Hajdú-Bihari Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
e A Rózsa Ferenc-díjak átadása A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából, kiemelkedő újságírói és közéleti tevékenységük elismeréséül a Rózsa Ferenc díj I. fokozatát adományozta . Kornját Irénnek, a MUOSZ alelnökének, Nemes Györgynek, az Élet és Irodalom főszerkesztőjének. A Rózsa Ferenc díj II. fokozatában részesült Buzási János, a Népszabadság munkatársa, Róbert László, a Magyar Rádió párizsi tudósítója, Várkonyi Tibor, a Magyar Nemzet főmunkatársa. A Rózsa Ferenc díj III. fokozatát kapta Fodor László, az Észak-Magyarország főszerkesztője, és Matuz Józsefné, a Tv-híradó főszerkesztője. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából, eredményes munkájuk elismeréséül a sajtó, a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és Televízió 34 dolgozóját kitüntetésben részesítette. A Rózsa Ferenc díjakat és a kitüntetéseket dr. Várkonyi Péter államtitkár,, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke pénteken az Országház delegációs termében adta át. Az ünnepségen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, Katona István, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője és Csendes Lajos, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője. (MTI) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1972. ÁPRILIS 1. A TOT tisztségviselői A kongresszus 23 tag megválasztásával 125-re egészítette ki a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát. Az országos tanács ezután viszszavonult, megtartotta első ülését, és megválasztotta testületi szerveit és tisztségviselőit. A termelőszövetkezetek országos tanácsának elnöke Szabó István; elnökhelyettesek: Moharos József, dr. Nyíri Béla és dr. Simka István. A TOT elnökségének 11 tagja van. A TOT állandó bizottságai: az ellenőrző, a nő-, a közgazdasági, a fejlesztési, valamint a társadalmi és önkormányzati bizottság. A termelőszövetkezetek II. országos kongresszusa Szabó Istvánnak, a TOT elnökének zárszavával véget ért. (MTI) **» A mezőgazdasági szövetkezetek II. országos kongresszusának befejezése alkalmából pénteken este a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége fogadást adott a Duna Intercontinental szállóban. Grecsko—Tito megbeszélés Joszip Broz Tito marsall, a Jugoszláv Néphadsereg főparancsnoka pénteken Brioniban fogadta Andrej Grecsko marsallt, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét. A felek baráti megbeszélést tartottak. Találkozójukon jelen volt Ljubicsics hadseregtábornok, jugoszláv nemzetvédelmi miniszter, valamint V. I. Sztyepakov belgrádi szovjet nagykövet. (TASZSZ) “ Befejezte munkáját a tsz-kongresszus (Folytatás az 1. oldalról) Szabó István részletesen válaszolt az elhangzott javaslatokra, majd befejezésül hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti vezetőknek reális célokat kell kitűzniük a tagság elé. Meggyőződését fejezte ki, hogy a meglevő termelőeszközökkel is javítani lehet a gazdálkodást, és A kongresszus állásfoglalása öszszegezi a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalomnak az utóbbi öt évben — az 1967. tavaszán tartott 1. kongresszus óta — elért fejlődésének tapasztalatait. Az eredményeket és a gondokat felelősséggel mérlegelve foglalt állást a kongresszus a mozgalom fejlődését és jövőjét érintő kérdésekben. Megállapította, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek eredményei a párt helyes politikáját és a munkásosztálytól kapott aktív támogatást tükrözik. Magas szintű jogszabályokban jutnak kifejezésre a szövetkezetpolitikai elvek, amelyek szerint a szövetkezetek a népgazdaság fejlődésében nélkülözhetetlen szocialista szervezetek, s a szövetkezeti tulajdon a társadalmi tulajdon más formáival egyenrangú. A gazdaságirányítás fejlesztésével kibontakozott az önálló, vállalatszerű gazdálkodás és a szövetkezeti demokrácia, lényegesen javultak a szövetkezeti parasztság munka- és életkörülményei. Ezzel még szorosabbá vált a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége. A mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásában az új gazdaságirányítási rendszer erősítette a tervszerűségi törekvéseket, s így a gazdasági befolyásolás, ösztönzés alapvető módszereiben nincs szükség mélyreható változtatásra. A kongresszus megállapította, hogy a növénytermesztés színvonala általában a népgazdasági terveknek megfelelően alakult, számottevően emelkedett a sertés- és baromfitermelés, de fontos népgazdasági feladatnak tartja a szarvasmarhatenyésztés, a zöldség-, a cukorrépatermesztés és más munkaigényes ágazatok fejlesztését. Éppen ezért felhívta a szövetkezeteket, hogy segítsék a népgazdasági érdekek érvényesülését. A kongresszus aláhúzta, hogy a fejlesztésben ne a közös gazdaságok területének növelése, hanem az eszközök koncentrációja, a belterjesség és a hatékonyság, valamint a föld, a természeti adottságok és a belső erőforrások jobb hasznosítása érvényesüljön. A kongresszus véleménye szerint a jogszabályok, s mindenekelőtt a termelőszövetkezeti törvény tág lehetőséget nyújtanak a tevékenységi kör kiszélesítésére, de az élelmiszergazdaságban még nem használták ki maradéktalanul ezeket a lehetőségeket. A mezőgazdasági termelés és árukibocsátás növelése érdekében szükségesnek tartja a kongresszus, hogy a szövetkezetek üzemágként szervezzék a háztáji gazdaságokat és segítsék termékeik nagyobb arányú értékesítését. Fontos törekvés legyen, hogy üzem- áganként és termelési ágazatonként is helyes összhang alakuljon ki a termelési célok és a beruházási lehetőségek között, s a megfontolt döntést alapos előkészítés kövesse. Fontos követelménynek tartja a kongresszus, hogy a szövetkezetek nagy gondot fordítsanak a különböző szintű vezetők termelőszövetkezeten belüli utánpótlására, a tagok szakmai képzésére, a fiatalok továbbtanulásának támogatására. A szocialista elosztás elvének megfelelően támogassák a jobb munkára és műszaki fejlesztésre ösztönző, a termelési eredménnyel összhangban álló teljesítménydíjazási, érdekeltségi módszerek érvényesülését, s ne feledkezzenek meg az erkölcsi elismerésről sem. A kongresszus nagyra értékeli a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosításában, nyugdíjrendszerében, életkörülményeiben, szociális ellátásában elért fejlődést, de indokoltnak tartja, hogy a szövetkezetek és a társadalom közös erőfeszítésével fokozatosan megszűnjenek a termelőszövetkezeti parasztság és a munkások szociális ellátásában még fennálló különbségek. Javasolja, hogy lehetőségeikhez mérten a szövetkezetek működjenek közre a falusi és a tanyai elmaradottság fokozatos felszámolását célzó állami intézkedések megvalósításában. A szövetkezés elvének megfelelően jelenleg mintegy 500 szövetkezeti társulás működik. A zöldség- és gyümölcsforgalmazásban jött hogy a lehetőségekkel él is a termelőszövetkezeti parasztság. A zárszó után szavazás következett. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a beszámolót, a vitában elhangzott javaslatokat, a választ és állásfoglalást. Szintén egyhangúlag fogadta el a kiadott alapszabály-tervezetet és az ehhez fűzött javaslatokat létre a legjelentősebb társulás, de a termelői érdekeltség tekintetében még további szervezeti és működési intézkedések szükségesek. Indokolt az is, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek más szövetkezeti ágazatokkal szoros együttműködést alakítsanak ki, elsősorban a megyék területén. A mezőgazdasági termelés sajátosságából fakad, hogy átmenetileg pénzügyi és gazdasági nehézségek keletkezhetnek a termelőszövetkezetekben. Ezért fontos és hasznos kezdeményezésként értékelte a kongresszus a szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjának létrehozása érdekében tett erőfeszítéseket. Felhívta a termelőszövetkezeteket, hogy területileg képezzenek támogatási alapokat. Helyesnek tartja azt is, ha a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztéséhez — az önkéntesség alapján — igénybe veszük a tsz-tagok pénzügyi segítségét is. A kongresszus megállapította, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek érdekképviseleti szerveinek szervezeti és működési elvei beváltak, de szükség lesz munkájuk fejlesztésére is, hogy jobban segíthessék a szövetkezetek gazdasági és társadalmi fejlődését. Foglalkozzanak többet a szövetkezetek belső életének fejlesztésével, a vezetés színvonalának javításával. A kongresszus megbízza a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, hogy kezdeményezze saját termelőszövetkezeti lap indítását. Végezetül ebben a dokumentumban a kongresszus felhívással fordul az ország valamennyi mezőgazdasági szövetkezetéhez, hogy segítsék, támogassák az állásfoglalásban foglalt feladatok megvalósítását. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának módosított alapszabálya meghatározza a TOT célját, feladatát, működési elveit, a TOT és a termelőszövetkezetek, valamint a területi szövetségek viszonyát. Az MSZMP X. kongresszusának határozatai, az egységes szövetkezeti törvény és a TOT működésének eddigi tapasztalatai indokolták az alapszabály korszerűsítését. A módosítás szerint a TOT tagjainak többségét a területi küldöttértekezleteken választják meg, s csak kisebb részének megválasztására kerül sor a kongresszuson. Az új alapszabály szerint az eddigi 101 helyett 125 tagja lesz a TOT- nak, s ezen belül a korábbinál nagyobb — 15 tagú — az elnökség is. A választásnak ez a módja lehetővé teszi, hogy valamennyi területi tsz-szövetséget és a tájegységeknek majd mindegyikét helyi aktivista képviselje a TOT-ban, s nagyobb arányban kapjanak helyet ebben az éredkképviseleti szervben a nők és a fiatalok is. A kongresszus állásfoglalása A vád tanúinak kihallgatásával folytatódik a konstruktív per Angela ellen Csütörtökön a vád három tanújának kihallgatásával folytatódott a kaliforniai San Joséban az Angela Davis ellen folyó per. A tárgyalási nap mérlegét megvonva a hírügynökségek egyhangúlag azon az állásponton vannak, hogy az elhangzott tanúvallomások komolyan megingatták a vád állásait, s nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy a San Rafael-i kétségbeesett kísérletért felelősség terhelné a Soledadfivéreket, vagy Angela Davist, akinek neve el sem hangzott a San Rafael-i bíróság épületében. (AFP, UPI, AP) A következő tanúk kihallgatására a húsvéti ünnepek miatt csak hétfőn kerül sor. (AFP, UPI, AP) Az idei kiváló és érdemes művészek A hazánk felszabadulása 27. évfordulója alkalmából március 31-én, pénteken az Országház delegációs termében művészeket tüntettek ki a Magyar Népköztársaság kiváló, illetve érdemes művésze címmel. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Fock Jenő, a kormány elnöke, a Politikai Bizottság tagja, Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Ilku Pál művelődésügyi miniszter; ott volt politikai, társadalmi és művészeti életünk számos ismert személyisége is. Dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese üdvözölte a művészeket, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány a szocialista kultúra terén elért eredményeik elismeréséül a Magyar Népköztársaság kiváló művésze címmel tüntette ki Andor Ilona Liszt-díjas karnagyot, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét, Borsos Miklós Kossuthdíjas és Munkácsy-díjas szobrászművészt, Greguss Zoltán színművészt, Kálmán György Kossuth-díjas színművészt, Kollányi Ágoston Kossuth-díjas filmrendezőt, Kósa Görgy Erkel-díjas zeneszerzőt és zongoraművészt, Makrisz Agamemnon Munkácsy-díjas szobrászművészt, Radnay György magánénekest, Vaszy Viktor karmestert. A Magyar Népköztársaság érdemes művésze címmel tüntették ki Avar István Jászai-díjas színművészt, Bacsó Péter Balázs Béla-díjas filmrendezőt, Bretus Mária Liszt-díjas balett-táncost, Fényes Szabolcs Erkel-díjas zeneszerzőt, Hamala Irén balettmestert, Iványi József Jászai-díjas színművészt, Kádár György Kossuth-díjas és Munkácsy-díjas festőművészt, Kiss Nagy András Munkácsy-díjas szobrászművészt, Kocsis András Kossuth-díjas és Munkácsy-díjas szobrászművészt, Kovács Béla Liszt-díjas klarinétművészt, Mensáros László Jászai-díjas színművészt, Mihályfi Imre Balázs Béla-díjas rendezőt, Mura Péter Liszt-díjas vezető karnagyot, Nemesszeghy Lajosné gimnáziumi igazgatót, énekkarvezetőt, Orosz Adél Kossuth-díjas balett-táncost, Papp Gyula festőművészt, Reich Károly Kossuth-díjas és Munkácsy-díjas grafikusművészt, Róna Viktor Kossuth-díjas balett-táncost, Schaár Erzsébet Munkácsy-díjas szobrászművészt, Seregi László Erkel-díjas koreográfust, Stettner Béla Munkácsy-díjas grafikusművészt, Szabó Gyula Jászai-díjas színművészt, Szervánszky Endre Kossuth-díjas zeneszerzőt, Zách (Zsámbéki) János színművészt, foglalt Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Nagy Miklós, a Központi Bizottság osztályvezetője, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Garamvölgyi József, dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettesek és Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára. Ott voltak politikai, társadalmi és művészeti életünk jeles képviselői is. A kitüntetetteket Ilku Pál művelődésügyi miniszter üdvözölte, majd átadta a kitüntetéseket. A József Attila-díj I. fokozatát kapta Csorba Győző, Kálnoky László és Lányi Sarolta költő-műfordító, Szabó Magda író; II. fokozatát Kertész Ákos író, Kormos István költő, Lator László költő-műfordító, Molnár Zoltán író; III. fokozatát Ilia Mihály, Szabó B. István kritikusok, Tóth Judit költő-műfordító. Az idei Jászai Mari-díjasok: I. fokozat: Márkus László színművész, Sándor János főrendező, Tomanek Nándor színművész, Vágó Nelli jelmeztervező; II. fokozat: Drahota Andrea színművész, Gál István rendező, Gosztonyi János színész-rendező, Németh Sándor színművész, Papp Éva színművész, Sinkó László színművész, Tímár Éva színművész; III. fokozat: Haumann Péter színművész, Szigeti Géza színművész, S. Tóth József színművész, Verebély Iván színművész. Balázs Béla-díj I. fokozat: Drégely László díszlettervező, Magyar József filmrendező-operatőr, Vámos László fotóművész, Zsombolyai János operatőr; II. fokozat: Gábor Pál filmrendező, Rédner Márta fotóművész, Sándor Pál filmrendező; III. fokozat: Czigány Tamás filmrendező, Kígyós Sándor rendező, Mátay Lívia díszlettervező. Liszt Ferenc-díj I. fokozat: Lajos Attila fuvolaművész, Mihály András zeneszerző, Sólyom Nagy András operaénekes, Tátrai Vilmos hegedűművész; II. fokozat: Kiss Gyula zongoraművész, Korondy György operaénekes, Kovács Lóránt fuvolaművész; III. fokozat: Barth István zenekari tag, Kardos Pál kóruskarnagy, Pártay Lilla szólótáncos, Sapszon Ferenc karnagy. Erkel Ferenc-díj I. fokozat: Balassa Sándor zeneszerző, Lendvay Ernő zenetudós, Lonfai László zenetudós; II. fokozat: Karai József zeneszerző; III. fokozat: Létai Dezső koreográfus, Vecsernyés János zenei rovatvezető. Munkácsy Mihály-díj I. fokozat: Eigel István festőművész, Gerzson Pál festőművész, Győri Dezső szobrászművész, Szántó Tibor tipográfus; II. fokozat: Kóka Ferenc festőművész, Pécsi László textiltervező; III. fokozat: Csík István festőművész, Hübner Aranka textiltervező, Kántor Lajos festőművész, Klimó Károly festőművész, Ligeti Erika szobrászművész, Lóránt János festőművész, Piros Tibor grafikusművész, Rékassy Csaba grafikusművész. Átadták a művészeti díjakat Hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából pénteken délután a Fészek klubban művészeti díjakat adtak át. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben helyet Véget ért a néphadsereg csapatainak harcászati gyakorlata Ünnepélyes tábori szemle Nyíregyházán Vágó Tibor, az MTI munkatársa jelenti: Sikeresen véget ért a Magyar Néphadsereg kijelölt csapatainak — tartalékosok bevonásával — végrehajtott, kiképzési tervek szerinti gyakorlata. A befejezés alkalmából Nyíregyházán a Benczúr téren nyilvános tábori díszszemlét rendeztek. Az emelvényen helyet foglaltak a Honvédelmi Minisztérium magasrangú képviselői, a gyakorlat során érintett megyék párt- és tanácsi vezetői, a Magyar Néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának tagjai közül többen. Ott volt I. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői parancsnokságának magyarországi képviselője. Díszjel harsant, jelezve a tábori szemle kezdetét. A Rákóczi-induló hangjai közben nyitott gépkocsin érkezett a térre Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, és fogadta Hodosán Imre ezredesnek, a szemle parancsnokának jelentését, majd üdvözölte a felsorakozott egységeket. Ezután a miniszter rövid beszédben értékelte a gyakorlat tapasztalatait. Egyebek közt hangsúlyozta : — Hazánk, szocialista vívmányaink védelme, nemzetközi kötelezettségünk, országunk földrajzi helyzete azt igényli, hogy mindenkor biztosítsuk néphadseregünk magas fokú harckészültségét. Ennek szerves részeként állandóan megfelelő szinten kell tartanunk tartalékos állományunk felkészültségét is. Ezért tervszerűen gondoskodunk a tartalékosok továbbképzéséről, szükség szerinti gyakoroltatásáról. Gyors mozgósításuk feltételeit korszerű rendszerrel biztosítjuk, és azt állandóan ellenőrizzük. Ezeket a célokat szolgálta a most befejezett gyakorlat is. A váratlan helyzetek, a gyors ütem, a nagy menetek, a támadó és védelmi gyakorlatok váltakozása nehéz feladatok elé állította mind a szervezőket és irányítókat — a parancsnokokat és törzseket —, mind pedig a gyakorlat végrehajtóit. A megszabott követelményeknek az érintettek magas fokon tettek eleget. A gyakorlat igazolta, hogy a részt vevő hivatásos, továbbszolgáló, sor- és tartalékos állományúak mind katonai-szakmai, mind erkölcsi-politikai téren felkészültek a haza védelmére. A most befejezett gyakorlatok maradéktalanul elértük a kitűzött célt, s egyben újabb hasznos, értékes tapasztalatot szereztünk további munkánkhoz. A nemzetközi helyzettel foglalkozott ezután a miniszter, majd beszéde befejező részében köszönetét és elismerését fejezte ki a gyakorlat minden közreműködőjének. Ezután Alexa László, a Szabolcs- Szatmár megyei Pártbizottság titkára szólott az ünnepi esemény részvevőihez, a megyei pártbizottság a tanács, a megye dolgozói nevében kifejezte köszönetét a gyakorlaton tanúsított példás helytállásért a katonáknak, valamint azoknak, akik a tartalékosokat távollétükben helyettesítették, s biztosították mindenütt a munka zavartalanságát. A beszédet követően elvonultak a csapatzászlóval felsorakozott egységek. (MTI)