Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-01 / 52. szám

2 Megalakították az SZKP Központi Bizottságának OSZSZSZK irodáját Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága az OSZSZSZK köztársasági szer­vei, területi, határterületi párt­szervei, szovjet és gazdasági szervei munkájának konkré­tabb vezetése és a köztársa­ság gazdasági és kulturális építésével összefüggő kérdé­sek operatívabb megoldása cél­jából megalakította az SZKP Központi Bizottságának OSZ­SZSZK irodáját Az SZKP Központi Bizott­sága OSZSZSZK irodájának elnöke, N. Sz. Hruscsov , az SZKP Központi Bizottságának első titkára, az iroda elnökhe­lyettese N. J. Beljajev, az SZKP Központi Bizottságának titkára. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének levirata a Mongol Népi Forradalmi Flrt megalakításának 35. évfordulója alkalmából A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának.. Ulan­ Bator Kedves elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és az egész magyar dolgozó nép nevében forró elvtársi üdvözle­tünket küldjük a Mongol Népi Forradalmi Párt megalakítá­sának 35. évfordulója alkalmából. Teljes sikert kívánunk Önöknek ahhoz a harchoz, ame­lyet a mongol nép a szocializmus építéséért, a béke megvédé­séért vív. Mély meggyőződésünk, hogy a Mongol Népi Forra­dalmi Párt vezetésével a mongol nép ebben a harcban dia­dalmaskodni fog. Forró kommunista üdvözlettel a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Magyar parlamenti kü­ldöttség utazott Csehszlovákiába A Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének meghívására szerdán este baráti látogatásra a Csehszlovák Köztársaságba utazott a Magyar Népköztársa­ság országgyűlésének küldött­sége. A küldöttség vezetője Rónai Sándor, az országgyűlés elnö­ke, az MDP Központi Vezető­ségének tagja. A küldöttség tagjai: Antos István, az MDP Központi Vezetősége ,osztály­­vezetője, Bognár Rezső a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára, Csikesz József­né az MDP budapesti pártbizottsá­gának titkára, az országgyűlés jogi bizottságának tagja, Föld­vári Rudolf az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Borsod megyei pártbizottság első tit­kára, Germadics Vilmos a Ganz Vagongyár gépészmérnö­ke, Kaszapovics András az MDP Köz­ponti Vezetőségének tagja termelőszövetkezeti el­nök, Nagyistók József az or­szággyűlés alelnöke, Szobek András az MDP Központi Ve­zetőségének tagja, begyűjtési miniszter, Wolf Johanna épí­tész főmérnök. A küldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megje­len­t Egri Gyula az MDP Köz­ponti Vezetőségének titkára, Kristóf István az Elnöki Ta­nács titkára, Vass Istvánné az országgyűlés alelnöke, Kárpáti József külügymiiniszterhel­yet­­tes, Orosz Nándor az MDP Köz­ponti Vezetősége nemzet­közi kapcsolatok osztályának vezetője, s a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatáson Stefan Major a Csehszlovák Köztársaság budapesti rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete és ott voltak a nagykövetség tagjai. Csehszlovákiában rövidesen üzembe helyezik az első atomreaktort Prága (TASZSZ) A Csehszlo­vák Távirati Iroda jelentése szerint, a közeljövőben átadják rendeltetésének az első cseh­szlovákiai atomreaktort. Az atomreaktor üzembehelyezésé­vel az országban jelentős mér­tékben meggyorsul az atom­fizika fejlődése. A szovjet tu­dósok és technikusok segítsé­gével épülő atomreaktor az ösz­­szes szükségleteket teljesen ki­elégítő mennyiségben termel majd rádióaktív izotópokat. Az atomreaktor hőfejlesztő kapa­citása kétezer kilowatt. Lázaro Cardenasnak átnyújtották a Sztálin-békedíjat Mexikó (TASZSZ) Mexikó­ban február 26-án az Ideal Filmszínházban ünnepélyesen átnyújtották „A népek közötti béke megszilárdításáért“ elne­vezésű nemzetközi Sztálin­­békedíjat Lazaro Cardenas tá­bornoknak, Mexikó volt elnö­kének, kiváló társadalmi sze­mélyiségnek. A magyar—szovjet barát­ságról, a magyar kultúra iránti szeretetről és megbe­csülésről tanúskodnak azok a beszédes számok, amelyek hí­rül adják, hogy a Szovjetunió különböző népeinek nyelvén újabb és újabb magyar irodal­mi alkotások jelennek meg. A Magyar Távirati Iroda munkatársának kérésére Ga­­ramvölgyi József, a Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztá­lyának szaktitká­ra — aki há­rom évig volt aspiráns a moszkvai és a szaratovi egye­temen — elmondotta, hogy a szovjet emberek széles kör­ben ismerik és na­gyrabecsü­­lik a magyar nép irodalmi alkotásait. A két világháború közötti időben a magyar irodalom nagyjai közül elsősorban Pe­tőfi forradalmi költészete felé fordult az érdeklődés — mon­dotta. Zalka Máté művei 1945-ig 50 kiadásban, csaknem egy­millió példányban jelent meg orosz nyelven, a Szovjetunió 12 népének nyelvén pedig 26 művét adták ki.­ Illés Béla munkái orosz nyelven 29 ki­adásban, 655 000 példányszám­ban láttak napvilágot, a Szov­jetunió más népeinek nyelvén pedig 17 munkája jelent meg. Gábor Andor, Gergely Sán­dor, Hidas Antal, Madarász Emil munkáit mintegy egy­millió példányszámban adták ki oroszul és más népek nyel­vén. A felszabadulás után gyors egymásutánban jelentek meg Petőfi-kötetek a Szovjetunió­ban. 1946-ban válogatott köl­teményeit adták ki, 1948—49- ben a magyar szabadságharc és Petőfi halálának 100. év­fordulója alkalmából két nagy gyűjteményes kötetben jelentették meg hazánk nagy költőfiénak műveit. 1950-ben gyönyörű illusztrált kiadásban adták közre a János vitézt. 1952-ben 20 000 példányban megjelent a négykötetes tel­jes Petőfi kiadás oroszul. A szovjet hatalom évei alatt pe­dig eddig több mint 20 kiadás­ban félmilliónál nagyobb pél­­dányszám­ban jelentek meg Petőfi versei. 1953-ban önálló kötetben 150 000 példányban jelentek meg Móricz válogatott elbe­szélései, egy évvel később, 1954-ben kiadták Móricz Zsig­­m­ond regényét, a Rokonokat, Mikszáth Kálmántól a külö­nös házasságot, több nyelvre is lefordították, s könyvet je­lentettek meg elbeszélései­ből is. 1952-ben a Mosaikvai Állami Kiadó közreadta a magyar költészet antológiáját, amely Bornemisza Pétertől napjain­kig a magyar költészet leg­szebb gyöngyszemeit foglalja magában, 562 oldalon, gyönyö­rű kiállításban. A szabad Ma­gyarország költészete című gyűjtemény 18 magyar költő verseit tartalmazza. Veret Pé­ter Próbatétele több kiadás­ban látott namdláffot Urbán Ernő Tűzkeresztsége nemcsak oroszul, hanem ukrán nyel­ven is megjelent. A magyar irodalom iránti érdeklődést mutatja, hogy 1917-től 1954 közepéig 31 ma­gyar szerző 358 művét adták ki 6 732 000 példányban a Szovjetunió 25 népének nyel­vén. Tavaly a népi demokra­tikus országok klasszikus drá­mairodalma sorozatában kiad­ták Katona József Bánk bán Csíki Gergely Ingyenélők, Móricz Zsigmond Úri muri c. művét. 200 000 példányban ad­ták ki a Magyar írók elbeszé­lései című gyűjteményét, amely Petőfi, Mikszáth, Tö­mörkény, Móra, Móricz írásait tartalmazza, grúz nyelven pe­dig mai magyar írók elbeszé­léseit jelentették meg. A kül­földi irodalom kiadója Szabó Pál Új föld című regényét bocsátotta közre. Ezeken kí­vül tavaly több nyelven je­lent meg válogatott kötet Pe­tőfi Sándor költeményeiből. A magyar népmesék is szé­les körben válnak ismertté a Szovjetunióban. Az elmúlt év­ben és­zt, örmény, kabart­ nyelven jelent meg magyar népmesegyűjtem­ény. TÖBB MILLIÓ PÉLDÁNYBAN, 25 NYELVEN jelentek meg magyar irodalmi művek a Szovjetunióban NPPIAP Indonézia felmondotta a holland—indonéz uniót New York (MTI) Szudzsarvo, Indonézia állandó ENSZ kép­viselője levélben értesítette Dog Hamm­arks földet, az ENSZ főtitkárát, hogy Indonézia fel­mondta a holland-indonéz uniót és vele együtt a két or­szág különböző szerződéseit — jelenti az AP. A levél hang­súlyozta, e lépés célja az volt, hogy „normálissá és egészsé­gessé tegye Indonézia és Hol­landia kapcsolatait“. A francia nemzetgyűlés bizalmat szavazott a kormánynak Párizs (MTI) A francia nem­zetgyűlés keddi ülésén a fize­téses szabadságok meghosz­szabbítására vonatkozó tör­vényjavaslattal kapcsolatban bizalmat szavazott a kormány­nak. Nehru indiai miniszterelnök elfogadta Eisenhower elnök meghívását Delhi (TASZSZ) Nehru indiai miniszterelnök bejelentette a népi kamarában, hogy elfogad­ta Eisenhower elnök meghívá­sát és meglátogatja az Egye­sült Államokat. Nehru közölte azt is, hogy az elfogadáskor meghívta Indiába Eisenhower elnököt. Mindezek — mondot­ta — kilenc hónappal ezelőtt történtek és nincsenek össze­függésben Dulles mostani lá­togatásával. MTI. Moszkvába érkezett Vincent Auriol Moszkva (TASZSZ) Február 29-ére virradó éjszaka K. J. Vorosilovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége el­nökének személyes vendége­ként feleségével együtt Moszk­vába érkezett Vincent Auriol, volt francia köztársasági elnök, neves francia politikus. Vin­cent Auriol a Szovjetunióban ellátogat ipari vállalatokba, kolhozokba és több városba. A vnukovoi repülőtéren S. R. Rasidov, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa Elnökségének el­nökhelyettese, az Üzbég SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, N. M. Pegov, a Legfelső Tanács Elnökségének titkára és más személyiségek üdvözölték a vendéget. Vincent Auriol érkezésénél jelen voltak Dejean nagykövet vezetésével a moszkvai francia nagykövetség tagjai is. Moszkva (TASZSZ) K. J. Vo­­rosilov, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa Elnökségének elnö­ke február 29-én fogadta Vin­cent Auriol, volt francia köz­­társasági elnököt. Vincent Auriol Dejean moszkvai francia nagykövet és Laloy nagykövetségi tanácsos kíséretében jelent meg. Vorosilov és Vincent Auriol között barátságos, fesztelen be­szélgetés folyt le. Tüntetések Szudánban a majdnem kétszáz paraszt­halá­lért felelős rendőri önkény ellen Kairó (TASZSZ) Khartum­ jelentés szerint a szudáni Koszti város (Kék-Nílus tar­tomány) környékén paraszt­­megmozdulásokra került sor annak következtében, hogy a gyapot termelő parasztok a gyapotjukért kapott ellenszol­gáltatás felemelését követel­ték. Mikor a gyapot részvény­­társaság nem volt hajlandó teljesíteni a követelést, a tár­saság ültetvényein dolgozó parasztok sztrájkba léptek. A sztrájkolók ellen rend­őröket küldtek. A rendőrség­gel való összetűzés következ­tében sok paraszt meghalt és megsebesült. A rendőrség tö­meges letartóztatásokat haj­tott végre, a letartóztatott pa­rasztok száma meghaladta a hatszázat. 285 embert Koszti városába vittek és az ottani laktanya egyik kisebb helyi­ségébe zárták őket. A túlzsú­foltság és a szellőzés hiánya következtében egy nap lefor­gása alatt 194 paraszt rész­ben megfulladt, részben hő­gutától meghalt. A tragikus eset nagy fel­háborodást keltett a szudáni közvéleményben. Több politi­kai párt és parlamenti cso­port Kosztiba küldte képvise­lőit az ügy megvizsgálására. Khartumiban népes tüntetések zajlottak le. Tiltakozó tüntetések voltak más szudáni városokban is. A szudáni kormány kivizs­gáltatta a Koszt­­­ban lezajlott eseményeket. A vizsgálat eredményeiről kiadott hivata­los közlemény beismeri, hogy a letartóztatott parasztok a túlzsúfoltság miatt megfullad­tak. Mint Kihartumiból jelentik, Koszti főbírája elrendelte két rendőrtiszt, továbbá számos katona letartóztatását, mert bűnösnek találták őket a le­tartóztatott parasztok halálá­ban. Eisenhower ismét leülteti magát Washington. A Reuter szerdán délután 16 óra 45 perckor soron kívül hírben közölte : Eisenhower bejelentette, hogy hajlandó másodszor is pályázni az elnökségre. ’95*, MAS Cros CSÜTBtmjR Irányt mutat a XX. kongresszus Hruscsov elvtáns a XX. kongresszuson tartott beszá­molójában rámutatott arra,­­hogy „ma, amikor társadal­munk a munka magas terme­lékenységéért, a Szovjetunió legfőbb gazdasági feladatai­nak megoldásáért harcol, a marxizmus elméletének gaz­dasági oldala, a konkrét gaz­dasági kérdések kerülnek elő­térbe". Ez minden propagandistára, de különösen a politikai gaz­daságtan propagandistáim je­lentős feladatot ró, nemcsak a Szovjetunióban, hanem ná­lunk is. A politikai gazdaságtan pro­pagandistái már komoly se­gítséget kaptak a nemrég megjelent tankönyvvel is. Ezt Hruscsov elvtárs is kiemelte beszédében. A XX. kongr­esz­­szus egész anyaga, az ott tisz­tázott elméleti kérdések to­vább növelték ezt a segítsé­get, lehetővé tették számos kérdés helyes, az eddiginél átfogóbb tisztázását. Most előttünk a feladat: a tisztázott elméleti kérdéseket és általában az egész propa­gandamunkát közelebb vinni a gyakorlathoz, a mindennapi életihez. Erre külön, nyomaté­kosan felhívja a kongresszusi beszámoló a figyelmünket : „... a propagandistáknak és népnevelőknek nemcsak a kü­lönböző elméleti tételeket, ha­­nem a konkrét gazdasági hely­­zetet is ismerniök kell, nem általánosságokban, hanem az ügy ismeretében kell beszél­niük. Ez a lényeg." S ez különösen érvényes a politikai gazdaságtan propa­gandistáira, akik többségük­ben a napi gyakorlati munká­jukban is gazdasági kérdések­kel foglalkoznak, s akik a tanult elméletet nemcsak ta­nítani, hanem mindennapi munkájukban teljes mérték­ben alkalmazni is tudják. S ez áll fordítva is: a minden­napi gazdasági életben szám­talan olyan gyakorlati kérdés merül fel, amelyek nemcsak például szolgálhatnak az okta­tásnál, hanem amelyeknek tapasztalatai hozzásegíthetnek elméleti kérdések tisztázásá­­hoz. „Az egész propagandát a gazdasági építés politikai ta­pasztalatára kell felépítenünk. Ez a legfőbb feladatunk.. .*• — tanítja Lenin, s nekünk, propagandistáknak ehhez kell tartatnunk magunkat. Székely János pol. gazd. koferenci­a vezető Hisvekszik az amerikai monopó­nok profitja Mint a United Press hír­­ügynökség közli, az amerikai monopóliumok nyilvánosságra hozták zárszámadásaikat, ame­lyekből kiderül, hogy a profi­tok tovább növekszenek. Különösen nagy nyereséget zsebeltek be a haditermeléssel foglalkozó vállalatok, így a ka­tonai megrendelések oroszlán­részét teljesítő General Mo­tors tiszta nyeresége az 1954. évi 806 millió dollárról 1955- ben 1189 millió dollárra növe­kedett. A General Electric, amely elektronikus berendezést és egyéb katonai felszerelt szállít az Egyesült Államok hadseregének, 200 millió dollá­­ros rekordnyereséget ért el. A B. F. Goodrich vállalat, az Egyesült Államok gumiipará­nak egyik legnagyobb vállala­­ta, 1955-ben az 1954. évinél tíz százalékkal nagyobb profitra tett szert. A hírügynökség megemlíti, hogy növekedett más­­váll­ala­tok nyeresége is. Az okát­­eletép Abbáziái n.M­ et egyszer egy fiatal uralkodó, ásdi közis­mert volt bátorságáról és szépségéről, ele még inkább fékezhetetlen, szeszélyes ter­mészetéről. Egyszer maga elé hivatott egy öreg parasztot és megparancsolta néki, hogy nyúzza le az udvaron fekvő nagy kőnek a bórát. — Ha meg nem teszed, ró­lad huzatom le a bőrt —tette hozzá az uralkodó. Hazament az öreg és köny­­nyezve panaszolta el leányá­nak nagy bánatát. A leány megnyugtatta atyját és meg­ígérte, hogy segít rajta. Másnap reggel fogott egy tőrt és így szólt: „Vidd el a tőrt az uralkodónak és mondd meg neki, hogy előbb szúrja le a követ, te azután majd le­nyúzod róla a bőrt." Az öreg igy is tett. Az ural­kodó haragra gerjedt: — Ostoba vagy! Ki hallott már olyat, hogy egy követ le lehet szúrni? Vagy talán gúnyt űzöl belőlem? Az öreg mélyen meghajolt és így felelt: — Hogyan is­­mernék gú­nyolódni veled, de ugyan ki hallott már olyat, hogy a­ kö­vet meg lehet nyúzni, mint valami birkát? Az uralkodónak megtetszett az elmés válasz és miután megtudta, hogy erre a leánya oktatta ki a parasztot, látni akarta a fehér személyt. Amint meglátta, beleszeretett és fe­leségül vette.­inden jó lett volna, csak egy gondolat nem ha­gyott nyugtát az ural­kodónak: hát talán egy egy­szerű asszony okosabb, mint ő? Mit fognak gondolni az emberek? Elhatározta, hogy valahogyan megszabadul a feleségétől. Egyszer azt mondta neki: — Vadászni megyek. Ha visszatértem előtt ostoba asz­­szonyfővel férfiak dolgát me­red eldönteni, örökre elvá­lunk. Eltelt egy nap, kettő és a szomszédságába lovas vendég érkezett. Éjszakára egy sze­kérhez kötötte a kancáját, amely reggelre megellett. Amikor a vendég ezt meg­tudta, nagyon megörült, a há­ziak azonban azt kezdték bi­zonygatni, hogy a csikót az ő szekerük ellette. Nagy vita kerekedett, s vé­gül elhatározták, hogy ügyük eldöntéséhez segítségül hív­ják az uralkodó feleségét. Az asszony sehogy sem akart jönni, de rábeszélték. Mikor megérkezett, mentegetőzni kezdett, amiért kissé megké­sett: útközben, úgymond, ész­revette, hogy ég a folyó, és kénytelen volt a tüzet száraz levelekkel eloltani. A vitatkozók elámultak. — A tűzet vízzel oltják, nem pedig száraz levelekkel! És ki látott már olyat, hogy a víz kigyullad?! Az uralkodó felesége rava­szul elmosolyodott és így fe­lelt: — Hát vajon egy szekér tud-e csikót ellőni? Ezzel a vitát eldöntötte. Az uralkodó, amint vissza­tért a vadászatról, megtudta, hogy felesége megszegte pa­rancsát. Íraj nekem! — kiál­tott fel. — Micsoda férfi az, akinél az asszony a ház feje?" Megparancsolta feleségének, hagyja el a házat, s vigye ma­gával azt, ami neki tetszik. —Jól van, engedelmeske­dem —, felelte az asszony. —­ De mielőtt elválnánk, szeret­ném, ha mégegyszer velem va­csoráznál. z uralkodó beleegyezett. Vacsora közben aztán az asszony leitatta férjét. Amikor elaludt, feltették egy szekérre és útna­k indultak. Az úton az uralkodó feléb­redt és csodálkozva kérdezte : — Hová viszel engem? Az asszony mint mindig, nyugodtan válaszolt: — Hiszen te magad paran­csoltad meg nekem, hogy szedjek össze mindent a há­zadban, ami csa­k tetszik. Most hát elviszlek téged az apáim­hoz. Az uralkodó most már na­­gyon megörült, hogy ilyen okos a felesége, elnevette ma­gát és így szólt: — Jól van, legyen úgy, ahogy te akarod. És ettől kezdve mindig bé­kességben és boldogan éltek.

Next