Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 49-74. szám)

1953-03-01 / 49. szám

2 A politikai iskolák II. évfolyama anyagához PÁRTUNK PARASZTPOLITIKÁJA (A politikai iskolák második évfolyamán napirendre került Pártunk parasztpolitikája, mezőgazdaságunk szocialista átmszervezése“ című anyag tanulmányozása. Az alábbi nfciedhhez kíván segítséget nyújt Stat) Pártunk II. Kongresszusán Rákosi elvtárs többek között a következőket mondotta: „Szocialista fejlődésünk meggyorsításának legnagyobb féke, mezőgazdaságunk helyzete... s a mezőgazdaság az eredmények dacára kezd egész szocialista fejlődésünk gátlójává válni, mert a követelmények sokkal gyorsabban nőnek, mest a mezőgazdasági termelés.• Éppen ezért foglalkozik a kongresszus határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, mint főfeladattal. E határozat megvalósításával megteremtjük a népgazdaság egységes, szocialista alapját, biztosítani fogjuk egyre rohamosabban • fejlődő iparunk nyersanyagszükségletét, az élelmiszer ellátást, erősítjük hazánk védelmét, népünk helytállását a békefrontján. fagyjaink, Marx, Engels, Le-*•nin, Sztálin arra tanítanak bennünket, hogy a proletárdiktatúra ereje a munkás-paraszt szövetségen nyugszik. A munkásosztály csak úgy tudja a szocializmust felépíteni, ha szövetségre lép a dolgozó parasztság tömegeivel,, mozgósítja a szocializmus építésére. E szövetség akkor lehet szilárd, csak akkor érheti el célját, ha a szövetségen belül a munkásosztályé avezetőszerep. Lenin elvtárs a munkás-paraszt szövetség tartalmát a szocializmus építésének időszakára a következőkben határozta meg: „Támaszkodj a szegényparaszt-,ságra, egyezz meg a középparaszttal, egy pillanatra se szüntesd meg a kulák elleni harcot.“ Ez pártunk falusi munkájának hármas, de egységes feladata. Endrék megvalósításával tudjuk bevonni a dolgozó parasztság legszélesebb tömegeit a szocialista építő munkába. Ennél a kérdésnél a politikai iskolák vezetői mutassanak rá, hogy a fordulat éve után főként milyen osztályeltolódások jöttek létre. Különös gonddal vitassák meg: melyek népi demokráciánk gazdasági szektorai, milyenek az osztályviszonyok. Feltétlenül tisztázni kell, hogy nálunk a gazdasági élet terén 3 fő szektor van, éspedig: szocialista, illetve szocialista jellegű szektor, kisárutermelő szektor és tőkés szektor. A szocialista, illetve szocialista jellegű szektorhoz tartoznak a mezőgazdaság vonalán a gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezeti csoportok. Ez a döntő tényező gazdaságunkban. A kisárutermelő szektorhoz az egyénileg dolgozó parasztság tartozik, amely nem az már, mint a kapitalizmusban, részt vesz a hatalom gyakorlásában, a kulák elleni harcban. Erre a szektorra a középparasztosodás jellemző. A tőkés szektorhoz tartozik a kulákság, az utolsó kapitalista osztály. A három szektor között harc folyik. A harc célja a mezőgazdaság egységes szektorának megteremtése. Ez kettős feladatot szab számunkra. Egyrészt a kisárutermelő szektor átvitelét a szocialista szektorba, másrészt a tőkés szektor felszámolását-A gazdasági szektoroknak megfelelőek az osztályviszonyok is: melyek az alapvető osztályok népi demokráciánkban? Alapvető osztályok, melyeknek az átmenet időszakában nagy szerepük van, amelyeken nyugszik a szocializmus építése. Nálunk a két alapvető osztály: a munkásosztály és a dolgozó parasztság. A dolgozó parasztság tehát osztály, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy még nem egységes. A gépállomásokon, állami gazdaságokban megszületett egy új típusú mezőgazdasági munkásság. Az ország több mint 1 millió dolgozó paraszt családjából ma már közel egyharmada termelőszövetkezetekben van, amely az új, egységes, szocialista parasztság osztálycsírája. Megyénkben is meghaladja a 30 ezret a termelőszövetkezeti családok száma. Falun azonban még az egyéni kistermelés van túlsúlyban, jelentős az egyénileg dolgozó parasztok száma. 17nnek ismeretében felvetőd■ hetik, hogy érvényes-e a mi viszonyainkra a lenini hármas jelszónak, az, a része: „Támaszkodj a szegény parasztságra’!Mindenekelőtt azt kell látnunk világosan, hogy ma már az egyénileg dolgozó szegényparaszt sem „szegény*’ paraszt a kapitalista értelemben, mert lehetősége, módja van belépni a termelőszövetkezetekbe, alkalma van arra, hogy akár a gépállomásokon, az állami gazdaságokban, vagy az ipar különböző területein dolgozzon. Világosan kell látnunk, hogy a szegényparasztok nagyobbik része ma már termelőszövetkezeti paraszt, a gépállomás, vagy az állami gazdaság dolgozója-A lenini hármas jelszó maradéktalanul érvényes továbbra is. Alkalmazása, a szegényparasztságra való támaszkodás mai viszonyai között azt jelenti: támaszkodj a gépállomások, állami gazdaságok dolgozóira, a termelőszövetkezetek tagságára, különösen annak szegényparaszti rétegére, az egyénileg dolgozó szegényparasztokra, akik hűséges támaszai a munkásosztálynak a falusi osztályharcban. A falusi osztályeltolódás tehát nem szűkíti, hanem még jobban kibővíti, erősebbé teszi a munkásparaszt szövetség szegényparaszti bázisát. A lenini szövetkezeti terv, megtárgyalásánál a propagandisták az önkéntesség és a fokozatosság elvének szigorú, szem előtt tartására hívják fel a figyelmet. „A parasztság zöme csak a saját jó tapasztalata alapján, csakaz általa ellenőrzött tapasztalatok alapján tér rá erre az útra. Meggyorsítani ezt a fejlődést csak a meggyőzés és meggyőződés eszközével lehet'“ — tanítja Rákosi elvtárs. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a legszorosabban öszszefügg az ország iparosításával. A kulcskérdés a falu szocialista átalakításában, a szocialista nagyipar, mindenekelőtt a nehézipar megteremtése. Az utóbbi néhány esztendő alatt ennek szellemében járt el pártunk és kormányunk, amikor gyors illemben ''iparosította országunkat és az iparosítás ütemét a jövőben is jelentősen fokozza. Hazánkat a munkásosztály erőfeszítésének eredményeként, ipari országgá változtattuk. Most a szocialista mezőgazdaság megteremtésén van a sor. A munkásosztály hatalmas áldozatokat hoz ebben is. Segítségével állandóan emelkedik mezőgazdaságunk gépeinek a száma, amely mindinkább elősegíti, hogy a mezőgazdaság sok árut termeljen, az ipar és a lakosság szükségleteit mind bővebben kielégítő szocialista nagyüzemi gazdasággá fejlődjön. Megyénkben a mezőgazdaság gépesítésének emelkedése az 1950. évit száz százaléknak véve, ez évben közel 324 százalékot ért el. Az elmúlt években a helyes fejlesztési és megszilárdítási politika eredményeként megyénkben az 1949-es évben meglévő 144 termelőszövetkezeti csoport több mint 300-ra fejlődött és az 5.797 termelőszövetkezeti család száma, közel 31 ezer családra szaporodott. Több község vált szövetkezeti községgé: 1951- ben Nádudvar, Földes, 1952-ben Nagyhegyes, Ebes, Balmazújváros, Hajdúszovát, Furta, Dancsháza, Darvas, Csökmő, Biharnagybajom, Kaba, Mezősas és Tetétlen lettek szövetkezetiekké. Ma már Komádi is közel áll ehhez. Megnövekedett, a termelőszövetkezeti csoportok vagyona is. Míg 1950-ben a tszcs-k vagyona 71,088.601 forintot tett ki, addig 1952-ben jóval több, mint kétszeresére, 161,380.000 forintra emelkedett-A döntő feladat: olyanokká tegyük termelőszövetkezeteinket, hogy önmaguk bizonyítsák be az eddiginél fokozottabban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét a szétaprózott kisárutermelés felett. Ennek érdekében következetesen kell alkalmaznunk az agro- és zootechnikát, hogy mennyiségileg több és minőségileg jobb terményeket és termékeket állítsanak elő termelőszövetkezeteink. Propagandistáink emelték ki ennél a kérdésnél is, Rákosi elvtárs útmutatását: „... a Szovjetunióban már kipróbált és felhasznált mezőgazdasági módszerek bevezetésével hamarosan 50 százalékkal tudnánk emelni mezőgazdaságunk termelékenységét... A szocialista mezőgazdaságnak ugyanúgy nincs felső határa, mint az ipari termelésnek.“ Igen fontos része az anyagnak a begyűjtésről szóló fejezet. Propagandistáink szemináriumokon alaposan magyarázzák meg, hogy új begyűjtési rendeletünk igazságosabb, mint az előző. Mind a gabona, mind az élőállat és állati termékek beadásánál a földterületet veszi alapul. A földterület utáni kivetés így a többtermelés hajtóerejévé válik, úgy a termelőszövetkezetekben, mint az egyéni gazdaságokban. Részletesen foglalkozzanak azzal, hogy pártunk, kormányzatunk a szabadpiaci rendszert továbbra is fenntartja. A beadási kötelezettség teljesítése után a fennmaradó terménymennyiséggel a termelők szabadon rendelkeznek, bárkinek eladhatják. Egyéni érdekük tehát minél jobb termésátlag elérésére, több jószág nevelésére törekedni.’ Meg kell?,éln" elsősorban a politikai iskolák hallgatóival, rajtuk keresztül az egész dolgozó parasztsággal, hogy a begyűjtés egész éven át tartó, mindennapos feladat, a dolgozó parasztság legfőbb kötelező hozzájárulása a szocializmus építéséhez. Az első foglalkozáson hívjuk fel a hallgatók figyelmét arra, hogy legdöntőbb a jobb terméseredmények elérése, a begyűjtés maradéktalan teljesítése érdekében, a tavaszi munkák azonnali megkezdése. A politikai iskolák hallgatói legyenek az elsők a munkák megkezdésében, ezen túl hasznosítsák pártunk parasztpolitikája megismerésének kérdését úgy, hogy az elősegítse nagy ügyünk, a mezőgazdaság szocialista átszervezése feladatainak sikeres megoldását. Esenczki Bertalan MB agit- prop. osztály pol. munkatársa Lipcsében megkezdődött a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó parasztságának kongresszusa Csütörtökön megkezdődött Lipcsében a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó parasztságának országos kongresszusa, amelyen a mezőgazdasági termelő, szövetkezetek, gép- és traktorállomások, egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok, az állami birtokok és agrártudományi Intézetek kétezer képviselője mellett részt vesz a szovjet kolhozparasztok 9 tagú küldöttsége, valamint a lengyel, csehszlovák, magyar, román és bolgár szövetkezeti parasztság küldöttsége is. 11 Vasziljevszkij marsall távirata Farkas Mihály hadseregtábornokhoz A szovjet hadsereg és haditengerészeti flottta 35. évfordulójára küldött üdvözletéért és a magyar néphadsereg harcosainak, tisztjeinek és tábornokainak jókívánságaiért fogadja szívből jövő köszönetemet A. VASZILJEVSZKIJ, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió hadügyminisztere. t«3 «R Actcrs. vasárnap A külügyminiszterek értekezletével párhuzamosan nemzetközi fasiszta megbeszélés folyik Rómában Mint a Berlin demokratikus övezetében megjelenő „Nachtexpress” jelenti, ugyanakkor, amikor az úgynevezett „európai hadsereg” tagállamainak külügyminiszterei értekezletet tartottak Rómában, a város más pontján egykori SS és SA-vezetők megbeszélésre ültek össze az olasz, holland és belga fasiszták képviselőivel. A fasiszta főkolomposok arról tanácskoztak, miképp tudnák legjobban elősegíteni az úgynevezett „európai védelmi egyezmény” megvalósítását. Abban állapodtak meg, hogy még kíméletlenebb írtóhadjáratot kezdenek országaik békeerői és nemzeti ellenállási mozgalmai ellen. A tanácskozáson résztvett Graziani marsall, Mussolini volt hadseregfőparancsnoka, Borghese, az olasz fasiszta milícia volt parancsnoka, Otto Skorzeny, a hírhedt SS.gyilkos, Mussolini „kiszabadítója”, Kraunfeld, Bécs egykori gauleitere, lausser, volt SS ezredes és több más hírhedt fasiszta. A koreai hazafiak sikeres harca kémek és diverzánsok ellen A koreai agressziójuk kiterjesztését előkészítő amerikai beavatkozók egyre fokozottabban próbálják becsempészni kémeiket és diverzánsaikat a néphadsereg hátába. A köztársaság lakossága magasfokú éberséget és hazafiasságot tanúsítva leleplezi és elfogja ezeket a kémeket és diverzánsokat. Az ellenséges ügynökök ellen folyó harcban elért sikerekért 7613 hazafit tüntettek ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság érdemrendjeivel, érdemérmeivel vagy pénzjutalommal. Aláírták az 1953. évi magyar-csehszlovák árucsereforgalmi megállapodást Február 24.én Prágában aláírták az 1953. évre szóló magyarcsehszlovák árucsereforgalmi megállapodást. A megállapodás alapján Csehszlovákia 1953-ban a Magyar Népköztársaságból különböző gépipari gyártmányokat, szerszámgépeket, dömpereket, elektrotechnikai gyártmányokat, különböző nyersanyagokat, valamint mezőgazdasági terményeket és más árukat kap. Csehszlovákia a Magyar Népköztársaságnak különböző fajta gépi berendezéseket, főleg nehézipari és nehézgépipari gyártmányokat, továbbá nyersanyagokat szállít. A megállapodást, amely az árucsereforgalom további emelését és a gazdasági együttműködés további kiszélesítését biztosítja a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között, magyar részről Háy László, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, csehszlovák részről Jan Soucek, külkereskedelmi miniszterhelyettes írta alá. A tárgyalás a két népi demokrácia baráti együttműködésének szellemében folyt le. A begyűjtési versenyben az ország ötödik községe Bede Hazánk felszabadulásának ünnepén adják át a begyűjtésben élenjáró megyének a minisztertanács vándorzászlaját. A legutóbbi értékelés szerint a begyűjtés versenyében az ország legjobb községe a zalamegyei Gutorfölde, amely a tojásbegyűjtés negyedévi tervét jelentősen túlteljesítette, s ugyancsak túlteljesítette a tej, baromfi- és serin - begyűjtés ezidei esedékes tervét is. ötödik a hajdúmegyei Bedö község. A járások versenyében első a borsodmegyei mezőcsáti járás. A tojásbegyűjtés versenyében a legsúlyosabb a lemaradás Győr, Szabolcs és Hajdú megyében Tanácselnökök értekezlete Szombaton Budapesten a belügyminisztériumban értekezletet tartottak a budapesti városi tanács és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei részére. Az értekezleten megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács elnöke. Részt vett az értekezleten Házi Árpád, a minisztertanács elnökhelyettese, Győre József belügyminiszter, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter. Az értekezleten Győré József belügyminiszter mondott beszédet a bürokrácia és az elhajlások elleni harc kérdéséről. A gyapottermelés élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása A gyapot termelési feladatainak megtárgyalására a földművelésügyi minisztérium és az állami gazdaságok és erdők minisztériuma szombaton Budapestre öszszehívta a gyapottermelés élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozását. A tanácskozáson Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter mondott megnyitó beszédet, majd Tatár Imre, a földművelésügyi minisztérium gyapottermelési osztályának vezetője tartott beszámolót „A gyapottermelés 1952. évi tapasztalatai és az 1953. évi feladatok” címmel. Bevezetőben ismertette az 1952. évi gyapottermelési eredményeket s megállapította, hogy a gyapotbegyűjtés tervét nem teljesítettük. A gyapot teljes betakarításában Csongrád megye járt az élen, több megye azonban, így Bács, Békés, Szolnok és Hajdú, szégyenletesen lemaradt.