Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 49-74. szám)

1953-03-01 / 49. szám

2 A politikai iskolák II. évfolyama anyagához PÁRTUNK PARASZTPOLITIKÁJA (A politikai iskolák második évfolyamán napirendre került Pártunk parasztpolitikája, mezőgazdaságunk szocialista átm­szervezése“ című anyag tanul­­mányozása. Az alábbi nfcie­dh­­hez kíván segítséget nyújt Stat) Pártunk II. Kongresszusán Rákosi elvtárs többek között a következőket mondotta: „Szocia­lista fejlődésünk meggyorsításá­nak legnagyobb féke, mezőgaz­daságunk helyzete... s a mező­gazdaság az eredmények dacára kezd egész szocialista fejlődé­sünk gátlójává válni, mert a kö­vetelmények sokkal gyorsabban nőnek, mest a mezőgazdasági termelés.• Éppen ezért foglalko­zik a kongresszus határozata a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésével, mint főfeladattal. E határozat megvalósításával meg­teremtjük a népgazdaság egysé­ges, szocialista alapját, biztosí­tani fogjuk egyre rohamosabban • fejlődő iparunk nyersanyagszük­ségletét, az élelmiszer ellátást, erősítjük hazánk védelmét, né­pünk helytállását a békefront­ján. f­agyjaink, Marx, Engels, Le­-*•­­nin, Sztálin arra tanítanak bennünket, hogy a proletárdikta­­túra ereje a munkás-paraszt szö­vetségen nyugszik. A munkásosz­tály csak úgy tudja a szocializ­must felépíteni, ha szövetségre lép a dolgozó parasztság töme­geivel,, mozgósítja a szocializmus építésére. E szövetség akkor le­h­et szilárd, csak akkor érheti el célját, ha a szövetségen belül a munkásosztályé a­­vezetőszerep. Lenin elvtárs a munkás-pa­­raszt szövetség tartalmát a szo­cializmus építésének időszakára a következőkben határozta meg: „Támaszkodj a szegényparaszt-,­ságra, egyezz meg a középpa­­raszttal, egy pillanatra se szün­tesd meg a kulák elleni harcot.“ Ez pártunk falusi munkájának hármas, de egységes feladata. Endrék megvalósításával tudjuk­ bevonni a dolgozó parasztság legszélesebb tömegeit a szocia­lista építő munkába. Ennél a kérdésnél a politikai iskolák vezetői mutassanak rá, hogy a fordulat­ éve után főként milyen osztályeltolódások jöttek létre. Különös gonddal vitassák meg: melyek népi demokráciánk gazdasági szektorai, milyenek az osztályviszonyok. Feltétlenül tisztázni kell, hogy nálunk a gazdasági élet terén 3 fő szek­tor van, éspedig: szocialista, illet­ve szocialista jellegű szektor, kisárutermelő szektor és tőkés szektor. A szocialista, illetve szo­­cialista jellegű szektorhoz tar­toznak a mezőgazdaság vonalán a gépállomások, állami gazda­ságok, termelőszövetkezeti cso­portok. Ez a döntő tényező gaz­daságunkban. A kisárutermelő szektorhoz az egyénileg dolgozó parasztság tartozik, amely nem az már, mint a kapitalizmusban, részt vesz a hatalom gyakorlásá­ban, a kulák elleni harcban. Er­re a szektorra a középparaszto­­sodás jellemző. A tőkés szektor­hoz tartozik a kulákság, az utol­só kapitalista osztály. A három­ szektor között harc folyik. A harc célja a mezőgaz­daság egységes szektorának meg­teremtése. Ez kettős feladatot szab számunkra. Egyrészt a kis­árutermelő szektor átvitelét a szocialista szektorba, másrészt a tőkés szektor felszámolását-A gazdasági szektoroknak meg­felelőek az osztályviszonyok is: melyek az alapvető osztályok népi demokráciánkban? Alapvető osztályok, melyeknek az átme­net időszakában nagy szerepük van, amelyeken nyugszik a szo­cializmus építése. Nálunk a két alapvető osztály: a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság. A dolgozó parasztság tehát osz­tály, azonban nem szabad elfe­lejtenünk, hogy még nem egysé­ges. A gépállomásokon, állami gazdaságokban megszületett egy új típusú mezőgazdasági munkás­ság. Az ország több mint 1 mil­­lió dolgozó paraszt családjából ma már közel egyharmada ter­melőszövetkezetekben van, amely az új, egységes, szocialista pa­rasztság osztálycsírája. Me­gyénkben is meghaladja a 30 ez­ret a term­előszövetkezeti csalá­dok száma. Falun azonban még az egyéni kistermelés van túl­súlyban, jelentős az egyénileg dolgozó parasztok száma. 17­nnek ismeretében felvetőd­­■ hetik, hogy érvényes-e a mi viszonyainkra a lenini hármas jelszónak, az, a része: „Támasz­kodj a szegény parasztságra’!­Mindenekelőtt azt kell látnunk világosan, hogy ma már az egyé­nileg dolgozó szegényparaszt sem „szegény*’ paraszt a kapita­lista értelemben, mert lehetősé­ge, módja van belépni a termelő­­szövetkezetekbe, alkalma van arra, hogy akár a gépállomáso­kon, az állami gazdaságokban, vagy az ipar különböző terüle­tein dolgozzon. Világosan kell látnunk, hogy­­ a szegényparasz­­tok nagyobbik része ma már termelőszövetkezeti paraszt, a gépállomás, vagy az állami gaz­daság dolgozója-A lenini hármas jelszó mara­déktalanul érvényes továbbra is. Alkalmazása, a szegényparaszt­ságra való támaszkodás m­ai vi­szonyai között azt jelenti: tá­maszkodj a gépállomások, álla­mi gazdaságok dolgozóira, a ter­­melőszövetkezetek tagságára, kü­lönösen annak szegényparaszti rétegére, az egyénileg dolgozó szegényparasztokra, akik hűsé­ges támaszai a munkásosztály­nak a falusi osztályharcban. A­ falusi osztályeltolódás tehát nem szűkíti, hanem még jobban ki­bővíti, erősebbé teszi a munkás­­paraszt szövetség szegénypa­­raszti bázisát. A lenini szövetkezeti terv, megtárgyalásánál a propa­gandisták az önkéntesség és a­ fokozatosság elvének szigorú, szem előtt tartására hívják fel­ a figyelmet. „A parasztság zöme csak a saját jó tapasztalata alap­ján, csak­­az általa ellenőrzött ta­pasztalatok alapján tér rá erre az útra. Meggyorsítani ezt a fej­lődést csak a meggyőzés és meg­győződés eszközével lehet'“ — tanítja Rákosi elvtárs. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése, a legszorosabban ösz­­szefügg az ország iparosításával. A kulcskérdés a falu szocialista átalakításában, a szocialista nagyipar, mindenekelőtt a ne­hézipar megteremtése. Az utóbbi néhány esztendő alatt ennek szel­lemében járt el pártunk és kor­mányunk, amikor gyors illem­ben ''iparosította országunkat és az iparosítás ütemét a jövőben is jelentősen fokozza. Hazánkat a munkásosztály erőfeszítésének eredményeként, ipari országgá változtattuk. Most a szocialista­ mezőgazdaság megteremtésén van a sor. A munkásosztály ha­talmas áldozatokat hoz ebben is. Segítségével állandóan emelke­dik mezőgazdaságunk gépeinek a száma, amely mindinkább elő­segíti, hogy a mezőgazdaság sok árut termeljen, az ipar és a la­kosság szükségleteit mind bő­vebben kielégítő szocialista nagy­üzemi gazdasággá fejlődjön. Me­gyénkben a mezőgazdaság gépe­sítésének emelkedése az 1950. évit száz százaléknak véve, ez évben közel 324 százalékot ért el. A­z elmúlt években a helyes fejlesztési és megszilárdí­tási politika eredményeként me­gyénkben az 1949-es évben meg­lévő 144 termelőszövetkezeti cso­port több mint 300-ra fejlődött és az 5.797­ termelőszövetkezeti család száma, közel 31 ezer csa­ládra szaporodott. Több község vált szövetkezeti községgé: 1951- ben Nádudvar, Földes, 1952-ben Nagyhegyes, Ebes, Balmazújvá­ros, Hajdúszovát, Furta, Dancs­­háza, Darvas, Csökmő, Bihar­­nagybajom, Kaba, Mezősas és Te­­tétlen lettek szövetkezetiekké. Ma már Komádi is közel áll eh­hez. Megnövekedett, a termelő­szövetkezeti csoportok vagyona is. Míg 1950-ben a tszcs-k vagyo­na 71,088.601 forintot tett ki, ad­dig 1952-ben jóval több, mint kétszeresére, 161,380.000 forintra emelkedett-A döntő feladat: olyanokká te­gyük termelőszövetkezeteinket, hogy önmaguk bizonyítsák be az eddiginél fokozottabban a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét a szétaprózott kisáru­­termelés felett. Ennek érdeké­ben következetesen kell alkal­maznunk az agro- és zootechni­­kát, hogy mennyiségileg több és minőségileg jobb terményeket és termékeket állítsanak elő terme­lőszövetkezeteink. Propagandis­táink emelték ki ennél a kérdés­nél is, Rákosi elvtárs útmutatá­sát: „... a Szovjetunióban már kipróbált és felhasznált mezőgaz­dasági módszerek bevezetésével hamarosan 50 százalékkal tud­nánk emelni mezőgazdaságu­nk termelékenységét... A szocialis­ta mezőgazdaságnak ugyanúgy nincs felső határa, mint az ipari termelésnek.“ Igen fontos része az anyag­­nak a begyűjtésről szóló fe­jezet. Propagandistáink szeminá­riumokon alaposan magyaráz­zák meg, hogy új begyűjtési rendeletünk igazságosabb, mint­­ az előző. Mind a gabona, mind az élőállat és állati termékek beadásánál a földterületet veszi alapul. A földterület utáni kive­tés így a többtermelés hajtóere­jévé válik, úgy a termelőszövet­kezetekben, mint az egyéni gaz­daságokban. Részletesen foglal­kozzanak azzal, hogy pártunk, kormányzatunk a szabadpiaci rendszert továbbra is fenntartja. A beadási kötelezettség teljesí­tése után a fennmaradó ter­ménymennyiséggel a termelők szabadon rendelkeznek, bárki­nek eladhatják. Egyéni­ érdekük tehát minél jobb termésátlag el­érésére, több jószág nevelésére törekedni.’ Meg kel­l?­,éln" első­­sorban a politikai iskolák hall­­­gatóival, rajtuk keresztül az egész dolgozó parasztsággal, hogy a begyűjtés egész éven át tartó, mindennapos feladat, a dolgozó parasztság legfőbb köte­lező hozzájárulása a szocializ­mus építéséhez. Az első foglalkozáson hívjuk fel a hallgatók figyelmét arra, hogy legdöntőbb a jobb termés­­eredmények elérése, a begyűjtés maradéktalan teljesítése érdeké­ben, a tavaszi munkák azonnali megkezdése. A politikai iskolák hallgatói legyenek az elsők a munkák meg­kezdésében, ezen túl hasznosít­sák pártunk parasztpolitikája megismerésének kérdését úgy, hogy az elősegítse nagy ügyünk, a mezőgazdaság szocialista át­szervezése feladatainak sikeres megoldását. Esenczki Bertalan MB agit- prop. osztály pol. munkatársa Lipcsében megkezdődött a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó parasztságának kongresszusa Csütörtökön megkezdődött Lip­csében a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó parasztságá­nak országos kongresszusa, ame­lyen a mezőgazdasági termelő, szövetkezetek, gép- és traktorál­lomások, egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok, az állami birtokok és agrártudományi Inté­­zetek kétezer képviselője mellett részt­­ vesz a szovjet kolhozpa­rasztok 9 tagú küldöttsége, vala­­mint a lengyel, csehszlovák, ma­gyar, román és bolgár szövetke­­zeti parasztság küldöttsége is. 1­­1 Vasziljevszkij marsall távirata Farkas Mihály hadseregtábornokhoz A szovjet hadsereg és haditengerészeti flottta 35. évfordulójára küldött üdvözletéért és a magyar néphadsereg harcosainak, tisztjei­nek és tábornokainak jókívánságaiért fogadja szívből jövő köszöne­­temet A. VASZILJEVSZKIJ, a Szovjetunió marsallja, a Szovjet­­unió hadügyminisztere. t«3 «R Actcrs­­. vasárnap A külügyminiszterek értekezletével párhuzamosan nemzetközi fasiszta megbeszélés folyik Rómában Mint a Berlin demokratikus övezetében megjelenő „Nachtex­press” jelenti, ugyanakkor, ami­kor az úgynevezett „európai had­sereg” tagállamainak külügymi­­niszterei értekezletet tartottak Rómában, a város más pontján egykori SS és SA-vezetők megbe­szélésre ültek össze az olasz, hol­land és belga fasiszták képvise­lőivel. A fasiszta főkolomposok arról tanácskoztak, miképp tud­­nák legjobban elősegíteni az úgy­nevezett „európai védelmi egyez­mény” megvalósítását. Abban ál­lapodtak meg, hogy még kímélet­lenebb írtóhadjáratot kezdenek országaik békeerői és nemzeti el­lenállási mozgalmai ellen. A tanácskozáson résztvett Gra­ziani marsall, Mussolini volt had­seregfőparancsnoka, Borghese, az olasz fasiszta milícia volt pa­rancsnoka, Otto Skorzeny, a hír­hedt SS.gyilkos, Mussolini „ki­­szabadítója”, Kraunfeld, Bécs egykori gauleitere, l­ausser, volt SS ezredes és több más hírhedt fasiszta. A koreai hazafiak sikeres harca kémek és diverzánsok ellen A koreai agressziójuk kiter­jesztését előkészítő amerikai be­­avatkozók egyre fokozottabban próbálják becsempészni kémeiket és diverzánsaikat a néphadsereg hátába. A köztársaság lakossága magasfokú éberséget és hazafias­­ságot tanúsítva leleplezi és elfog­ja ezeket a kémeket és diverzán­­sokat. Az ellenséges ügynökök ellen folyó harcban elért sikerekért 7613 hazafit tüntettek ki a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­­saság érdemrendjeivel, érdemér­meivel vagy pénzjutalommal. Aláírták az 1953. évi magyar-csehszlovák árucsereforgalmi megállapodást Február 24.én Prágában aláír­ták az 1953. évre szóló magyar­csehszlovák árucsereforgalmi megállapodást. A megállapodás alapján Csehszlovákia 1953-ban a Magyar Népköztársaságból kü­lönböző gépipari gyártmányokat, szerszámgépeket, dömpereket, elektrotechnikai gyártmányokat, különböző nyersanyagokat, vala­mint mezőgazdasági terményeket és más árukat kap. Csehszlovákia a Magyar Nép­­köztársaságnak különböző fajta gépi berendezéseket, főleg nehéz­ipari és nehézgépipari gyártmá­nyokat, továbbá nyersanyagokat szállít. A megállapodást, amely az áru­csereforgalom további emelését és a gazdasági együttműködés to­vábbi kiszélesítését biztosítja a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között, magyar részről Háy László, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, csehszlovák részről Jan Soucek, külkereskedelmi mi­niszterhelyettes írta alá. A tár­­gyalás a két népi demokrácia ba­ráti együttműködésének szelle­mében folyt le. A begyűjtési versenyben az ország ötödik községe Bede Hazánk felszabadulásának ün­­nepén adják át a begyűjtésben élenjáró megyének a miniszterta­nács vándorzászlaját. A legutóbbi értékelés szerint a begyűjtés versenyében az ország legjobb községe a zalamegyei Gu­­torfölde, amely a tojásbegyűjtés negyedévi tervét jelentősen túltel­jesítette, s ugyancsak túlteljesí­tette a tej­, baromfi- és serin­ - begyűjtés ezidei esedékes tervét is. ötödik a hajdúmegyei Bedö község. A járások versenyében első a borsodmegyei mezőcsáti járás. A tojásbegyűjtés versenyében a legsúlyosabb a lemaradás Győr, Szabolcs és Hajdú megyében Tanácselnökök értekezlete Szombaton Budapesten a bel­ügyminisztériumban értekezletet tartottak a budapesti városi ta­nács és a megyei tanácsok vég­rehajtó bizottságainak elnökei ré­szére. Az értekezleten megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a minisz­tertanács elnöke. Részt vett az ér­tekezleten Házi Árpád, a minisz­tertanács elnökhelyettese, Győre József belügyminiszter, Erdei Fe­renc földművelésügyi miniszter. Az értekezleten Győré József bel­ügyminiszter mondott beszédet a bürokrácia és az elhajlások elleni harc kérdéséről. A gyapottermelés élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása A gyapot termelési feladatai­nak megtárgyalására a földműve­lésügyi minisztérium és az állami gazdaságok és erdők miniszté­riuma szombaton Budapestre ösz­­szehívta a gyapottermelés élen­­járó dolgozóinak III. országos ta­nácskozását. A tanácskozáson Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter mon­dott megnyitó beszédet, majd Tatár Imre, a földművelésügyi minisztérium gyapottermelési osz­tályának vezetője tartott beszá­molót „A gyapottermelés 1952. évi tapasztalatai és az 1953. évi feladatok” címmel. Bevezetőben ismertette az 1952. évi gyapottermelési eredménye­ket s megállapította, hogy a gya­­potbegyűjtés tervét nem teljesí­tettük. A gyapot teljes betakarí­tásában Csongrád megye járt az élen, több megye azonban, így Bács, Békés, Szolnok és Hajdú, szégyenletesen lemaradt.

Next