Hajdú-Bihari Napló, 1973. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-01 / 256. szám
Befejeződött a békeerők világkongresszusa FELHÍVÁS A VILÁG NÉPEIHEZ A békeerők moszkvai világkongresszusának záróülése szerdán késő délután ült öszsze, hogy jóváhagyja a kongresszus záródokumentumait, amelyek szövegét az összekötő bizottság szerda délutáni ülésén öntöttek végleges formába. A záróülés először a kongresszusnak a világ népeihez intézett felhívását hagyta jóvá, majd a Biztonsági Tanács közel-keleti határozatainak támogatására szólította fel a világ közvéleményét egy külön erre a célra megfogalmazott rövid nyilatkozatban. Ezt kökövetően Mihail Simjanyin, az összekötő bizottság szovjet alelnöke felolvasta a kongreszszus nyilatkozatát, amely bizottságokban végzett munka eredményeit összegezi. A békeszerető erők világkongresszusa felhívta a világ népeit, hogy az igazságos és tartós béke szavatolása érdekében egyesítsék erőfeszítéseiket. A szerdán elfogadott felhívás leszögezi, hogy a békeszerető erők sikerei következtében az utóbbi időben javulni kezdett a nemzetközi politikai légkör. Realitássá vált az a remény, hogy a mai és a jövőbeni nemzedékek megmenekülhetnek a nukleáris katasztrófa rémétől. Az ellenségeskedés és a szembenállás a nemzetközi kapcsolatokban fokozatosan átengedi helyét a békés és kölcsönösen előnyös együttműködésnek, valamint az államok közötti fokozottabb bizalomnak. Ugyanakkor — hangzik a felhívás — maradtak még olyan térségek, ahol a feszülség ugyanolyan nagy, mint korábban volt, ahol még mindig nem sikerült felszámolni az egész emberiséget veszélyeztető agresszió tűzfészkeit. A kongresszus felhívta a népeket: követeljék a nemzetközi biztonságon és a kölcsönösen előnyös együttműködésen alapuló békés együttélés érvényesülését, szorgalmazzák a fajüldözés, a gyarmatosítás és a neokolonializmus felszámolását. Követeljék az általános és teljes leszerelést, a katonai támaszpontok és szövetségek felszámolását, a nukleáris fegyverek alkalmazását, gyártását, kipróbálását és felhalmozását eltiltó nemzetközi konvenció elfogadását, valamint az agresszió összes formáinak beszüntetését. Követeljék, hogy a háborús célokra előirányzott összegeket fordítsák a nyomor megszüntetésére, az írástudatlanság felszámolására, az oktatás, az egészségügy fejlesztésére, követeljék az igazságtalanság kiküszöbölését, valamint azt, hogy minden nép saját belátása szerint használja fel nemzeti erőforrásait. A felhívás kimondja, hogy a béke, a biztonság és az igazságosság szavatolásának elengedhetetlen feltételeként végre kell hajtani az ENSZ-határozatokat. Ezek a követelmények — hangoztatja a felhívás — megfelelnek az ENSZ-alapokmány, a bandungi konferencia, az el nem kötelezett országok konferenciája elveinek, valamint azoknak az elveknek, amelyeket nemrég hirdettek meg a különböző társadalmi rendszerű államok vezetői által aláírt békedeklarációkban és -okmányokban. Képünk: a magyar küldöttség a záróülésen. (MTI — Külföldi Képszolgálat—KS) RÖVIDEN A NAGYVILÁGBÓL KAIRÓ. Kairóban szerdán hivatalosan bejelentették, hogy Szadat elnök külügyminiszterré nevezte ki Iszmail Fahmi külügyminiszter-helyettest. Az elnöki rendelet szerint El-Zajjat, aki eddig a külügyminisztérium élén állt, elnöki tanácsadó lett. BERLIN: A Berlinben folyó embercsempészper második napján, szerdán megkezdődött Karl Heinz Hetzschold, 30 éves másodrendű vádlott kihallgatása. Hetzschold részleteket mondott el arról, hogy a tranzitforgalmi egyezménnyel, s az NDK és az NSZK alapszerződésével visszaélve bizonyos NSZK-beli és nyugat-berlini hivatalos szervek segítségével milyen különféle raffinált módszerekkel csempészett át embereket az NDK-ból. BUDAPEST. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára bemutatkozó látogatáson fogadta Nguyen Manh Carnot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. SZÓFIA: Abból az alkalomból, hogy november 1. és 20. között Bulgáriában megrendezik a „szovjet kultúra napjai" eseménysorozatát, szerdán Szófiába érkezett Jekatyerina Furceva asszony, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere. BUDAPEST. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Huari Bumedient, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnökét, a minisztertanács elnökét Algéria nemzeti ünnepe, az algériai nemzeti felszabadító harc megindításának 19. évfordulója alkalmából. BERLIN: Kedden és szerdán Berlinben tanácskozást tartottak Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió külügyminiszter-helyettesei. A találkozó részvevői eszmecserét folytattak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A szívélyes, baráti légkörben megtartott tanácskozást a nézetek azonossága jellemezte. MOSZKVA: A Szovjetunióban kedden Föld-körüli pályára bocsátották az Interkozmosz—10 jelzésű mesterséges holdat. Az űrkísérletre a szocialista országok űrkutatási együttműködéséről szóló program keretében került sor. A szputnyik feladata geofizikai kutatásokat végezni nagy magasságokban a mágneses szféra és az ionoszféra elektromágneses kapcsolatának mérése céljából. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1973. NOVEMBER 1. Zárónyilatkozat A békeerők moszkvai világkongresszusa zárónyilatkozatot fogadott el. Ez hangoztatja, hogy a kongreszszus csupán a kezdetet jelenti az emberek közötti kölcsönös megértés és együttműködés megszilárdítása érdekében, a béke, a nemzeti függetlenség, a nemzetközi biztonság, az emberi jogok és a társadalmi haladás javára történő együttes nemzeti és nemzetközi erőfeszítésekben. A nyilatkozatban a kongresszus azzal a felhívással fordult az öszszes részt vevő nemzeti és nemzetközi szervezetekhez, hogy hagyják jóvá az állandó bizottság által elfogadott beszámolókat és javaslatokat, s hajtsák végre azokat. Felszólítja továbbá az összes érdekelt szervezeteket, pártokat és mozgalmakat, hogy folytassák tevékenységüket az együttműködés, a párbeszéd és az egységes cselekvés szellemében, vagyis abban a szellemben, amely a moszkvai béketanácskozást jellemezte. A kongresszus megbízta a nemzetközi előkészítő bizottságot, küldjön delegációkat az ENSZ-be, az Afrikai Egységszervezethez és más kormányközi szervezetekhez, amelyek informálják e szervezeteket a kongresszus határozatairól és javaslatairól. Ugyancsak az előkészítő bizottság feladatává teszi a zárónyilatkozat annak elősegítését, hogy a moszkvai kongresszus által kezdeményezett módon további eszmecserék bontakozzanak ki a kongresszuson részt vett szervezetek között újabb kontaktusokról és együttműködési lehetőségekről. (MTI) Scheel Moszkvában MOSZKVA Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügyminisztere szerdán megérkezett a szovjet fővárosba. Az Izvesztyija, amelynek szerda délutáni száma a nyugatnémet politikus fotójával és rövid életrajzával jelent meg, a következőket írja: A Szovjetunióban üdvözlik a nyugatnémet külügyminiszter megérkezését és remélik, hogy látogatása előmozdítja a két ország közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok további bővülését a moszkvai szerződés és azoknak a megállapodásoknak alapján, amelyeket Leonyid Brezsnyev 1973. májusi nyugat-németországi látogatása során sikerült elérni. A brit külügyminiszter Moszkvába látogat Sir Alec Douglas-Home külügyminiszter szerdán az alsóházban bejelentette: december 2-án a Szovjetunióba utazik, hogy szovjet vezetőkkel konzultáljon. Moszkvai látogatása „néhány napig” fog tartani — fűzte hozzá. A tárgyalásokon elsősorban az európai kölcsönös haderő-csökkentésről, valamint az európai biztonsági és együttműködési konferenciáról lesz szó. (MTI) Befejeződött a bolgár nemzetgyűlés SZÓFIA Szerdán este Szófiában befejezte kétnapos munkáját a bolgár nemzetgyűlés nyolcadik ülésszaka. A képviselők jóváhagyták a minisztériumok átszervezésére és a minisztertanácson belüli személyi változásokra vonatkozó államtanácsi rendeleteket. A BKP és a Bolgár Népi Földműves Szövetség parlamenti csoportjának javaslatára a nemzetgyűlés megválasztotta harmadik alelnökét, Grudi Atanaszovnak, a BKP KB tagjának, a béketanács volt elnökének személyében. A parlament az egészségügyi törvény jóváhagyásával megerősítette az orvosi magánpraxis már korábban megtörtént betiltását, minden állampolgárnak az ingyenes orvosi ellátáshoz való jogát, valamint az anya- és gyermekvédelem további fejlesztését célzó intézkedéseket. Véget értek a jugoszláv-etióp tárgyalások BELGRÁD Jugoszláviában tett rövid látogatásának befejeztével szerdán reggel különrepülőgépen visszautazott hazájába I. Hailé Szelasszié, Etiópia császára. Hailé Szelasszié Belgrádban vendéglátójával, Tito elnökkel folytatott megbeszélést. Eszmecseréjükön főleg külpolitikai kérdésekről, mindenekelőtt a közel-keleti helyzetről volt szó. Tanácskoztak ezen kívül a két ország kapcsolatainak bővítéséről is. A látogatásról közös közleményt adtak ki. Diplomáciai nagyüzem Washingtonban Szadat sajtóértekezlata • Kissinger az arab fővárosokba utazik Nixon elnök szerdán közép-európai idő szerint a késő esti órákban fogadta Iszmail Fahmit, Szadat egyiptomi elnök különmegbízottját, aki kedden négyórás megbeszélést folytatott Kissinger külügyminiszterrel. Amerikai külügyi tisztviselők szerint a megbeszélések „bátorítóak és termékenyek” voltak. Fahmi a maga részéről „konstruktívnak, tárgyszerűnek és nyíltnak” nevezte Kissingerrel folytatott eszmecseréjét — a „nyílt” minősítéssel jelezve a közel-keleti békerendezés módozatait és érdemi vonatkozásait illetően a továbbra is fennálló lényeges nézeteltéréseket. Az intenzív diplomáciai erőfeszítések átfogó jellegére utal az a tény, hogy Kissinger és Fahmi megbeszéléseit követően Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet Kissinger külügyminiszter társaságában találkozott kedden este Camp Davidben Nixon elnökkel. Fahmival tervbe vett szerdai találkozóját követően Nixon csütörtökön Golda Meir izraeli kormányfőt fogadja a Fehér Házban. A diplomáciai lépések sorozatába illeszkedik az a szerdai bejelentés, hogy Kissinger a jövő héten — úton a többször elhalasztott, s a jelenlegi tervek szerint november 10-én kezdődő háromnapos pekingi látogatására — rövid időre megáll legalább három arab fővárosban, Kairóban, Ammanban és Dzsiddában, Rabatban, illetve a pakisztáni fővárosban is. Békét akarunk, igazi békét, ami azt jelenti, hogy teljes egészében végre kell hajtani a Biztonsági Tanács 242. számú határozatát — jelentette ki Szadat egyiptomi elnök szerdai sajtóértekezletén. — A magunk részéről készek vagyunk azonnal teljesíteni a határozatból eredő kötelezettségeinket, beleértve azt is, hogy hat hónapon belül hajózhatóvá tennénk és megnyitnánk a Szuezi-csatornát. Egyiptom — mondotta — továbbra is elveti a közvetlen tárgyalások gondolatát, de az ENSZ égisze Anvar Szadat egyiptomi elnök szerdán nagy jelentőségű nemzetközi sajtókonferenciáját tartja. (Telefotó — AP—MTI—ES) alatt hajlandó béketárgyalásokat folytatni Izraellel, ahhoz hasonlóan, ahogyan az egyiptomi és az izraeli hadsereg képviselői találkoztak az ENSZ zászlaja alatt, az ENSZ-megfigyelők jelenlétében. Arra a kérdésre válaszolva, hogyan képzeli a palesztinai nép jogainak érvényesítését, Szadat leszögezte, hogy a palesztinai nép képviselőinek részt kell venniük a béketárgyalásokon. Az egyiptomi államfő elmondotta, hogy a Szovjetunió, mint barát és mint nagyhatalom teljesíti vállalt kötelezettségeit, s jelenleg az Egyesült Államok is konstruktív magatartást tanúsít. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy kedd este hoszszas megbeszélést folytatott Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettessel, majd bejelentette, hogy november 7-én Kairóba érkezik Kissinger amerikai külügyminiszter. A katonai helyzetről szólva kifejtette, hogy a két nagyhatalom garanciái mellett azért fogadta el a Biztonsági Tanács tűzszüneti határozatát, mert nem akart az Egyesült Államok ellen harcolni. Izrael a tűzszünet megsértésével hatolt be a Szuezi-csatorna nyugati partjára — mondotta Szadat a továbbiakban. — Ez az akció azonban inkább politikai és pszichológiai, mintsem katonai célokat szolgált. Nem tagadom, hogy a mi részünkről is történtek hibák. A Deversoirnál behatolt izraeli erők likvidálása könnyű feladat lenne, de nem akarjuk folytatni a háborút. Nixon maga is arra kért, hogy békésen oldjuk meg a kérdést, vagyis az izraeli csapatok visszavonásával. Szadat cáfolta a Szuez elfoglalásáról és a 3. egyiptomi hadsereg bekerítéséről közölt valótlan izraeli állításokat. Végül világossá tette, hogy az arab népek szükség esetén készen állnak a harc folytatására, egy hosszú, sok áldozatot követelő háborúra. (MTI) Haderőcsökkentési tárgyalások Tizenhét európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldöttségeinek részvételével szerdán délelőtt a bécsi Kongresshausban folytatódtak a közép-európai haderő-csökkentési tárgyalások. A bécsi haderő-csökkentési tárgyalások második napján a szovjet, az amerikai, a brit és a török küldöttségvezető beszédével lezárult az általános politikai állásfoglalások sorozata. Szerdán nagy érdeklődés előzte meg Oleg Hlesztov professzornak, a szovjet küldöttség vezetőjének beszédét. A konferencia egyébként zárt ajtók mögött folytatja munkáját.