Néplap, 1949. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1949-07-01 / 150. szám

) A költségvetést elfogadjuk... ?011 000 forintot fordítanak 1850-bsen szociális célokra Hajdú megyében A tegnapi megyei közgyűlésen Domokos János bejelentette, hogy a Nemzeti Parasztpárt Felhősi Já­nos balmazújvárosi, Szegedig Mik­id, debreceni és Lázár Miklós haj­dúböszörményi lakosokat vissza­hívta a törvényhatósági bizottság­ból és helyükre Sütő Mihály m.ke­­peresi, Róth István tiszacsegei és Dobó Sándor hajdúböszörményi la­kosokat küldte be. A közgyűlés egyh­angúlag elfogadta a Paraszt­párt határozatát és az új tagok már tegnap megjelentek r. tör­­vénylaósági bizottságg ülésén. Ezután beterjesztették a­­megye háztartási alapjának a jövő évre szóló költségvetését, mely 1.441.826 forint kiadással szemben 46.638 fo­rint bevételt állapít meg. A hiány tehát 1.395.188 forint, melyből mintegy 850.900.000 forintot szo­ciális és kulturális célokra fordít a megye. Az ötéves terv első esztendejé­ben a vármegyeháza javítási munk 4 k­álataira 226.000 forintot irányzott­­ elő a Tervhivatal, míg a püspök­ladányi járási főjegyző hivatali he­lyiségét 10.000 forint értékben ta­tarozzák majd, de ezenkívül a­ me­gye összes városaiban és közsé­geiben jelentős beruházások tör­ténnek. A költségvetés vitájában elsü­ttek dr. Erdős Imre elvtárs szólalt fel. — Ez a költségvetés merőben különbözik az elmúlt évtizedek költségvetésétől, mert az új nem­zeti költségvetésben a dologi ki­adásokat az állam fedezi, örömmel üdvözlöm az első nemzeti költség­vetést, m­­ert a jövőben a rászo­rultság fogja megállapítani, hogy egyes megyék, vagy városok mi­lyen arányban részesülnek a jutta­tásokban. " Biztos vagyok abban, hogy Hajdú megyét — mely ed­dig hátrányt szenvedett a gazda­gabb megyékkel szemben — igen jól fogják dotálni. —' De, örömmé! kell üdvözölnöm ezt a költségvetést azért is, mert a megye vezetői szem előtt tar­tották''Rákosi elvtárs (Nagy taps.)­­­: »nyelveit, a takarékosság elve’ alapján készítették el a költségve-­­tést, melynek középpontjában ma­ dolgozó ember áll. Csak egy pal­itát említek: megszünteti a vár­megyei hivatalos lapot s az így fennmaradó összeget sokkal cél-­­szerűbb, hasznosabb beruházások­ra használják fel. A másik téren viszont megállapítható, hogy idtig a múlt évben a megyének szociá­lis és kulturális kiadásai 422.000 forintot tettek ki, addig ez évben közel 900.000 forintra rúg az az összeg, melyet szociális és kultu­rális célokra fordítanak.­­ A múlt rendszer urai Hajdú megye költségvetésének alig 1­5 százalékát használták fel szociális célokra, ma 70 százalékot tesz ki az az összeg, melyet a szociális intézmények támogatására fordíta­nak.­­ Ezért a Magyar Dolgozók Káraia­ nevében elfogadom a me­­gye 1950. évre szóló költségveté­­sét. Erdős elvtárs után Bazsó László elv­társ, a Szakszervezeti Tanács hajdúmegyei titkára emelkedett szólásra. Beszédének elején össze­hasonlítást tett a szocializmus felé haladó országokban és az imperia­lista országokban élő dolgozók életszínvonala között, majd han­goztatta, hogy míg nálunk a kor­mányzat minden intézkedése a dol­gozó ember érdekében történik, addig az imperialista országokban a dolgozók sztrájkokkal igyeksze­nek biztosítani jogaikat. — Magyarországon a dolgozók birtokolják a hatalmat, melynek élén Rákosi Mátyás elvtárs veze­tésével a Magyar Dolgozók Pártja áll, de hűen követi Pártunk pro­gramját az ország összes dolgo­zója. Az elmúlt választások alkal­mával is bebizonyította a nép, hogy egy emberként áll a Magyar Dol­gozók Pártja programja mögött. A m­egye 30.000 szakszervezeti­­ dolgozója nevében boldog örömmel üdvözlöm ezt a költségvetést, me­lyet én is elfogadok. Ezután név­szerinti szavazással , egyhangúlag, elfogadta a­­törvényhatósági bizott­ság a megye 1950. évre szóló nem­zeti költségvetését. UMS JÚLIUS 1, PÉNTEK TISZÁNTÚL! NÉPLAP Távollétében tizenkét évre ítélték Hírhedt, és közimert alakja volt Debrecen katonai életének Szitka József ezredes, aki 1936—44 kö­zötti időben mint a kémelhárító osztály itteni vezetője segédeivel Rácz Bélával, Tóth Gyulával, Szat­­mári Király Ádámmal az emberek egész sorát hurcoltatta, kínozhatta meg. Különösen brutális módon lépett fel a gettózás idején. Ha­­sonló módon bánt a légiharcok során lelőtt, foglyul ejtett angol, amerikai pilótákkal is, akiket a kémelhárítóknoz hurcolva mezte­lenre vetkőztetve vizes kötéllel verette meg. . Ügyét most távollétében tár­gyalja a debreceni népbiróság. A tanuk, akik maguk is a súlyosan bántalmazottak közül kerültek ki, mindnyájan terhelő vallomást tettek ellene s az ő parancsait vakon végrehajtó személyekre Előadták, hogy már puszta meg­jelenésétől is irtóztak és ha ő vagy segédei közeledtek, már előre remegtek. A népbíróság rövid tanácskozás után kihirdette az ítéletet és az ismeretlen helyen tartózkodó Szíriát 12 évi börtönre 10 évi hivatal­­e jogvesztésre, va­gyonának teljes elkobzására ítélte. MEGSZŰNT A BÜROKRÁCIA fellendült az újítási mozgatóm a Vagongyárban Pár hónappal ezelőtt az volt a helyzet, hogy ha valamelyik va­­gongyári dolgozóknak eszébe ju­tott valami jó munkamódszer, ha rájött arra, hogy valami alkat­részt, szerkezetet könnyebben, ol­csóbban elő lehetne állítani, akkor javaslatát beterjesztette az üzem újítási megbízottjához, aztán — nyugodtan várta az ügy gyors el­intézését. Ennek a gyos i­ntézke­­désnek azonban súlyos akadályai voltak. Az újítási megbízott — miután a javaslat körülményeit bevezette az erre a célra szánt könyvbe — az üzemgazdasági osztállyal kar­öltve kiszámította a várható évi megtakarítást. Eddig még nincs semmi hiba. A kálváriajárás ak­kor kezdődött, amikor egy borí­tékba zárva elküldte a javaslatot felettes hatósága újítási bizottsá­­gához. A bejegyzés és kiértékelés itt újra kezdődött, azzal a kü­lönbséggel, hogy a várható évi megtakarítás, a kifizetendő juta­lom alapja nem mindig ugyanany­­nyi volt, mint a helyi megállapí­tás. Elkezdődött a labdázás a véleménycsere, s a javaslat a bürokrácia ezer útvesztőjében el­­tévedt, nem egyszer — mint pél­dául Stozicski Ferenc esetében — hónapok múlva került elő "A'a­­me'y íróasztal poros mélyéről. Természetesen ez a huzavona azzal az eredménnyel járt, hogy a vagongyári újítók elkedvtele­­nedtek, lecsökkent a javaslatok száma. Sokszor cikkeztünk ezek­ről a visszásságokról. A sok­ til­takozásnak, felszólalásnak meg is lett az eredménye. A MÁV igazga­tósága egy rendeletével, gyökere­­sen változtatott a helyzeten. Az egyes üzemek, a helyi jelentőségű javaslatok tárgyalására és elbírá­­l­ására önállóságot kaptak. Papp László elvtárs, újítási megbízott most már megelége­detten mutatja az újítási naplót. — Ebben a hónapban már 9 javaslat érkezett hozzánk. Tudom, hogy ez nem olyan nagy szám, de két­ségtelenül a­­ fellendülés jele. Itt van Mihalka Lajos lakit­s csoportvezető két javaslata. Mind­kettő ötletes és azt bizonyítja, hogy Mihalka elvtárs alaposan és komolyan foglalkozik a munká­jával. Rájött arra, hogy a fékbódé ülésfeltámasztá­sát kevesebb mun­kával és jobban meg lehet csinálni A régi szerkezethez közel hat kiló vasat keldet ' ■ ■ ebből egy ölletes és egyszerű elgondolással 5 kilót megtakarít. Természetesen lecsökken a mun­kabér is, mert a megtakarított 5 kiló anyagot nem kell megmun­kálni, elmaradnak a csuklók, a forgócsapok, egyszerűbb lett a szerkezet. Vagy a másik újítás. Szintén a fékbódéval kapcsolatos. Új, egy­szerűbb előállítású, mégis taga­sabb, biztoságosabb, zárat szer­kesztett Mihalka elvtárs.. Egyébként Papp László újítási megbízott azt is elárulja, hogy ma vagy holnap, Mihalka Lajos újabb javaslatot fog beterjeszteni. A tobbi javaslat is a legkülönfélébb munkaterületekről futott be, két­ségtelen­­jeléül annak, hogy a va­­g­ongyári dolgozók­­ körében egyre jobban fellendül az újítási mozgalom. IULUS 3-TOL MINDEM VIlSARNJIP repülőkülönjáratok indulnak Göröm­böly-Tapolcára. MENETREND OS.00 ind. OasSRICEN érk. 20.15 06.30 érk. MISKOLC ind. 19.45 07.00 érk. 15. TAPOLCA ind. 19.15 RÉSZVÉTELI DÍJ: Autószállítással együtt 77.— forint, gyermekek­nek 12 éves korig 41— fori­nt. JEGYELADÁS és felvilágosítás: MASzOVLET Utas- és Árufor­galmi Iroda, Arany Bika-szálló. Telefon: 40—57. MASzOVLET MAGYAR—SZOVJET POLGÁRI LÉGIFORGALMI RT. a­jis dolesottiak a tiszacsegei Tiszacsegén, úgy mint az ország egész területén, nagy bizakodá­sál néz a dolgozó parasztság munká­jának eredményei felé. Az országos esőzés nagymértékben sstreg javí­totta a terméskilátásokat. Közsé­günk termelési versenyben áll Egyekkel a kapásnövények meg­művelésében. iparkodunk, hogy eb­ben a versenyben megszerezzük az elsőséget.* A KÖZSÉGI KÖLTSÉGVETÉST nagy érdeklődéssel tárgyalják a kisgyűléseken. Eleinte voltak olya­nok, akik bizalmatlanul fogadták az előirányzott nagy beruházáso­kat. Azt hitték, hogy úgy, mint a múltban, most is a dolgozók vál­­laira nyomják a fedezet előterem­tését. Népnevelőink elmondották a hír­gyűléseken, hogy a népi demo­krácia elsősorban a dolgozók érde­keit védi. Ezt bizonyítja az, hogy a dolgozó parasztság egyre na­gyobb mértékben kap kedvezmé­­­­nyeket az adófizetésnél és maiden ( * AZ ELSŐ KÖNYVNAP nagy sikerrel zajlott le Tiszacsegén. A dolgozók szívesen fogadták a ha­ladó kultúra kincseit. Az MNDSZ sátorban és a gépállomásnál több, mint ezer forint értékű könyv kelt el. Különösen szívesen vásárolták Petőfi, a haladó írók és a marxi­leuiai elmélettel foglalkozó köny­veket. Akadt egy kutak is, aki könyvet akart venni 1 forint 20 fillérért. Mi azt mondtuk neki, hogy a keresett könyv már kifo­gyott, így­ nem is vett drágábbat, bár telt volna rá. Csupán azt akar­ta­­ megmutatni, hogy ő is érdek­lődik a tudomány iránt. * ESTÉNKÉNT A DÉFOSZ-BAN, a gépállomáson igen nagy ér­deklődés mellett megbeszéléseket tartunk. A felvilágosító munka ha­tása egyre jobban megmutatkozik. A dolgozó parasztság megtégedés­ népnevelők felé veszi tudomásul a kormányzat intézkedéseit, amelyeket a kulákok hatalmának korlátozására hoz.­­ Dolgozó parasztságunk rájött arra, hogy ami az országban történik, minden az ő érdekeit szolgálja. Ez a bizakodás meglátszik már abban is, hogy az általános iskola befe­jezésével a tanulók 80 százaléka jelentkezett továbbtanulásra. Községünkben igen nagy jelen­tőségű munkát végez a gépállo­más, amely a termelési munkák mellett a politikai öntudat fokozá­sával, felvilágosító munkával küzd a dolgozó parasztság érdekeiért FODOR RÓKUSNÉ MDP tiszacsegei pártszervezet népnevelő felelőse AZ ÚTTÖRŐK TÁBOROZÁSA KÖZÜGY! „EML£KLAP”-V£TEL. LEL KIVETTED MÁR TE IS A RÉSZED EBBŐL?»! más téren. 3 KI MINT VET, ÜGY ARAT — mondja a magyar közmon­dás s a nélkül, hogy magyarul megtanultak volna, az angol ,,munkáspárti’ kormány tagjai valószínűleg kezdenek rájönni ennek a közmondásnak az igaz­ságára. Az angol „munkás­párt" mostani kormányzása alatt sok nagy dolgot nem művelt, de egy világtörténelmi jelentő­ségűt azért alkotott: sikerült a világ több, mint három évszá­zadon át vezető nagyhatalmá­ból amerikai gyarmatot csinál­nia. A történelmi bűnök azonban elkerülhetetlenül magukban hor­dozzák büntetésüket . Attlee, Bevin, Morrison, Cripps, akik — a konzervatív Churchillel, az első számú háborús uszítóval versenyezve — politikai szajha­ként aláfeküdtek az amerikai nagytőkének, most learathatják vetésük eredményét. „Vagy a sterling-tömb dől össze, vagy a Marshall-terv bu­kik meg” — írja a párisi „Li­beration” s bármennyire is nem vitás, hogy a Marshall-terv máris csődben van, a csőd­tömeg felszámolására minden valószínűség szerint nem fog addig sor kerülni, míg az ame­rikai millá­rdosok folytathat­ják ezt a jó, zsíros üzletet a ster­ling-tömb tönkretétele, magya­rán szólva Anglia gazdasági bukása és az angol független­ség maradék látszatának felál­dozása árán. Alig lehet kétsé­ges, hogy a két lehetőség kö­zül r­elyik lesz az, amelyik előbb bekövetkezik. Az árulók nem szánalmat, ha­nem gyűlöletet érdemelnek s így nem sok okunk van az an­gol jobboldali szociáldemokrata vezetőket sajnálni. Az angol dolgozó tömegek sem őket fog­ják sajnálni, legfeljebb azt, hogy mint minden tőkés spe­kuláció, ez is az ő sorsukat fogja megnehezíteni. Persze, lenne egy kiút a di­lemmából: szakítani az eddigi politikával s az Amerikától való gyarmati függés helyett a Ke­­let-Európához, elsősorban a Szovjetunióhoz való kapcsolato­kat megerősíteni Ehhez azon­ban a népre kellene támaszkod­ni­a egy angol „szocialista” pártvezérnek, aki a néptől a pestisnél is jobban irtózik, ez teljesen lehetetlen. Így aztán nem marad más hátra, most alázatosan felszolgálni továbbra is az amerikai bankárok aszta­lánál. Húst ugyan nem kapnak ott, de egy-két félig­ lerágott csont azért csak marad még a számukra. És a jó dollár azért nem rossz, még egy angol szo­ciáldemokratának sem. i­dter Jogi d­oktor­at avatnak az egyetemen A fasizmus minden téren aka­dályozta a nők érvényesülését s a jogi pályát is elzárta előlük. A felszabadulás óta ismét jártak nőhallgatók a debreceni egyetem jogi karára, s köztük nem egy kitűnő eredménnyel végzi tanul­mányait, így szombaton délben már jogi doktorrá is svatnak egy debreceni asszonyt, Kardos Pálné civiti­snőt, aki a Pártnak évek óta szorgalmas munkája. Felmentették a gázoló soffert, mert süket volt az áldozat Még­­ tavaly történt, hogy Bo­ros László gépkocsivezető, deb­receni lakos egy 73 éves örega­z­­szonyt a Vámospércsi­ úton elütött. Ügyével tegnap foglalkozott a debreceni törvényszék s a tárgya­lás során kiderült, hogy az öreg­asszony süket volt és nem hallotta­, hogy az autó dudált, amely már ekkor fékezett is úgy, hogy csal a kocsi sárhányója volt az, amely a földre sodorta az öregasszonyt. A tanuk igazolták a vádlott állítá­sait, így a bíróság Borost az elle­ne emelt vád alól felmentette.

Next