Néplap, 1947. május (4. évfolyam, 99-121. szám)

1947-05-01 / 99. szám

55 Ipari, mezőgazdasági és kulturális téren hatalmas feladatokat kell megvalósítania Delimnek a kang nevesUw UtchjUn Az MKP három éves terve jelenti a magyar demokrácia gazdasági megszilárdulását. A három éves tervben lefektetett célkitűzések Debrecenre is vonatkoznak. Most dolgozza ki a Kommunista Párt debreceni szervezete a város hároméves tervét, amely szervesen illeszkedik az országos tervhez. A Kommunista Párt debreceni szervezetének könnyebb dolga van bármelyik városnál, vagy vármegyénél. Az 1946 augusztusában a városi közgyűlésen benyújtott kommunista várospolitikai terv, amely, mint emlékezetes, jutalomként a kongresszusi zászlót hozta a debreceni pártszervezetnek, kitűnő kiindulási alap tartalmazza mindazokat a követeléseket, amelyek a város gazdasági felemelkedését azolgálják. A feladat most már a fontossági sorrend megállapítása és az országos beruházási előirányzatból a Debrecenre eső résznek tervszerű és helyes felhasználása. Nagy vonalakban három területen, az iparban, mezőgazdaságban és kulturális téren vannak óriási tennivalók Debrecenben. Az évszádos mezőgazdasági elmaradottságot egyik napról a másikra nem lehet behozni. A három év alatt az egész közgazdaságban beruházandó hat" milliárd forintba" kétmilliárd forint a falut szolgálja. Debrecennek különleges mezőgazdasági helyzeténél fogva megfelelő részt kell kapni ebből a beruházásból, már csak a törvényhatóság területén lakó többszáz újgazdára való tekintettől is. Az MKP hároméves terve öntöző ■,gazdálkodásunkat 130.000 katasatniuis holdra kívánja fölemelni. Az előirányzat országosan 80 millió forint, ebből Debrecent, mint a Hortobágy tulajdonosát jelentős tétel iszi meg. Feltétlenül ide kell beilleszteni a Hortobágy-—Tisza-csatorna felépítését is- 120 millió forint az előirányzat az állattenyésztés fellendítésére. A hortobágyi törzsmérges és gulya létesítését is a várost 3 évesterv egyik sarkpontjává kell tenni. A Hortobágy hasznosítását is joggal követeli a Kommunista Párt a 3 éves terv keretében. •10 millió a beruházási eőírányzat filogazdaságunk fejlesztésére. Ebből az összegből jutni kell a tiszányi erdőtelepítésre is. Ipari vonaton is komoly feldatok várnak Debrecenre és ezeknek a feladatoknak az anyagi fedezetére kell gondoskodni a hároméves szavnak. Csak kiragadott szám: az országos terv szerint 3 év alatt 1.700 vagont és 440 mozdonyt készít el a nehézipar. A debreceni 1.gongyárnak kapacitásához ‘mérten ki tu vennie a részét ebből a n,»kából. A várost alapjaaiban érinti a villany és gázszolgáltatás kérdése. A három évre földgáz árve®etékre előirányzott 88 millió forint*»! kel megépíteni a Berekböszörmény—-debreceni távvezetéket. 60 millió forinttal szerepel, a beruházások között az élelmezési iparban és a pontnál pártunk egészen fonott igényekkel lép fel Debreia érdekében. Nem vitás, hogy a IIezőgazdasági ipar kifejlesztésétől függ a város fejlődése, a munkanélküliség megszüntetése és az ikrogéniam emelése. Az építkezőkhez szükséges* előirányszó három évre 580 milió darab cserép. A debreceni téglagyár a Tiszára*# egyettem cserépgyártó nagyüzeme, tehát joeve a követelés, hogy erre a célra előirányzott borába* zásból Debrecen körzetének megfelelő részét megkapja. A harmadik terület, ahol komoly követelésekkel lép elő a Kommunista Párt a városi hároméves terv keretében, a szociális és kulturális tér. Az országos terv szociális és kulturális intézmények fejlesztésére egymilliárd 600 millió forint beruházást fordít. Ez az összeg a terv alapgondolatának, az életszínvonal fokozatos emelésének megfelelően évről-évre fokozható mértékben kerül beruházásra. Debrecent a múlt rendszer urai teljes szociális és kulturális elhagyatottságban hagyták vergődni. Ennek gyökeres megváltoztatását tűzte ki a Kommunista Párt debreceni szervezete a városi 3 éves terv elkészülésekor. A szociális telep, amelynek létesítését Szabó István elvtárs önálló indítványban követelte a városi közgyűlésen, sorrendileg az első helyen áll a 3 éves terv keretében, bírónak az ügyében is. A legtöbb esetben az eljárást azóta meg is szüntették. Ugyanakkor, amikor megtévesztett szegényponztok vagy félrevezetett kistisztviselőket elfértek azért, mer valamelyik falusi nyilas pártszervezetben tisztséget töltött be, megengedhetetlen, hogy a vitéz Kozmák és túszaik elkerüljék az igazságszolgáltatás körét. A debreceni demokratikus közvélemény nevében arra kérem Igazságügyminiszter Urat, hasson oda, hogy ezek a kirívó igazságtalanságok megszűnjenek. Debrecen, 1947 május 1-én. Nyílt levél dr. Ries István igazságügy miniszter úrhoz Igazságügyminiszter Úr! Az ön igazságügy-miniszteri működése alatt mndenki meggyőződltetett arról, hogy fő célkitűzése a magyar igazságügykorszerűsítése. Annak a férfinek, aki a népbírósági novella és as 1946. évi VII. tc. megteremtésével beírta nevét a magyar igazságügy történetébe, csak az lhet a célja, hogy a nép érdekében hozott törvények valóban lesújtsanak a bűnösökre éspedig elsősorban azokra, akik a múlt rendszerben viselt magas pozíciójukat a népellenes mozgalmak érdekében használták fel. Bizonyára nincs arról tudomása, hogy minisztériumában vannak olyan személyek, akik a nép érdekében hozott törvények erejét szabotálni igyekszenek. Bizonyára nincsen tudomása dr. ,,vitéz“ Kozma György „kir.“ közjegyző esetéről. Vitéz Kozma Sz Imródy pártnak volt tagja, kétségkívül ráillik a törvénynek az a kitétele, hogy „tagként tevékenyen működött“. Az azóta már kivégzett háborús föbűttösök, Imrédy, Jaross és Endre László valternáft szolgálnak erre bizonyságul. Ezek az emberek, mint az egyik legmegbízhatóbb hívüket tartották nyílvári vitéz Kozmát és minden lényegesebb kérdés helyi vonatkozásait vele beszélték meg-Alig két hónappal a debreceni népügyészség megalakulása után vádiratot adtak ki ellent. Egyike vptt a legelső debreceni vádemeléseinek, az akta száma 114/1915. Tárgyalásra azonban mindeddig nem került. Végre 1947 május 2-ra kitűzte az ügyet a debreceni népbíróság, valakinek a kére azonban ismét belenyúlt dologba: a tárgyalást leállították és az aktákat felkérték az igazságilgyansasztériumba. De így történt ez — hogy csak egy pár példát említsek — .TArany Sándor, a paragi Gazdasági Akadémia német imádó professzorának, dr. vitéz Tóth János táblabírónak, a Kékek Clubja volt elnökének, dr.Miklósi Ferenc vol böszörményi rendűrogalmoazónak, dr. Edvárdy László nyugatos fasiszta egyetemi tanársegédnek, dr. Papp Endre nyilas törvényszéki elvárársi tisztelőitől, Ifr. PÓSA PÉTER a „Néplap“ törvényszéki rovatvezetője. Ne dobja el ócska kalapját Olcsón újjá alakítja KALAPIPAR A SZIK&LM Betel Mükőgyár Rt. Debrecen, Fürdő u. 2. Telefon: 2038 GYÁRTMÁNYAI: Mozaiklap Mükőfüzdék Sempernova nemesvarcolat Aholit-épitőlemesi Kútgyürűk, betoncsövek Sírkövek Mén, eemmtt és '’«far*, , «pitéét mpag phocéa. néplap A Csokonai-színház prózai társulalatának államosítása szintén szerepel a hároméves tervünkben. Az egyetemek újjáépítésére és fejlesztésére a 3 éves terv 62 millió forintot szán. A debreceni egyetem jogos igényekkel lép fel é® igényeit a Kommunista Párt teljes egészében támogatja. Természetesen lehetetlen részételben felvetni azokat a követeléseket, amelyeket pártunk debreceni szervezete a városi 3 éves terv keretében lefektetett. A terv irányvonalából azonban minden dolgozó láthatja, hogy a Kommunista Párt nemcsak országosan, de helyi viszonylatban is mindenben a dolgozók elsőrendű érdekeit tartja szem előtt és minden esetben elsőnek indul rohamra jogos követeléseinek megvalósításáért. STÁTUSRENDEZÉS UTÁN — a nevelőképzés reformja előtt Hosszú hónapokig tartó nehéz harc után a közelmúltban végre sikerrel járt a pedagógusok küzdelme a státusrendezés megvalósításáért. Hogy ezt a sikert a magyar nevelők elérték, abban döntő része van annak, hogy felismerték az utat, mely rövid sehérmozgalom sterének tengedhetetlen" feltétele. Ez az út a szervezkedés. A Magyar Pedagógusok Szakszervezete értelmiségi szakszervezeteink között egyike a legharcosabbaknak , nagyrészt az ő fáradhatatlan munkájuknak köszönhető, hogy a gyümölcs végre megérett. A MUNKÁSSZAKSZERVEZETEK A NEVELŐKÉRT A szervezett nevelők harcának jelentőségét fölismerve a munkásszakszervezetek egységesen álltak ki a pedagógusok követelései mellett s hiába próbálkoztak a pénzügyminisztérium egyes reakciós körei a testvérszervezeteket a nevelők ellen hangolni, ez a törekvésük megtört a szakszervezetek egységén, pénz politikai súlyával támogatta a nevelőket ebben a küzdelemben, a Magyar Kommunista Párt, élén vezérével, Rákosi Mátyással. Sokan vannak, különösen a tanárok körében, akik elégedetlenkedve fogadták a státusmódosító javaslatot, mely részükre jóval kevesebb haladást jelent, mint a tanítóság részére. Nem kétséges, hogy a tanítóság, mely teljes két fizetési osztállyal volt hátrább, mint a tanári társadalom, elsősorban szorult rá a segítségre. Persze nem vitás az sem, hogy a tanárok helyzete, akik a legmagasabb képzettséget szerzik meg, szintén méltánytalanul rossz. Sajnos, a magyar demokrácia, jelenlegi pénzügyi helyzetében ez a státusmódosítás volt a legtöbb, amit el lehetett érni. A NEVELŐI PÓTDÍJ ’A Pedagógusok Szakszervezete ezt az eredményt természetesen nem tekinti véglegesnek. Mihelyt az ország pénzügyi helyzete megengedi, haladéktalanul újra napirendre tűzi a nevelői pótdíj kérdését. Közben azonban az anyagi követelések mellett más irányban is lankadatlanul dolgozik a Pedagora Seeksaervenzet tetvetogi legdöntőbb kérdés a nevelőképzés reformja. Ez a probléma nem új. Mióta a magyar közoktatásügy demokratizálódásáért megindult a küzdelem, az egyetlen döntő eredmény az általános iskola bevezetése volt. De éppen az általános iskola megszületése tette égetően fontossá a nevelőképzés reformját. A helyes az lett volna, ha ez a reform párhuzamosan az általános iskola megindulásával létrejött volna. Sajnos, a felszabadulás óta már a harmadik tanév vége felé járunk s még mindig nem történt döntő lépés ebben az irányban. NEVELŐKÉPZŐ FŐISKOLA A mai középfokú nevelőképzést meg kell szüntetni. Érdekes, hogy éppen azok, akik az általános iskola ellen a színvonal megtartásának ürügye alatt kapálóztak, most ellenzik a tanítóképzés újjászervezését, pedig itt éppen a színvonal megtartásáról, sőt emeléséről van szó. Különben ez nem is érthetetlen, hiszen itt is, ott is egy demokratizálódási folyamatot akarnak elgáncsolni, a kultúrreakció erre pedig mindig kész, mindegy, hogy a színvonal vagy a hagyomány jelszavai mögébújik-e. A szakszervezet már 1916 márciusában elkészítette javaslatát, melynek lényege a Nevelőképző Főiskola felállítás s ezzel kapcsolatban a tanítóképző és a polgári iskolai tanárképző fokozatos megszüntetése. Egy évnek kellett eltelnie, míg a Köznevelési Tanács végre benyújtotta a javaslatát a kultuszminisztériumnak a nevelőképzés reformjáról. E javaslat szerint a Nevelőképző Főiskolára való felvételhez középiskolai érettségi bizonyítvány kell s a főiskola egyelőre 3 évfolyamú, amely később esetleg 4-re emelkedik. A középiskolai tanárok képzésére a terv nincs még pontosan kidolgozva, mindenesetre összhangba kell hozni a Nevelőképző Főiskola tantervét az egyetem bölcsészettudományi fakultásával oly módon, hogy a középiskolai tanárjelöltek csak a kiegészítő tárgyakat tanulnák a főiskolán. A terv nagy vonalaiban kész. A Pedagógusok Szakszervezetének az az elhatározása, hogy az 1947—48. tanév kezdetére keresztülviszi a Nevelőképző Főiskola megszervezését. S ebben a küzdelmében minden haladó szellemű tanár és tanító támogatja. 1947 május csütörtök Arcáp &Szászolcáu, akác nincstelen... Valamelyik vasárnap öry István főispán, Dózsa György és Fogarasi Elek látogattak ki hozzánk Nádudvarra. A Kisgazdapárt népgyűlést tartott s erre jöttek ki az ünnepi szónokok. Őry István volt az első előadó, állandóan a demokráciát emlegette, csupán azt nem hallottuk tőle, hogy paraszt-demokráciát akar a Kisgazdapárt építeni. Annál több volt a szebbnél-szebb nagy nemzeti jelszó, amelyeket annak idején Bethlen Pistáék és Nagyatádiék is lépten-nyomon hangoztattak. De beszélt még egy egyebet is, mégpedig azt, hogy a parasztságnak egy az érdeke, akár százholdas, akár negyven, vagy ha kétkarú munkás, akkor is. Hát már bocsánat, de nekünk is van annyi sütnivalónk, hogy meglássuk: munkásnak és munkaadónak nem lehet egy az érdeke. Mert a munkaadó arra törekszik, hogy mennél olcsóbban dolgoztasson, a munkavállalónak pedig az az érdeke, hogy a munkája után járó tisztességes bért megkapja. Ogy Után Dózsa György beszélt. Rögtön azzal kezdte —s ezt aztán többször is emlegette — hogy ő szerelmes a parasztságba. Nagy a gyanúnk, hogy csak az olyan magafajta parasztokba szerelmes. Beszélt aztán a magántulaj domi kérdéséről is, úgy igyekezvén beállítani a dolgot, mintha csak a Kisgazdapárt lenne barátja a magántulajdonnak. Pedig hát köztudomású, hogy mi is csak annak a magántulajdonnak vagyunk ellenségei, amelynek három millió koldás fizette meg a múltban az árát Fogarasi Elek is a régi nótát fújta. A gyűlést Zsom, Miklós nemzeti gyűlési képviselő zárta be. Közben nagy ravaszul megemlítette, hogy kevés a kommunista parasztképviselő ahhoz viszonyítva, amennyi parasztszavazatot kapott az MKP. Nem ártana, ha előbb Zsom úr a saját portáján nézne körül és ott csinálna rendet. A Kisgazdapárt 220 képviselője közül 90 a parasztképviselő, a szegény paraszt viszont nem sok, a földmunkás pedig három. De annál szebb számmal vannak ügyvédek, bányabárók, malomtulajdonosok, bankigazgatók, részvénytársasági cégvezetők. Ezek az urak, persze, a parlamentben együtt szavaznak a Sulyok-féle fasiszta képviselőkkel. Erről van szó, kedves Zsom úr és nem másról. Könnyű hirdetni az uraknak a békét, rendet és nyugalmat, hogy bontsuk el a válaszfalakat egymás között. De a válaszfalak nem a levegőben vannak, hanem a földön és nem olyan könnyű őket lebontani. Ezeknek a válaszfalaknak gazdasági alapjuk van s ezt minden józan parasztembernek látni kell. Ami pedig a békét illeti, azt sem mi zavarjuk, hanem egyes kisgazdapárti reakciós képviselők. A Kisgazdapárt vigyázzon a maga soraira és a főtitkárjára, nemhogy összeesküvést szőjön megint Elhisszük, hogy Őry István főispán úrnak és társainak nem tetszettek a beszédekhez való hozzászólások. De egyet jegyezzek meg: demokrácia van és a dolgozók felismerték, hogy melyik az ő táboruk. Nem igen veszik be azt a demagógiát, amivel a debreceni urak vasárnap is traktálták volna a nádudvari népek Lehetne sokat beszélni még erről a népgyűlésről, de a békesség kedvéért ne tegyük. Az biztos, hogy szónoklataikból nem igen volt több igaz, minthogy eső kellene. Ami pedig a szólásszabadságot illeti, mi azzal élni fogunk, akár tetszik, akár nem. A demokráciát megvédjük mindenkivel szemben . Őry úréknak is állni kell a kritikát, nem pedig megsértődni. ifj. Kiss Antal Ha gyorsan és kényelmesen akar utazni, rendeljen AUTÓTAXIT az 55 (Bika előtt) és 650 (Hungária előtt, Arany János u. sarkán) hívószámokon, BÉRAUTÓT a 438 hívószámon.