Hajdú-Bihari Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

s Népfront Debrecenben a Bartók Teremben ma a Hazafias Népfront aktivistái tart­ják megyei küldöttérte­kezletüket. Az elmúlt év őszén megyénk vala­mennyi városi körzeté­ben, tanyaközpontjában, községében és városában értékelték a népfront ál­tal szervezett és végzett munkát, s megválasztot­ták a népfrontbizottságo­kat. Most a megyei szám­­vetésre kerül sor. A fel-­­­szólalók minden bizony­nyal azokról a kérdések­ről beszélnek majd, ame­lyek társadalmunkat, me­gyénk lakosságát legjob­ban foglalkoztatják, s olyan feladatokat körvo­nalaznak, amiknek elvég- *­­ zése csak összefogással, közös munkával lehetsé­ges. A népfront szó haszná-­­ lata napjainkban már egészen természetes. Ha kimondjuk, leírjuk, a leg­nagyobb tömegmozga­lomra gondolunk, aligha gondolkodunk el azon, hogy a „front” háború­val, harccal van össze­függésben. Amikor a ma­gyar népfrontmozgalom kibontakozott, valóban konkrét háborútól kellett tartani: a fasizmus veszé­lye nemcsak fenyegette Európát, hanem be is kö­vetkezett. Ezzel a ve­széllyel, a fasiszta hábo­rúval szembeni küzde­lemben találtak egymás­ra a dolgozó osztályoknak és rétegeknek azon tag­jai, akik talán számos kérdésben eltérő nézete­ket vallottak, de hogy az emberiség legfőbb ellen­ségét le kell törni, abban valamennyien egyetér­tettek. A felszabadulás után az egység alapját a szándék jelentette, hogy újjászülessen az ország, mégpedig annak a prog­­­­ramnak alapján, amit a Magyar Kommunista Párt dolgozott ki, s ame­lyet éppen itt, Debrecen-­­­ben emelt az Ideiglenes Nemzetgyűlés a törvé­nyek szintjére. Harminchat éve béké­ben élünk, a szocializ­must építjük. A „front” ma nem harcvonalat je­lent a szó eredeti értel­mében. De küzdelmet igen. Hogy a béke fenn­maradjon, örökre egyér­telmű életközegünkké válhasson. Hogy saját életünk, környezetünk szebbé, gazdagabbá vál­jon, hogy a gondolataink­ban is maradéktalanul uralkodóvá legyenek a közösségi eszmék, maga­tartásunk minden formá­ja a szocialista emberre jellemző vonásokat mu­tassa. Olyan cél ez, s olyan feladatok ezek, amelye­kért valóban együtt kell küzdenünk. A népfront ma kisebb közösségek és az egész ország népének jelent mozgalmi keretet amiben információkat kaphat, véleményt mond­hat, önmaga és embertár­sai érdekeiért cseleked­het. E mozgalomban leg- s aktívabban tevékenyke-­­­dők folytatnak ma eszme-­­ cserét, nekik kívánunk­­ hasznos, eredményes ta- t nácskozást. kI'CA, '»''C O' VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ■ Mr Kub K­­MBISZÚMUNKTARTALMÚBÓL: 44 013 JELFOGÓ SAV MEGÚJULÓ NÉPMŰVÉSZET Kállai Gyula látogatása Debrecenben Debreceni látogatása során tegnap új létesítményeket, üzemeket keresett fel Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke, Debrecen országgyűlési képviselője, akit a program során elkísért Sikula György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Magyar József, a megyei pártbizott­ság titkára, valamint dr. Pos­tás Sándor, a Debrecen vá­rosi pártbizottság első titká­ra, a megyei képviselőcsoport vezetője. A vendég először a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem szer­dán átadott új kollégiumát kereste fel, ahol Kállai Gyu­lát, illetve kíséretét az egye­tem rektora, dr. Karmazsin László és az oktatási intéz­mény párttitkára, dr. Gyar­mati János fogadta. A láto­gatás során a vendégek meg­tekintették a 120 szobás új kollégiumot, valamint a hoz­zá tartozó sport- és szociális létesítményeket. Ezután a megyeszékhely új kereskedelmi létesítményét, a Domus Áruházat kereste fel Kállai Gyula, ahol Zsíros La­­josné, a Vegyesiparcikk-kis­­kereskedelmi Vállalat igaz­gatója és Kövendi József párttitkár mutatta be a bú­toráruházát a vendégeknek. Az Alföldi Nyomdában Benkő István igazgató és Sza­bó Lajos párttitkár fogadta a vendégeket Az igazgató be­számolt a rekonstrukció ered­ményeiről, melynek köszön­hetően a debreceni nyomda a magyar könyvtermelés egy­­harmadát, a tőkés nyomda­ipari export több mint felét adja. Megmutatták a vendé­geknek a Cameron könyv­gyártó sort, amely a nyomda­­technikában a világszínvona­lat képviseli. Kállai Gyula délután részt vett az irodalmi múzeum megnyitásán, majd a postás­hét alkalmából átadott Deli­zsánsz postatörténeti kiállító­termét tekintette meg, ahol dr. Szilágyi Gábor, a Debre­ceni Postaigazgatóság vezető­je mutatta meg a kiállítóte­rem érdekességeit, köztük dr. Soó Rezső akadémikus nagy­értékű bélyeghagyatékát.­ Kállai Gyula nyomdászokkal beszélget Megnyílt a Debreceni Irodalmi Múzeum Hosszas előkészületek után tegnap, január 9-én a vén­kerti Borsos-villában meg­nyílt a Debreceni Irodalmi Múzeum, s annak Debrecen és a magyar irodalom című állandó kiállítása. A kiállítás arra vállalkozik, hogy rövid áttekintést adjon Debrecen irodalmi múltjáról, a város­ban élt írók munkásságáról az 1500-as évektől 1945-ig. A mindössze két kiállító­teremből álló új múzeum avatására nagy számban je­lentek meg az érdeklődők, akiket Szöllősi Gyula, a me­gyei tanács elnökhelyettese üdvözölt, külön köszöntve Kállai Gyulát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnökét, Sikula Györgyöt, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Postás Sándort, a városi pártbizottság első tit­kárát, Fodor Pétert, az MSZMP Központi Bizottságá­nak munkatársát és Ko­­csenko szovjet konzult. Ünnepi beszédet dr. Ács István, a Debrecen városi Ta­nács elnöke mondott, aki méltatta a debreceni iroda­lom történetének jeles feje­zeteit. Hangsúlyozta, hogy Debrecen irodalmi szerepe minden vidéki városénál na­gyobb, ezen a tájon sosem bontott zászlót haladásgátló irányzat. Az irodalmi mú­zeum létrehozásának céljai­ról elmondta, hogy egyetemes és nemzeti értékeket kíván bemutatni, az utókor elé tár­va, hogy a debreceni irodal­márok mivel járultak hozzá a magyar irodalom ügyéhez, s a város miként ihlette meg az itt élő vagy ide látogató művészeket. Dr. Ács István kifejezte kívánalmait, hogy a múzeum legyen ösztönző a ma élő alkotók számára, va­lamint a közönség ismerje meg általa a cívisváros ne­mes irodalmi hagyományait. A városi tanács elnökétől dr. Dankó Imre, a Hajdú-Bi­­har megyei Múzeumok igaz­gatója vette át a múzeumot,­­ és egyúttal bemutatta a je­lenlevőknek a kiállítás ter­vezőjét és a múzeum vezető­jét, Keszthelyivé dr. Várhe­lyi Ilonát. Az új debreceni irodalmi múzeum tegnap megnyílt ál­landó kiállításán a rendkí­vül gazdag anyagnak csak töredékét tudja bemutatni. A kiállítás három nagy egység­re tagolódik. Az első rész az 1500-as évektől a felvilágoso­dásig kíséri nyomon a város kulturális törekvéseit, külö­nös tekintettel a nyomdászat történetére, Mélius Juhász Péter és a debreceni Kollé­gium ténykedésére. A kiállí­tás második egysége a felvi­lágosodás debreceni eredmé­nyeit veszi számba. Csokonai Vitéz Mihály, Földi János, Fazekas Mihály munkássága mellett ez a rész mutatja fel Kölcsey, Petőfi, Arany deb­receni kötődéseit, Kossuth te­vékenységét, Jókai kapcsola­tait, a színjátszás fejlődését. Az emeleti kiállítóteremben kaptak helyet a századfordu­ló és a huszadik század deb­receni irodalmának kiemel­kedő alakjai. Itt tanult és dolgozott Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Sza­bó Lőrinc, itt élte le egész életét Oláh Gábor, Gulyás Pál és Juhász Géza. A kiállí­tás a debreceni újságírás történetének illusztrálásával zárul. A Debreceni Irodalmi Mú­zeum az állandó kiállítás megtekintése mellett lehető­séget biztosít arra is, hogy a város irodalomtörténetét ku­tató szakemberek, diákok és érdeklődők kutatásokat vé­gezzenek falai között. A mú­zeum hétfő kivételével na­ponta 6—16 óra között tart nyitva. A múzeum a vénkerti Borsos-villában kapott helyet Véget ért a Medgyessy-emlékü­lés A­­.Medgyessy Ferenc szüle­tésének 100. évfordulója al­kalmából rendezett emlékülés tegnap, január 9-én nagy ér­deklődés mellett folytatódott a debreceni Déri Múzeumban. Délelőtt három előadásra ke­rült sor. Kontha Sándor Med­­gyessy és a kortárs magyar művészet kapcsolatáról, Ko­vács Péter Medgyessy köztéri szobrairól, Tóth Antal Med­gyessy síremlékeiről beszélt. Ezt követően a résztvevők megtekintették az önéletrajz, mit lapozni sem kell című 1976-ban készült tévéfilmet. A Medgyessy Ferenc-em­­lékülés Bereczky Loránd mű­vészettörténész zárszavával ért véget Nem okozott sok problémát a hideg FAGYBRIGÁD A VOLÁNNÁL Reggelente a hőmérő hi­­ganyszála mínusz 11 Celcius­­fok körül található, s nap­közben sem emelkedik sok­kal nulla fok fölé. A szá­munkra kicsit szokatlan hi­deg időjárás okozta problé­mákról, szolgáltatási zava­rokról érdeklődtünk néhány vállalatnál, s intézménynél, de, mint a kapott válaszok­ból kitűnik, egyelőre nincs különösebb probléma. A Hőszolgáltató Vállalat­hoz nem érkezett az átlagos­nál több panasz az előírtnál hidegebb lakások miatt. Deb­recenben, a Kandia utcán, a Kossuth utca 43. szám alatti házban és az Újkert nemré­giben átadott lakásaiban mértek kevesebbet az előírt­nál, de a lakások nyílászárói­nak hőszigetelésével, s az Újkertben a pontos szabályo­zással ezek a panaszok elhá­ríthatók. A posta számára sem oko­zott különösebb fennakadást a nagy hideg. Január 8-án a polgár—tiszagyulaházi távol­sági postajárat késett, a szál­lító jármű műszaki hibája miatt. A propán-bután gázpalac­kot cserélő debreceni telepe­ken van gáz, s elegendő a raktári készlet is. A gázszol­gáltatási üzemzavarok száma nem haladja meg a napi át­lagot, 40—60 bejelentést, a hibákat folyamatosan javít­ják. A Debreceni Ingatlankeze­lő Vállalatnál elmondták, hogy a házfelújítási, kivitele­zési munkákat hátráltatja a hideg, s néhány bejelentés érkezett hozzájuk a házgyári lakások nyílászáróinak rossz szigetelése miatt. A vízművekhez öt hibabe­jelentés érkezett, ebből né­gyet már megvizsgáltak, va­lamennyi problémát az okoz­ta, hogy a házi vezetékben — a rossz szigetelés miatt — megfagyott a víz. A mentőknél nem okozott műszaki problémát a hideg, csupán a kocsik fűtését nehe­zíti. Az áramszolgáltatás nagy­­feszültségű részében nem volt üzemzavar. A hálózat­ban az átlagos, napi 10—12 hiba keletkezik, amit folya­matosan javítanak. A kereskedelemben sem okozott eddig problémát a hideg, az időjárás miatt egyetlen szállító sem késett az áruval. A Volán 6. számú Vállala­tának műszaki telepein fo­lyik a legnagyobb méretű küzdelem a hideggel. A közel harminc fős fagybrigád, va­lamint az éjszakai műszak szerelői rendszeresen járat­(Folytatás a 2. oldalon) Díszdoktor avatás a Debreceni Teológiai Akadémián Pénteken délelőtt ünnepi közgyűlést tartottak a Debre­ceni Teológiai Akadémián. A közgyűlésen részt vettek: Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, dr. Szabó Imre, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnöke, dr. Varga Pálné, a Hazafias Népfront Debrecen városi Bizottságának elnöke, Harry E. Bergold, az Ameri­kai Egyesült Államok buda­pesti nagykövete, valamint a református egyház, más ma­gyarországi egyházak és fel­sőoktatási intézmények veze­tői, képviselői. A résztvevőket dr. Jánossy Imre dékán köszöntötte, majd dr. Bartha Tibor püs­pök a Zsinati Bizottság ne­vében engedélyt adott dr. Billy Graham díszdoktorrá avatására. Dr. Kocsis Elemér professzor ismertette az ame­rikai baptista lelkész életút­ját, tevékenységét, amelynek alapján a világszerte ismert evangélistát díszdoktorrá avatták. Dr. Billy Graham a Los Angelesben működő evange­lizációs társaság vezetőjeként nagy jelentőségű szervező munkát fejt ki. Ennek révén nemcsak mint nagy teológiai műveltségű egyházi személy ismert, hanem mint olyan ember, aki a békéért, az em­beriségért felelősséget érez, munkássága egyik fő céljá­nak tekinti „a megértés híd­­ját építeni a világ népei kö­zött”. 1977-ben Magyarorszá­gon is járt. A díszdoktorrá avatás után dr. Billy Graham „Keresz­tyén felelősség a modern vi­lágban” címmel tartott elő­adást. Kifejtette, hogy az egyház kötelessége a szolgá­lat, melynek része a szegény­ség, az éhezés, a környezet elpusztítása és mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza elleni fellépés, küzdelem. Dr. Bartha Tibor méltatta a Debreceni Teológiai­ Aka­démia új díszdoktorának ér­demeit.

Next