Hajdú-Bihari Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-02 / 27. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT H­A­J­D­Ú - B­I­H­A­R MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Elindult az Apollo-14 — a Holdra szállás bizonytalan Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti Washingtonból. Már az első órákban kudarc fe­nyegette az Apollo—14 holdutazá­sát. A felhősödés okozta 41 perces késéstől eltekintve normálisan star­tolt az űrhajó, de alig hagyta el Föld körüli parkolópályáját, mind­járt a Hold felé vivő út első sza­kaszán váratlan technikai nehézsé­gekbe ütközött, amelyek csaknem meghiúsították az egész vállalko­zást. A már viszonylag egyszerű rutin­műveletnek számító „átsorolási ma­nőver” befejező mozzanata, a pa­rancsnoki anyaűrhajó és a hold­komp összekapcsolása csak negyed­szeri próbálkozásra, úgynevezett „kemény dokkolással” sikerült. Há­rom sikertelen próbálkozás után a houstoni űrhajózási központban már komor hangulatban latolgatták azt az eshetőséget, hogy az Apol­lo—14-et esetleg dolgavégezetlenül kell visszahozni a Földre. Az Apollo—14 ekkor már több mint négy órája volt úton, és hoz­závetőlegesen 18 000 mérföldnyire távolodott el a Földtől. Shepard pa­rancsnok javasolta, hogy az anyaűr­­hajó kabinját nyomástalanítva, s űrruhákban kibújva a fülkéből, közvetlenül szemléli meg, mi akadá­lyozza az összekapcsolódást. She­pard ugyanis több sérülésszerű kar­colást észlelt a holdkomp hengeres bemélyedésén, s ezeket akarta kö­zelebbről megtekinteni. A houstoni központ azonban utasítást adott, hogy mielőtt ezzel próbálkoznának, tegyenek meg egy végső kísérletet, ezúttal az előkapcsolást közvetlen „kemény dokkolással”. A parancsnoki kabinban felsze­relt színes tv-kamera előtt jól lát­ható volt a negyedszer közeledő holdkomp, majd megrázkódott a két test az összeütközéskor, az össze­kapcsolás sikerült. A magyar idő szerint hétfőn haj­nali 3 órakor, több mint kétórás kő­ (Folytatás a 2. oldalon) A kilövés pillanata Megnyitották a megyei mezőgazdasági könyvhónapot A hajdúnánási városi művelődési központ nagytermében február 1-én, hétfőn délután tartották meg a me­zőgazdasági könyvhónap megyei megnyitóját, amelyen részt vett Sebő Simon, a Hajdúnánási Városi Pártbizottság titkára. Barta János, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb­­elnökhelyettese, Tar Sándor, a Haj­dúnánási Városi Tanács vb-elnöke, valamint tömegszervezetek és mű­velődésügyi intézmények képvise­lői és mezőgazdasági szakemberek. Mitlasovszki Imre, a Hajdúnánási Városi Tanács vb-elnökhelyettese megnyitó beszédében méltatta a mezőgazdasági könyvhónap éven­kénti megrendezésének jelentősé­gét. Hangsúlyozta, hogy a korszerű­­mezőgazdasági munka megköveteli az állandó tájékozódást, amire a könyvhónap felhívja a figyelmet, elmondotta, hogy Magyarországon­ egy ötéves terv ideje alatt kétmillió mezőgazdasági szakkönyv kerül ki a nyomdákból. A megye könyvtá­raiban jelenleg mintegy huszonöt­­ezer mezőgazdasági szakkönyv áll a szakemberek rendelkezésére, vi­szont 45 000 a mezőgazdasági dolgo­zó. A könyvhónap alatt mindig emelkedik a könyvvásárlók száma, de utána visszaesés mutatkozik. A feladat tehát az, hogy állandósítani kellene az érdeklődést a mezőgaz­dasági szakkönyvek iránt. A megnyitó után dr. Magas Lász­ló, a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium Termelésfejlesz­tési Főosztályának főosztályvezető­helyettese „A IV. ötéves terv állat­tenyésztési feladatai” címmel tar­tot­t előadást. A megnyitó alkalmá­val a művelődési központ és az ÁFÉSZ könyvkiállítást rendezett mezőgazdasági szakkönyvekből. Debreceni Kodály Zoltán emléknapok KIÁLLÍTÁSMEGNYITÁS, szolfézsverseny, TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK A Déri Múzeum nagyterme ja­nuár 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor zsúfolásig megtelt, érdeklő­dőkkel. Ekkor nyitották meg a mú­zeum földszinti termeiben megren­dezett ■ Kodály-emlékkiállítást, a „Debreceni Kodály Zoltán-emlékna­­pok” első rendezvényét. A megnyi­tó ünnepségen részt vettek a párt-, állami és tömegszervezetek vezetői, képviselői, közöttük Cseke Béla, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bi­zottságának helyettes osztályveze­tője, Kiss Imre, a Hajdú-Bihar me­gyei Tanács vb-elnökhelyettese, Ördög László, a Debrecen Városi Tanács vb-elnökhelyettese. A megjelenteket a rendező szer­vek nevében Straky Tibor, a Ko­dály Zoltán Zeneművészeti Szak­középiskola igazgatója üdvözölte, majd dr. Tar Károly, a Debrecen Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályának helyettes vezetője mon­dott megnyitó beszédet. — Kodály Zoltán nekünk az „éneklő nemzet” jelképe — mon­dotta többek között. — Próféta hit­tel és töretlen akarattal fáradozott azon, hogy a zene mindenkinek mindennapi kenyere legyen. Meg­győződéssel vallotta, hogy „egy or­szág zenekultúráját nem egyes ze­nészek csinálják, hanem az egész nép”. E tanítás igazságát ma már egyre jobban értjük és érezzük. Va­lósággá ugyan még nem váltottuk, de az elmúlt évtizedben sokat tet­tünk érte. És hogy tehettünk, ez döntően Kodály Zoltán érdeme. Ko­dály emberi tisztasága, művészi ere­je tette lehetővé, hogy népművésze­tünk bővizű, tiszta forrássá, öntör­vényű és ma is élő zenei alkotá­sokká váljék. A továbbiakban felidézte Kodály Zoltán gazdag életútjának, alkotói pályafutásának kiemelkedő esemé­nyeit, állomásait, majd befejezé­sül a következőket mondotta: — Debrecen korán hitet tett Ko­dály és muzsikája mellett. Kodály Zoltán többször megfordult a vá­rosban és Debrecen mindig szere­tettel és tisztelettel köszöntötte. Kodály nemes gesztusokkal, mara­dandó élményekkel viszonozta a vá­ros iránta megnyilvánuló érzelmeit. E kialakult viszont őrizni és erő­síteni akarjuk, hogy ha már szemé­lyesen nem is, művészetével, szelle­mével és tanításának gondolatai­val mindenki találkozhassék. Most kezdődő Kodály Zoltán-emlékna­­pokkal szeretnénk teljesebbé tenni Kodályról alkotott képünket, gon­dolatait idézve erőt és ösztönzést meríteni ahhoz a munkához, hogy a zene valóban mindenkié legyen. A beszéd befejezése után dr. Tar Károly ismertette a Kodály-port­­ré pályázat eredményét, és kiosztot­ta a díjakat a nyertes képzőművé­szeknek. A rendezőbizottság úgy döntött, hogy a meghirdetett négy darab ötezer forintos díj helyett öt darab négyezer forintos díjat ad ki. A Képzőművészeti Lektorátus zsű­­ribizottsága által javasolt művek közül a következőket díjazták: Ré­vész Napsugár grafikusművész Ko­­dály-portréját, Bíró Lajos festőmű­vész Kodály-portréját, Józsa János festőművész Kodály-portréját, To­­por András festőművész Kodály­­portréját és Váró Márton szobrász­­művész Kodály-plakettjét. Cs. Uhrin Tibor, Menyhárt József, Holló László és Topor András Ko­dály-portréját a városi tanács, Bíró Lajos Kodály-portréját a Ko­dály Zoltán Zeneművészeti Szak­­középiskola vásárolta meg. A megnyitó után Kodály művei­ből hangversenyt rendeztek, melyen közreműködött Ádám Károly gor­donkaművész, Kiss Vilmos Péter hegedűművész, Joób Árpád főisko­lai tanársegéd, valamint a Debre­ceni Kodály Kórus Gulyás György érdemes művész vezényletével. A kiállítás sok dokumentumot, műalkotást, tárgyi emlékeket tartal­maz, amit négynyelvű katalógus mutat be az érdeklődőknek. Hétfőn, február 1-én a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközép­­iskolában megtartották a zenemű­vészeti szakközépiskolák első orszá­gos szolfézsversenyét, melyen az ország hat zeneművészeti szakkö­zépiskolája vett részt. A verseny eredménye a következő: Az első osztályosok versenyében: 1. Szönyi Ildikó (Budapest), 2. Pálffy Er­zsébet (Budapest), 3. Tömör Ibolya (Győr). Ezen kívül dicséretben részesült Szűk Cecília (Budapest), Csapó Gyula (Győr), Szirmai Erzsébet (Miskolc). A második osztályosok versenyében: 1. Garamvölgyi István (Budapest), 2. Gede Éva (Győr), 3. Kiss Cecilia (Miskolc). Dicséretben részesült Pukánszky Béla (Szeged) és Gupcsó Gyöngyvér (Debre­cen). A harmadik osztályosok versenyé­ben a zsűri az első díjat nem adta ki. 2. Túri Márta (Debrecen), a harmadik dí­jat megosztották Török Géza (Debrecen) és Herbály Ágnes (Miskolc) hallgatók között. A negyedik osztályosoknál: 1. Székely Katalin (Budapest), a második díjat megosztották Kemény Gábor (Bu­dapest) és Lak Sándor (Győr) között, 3. Gupcsó Ágnes (Debrecen), dicséretben részesült Dénes István. Ma, kedden a Kodály teremben zenetudományi ülésszakot rendez­nek Kodály Zoltán emlékére. Az előadások két témakört ölelnek fel: 1. Kodály Zoltán, a zeneszerző, 2. Kodály Zoltán, a zenetudós és mű­velődéspolitikus. Zárszámadás Bihar­nagybajomban (3. oldal) Két hónappal a kongresszus után (BALMAZÚJVÁROSON) (3. oldal) Olvasóink írják (4. oldal) Barkochbáztam a kompjúterrel (4. oldal) (5. oldal) EGY FIATAL­­ FRANCIA PROFESSZOR DEBRECENIBEN (5. oldal) ______________ TEREM KÉZILABDA Napló­kupa Ha piros - jobbra fordulni tilos (8. oldal)

Next