Hajdú-Bihari Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-15 / 217. szám

HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Magyar-indiai külkereskedelmi megállapodás A magyar—indiai gazdasági tár­gyalások befejezéseként Budapesten kedden okmányt írt alá a két ország külkereskedelmi minisztere, dr. Bí­ró József és L. IV. Mishra. Az 1971—75-re korábban megkötött magyar—indiai kereskedelmi és fi­zetési megállapodás végrehajtását vizsgálva megállapították, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai kedvezően fejlődnek. Egyetértettek abban is, hogy még sok a kihasználatlan lehetőség. Ezért 1972 januárjában az új-delhi ve­gyesbizottsági tárgyalásokon kicse­rélik az exportra felajánlott újabb cikkek listáját. Elhatározták, hogy a magyar, il­letve az indiai vállalatokat kapcsola­taik elmélyítésére ösztönzik, ily módon is elősegítve a hagyományos kereskedelmi kapcsolatokon túlme­nően az ipari és műszaki kooperáció szélesítését. Elhatározták, hogy a kapcsolatok további elmélyítésére mindkét or­szágban javaslatot terjesztenek a kormány elé miniszteri szintű ma­gyar—indiai együttműködési bizott­ság létrehozására. Az indiai külkereskedelmi minisz­ter dr. Bíró Józsefet indiai látoga­tásra hívta meg. A magyar külke­reskedelmi miniszter a meghívást elfogadta, az időpontról később dön­tenek. N. Mishra indiai külkereskedelmi minisztert hivatalában fogadta dr. Biró József külkereskedelmi miniszter. (Napló-telefotó — Tormai felv. — KS) Kukoricakísérletek sugárzással A kukorica legfontosabb takar­mánynövényünk. Az elmúlt évek­ben — bár korántsem a lehetőségek­hez képest — emelkedtek a termés­átlagok. Ebben jelentős segítséget kaptak a mezőgazdasági nagyüze­mek a Debreceni Agrártudományi Egyetem kutatóitól, szakemberei­től. Az elmúlt esztendők során, a legnagyobb kukoricatermelő gazda­ságokkal kialakított kapcsolat, a szaktanácsadás segített az új mód­szerek, fajták, eljárások szélesebb körű meghonosításában. A fő tevékenység a szakemberek részéről a nagyüzemeknek nyújtott közvetlen segítség a magasabb ter­méshez, de kísérleteket is folytat­nak. Dr. Pásztor Károly, a mezőgazda­­sági tudományok kandidátusa, az Agrártudományi Egyetem docense az egyetem bemutató kertjében su­gárral kezelt kukoricát mutatott. Rendkívül érdekes, valóban nem mindennapi látványt nyújt a sugár­­kezeléses kukorica. Vannak olyan tövek, amelyeket ha külön-külön mutatnának meg, senki nem mon­daná rá, hogy kukorica. Sokkal in­kább sásra, vagy ahhoz hasonló sokágú, soklevelű vízinövényre ha­sonlít. Hosszabb ideje folytatnak sugár­zásmechanikai kutatásokat. Ebben közreműködött, illetve segítséget adott az MTA Atommagkutató In­tézete, illetve a Debreceni Orvos­­tudományi Egyetem. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem úgynevezett sugárkertjé­ben a tenyészidő alatt „kezelték" a kukoricát — a zöld növényt — Ko­balt 60-nal. (Debrecenben a magot tették ki sugárhatásnak.) A növény Gödöllőn bizonyos ideig volt su­gárhatás alatt, s attól függően, hogy a forrástól milyen messze volt, kü­lönböző mennyiséget kapott. A leg­közelebbi 2 méterre, a legtávolabbi pedig 25—30 méterre volt található a forrástól. A sugárzással kezelt növények termését évről évre elvetik a be­mutató kertben Debrecenben, a tanszék kísérleti területén és figye­lik a sugárzás hatására jelentkező eltérő változásokat. Milyen változásokat tapasztal­tak? Mint a bemutató kert növényei bizonyítják, nagy-nagy különbségek vannak a jól ismert kukoricától. Több csövű típusok jelentkeztek, némelyik 3—6 csövet is hozott, illet­ve nevelt. Keletkeztek olyan típu­sok is, amelyek a szudáni fűre em­lékeztetnek, egészen keskenyek a leveleik. Vannak úgynevezett kará­csonyfa-típusok, amelyek különbö­ző magasságokban ágaznak ki. Ezenkívül látható termő ággal, il­letve hajtással rendelkező típus, ol­dalhajtásán 3—4 cső fejlődik. Három növénynek a termését ve­tették el az idén, s ebből származ­tak az egészen elütő típusok. Egé­szen olyanok jelentkeztek, amelyek már nem is kukoricához, hanem a búzához hasonlítanak. Ugyanakkor ezek között találhatók 8—9 csővel rendelkező tövek is. A kísérleteknek elsősorban gene­tikai jelentőségük van, ami a kuko­rica változékonyságára, származá­sára utal. A gyakorlati jelentősége a mutációknak az, hogy a nemesítés alapanyagnak felhasználhatja. A kísérleti telepen a legkülönbö­zőbb típusokat úgy termékenyítet­ték, hogy genetikailag tisztán el­különítsék a különböző formákat. Ugyanakkor genetikailag ismert törzsekre rákeresztezték a mutáci­óknak a virágporát, illetve ezekről a törzsekről hoztak virágport és a mutánsokra szórták rá. Közben fi­gyelik, hogyan kereszteződnek az ilyen típusok, hogyan változnak a keresztezés hatására. A kutatók jelenleg a legfontosabb céljuknak tekintik: a genetikailag legértékesebb mutánsok szaporítá­sát és a különböző típusok kiválo­gatását. Ez részben további neme­sítést szolgálhat, másrészt fontos megfigyelésekre alkalmas, mint ge­netikai anyag. Fock Jenit fogadta az indiai külkereskedelmi minisztert Fock Jenő, a kormány elnöke kedden hivatalában fogadta L. N. Mishra indiai külkereskedelmi minisztert. Az eszmecserén részt vett dr. Bí­ró József külkereskedelmi minisz­ter, valamint C. B. Muthamma asz­­szony, az Indiai Köztársaság buda­pesti nagykövete is. L. N. Mishra miniszter és kísérete kedd délután hazánkból tovább uta­zott Frankfurtba. A Debreceni Általános Fogyasz­tási és Értékesítési Szövetkezet va­sárnap délelőtt rendkívüli küldött­­gyűlést tartott, melyen Balogh Sán­dor, az igazgatóság elnöke beszá­molt a szövetkezet eddigi munká­járól, feladatairól. Elmondotta, hogy a SZÖVOSZ két kongresszusa közötti időszakban a debreceni ÁFÉSZ 15 kiskereskedelmi boltot nyitott. Korszerűsítettek üzleteket Mikepércsen, Macson és több he­lyen. A vendéglátóipar területén 12 új egységet nyitottak, köztük öt presszót. A szövetkezeti vagyon a két kongresszus közötti időben jelentő­sen gyarapodott. Az 1966. esztendő­ben 13 millió 820 ezer volt az össz­­vagyon, 1970 végén pedig már 19 millió 685 ezer forint. A bolti kiskereskedelmi forgalom 1965-ben 68 millió 514 ezer forint volt, most viszont már elérték a 141 millió 603 ezer forintot. A vendéglátóipari forgalom 19 millióról 33 millióra emelkedett. A burgonya-, zöldség-, gyümölcsfelvásárlás ezen időszak­ban 4299 mázsáról 13 425 mázsára emelkedett. Az árbevétel pedig 18 millióról 35 millióra növekedett. Beszédes számok ezek, melyek bi­zonyítják azt a gyors fejlődést, me­lyet a szövetkezet elért. A tagok létszáma jelenleg 6100. A SZÖVOSZ decemberben megtartandó kong­resszusának tiszteletére újabb ta­gokkal gyarapodik a szövetkezet. A taglétszám növekedésére jellemző, hogy amikor Debrecenben a Ruyter utcán megnyitották az ABC-áruhá­­zat, a körzetben lakók közül több mint százan léptek a tagság soraiba. A szövetkezet vezetősége szor­galmazza, hogy a szövetkezeti önte­vékenység útján a munkások de­mokratikus részvételével elősegítse a fokozatos előrehaladást. Ezért történt, hogy a szövetkezet vállalta az MGM dolgozóinak üzemi ellátá­sát és a gyárban egy fűszer—cse­mege boltot is létesített. Megalakult Debrecenben a dohánygyári mun­kás fogyasztási szövetkezet, s ennek példája nyomán azokban az üze­mekben, ahol erre igény van, mun­kás szövetkezeteket hoznak létre. Feladatának tekinti a szövetke­zet, hogy jelentősen növelje a kon­zervfogyasztást és ezért kóstolókkal egybekötött árubemutatókat tart. A konzervekhez tájékoztatót mel­lékelnek, amelyben a vásárolt kon­­zervek felhasználási lehetőségeit, módjait ismertetik. A közönség kí­vánságainak megfelelően az ABC- áruházakban a gyökérféléket, túl­nyomó többségükben, tetszetősebb, mosottabb formában árusítják. Megkezdik a fejtett zöldborsó áru­sítását és növelik a száraztészta forgalmát. A szövetkezet akciót indított an­nak érdekében, hogy a tagság köl­csönök nyújtásával, kedvező ka­matfizetés mellett segítse a szövet­kezetet árubeszerzésben, hálózat­bővítésben. Ez ideig 2 millió 135 ezer forint kölcsönt adtak a tagok a szövetkezet fejlesztésére. Ezt az ak­ciót tovább folytatják, és remény van rá, hogy a szövetkezet tagjai­nak megtakarított pénzéből még további kétmillió forintot gyűjte­nek össze. A küldöttgyűlésen több felszóla­lás hangzott el a napi feladatok­kal kapcsolatban, végezetül Farkas István, a MESZÖV igazgatóságá­nak elnökhelyettese a december­ben megtartandó SZÖVOSZ-kong­­resszus jelentőségéről és a vele kap­csolatos feladatokról beszélt. A küldöttgyűlés határozatot ho­zott arról, hogy differenciáltan ál­lapítják meg a részjegykamatokat, valamint a vásárlási és értékesítési visszatérítésre fordítható összeg el­osztását. A vásárlási és értékesítési visszatérítésnek ez az új szabálya a jövő év január 1-től kerül beveze­tésre. I. A szövetkezeti vagyon 19 millió forint KÜLDÖTTGYŰLÉST TARTOTT AZ ÁFÉSZ I­lést tartott a KISZ megyei bizottsága Kedden délelőtt a debreceni Lő­wy Sándor Úttörőházban tartotta ülését a KISZ megyei bizottsága. Az ülésen részt vett Fülöp János, a me­gyei pártbizottság párt- és tömeg­szervezetek osztályának megbízott vezetője. A napirenden az 1967-ben megtartott KISZ megyei küldöttér­tekezlet óta végzett munka értéke­lése szerepelt. A megyei bizottság kiegészítésekkel elfogadta a beszá­molót. A Az országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése Kedden délelőtt a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés hon­védelmi bizottsága. A tanácskozá­son — amelyen Kálózi József vezér­őrnagy, a bizottság titkára elnökölt — az ifjúságról szóló törvényjavas­latot vitatták meg dr. Orbán László­nak, a művelődésügyi miniszter el­ső helyettesének tájékoztatója alap­ján. Az előadó egyebek között rá­mutatott: az ifjúsági törvény meg­alkotását indokolja, hogy megnőtt az ifjúság jelentősége, hiszen ma már hazánkban minden második ál­lampolgár 30 éven aluli vagy éppen csak hogy belépett 30. életévébe. Számarányánál fogva a szocializ­mus építése egyre nagyobb felelős­séget ró az ifjú nemzedékre. Társa­dalmunkban az ifjúságnak — sajá­tos helyzetéből, életkorából eredő­en — sajátos kísérletei, érdekei vannak. (MTI) Javítási árkedvezmény a tsz-eknek Almaszii réten (3. oldal) minoszi csúcs előtt Bécsi jegyzetek (4. oldal) AZ ERZSÉBET UTCAI LAKÓTELEP MÚLTJA (5. oldal)

Next