemi dolgozók részére a város ál­landó kedvezményt biztosítson. Javasoljuk egy korszerűen fel­épített palackozóüzem létesítését, a hőforrás vizének bel- és külföldön való propagálását. A hőforrás tel­jes mértékű kihasználásával kapcso­latban fel kell elevenítenünk azt a régi tervet, hogy a Nagyerdőn gyógyszálló épüljön. Debrecennek meg­vannak a ter­mészeti adottságai ahhoz, hogy fürdővárossá fejleszthessük. Min­dent el kell követnünk teh­át azért, hogy ezeket a lehetőségeket kihasz­náljuk Községi É­le­tol­tszervé­k pont. A közellátás zavartalan biztosításának előfeltétele az, hogy a lakosság el­­átására megfelelő éll­miszerkész­­eteket tudjunk tárolni. Ehhez megfelelő tőke szükséges. Javasoljuk tehát egy községi élel­­miszerközpont szervezését, amely a Meglévő szövetkezetek és magánke­reskedelmi szervek bekapcsolásával városi irányítás alatt olyan tőke­­koncentrációt hoz létre, amely az élelmiszerkészletek beszerzését, tá­mlását (helyiség, zsák, edényzet stb.) és elosztásét s­e tudja bonyo­­ítani. Ide kell, hogy bekapcsolódjék a közvágóhíd mellett felállítandó hús­izom 69 húskonzervgyár is. Községi Gyógyszertár. Javasoljuk a Községi Gyógyszertár felállítását , abból a célból, hogy a város nincs­­,elenyeit kereskedelmi haszontól 1 mentes gyógyszerekkel lássuk el. A községe­sí­tett gyógyszertár ezenkí­vül a tisztviselők gyógyszerellátá­sáról is gondoskodjék. Ugyancsak itt javasoljuk, hogy a közgyűlés haladéktalanul írjon fel a kormányhoz a gyógyszertári jogo­sítványok hitbizományi jellegű to­ldásának megszüntetése ügyében is az összes gyógyszertárak közsé­­gesítését rendelje el. Kéményseprő-ipar községes­ítését. Követeljük, hogy a közgyűlés eb­ben az ügyben is haladéktalanul írjon fel a kormányhoz abból a cél­ból, hogy rendelje el a kéménysep­rő-ipar községi kezelésbe való vé­telét. Szemétfuvarozási vállalat. Java­soljuk községi szemétfuvarozási vállalat létesítését. Ezzel megszün­tethető az a­ tarthatatlan állapot, hogy a város belső területét sze­métlerakódó helyek éktelenítik és terjesztik­ a legveszedelmesebb be­tegségeket. A­ községi szemétfuvarozási vál­lalat amellett, hogy a város köz­­tisztasági­ problémáját megoldja, jelentős bevételi forrást is jelent­het a háztartás számára. Malmok községesítése. A MKP országos Programmjában egyik leg­fontosabb pontjaként szerepel a malmok községesítése. Ennek jelen­tőségét mind közellátási, mind pe­dig általános közgazdasági szem­pontból nem győzzük eléggé hang­súlyozni. Azt követeljük tehát a tör­vényhatóságtól, hogy a malmok községesítésének mielőbbi megtör­ténte céljából haladéktalanul for­duljon beadvánnyal a kormányhoz. Szükség van erre azért, mert ez nem­csak a­ város bevételét emlli, hanem a közellátás elenőrzése te­rén is nagy előrehaladást jelent. Javasoljuk a teljesítmény-bér be­vezetését az összes városi üzemek­­nél.­­ Abból a célból, hogy a meglévő és létesítendő városi üzemeket ke­reskedelmi szempontból rugalmassá, életképessé és jövedelmezővé tehes­­sük, szükségesnek tartjuk és köve­teljük, hogy ezeknek kezelését, a közigazgatás bürokratikus gépeze­téből kiemeljék és azt egy, erre a célra alakítandó részvénytársaság keretében központosítsák. Ennek az alapítandó részvénytársaságnak pénzügyi feltételeit a kiszélesített Városi Takarék oldhatja meg, míg a kereskedelmi­ vezetés olyan szak­emberre bízandó, aki széles látó­körrel rendelkezik, a kereskedelmi életben összeköttetései vannak és így biztosítani tudja a létesítendő vállalat prosperitásának alapfelté­­téit. Meglévő üzemek Új üzemek létesítése A villamosvasút községesítése. Követeljük a Debreceni Helyi Vas­út községesítését, új vonalak létesí­tését, hogy a tanyai központokkal megfelelő összeköttetést tudjunk lé­tesíteni. A tanyai vonalak mellett igen fontosnak tartjuk olyan vona­lak létesítését, amelyek a város köz­pontjától távoleső településeket kap­csolnak majd be a város vérkerin­gésébe. Itt elsősorban gondolunk a már régebben megkezdett homok­kerti villamosvonal további, illetve a város nyugati részén létesítendő villamosvonal kiépítésére. A megfelelően átszervezett Vá­rosi Takarék és Hitelintézet erre a célra igen alkalmasnak ígérkezik. Autóbuszvállalat. A személyfuva­rozás korszerűsítésével kapcsolatban javasoljuk egy városi autóbuszvál­­lalat létesítését. A vállalatnak, a villamosvasút-tervezethez hasonlóan az a célja, hogy a központtól távol­eső lakónegyedeket közelebb hozza a tulajdonképpeni városhoz. Első­sorban a­ Csapókertre, Rákosi­­telepre, Szabadság-telepre, továbbá a JkLzepercei-úli horok­an tte­lennek és a repülőtér környékének bekap­csolására gondolunk. Temetkezési Vállalat. Javasoljuk egy községi temetkezési vállalat lé­tesítését. A magánkézben lévő vál­lalatok ugyanis egyáltalán nincse­nek tekintettel a szociális szempon­tokra. A községi temetkezési válla­lat a dolgozók gondját csökkenti, mert itt a tarifában a legszigorúbb progresszivitást lehet érvényesíteni. Községi Tejüzem. Régen vajúdó probléma az Alföldi Tejüzem kérdé­se. Határozott álláspontunk az, hogy a város megfelelő tejellátása egy olyan, a város irányítása alatt álló vállalat útján biztosítható, mely ebbe a munkába a termelőket is megfelelően be tudja kapcsolni. Községi Kenyérgyár. Javasoljuk Községi Kenyérgyár felállítását a Gazdák Sütödéje Rt. keretének meg­szervezésével. Ezt azért tartjuk szükségesnek, hogy ezáltal a­ szak­mai iparosság körében olyan a mi­nőségi áru termelésére irányuló egészséges verseny induljon meg, amelynek előnyeit ismételten és el­sősorban­ a nem önellátó dolgozó ?* A napokban részletesen beszámoltunk a hortobágyi átadó állomáson történt visszásságokról. Megírtuk, hogy 62 jószágot loptak el — ebből 54-et a rendőrök összeszedtek 413-at „kényszervágtak“, 192 megdöglött, a természetes sza­porulat 2379 marha után — megdöbbentően kevés! — csak 193 borjú volt, ebből is „kény­szervágtak“ 32-őt. Az átadó állomás vezetője, Kun Ernő nem tudott a lopásokról, nem tudja bizonyítani a kény­szerv­ágások szükségességét, az oro­szoknak jóvátételbe átadott állatokról nincsen semmifélé el­ismervény, a telepen nem jó a kút, nincsenek rendben a ka­rámorc — és még hosszú volna elsorolni mindazt a sok hi­ányt és mulasztást, ami itt tapasztalható. A jóvátételi beszolgáltatás az­ ország becsületbeli köte­lessége, amit minden körülmények között teljesítenünk kell. Mindnyájan tudjuk, hogy ez sokszor nagy an­yagi megter­­­helést jelent, a parasztok manden erejüket megfeszítve ten­nek eleget kötelezettségüknek. De hiába adják be az állato­kat, jóvátételi tartozásunk ezzel nem törlesztődik élései­mért az állatok nagy része tönkremegy, elpusztul a rossz ke­­zelés miatt. A lopásokért és mindenfajta mulasztásért elsősorban az átadó állomás vezetősége a felelős. Nem Kun Ernő és nem Domokos miniszteri tanácsos, akire Kun igyekszik mindent rákenni, hanem mind a ketten együtt. Felelős a Domokos helyetteseként odaállított állatorvos is. Hanyagságukkal, nemtörődömségükkel, bűnös könnyelműségükkel és lelki­is­meretlenségükkel felmérhetetlen károkat okoztak az ország­­nak. Itt nem lehet mellébeszélni, kimagyarázkodni, ezekért­­ károkér valakinek felelni kell. A legszigorúbb vizsgálatot követeljük az átadóállomás vezetősége, Domokos miniszteri tanácsos, Kun Ernő és a helyettesként beállított állatorvos eben! Küldjön a kereskedelmi miniszter miniszteri biztost bites könyvszakértővel az átadóállomásra, hogy végre fény derüljön az ottani sötét ügyekre. A Faipari Munkaszövetkezet válsága A Faipari Munkaszöv­etkezet válsága ,köztudomású Debrecen­ben, szél­­­ében -hosszában beszé­lik. Van, aki szomorúan, a tő­kések örömmel. Na ugye — mondják — mégis csak jó do­log az a tőke és annál jobb, mennél nagyobb. Aki nélküle kezd valamit, hiába ugrál, nem jut jóra. A „Faipari“ válságban van, de csak a szerencsétlen körülmények miatt. A Szövetkezet rentábilis vál­lalkozás és hazugság, hogy ha vala­miről a tőke is lehúzza a maga pro­fitját, akkor az jobb a munkások­nak. A szövetkezet a jobb, csak még esendőbb. Egyéni, hős kezdeménye­zésükből alakultak a munkaszövet­­kezetek és sajnos még ma sem al­kotnak együtt szoros szervezetet, mely megakadályozná egyik-másik megingását. Idestova két esztendeje szabadok vagyunk, a banktőke ele­venebb, mint valaha, a Szövetkezeti Banknak pedig, mely alturista vál­lalkozás volna, se híre, se hamva. Egyedül áll hát a Szövetkezet, tá­masz nélkül. Termelt mióta meglelt sokat, teli a raktára. De válságban van, mert nem tud eladni. Ki vesz ma Magyarországon bútort? Kül­földre szállíthatnának, árujuk prí­ma minőségű, de a békeszerződésig nem lehet. Addig meg mit csinálja­nak a teli raktárral, üres kasszával? Járnak kölcsön után. Jártak itt, jártak ott Azt vágták nekik oda, amíg el nem intéződik a Hitelbank­kal a tulajdonjogi peres ügyük, ad­dig „nem áll módjukban segíteni őket“. Hogy is áll ez a tulajdonjogi ügy? ügy, hogy tavalyelőtti télen a Hitelbank nem volt sehol, de itt vol­tak a munkások és az agyonbombá­­zott „Hajlított Bútorgyár“. A mun­kások kikapartak a romok alól, ami kikaparható volt, eprettek egy olyan üzemet, mely 150 embernek tud munkát adni. Mire készen lettek, a Hitelbank is megjelent s vele a kér­dés: kié a gyár, kié a gépek? De ezt máig se tudja senki, jogszabály nincs rá a régi világból maradiakon kívül, melyek nyilván a munkások ellen döntenek. Éppen ezért, bár iga­­zában a Szövetkezet a tulajdonos, kölcsönt nem írathat rá a telepre. Múltkor hírt adtunk róla, hogy hét debreceni Munkaszövetkezet be­gyűjtési hitelt kapott, közte a „Fa­ipari“ is. Az összege egyenként 2500 Ft, nevetségesen kevés, de a „Faipariénak ezt sem fizették ki, m­ert nem volt mire bekebelezni. Hetek óta alig megy a munka, a termelés jóformán leállt, mert nincs miből a munkásokat fizetni. Egy-egy széket mégsem adhatnak nekk he­tenként fizetség fejében. Éhes, fize­­tetlen emberekkel pedig nem lehet komoly munkát végezni: az áru­készlet nem gyűlik, csak a rezsi szaporodik. Mit lehet tenni? A munkások el­­bocsátása nem oldana meg semmit, mert ha ők munka nélkül marad­nak, a Szövetkezet is elveszti értel­mét. Vagy értük van, vagy miért van? Különben is a rezsi egy része akkor is megmarad, nemcsak az ország lesz szegényebb az elmaradt termeléssel, de maga a Szövetkezet is. A végső kétségbeesés, de a fele­lősség is a munkásokért és az or­szág termeléséért vitte rá a Szövet­kezet vezetőit, hogy munkásaik fel­hatalmazásával tárgyalásokat kezd­jenek a Hitelbankkal. Hajlandók a saját erejükkel és kínjukkal újjá­épített gyárat átadni neki, de csak egy feltétellel: ha biztosítja a mun­kások teljes foglalkoztatását, a ma lehetséges maximális termelést. A tárgyalások folynak, de még nincs veszve minden. Az országnak azokhoz a gazdasági vezetőihez for­dulunk, akiknek szívén fekszik a népi demokrácia ügye: ha egyetlen mód van rá, segítsenek! Sírni és dühöngenivaló, hogy egy legfeljebb néhány hónapra szóló válság miatt magtírt erőt vehessen a tőke a jövő, a szocializmus egy erősségén. A né­pi demokrácia a szövetkezetek hazá­ja és ime, szemünk láttára meg­szűnni készül egy életrevaló szövet­­kezet. Aki tehet róla, ne hagyja ! Bejelentő a lap az együttes kereseti és jövedelemadót osztálybasorozás útján fizető adó­alanyok adóelőlegéhez darabonként 10 fillérért kapható a Szabadság nyomdában Bajcsy-Zsilinszky­ utca 16. s./.

Next