Hajdú-Bihari Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-10 / 8. szám
s Népfront Debrecenben a Bartók Teremben ma a Hazafias Népfront aktivistái tartják megyei küldöttértekezletüket. Az elmúlt év őszén megyénk valamennyi városi körzetében, tanyaközpontjában, községében és városában értékelték a népfront által szervezett és végzett munkát, s megválasztották a népfrontbizottságokat. Most a megyei számvetésre kerül sor. A fel-szólalók minden bizonynyal azokról a kérdésekről beszélnek majd, amelyek társadalmunkat, megyénk lakosságát legjobban foglalkoztatják, s olyan feladatokat körvonalaznak, amiknek elvég- * zése csak összefogással, közös munkával lehetséges. A népfront szó haszná- lata napjainkban már egészen természetes. Ha kimondjuk, leírjuk, a legnagyobb tömegmozgalomra gondolunk, aligha gondolkodunk el azon, hogy a „front” háborúval, harccal van összefüggésben. Amikor a magyar népfrontmozgalom kibontakozott, valóban konkrét háborútól kellett tartani: a fasizmus veszélye nemcsak fenyegette Európát, hanem be is következett. Ezzel a veszéllyel, a fasiszta háborúval szembeni küzdelemben találtak egymásra a dolgozó osztályoknak és rétegeknek azon tagjai, akik talán számos kérdésben eltérő nézeteket vallottak, de hogy az emberiség legfőbb ellenségét le kell törni, abban valamennyien egyetértettek. A felszabadulás után az egység alapját a szándék jelentette, hogy újjászülessen az ország, mégpedig annak a programnak alapján, amit a Magyar Kommunista Párt dolgozott ki, s amelyet éppen itt, Debrecen-ben emelt az Ideiglenes Nemzetgyűlés a törvények szintjére. Harminchat éve békében élünk, a szocializmust építjük. A „front” ma nem harcvonalat jelent a szó eredeti értelmében. De küzdelmet igen. Hogy a béke fennmaradjon, örökre egyértelmű életközegünkké válhasson. Hogy saját életünk, környezetünk szebbé, gazdagabbá váljon, hogy a gondolatainkban is maradéktalanul uralkodóvá legyenek a közösségi eszmék, magatartásunk minden formája a szocialista emberre jellemző vonásokat mutassa. Olyan cél ez, s olyan feladatok ezek, amelyekért valóban együtt kell küzdenünk. A népfront ma kisebb közösségek és az egész ország népének jelent mozgalmi keretet amiben információkat kaphat, véleményt mondhat, önmaga és embertársai érdekeiért cselekedhet. E mozgalomban leg- s aktívabban tevékenyke-dők folytatnak ma eszme- cserét, nekik kívánunk hasznos, eredményes ta- t nácskozást. kI'CA, '»''C O' VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ■ Mr Kub KMBISZÚMUNKTARTALMÚBÓL: 44 013 JELFOGÓ SAV MEGÚJULÓ NÉPMŰVÉSZET Kállai Gyula látogatása Debrecenben Debreceni látogatása során tegnap új létesítményeket, üzemeket keresett fel Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Debrecen országgyűlési képviselője, akit a program során elkísért Sikula György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Magyar József, a megyei pártbizottság titkára, valamint dr. Postás Sándor, a Debrecen városi pártbizottság első titkára, a megyei képviselőcsoport vezetője. A vendég először a Debreceni Orvostudományi Egyetem szerdán átadott új kollégiumát kereste fel, ahol Kállai Gyulát, illetve kíséretét az egyetem rektora, dr. Karmazsin László és az oktatási intézmény párttitkára, dr. Gyarmati János fogadta. A látogatás során a vendégek megtekintették a 120 szobás új kollégiumot, valamint a hozzá tartozó sport- és szociális létesítményeket. Ezután a megyeszékhely új kereskedelmi létesítményét, a Domus Áruházat kereste fel Kállai Gyula, ahol Zsíros Lajosné, a Vegyesiparcikk-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója és Kövendi József párttitkár mutatta be a bútoráruházát a vendégeknek. Az Alföldi Nyomdában Benkő István igazgató és Szabó Lajos párttitkár fogadta a vendégeket Az igazgató beszámolt a rekonstrukció eredményeiről, melynek köszönhetően a debreceni nyomda a magyar könyvtermelés egyharmadát, a tőkés nyomdaipari export több mint felét adja. Megmutatták a vendégeknek a Cameron könyvgyártó sort, amely a nyomdatechnikában a világszínvonalat képviseli. Kállai Gyula délután részt vett az irodalmi múzeum megnyitásán, majd a postáshét alkalmából átadott Delizsánsz postatörténeti kiállítótermét tekintette meg, ahol dr. Szilágyi Gábor, a Debreceni Postaigazgatóság vezetője mutatta meg a kiállítóterem érdekességeit, köztük dr. Soó Rezső akadémikus nagyértékű bélyeghagyatékát. Kállai Gyula nyomdászokkal beszélget Megnyílt a Debreceni Irodalmi Múzeum Hosszas előkészületek után tegnap, január 9-én a vénkerti Borsos-villában megnyílt a Debreceni Irodalmi Múzeum, s annak Debrecen és a magyar irodalom című állandó kiállítása. A kiállítás arra vállalkozik, hogy rövid áttekintést adjon Debrecen irodalmi múltjáról, a városban élt írók munkásságáról az 1500-as évektől 1945-ig. A mindössze két kiállítóteremből álló új múzeum avatására nagy számban jelentek meg az érdeklődők, akiket Szöllősi Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölt, külön köszöntve Kállai Gyulát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökét, Sikula Györgyöt, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Postás Sándort, a városi pártbizottság első titkárát, Fodor Pétert, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársát és Kocsenko szovjet konzult. Ünnepi beszédet dr. Ács István, a Debrecen városi Tanács elnöke mondott, aki méltatta a debreceni irodalom történetének jeles fejezeteit. Hangsúlyozta, hogy Debrecen irodalmi szerepe minden vidéki városénál nagyobb, ezen a tájon sosem bontott zászlót haladásgátló irányzat. Az irodalmi múzeum létrehozásának céljairól elmondta, hogy egyetemes és nemzeti értékeket kíván bemutatni, az utókor elé tárva, hogy a debreceni irodalmárok mivel járultak hozzá a magyar irodalom ügyéhez, s a város miként ihlette meg az itt élő vagy ide látogató művészeket. Dr. Ács István kifejezte kívánalmait, hogy a múzeum legyen ösztönző a ma élő alkotók számára, valamint a közönség ismerje meg általa a cívisváros nemes irodalmi hagyományait. A városi tanács elnökétől dr. Dankó Imre, a Hajdú-Bihar megyei Múzeumok igazgatója vette át a múzeumot, és egyúttal bemutatta a jelenlevőknek a kiállítás tervezőjét és a múzeum vezetőjét, Keszthelyivé dr. Várhelyi Ilonát. Az új debreceni irodalmi múzeum tegnap megnyílt állandó kiállításán a rendkívül gazdag anyagnak csak töredékét tudja bemutatni. A kiállítás három nagy egységre tagolódik. Az első rész az 1500-as évektől a felvilágosodásig kíséri nyomon a város kulturális törekvéseit, különös tekintettel a nyomdászat történetére, Mélius Juhász Péter és a debreceni Kollégium ténykedésére. A kiállítás második egysége a felvilágosodás debreceni eredményeit veszi számba. Csokonai Vitéz Mihály, Földi János, Fazekas Mihály munkássága mellett ez a rész mutatja fel Kölcsey, Petőfi, Arany debreceni kötődéseit, Kossuth tevékenységét, Jókai kapcsolatait, a színjátszás fejlődését. Az emeleti kiállítóteremben kaptak helyet a századforduló és a huszadik század debreceni irodalmának kiemelkedő alakjai. Itt tanult és dolgozott Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, itt élte le egész életét Oláh Gábor, Gulyás Pál és Juhász Géza. A kiállítás a debreceni újságírás történetének illusztrálásával zárul. A Debreceni Irodalmi Múzeum az állandó kiállítás megtekintése mellett lehetőséget biztosít arra is, hogy a város irodalomtörténetét kutató szakemberek, diákok és érdeklődők kutatásokat végezzenek falai között. A múzeum hétfő kivételével naponta 6—16 óra között tart nyitva. A múzeum a vénkerti Borsos-villában kapott helyet Véget ért a Medgyessy-emlékülés A.Medgyessy Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés tegnap, január 9-én nagy érdeklődés mellett folytatódott a debreceni Déri Múzeumban. Délelőtt három előadásra került sor. Kontha Sándor Medgyessy és a kortárs magyar művészet kapcsolatáról, Kovács Péter Medgyessy köztéri szobrairól, Tóth Antal Medgyessy síremlékeiről beszélt. Ezt követően a résztvevők megtekintették az önéletrajz, mit lapozni sem kell című 1976-ban készült tévéfilmet. A Medgyessy Ferenc-emlékülés Bereczky Loránd művészettörténész zárszavával ért véget Nem okozott sok problémát a hideg FAGYBRIGÁD A VOLÁNNÁL Reggelente a hőmérő higanyszála mínusz 11 Celciusfok körül található, s napközben sem emelkedik sokkal nulla fok fölé. A számunkra kicsit szokatlan hideg időjárás okozta problémákról, szolgáltatási zavarokról érdeklődtünk néhány vállalatnál, s intézménynél, de, mint a kapott válaszokból kitűnik, egyelőre nincs különösebb probléma. A Hőszolgáltató Vállalathoz nem érkezett az átlagosnál több panasz az előírtnál hidegebb lakások miatt. Debrecenben, a Kandia utcán, a Kossuth utca 43. szám alatti házban és az Újkert nemrégiben átadott lakásaiban mértek kevesebbet az előírtnál, de a lakások nyílászáróinak hőszigetelésével, s az Újkertben a pontos szabályozással ezek a panaszok elháríthatók. A posta számára sem okozott különösebb fennakadást a nagy hideg. Január 8-án a polgár—tiszagyulaházi távolsági postajárat késett, a szállító jármű műszaki hibája miatt. A propán-bután gázpalackot cserélő debreceni telepeken van gáz, s elegendő a raktári készlet is. A gázszolgáltatási üzemzavarok száma nem haladja meg a napi átlagot, 40—60 bejelentést, a hibákat folyamatosan javítják. A Debreceni Ingatlankezelő Vállalatnál elmondták, hogy a házfelújítási, kivitelezési munkákat hátráltatja a hideg, s néhány bejelentés érkezett hozzájuk a házgyári lakások nyílászáróinak rossz szigetelése miatt. A vízművekhez öt hibabejelentés érkezett, ebből négyet már megvizsgáltak, valamennyi problémát az okozta, hogy a házi vezetékben — a rossz szigetelés miatt — megfagyott a víz. A mentőknél nem okozott műszaki problémát a hideg, csupán a kocsik fűtését nehezíti. Az áramszolgáltatás nagyfeszültségű részében nem volt üzemzavar. A hálózatban az átlagos, napi 10—12 hiba keletkezik, amit folyamatosan javítanak. A kereskedelemben sem okozott eddig problémát a hideg, az időjárás miatt egyetlen szállító sem késett az áruval. A Volán 6. számú Vállalatának műszaki telepein folyik a legnagyobb méretű küzdelem a hideggel. A közel harminc fős fagybrigád, valamint az éjszakai műszak szerelői rendszeresen járat(Folytatás a 2. oldalon) Díszdoktor avatás a Debreceni Teológiai Akadémián Pénteken délelőtt ünnepi közgyűlést tartottak a Debreceni Teológiai Akadémián. A közgyűlésen részt vettek: Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, dr. Szabó Imre, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnöke, dr. Varga Pálné, a Hazafias Népfront Debrecen városi Bizottságának elnöke, Harry E. Bergold, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete, valamint a református egyház, más magyarországi egyházak és felsőoktatási intézmények vezetői, képviselői. A résztvevőket dr. Jánossy Imre dékán köszöntötte, majd dr. Bartha Tibor püspök a Zsinati Bizottság nevében engedélyt adott dr. Billy Graham díszdoktorrá avatására. Dr. Kocsis Elemér professzor ismertette az amerikai baptista lelkész életútját, tevékenységét, amelynek alapján a világszerte ismert evangélistát díszdoktorrá avatták. Dr. Billy Graham a Los Angelesben működő evangelizációs társaság vezetőjeként nagy jelentőségű szervező munkát fejt ki. Ennek révén nemcsak mint nagy teológiai műveltségű egyházi személy ismert, hanem mint olyan ember, aki a békéért, az emberiségért felelősséget érez, munkássága egyik fő céljának tekinti „a megértés hídját építeni a világ népei között”. 1977-ben Magyarországon is járt. A díszdoktorrá avatás után dr. Billy Graham „Keresztyén felelősség a modern világban” címmel tartott előadást. Kifejtette, hogy az egyház kötelessége a szolgálat, melynek része a szegénység, az éhezés, a környezet elpusztítása és mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza elleni fellépés, küzdelem. Dr. Bartha Tibor méltatta a Debreceni Teológiai Akadémia új díszdoktorának érdemeit.