Hajdú-Bihari Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-10 / 135. szám

HAJDÚ-BIHARI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! V Konferencia Manapság, ha ezt a szót halljuk, hogy konferencia, aligha gondolunk ülésező, töprengő tantestületekre. A szabvány, a szokás, a gyakoriság ezzel a szóval minősít minden gyű­lést, értekezletet, pedig most is meg régebben - ez a szó úgy nyert pol­gárjogot nálunk, hogy az szinte kizárólagosan összekötődött az isko­lával, a diákélettel, az osztályzással. Hát most ezek a konferenciák foly­nak, ezek az értekezletek sűrűsödnek, néha a hosszú estékbe is belenyúlva. A kívülállók és az érintettek sok­szor szívesen hiszik azt, hogy ezek a konferenciák a világ legsimább meg­beszélései. Sőt, olykor meggyőződé­sük is, hogy mindegyik amolyan tár­sas csevegés, amelynek már csak az a funkciója, hogy - képletesen szól­va - az i-re rátegyék a pontot. Nem ismerik, vagy legalábbis alig van el­képzelésük ezekről a tantestületi ér­tekezletekről. Mindegyik megbeszélés megannyi drámai fordulat, pedagó­giai lelkiismeret-vizsgálat. Mert nem arról van szó, hogy nincsenek egy­szerű és sima ,,kiegyezések”. Vannak gyerekek, akik így vagy úgy de vi­lágos képletet mutatnak. De ezekből van a legkevesebb. A nagytöbbség? Alaposan meg kell hányni-vetni a dolgot, hosszan és lelkiismeretesen kell töprengeni, hiszen ha valahol, hát akkor ezeken a konferenciákon nagyon is tudják, hogy gyermekekről, sorsokról s további jövőről van szó. Ezekről a konferenciákról tehát legkevesebb, amit elmondhatunk: minden mozzanatát nagyon is át- meg átszövi a felelősség. S­­ne hangoz­zék ez ezúttal valami protokolláris toldalékként, hanem őszintén és meg­győződéssel, hiszen ezek az év végi tantestületi értekezletek nemegyszer konfliktusokkal, indulatokkal, heves összecsapásokkal tarkítottak. Véle­mények formálódnak, kristályosod­nak, s a végső döntésekről valóban elmondhatjuk: kollektív erejűek, egy testület véleményét és meggyőződé­sét összegzik. Persze nem biztos, hogy ezek a vé­lemények mindig és minden eset­ben találkoznak mondjuk a szülők véleményével is. Mert még a legmeg­­fontoltabb, a legkollektívebb döntést is megkérdőjelezheti az egyéni elfo­gultság, s ha valahol, hát akkor a ta­nulók általános osztályzatát értéke­­lendően a szülők részéről számol­nunk is kell jónéhányszor ilyesfajta elfogultsággal. Ilyen esetekben per­sze nehéz megmagyarázni, hogy ki­ben van a hiba. Igaz, a szülő lelki­­állapota olykor-olykor talán érthe­tő. Nagyon természetes, hogy ő is, mint mindannyian azt szeretné, ha a gyermeke a legjobb bizonyítvánnyal rendelkezne, ha abba az indexbe csak csupa ötös kerülne. Dehát higgyük el és fogadjuk el: gyerek és gyerek közt különbség van, s nem lehet mindenki kitűnő tanu­ló. És ezt a gondolatot tovább foly­tatva: nem is lenne jó, ha minden­ki csak kitűnő lenne, úgy akkor en­nek a kalkulusnak a varázsa, a von­zása tűnne el. Mint ahogy az sem igaz, hogy csak az ötös az egyetlen valamire való jegy, hogy a né­gyes, vagy urambocsá’ a hármas osz­tályzat az már egyéni vagy családi tragédia. Igaz, a szülői álláspontokba, meg­ítélésekbe sajnos az utóbbi időben belejátszott egy rosszul értelmezett társadalmi gyakorlat. Mert miért és honnan a hajsza az ötös után? A szülők gyermekeik jegyére? pillantván, már az egyetemre függesztik a sze­müket. S ott - akarjuk nem akarjuk - döntő szerepe van az osztályzat­nak, a szerzett pontoknak. A konferencia természetesen nem pótolhatja azt, amit mondjuk a gye­rek egész évben elmulasztott. De felelőségteljesen dönt, megfontoltan és lelkiismeretesen ítél. Együtt, közö­sen, tantestületi ranggá emelve min­den tanuló osztályzatát. Hitelét ezért becsüljük.. ülésezik a KGST atombizottsága Keszthelyen, az Agrártudományi Egyetem dísztermében megkezdő­dött a KGST atomenergia állandó bizottságának XX. ülésszaka. A ple­náris ülést A. M. Petroszjanc, a KGST atomenergia állandó bizottságának elnöke, a Szovjetunió állami atomenergia bizottságának elnöke nyitotta meg. (MTI-fotó : Vigovszky Ferenc felv. — KS) Új vezérlő eszközt próbáltak ki a Szal­juton Mint a TASZSZ tudósítója a szovjet űrhajózási irányító központ­ból jelentette, szerdán, magyar idő szerint 8.06 órakor, a­ programnak megfelelően másodszor is módosí­tották a Szaljut orbitális állomás pályáját. A három űrhajós harmadik mun­kanapja szerdán, magyar idő szerint 13.00 órakor befejeződött. A harma­dik munkanapon kísérleteket vé­geztek, és előkészítették az állomást a további munkához. Reggeli után az űrhajósok meg­kezdték a kitűzött program elvég­zését. Gondoskodtak arról, hogy a Szojuz—11 űrhajó berendezései to­vábbra is biztonságosan működje­nek. Az űrhajó fedélzeti berende­zéseinek további ellenőrzését ez­után telemetrikus információk alap­ján végzik majd. Az űrhajósok több egészségügyi és biológiai kísérletet hajtottak vég­re. Ahhoz, hogy az űrhajózás során fizikailag erősek maradjanak, se­gítséget nyújt a különleges űrruha, amelynek viselője úgy érzi, mintha csontváza és izomrendszere a földi körülményeknek megfelelő megter­helés alatt volna. Az űrhajósok je­lentették, hogy az űrruha alkalmas a munkához, és nem okoz kelle­metlen érzéseket. A munkanap során az orbitális állomás fülkéiben rendszeresen el­lenőrizték a levegő gázösszetételét, megvizsgálták az állomás fő beren­dezéseit, a tudományos készüléke­ket és a műszereket. Méréseket kezdtek a kozmikus térségben ta­pasztalható sugárzások szintjének meteoritokkal való találkozás lehe­tőségeinek meghatározására. A szerdai kísérletek során kipró­báltak egy nagy hajlásszögű vezér­lő eszközt, amely új műszer a nap és a bolygók irányában való pontos betájoláshoz. Telemetrikus úton szerzett érte­sülések és az űrhajósok jelentése szerint a tudományos állomás fül­kéiben a viszonyok normálisak. Az állomás fedélzeti rendszerei jó állapotban vannak. Az irányító központ szakemberei megjegyezték, hogy a Szaljut űrha­jósai nagy igyekezettel, pontosan és nagy önbizalommal végzik munká­jukat. Közérzetük kitűnő. A Szaljut tudományos állomás folytatja re­pülését. (MTI) Pedagógusankét Debrecenben Az MSZMP megyei bizottsága, a megyei tanács, valamint a Pedagó­gusok Szakszervezetének megyei bizottsága szerdán délelőtt ankétet tartott Debrecenben a Hungária Ka­maraszínházban. Az ankéten részt vettek a megye közép- és általános iskoláinak igazgatói, pártalapszer­­vezeti titkárai, a szakszervezeti bi­zottságok titkárai. Ott volt a peda­gógusok tanácskozásán dr. Kovács Béla, a megyei pártbizottság osztály­­vezetője, Kiss Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Molnár Lajos­­né, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának titkára. Dr. Kovács Béla megnyitó szavai után dr. Nagy Sándor, a Művelő­désügyi Minisztérium főosztályve­zetője tartott előadást a pedagógu­sok folyamatban levő fizetéseme­léséről. Részletesen értékelte az előadó az ezzel kapcsolatos kor­mányhatározat jelentőségét, majd azokat a szempontokat ismertette, amelyeket a fizetésrendezés gya­korlati megvalósítása során min­denképpen hasznos figyelembe venni a tantestületekben. Az ankét sok segítséget, és több hasznos tanácsot adott az igazsá­gos és differenciált bérrendezés gyakorlati munkájához. Ülést tartott a vegyipari szakszervezet elnöksége Szerdán ülést tartott a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnök­sége. Napirendjére tűzte a nők helyzetéről hozott határozat eddigi végrehajtásának tapasztalatait és megvizsgálta, hogyan alakultak a túlórák az egészségre ártalmas munkakörökben. A nőkkel kapcso­latos határozat végrehajtása a vegy­iparban a dolgozóknak 38 százalé­kát, 47 800 munkást érint. Az eddigi tapasztalatok szerint előrehaladás történt az egyenlő bérezés megva­lósításában, több gyár gondoskodott a­ gyermekintézmények hálózatának bővítéséről, további feladat azonban a nők továbbképzése, bevonásuk a vezetésbe. . A prágai pártkü­ldöttség látogatása az Egyesült Izzóban Antonín Kapeknek, a Csehszlovák Kommunista Párt központi bizott­sága elnöksége tagjának, a prágai pártbizottság első titkárának veze­tésével a hazánkban tartózkodó pártküldöttség szerdán délelőtt lá­togatást tett az Egyesült Izzóban. Társaságukban volt Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkára. A küldöttséget Dienes Béla, a gyár vezérigazgatója, Sugár György, az üzemi pártbizottság titkára tájé­koztatta a vállalat munkájáról, a dolgozók életéről. Ezt követően a pártküldöttség megtekintette az Iz­zó különböző üzemrészeit. A látogatás a vállalat pártaktivis­táival folytatott kötetlen beszélge­téssel ért véget. (MTI) % Látogatás m ii­­­rt az epulo beremendi­ cementműnél (4. oldal) Bonyodalmak a köszméte körül Csak a munkám (3. oldal) m % ff Gyorsaság, A ff m M­­axiesség ff m ^ 3 a A hiábavaló panaszkodásról (5. oldal) Növényvédelmi gépesítési napok Hol tartunk a növényvédelem gé­pesítésében és műszaki fejlesztésé­ben, és mennyi a mezőgazdaság nö­vényvédőgép szükséglete — erről tanácskoztak Debrecenben szerdán az Agrártudományi Egyetemen. Több mint 250 tervező, gépgyártó és mezőgazdasági szakember vett részt az országos ankéton, s csehszlovák és NDK-beli gépgyárak képviselői is ott voltak. Dr. Ács Antal rektor a Magyar Agrártudományi Egyesület Haj­­dú-Bihar megyei szervezetének el­nöke üdvözölte a tanácskozás részt­vevőit. Farkas László, a MÉM növényvé­delmi főosztályának főmérnöke tar­totta az első előadást „Növényvédő­­gép-ellátás fontossága és növényvé­­dőgép-szükséglet” címmel. Elmon­dotta, hogy az elmúlt esztendőben végzett felmérés és értékelés szerint jelenleg 10 680 növényvédő gép van termelő üzemeinkben s ebből 5800 korszerűtlen, elhasználódott. A fel­mérés másik tapasztalata: 1800 olyan gépet tartanak nyilván a gazdaságok, amelyek már tavaly sem üzemeltek, régiek, nem lehet hozzájuk fontos alkatrészeket kap­­ ni. Vagyis az ország növényvédelmi­­gép-parkja elhasználódott, sürgősen kiegészítésre és korszerűsítésre szo­rul. Ezen csak valamit enyhít, hogy jelenleg már ötvennél több repülő­gép dolgozik. Ez azonban koránt­sem tudja pótolni az erőgépvontatá­­sú, korszerű, nagyüzemi növényvé­dő gépeket. A mezőgazdaság minél több ilyet vár az ipartól s ezt köve­telik meg az egyre nagyobb meny­­nyiségben rendelkezésre álló új sze­rek is. A bevezető után Major Ottó, a BMG Debreceni Gyárának főmér­nöke tartott előadást, amelyben is­mertette a „Kertitox” építőszekrény szerkezetű növényvédőgép-család gyártását, teljesítményét, munkáját. Ezt a gépet a debreceni üzem a lip­csei gyárral együtt fejlesztette és készíti. Ezekkel a típusú növényvédő gé­pekkel kapcsolatban magyar kuta­tók mellett NDK-beli és csehszlo­vák szakemberek is beszámoltak ta­pasztalataikról. Csányi Sándor, a BMG műszaki igazgatója „A BMG korszerű csá­vázó gépei”, dr. Kopácsi Ernő, az AGROTRÖSZT vezérigazgatója „A kémiai növényvédelem alakulá­sa hazánkban a növényvédőszer­­forgalom tükrében” címmel tartott előadást. Tündik Ferenc, a BMG Debreceni Gyárának főkonstruktőre a gra­­mospray gyomirtó gépek üzemelési tapasztalatait ismertette az országos tanácskozás részvevőivel. Csütörtök délelőtt gépbemutatót tartanak az ankét résztvevőinek a pallagi kísérleti telepen.

Next