Hajdú-Bihari Napló, 1984. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-01 / 127. szám
Kitüntették a kiváló pedagógusokat ,az Ünnepség a Pesti Vigadó dísztermében Hazánk valamennyi pedagógusát, az óvónőket, a tanítókat, a tanárokat, a pedagógusképző intézmények és az oktatásügy minden dolgozóját, az irányító szervek vezetőit köszöntötte Köpeczi Béla művelődési miniszter, a Pesti Vigadó dísztermében csütörtökön a pedagógusnap alkalmából rendezett kitüntetési ünnepségen. Az eseményen megjelent Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Fejti György, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, valamint Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkára. Naponta kellene elismerő szavakkal illetni mindazokat a pedagógusokat, akiket a hivatástudat hajt, akik a jeles elődök útján járva igyekeznek megfelelni a mai kor kívánalmainak — hangsúlyozta beszédében Köpeczi Béla. — Mivel ezt nem tehetjük meg, a mai ünnepi alkalmat kell megragadnunk, hogy társadalmunk figyelmét felhívjuk az óvodákban, az iskolákban, a bentlakásos intézményekben dolgozók áldozatos munkájára, az ifjú nemzedékek értelmét nyitó, érzelmét alakító, jellemet, erkölcsi arculatát formáló, szép, értelmes tevékenységre. Az oktatásügy előtt álló időszerű feladatokról szólva a művelődési miniszter kiemelte: " Továbbra is az a feladatunk, hogy ifjúságunk a legkorszerűbb ismereteket sajátítsa el tanulmányai során. Nagyobb gondot kell fordítanunk az alapkészségek fejlesztésére, hiszen ezek szilárd birtoklása nélkül alig képzelhető el a tudatos, sokoldalú művelődési igény felkeltése, a permanens önképzési képesség és szükséglet kimunkálása. Mindezért folytatjuk és befejezzük az új tantervek és tankönyvek bevezetését, egyszersmind megkezdjük — a tapasztalatok alapján — ezek korrekcióját is. Elhatározott szándékunk, hogy változtatunk a pedagógusképzés mennyiségén és javítunk a minőségén. A pedagógusok munkájának segítésére a szakmai irányítás tartalmi és szervezeti korszerűsítését irányozzuk elő. Célunk az is, hogy a nevelési intézmények önállóságát és demokratizmusát fejlesszük, s a felszabaduló energiákat az eredményesebb nevelő-oktató munkára használjuk fel. Az óvodák, az iskolák és társadalmi környezetük között is a helyesen értelmezett partneri kapcsolatok megteremtését kívánjuk előmozdítani. Köztudott, hogy új oktatási törvényt készítünk elő. Ebben a dokumentumban nevelésügyünk egész eddigi eredményeit összefoglaljuk, s egyben felvázoljuk azokat az előremutató elemeket is, amelyek folyamatos megteremtésével intézményeink képesek lesznek az ezredforduló követelményeinek, a jövendő kor parancsainak megfelelni. Munkánkat úgy fogjuk fel, hogy korszakos dokumentumot kell elkészítenünk — mondotta a művelődési miniszter. Beszéde után Köpeczi Béla 14 pedagógusnak átadta az Apáczai Csere-díjat, százharmincan pedig Kiváló Pedagógus kitüntetést vehettek át. A miniszter átnyújtotta dr. Nagy Lászlónak, a szegedi József Attila Tudományegyetem egyetemi tanárának az Elnöki Tanács által adományozott Szocialista Magyarországért érdemrendet, amelyet a professzor kiemelkedő munkája, példamutató oktató nevelő tevékenysége elismeréseként kapott. Kiváló Pedagógus kitüntető címet és jelvényt kapott többek között dr. Balogh Jánosné, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziuma vezető tanára; Kígyós Istvánná, a hajdúszerboszlói 1. számú óvoda óvónője, óvodai felügyelő; dr. Molnár Endréné, a hajdúböszörményi 2. számú Általános Iskola vezető szakfelügyelője; Nagy István, a debreceni 109. számú Ipari Szakmunkásképző intézet igazgatóhelyettese; Nyirkos Tibor, a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium és Ruhaipari Szakközépiskola igazgatója; Póser Pálné, a Debrecen, Műhelytelepi Általános Iskola tanárai; Prepák János, az ebesi általános iskola igazgatója; Szvetits Zoltán, a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium tanára. (MTI) Átadták a Kazinczy-díjat Dr. Kovács Dániel, a sárospataki Comenius Tanárképző Főiskola főigazgatóhelyettese, valamint Miklós József, a komáromi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója kapta az idei Kazinczy-díjat. A magyar nyelv szolgálatáért és a példamutató, szép, tiszta magyar beszédért évente odaítélt díjat a legújabb kitüntetetteknek csütörtökön Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár adta át a minisztériumban. Egyebek között elmondta: Péchy Blanka érdemes művész két évtizedel ezelőtt alapította a Kazinczy-díjat, s e szép hagyomány kötődik a pedagógusnaphoz. Anyanyelvünk épüléséhez, a tiszta beszédhez, a szép kiejtéshez és hangsúlyozásához édesanyánk szava mellett legtöbbet tanítóinktól, tanárainktól kaptuk, s kapják tőlük máig is a fiatalok. E célt szolgálja kiváló tevékenységével dr. Kovács Dániel és Miklós József is — állapította meg az államtitkár. (MTI) A tények próbája Tizenötezer dollárnak megfelelő honoráriumot kapott Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter Bécsben egy előadásért. Pedig e tisztes tiszteletdíjért cserébe nem mondott el mást, mint amit az utóbbi hónapokban több cikkében, nyilatkozatában már kifejtett. Azt tanácsolja az atlanti szövetségnek, alakítsa át szervezetét, a nyugat-európai kormányok vállaljanak az eddigieknél nagyobb felelősséget a NATO-döntésekért, főleg több fegyverkezési kiadást, és legyen is több beleszólásuk az Egyesült Államok mellett a közös ügyekbe. A tanács tehát a nyugat-európaiak és az amerikaiak közötti belső egyensúlyt illeti. E fölhívás több oldalról is megvizsgálható, egyről azonban nem szabad megfeledkezni; a NATO számára az is rendkívül fontos, milyen a viszonya a Kelettel. Vajon ez hogyan alakuljon át, kissé, közvetve, ennek kitapogatását is szolgálta Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter legutóbbi moszkvai látogatása. A sajtó szondázásnak nevezte, felmérésnek: mi a helyzet 1984 derekán? Nos, folytatódnak az NSZK, Olaszország és Anglia területén az amerikai rakétatelepítések. Éppen Gescher Moszkvába érkezésének a napján jelent meg Usztyinov marsall nyilatkozata a Pravdában, amelyben elmondta, milyen válaszlépéseket volt kénytelen tenni a Szovjetunió az amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének ellensúlyozására. Rakétákat állított fel az NDK-ban, és növelte az amerikai partok közelében azoknak a tengeralattjáróknak a számát, amelyeknek atomlövedékei elérhetik az Egyesült Államok területét éppen úgy, ahogyan a Pershing— 2-esek a Szovjetuniót. Mind a nyugatnémet külügyminiszter, mind Washington hangoztatja: „bárhol, bármikor, bármiről” készek tárgyalni. Csakhogy a Szovjetunió nem ül asztalhoz a rakéták ügyében, amikor teljes gőzzel folyik az amerikai telepítés, nő a Szovjetuniónak és szövetségeseinek stratégiai veszélyeztetettsége, és a másik oldal Moszkva számára elfogadhatatlan, egyoldalú engedményeket követel. Valójában — ezt látni kell —, a Reagan-kormányzat minden körülmények között telepíteni akar. Nemrég még Craxi olasz miniszterelnököt is megrovásban részesítette, mert azt merte ajánlani, hogy a két nagyhatalom a jelen szinten fagyassza be rakétaállományát. A holland parlament és a kormány húzódozása is azt mutatja, hogy sokaknak nem tetszik az amerikaiak makacssága. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés álláspontja változatlan: vissza kell térni az amerikai telepítések megkezdése előtti helyzethez, és akkor megnyílik az út a tárgyalások előtt, érvénybe lép minden addigi szovjet javaslat és egyoldalú vállalás. De a Szovjetunió nem hajlandó belemenni abba az utcába, amelynek egyik oldalán az amerikai választási kampány plakátjai csüngenek: „Lássátok, mi tárgyalunk!”, a másik oldalon kulisszák állnak, amelyek mögött zavartalanul folyik a fegyverkezés. Az a bizonyos nyugati tárgyalási készség amelyről Genscher külügyminiszter Moszkvában beszélt, nem állja ki a tények próbáját. Íme, példának — az űrfegyverkezés. Május második felében Kosztantyin Csernyenko, két amerikai tudós levelére válaszolva, leszögezte: az űrben is ellenez minden fegyverkezési versenyt, de ha az Egyesült Államok folytatja az előkészületeket, a Szovjetunió kénytelen lesz intézkedéseket tenni biztonságának szavatolására. Mi ennek a kijelentésnek az előzménye? Reagan elnök nemrég azt mondta, hogy az űrfegyverkezésről még tárgyalni se hajlandó, mert az „nem ellenőrizhető”. Moszkva szerint jóindulattal minden megoldható. „Nincs és nem is lehet semmiféle igazolása annak, hogy bárki is elutasítsa a megfelelő gyakorlati intézkedések kidolgozásának a megkezdését (az űrfegyverkezés megakadályozására)” — írta az SZKP főtitkára. S ha most mindehhez hozzáfűzzük azt a javaslatsort, amelyet a Varsói Szerződés államai tettek az atomfegyver elsőnek való alkalmazásának tilalmától a katonai költségvetések csökkentéséig, kiderül, lenne tárgyalni való és a „hol” sem okozna problémát. Ám konkrét és kölcsönös bizalmat erősítő eszmecserékre van szükség. Egyelőre azonban úgy látszik, az amerikai kormánynak megfelel az a légkör, amelybe a szovjet és más szocialista országok sportolói és olimpiai részvételük elleni kampány is beleillik. Genscher tapasztalhatta Moszkvában, hogy a szovjet vezetőknek őszinte a megegyezési szándéka. Igaza van Kissingernek, Nyugat- Európának nagyobb felelősséget kellene vállalnia és több beleszólást követelnie saját sorsa intézésébe —, de talán nem egészen úgy, ahogyan azt a volt amerikai külügyminiszter véli. Régóta nem voltak ilyen mélyponton a szovjetamerikai kapcsolatok, de ez a megállapítás a Nyugat- Európa—Kelet-Európa viszonyra nem vonatkozik ilyen mértékben. Bonn, London, Róma érdekei nem teljesen azonosak az Egyesült Államokéval. Kérdés, hogy érvényesíteni tudják-e azokat, és ha igen, mikor. A washingtoni NATO-tanácskozásról érkezett hírek nem tölthetnek el bennünket optimizmussal. Tatár Imre pP HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1984. JÚNIUS 1. Németh Károly hazaérkezett Szófiából Csütörtökön hazaérkezett Szófiából a magyar pártküldöttség, amely Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett a szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak értekezletén. A küldöttség tagja volt Baranyai Tibor, a KEB tagja, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője és Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A tanácskozás munkájában részt vett Kovács Jenő, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője. (MTI) Brandt sajtóértekezlete Peking, 1984. május 31. (MTI) — A Német Szociáldemokrata Párt és a Kínai Kommunista Párt kapcsolatokat épít ki egymással, háttérbe szorítva bizonyos problémák, kérdések eltérő megközelítését — mondotta csütörtöki pekingi sajtóértekezletén Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke. A kapcsolatépítés keretében egyebek között pártokmányok cseréjére, adott témák közös megvitatására kerül sor, évente egyszer pedig találkozik egymással a két párt egy-egy magas beosztású személyisége. Talizin fogadta Samaranchot Nyikolaj Talizin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese csütörtökön a Kremlben fogadta Juan Antonio Samaranchot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét, valamint a kíséretében levő személyiségeket: Monique Berliux-t, a NOB igazgatóját, Mario Vasquez Ranát, a Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetségének elnökét, valamint Primo Nebiolót, a Nyári Olimpiai Sportágak Szövetségének elnökét. A megbeszélésen az olimpiai mozgalom problémáiról, az 1984-es nyári olimpiai játékok lebonyolításával kapcsolatban kialakult helyzetről volt szó. A szovjet fél megerősítette: a Szovjetunió sportszervezetei továbbra is a NOB-hoz, és más nemzetközi sportszövetségekhez fűződő szálak erősítésére törekszenek, s hozzá kívánnak járulni az olimpiai mozgalom egységének megőrzéséhez. A találkozón jelen volt Marat Gramov, a Szovjetunió Nemzeti Olimpiai Bizottságának elnöke is. (MTI) Brit bányászháború Úgy látszik, a brit bányászok megint történelmet csinálnak. Tíz éve az ő sztrájkmozgalmuk nyomán bukott meg az akkori konzervatív kormány, most pedig — bár kabinetbukásra számítani nem lehet — a jelek szerint ismét nem fogják elveszteni a hatalom elleni háborút. Egy elszánt, általában hajthatatlan és erős konzervatív kormány idején az is komoly sikernek számít, ha Nagy- Britannia bányászai végül visszakozásra tudják majd kényszeríteni az állami szénhivatalt. Több mint két hónappal a munkabeszüntetések kezdete után puhulni látszik a hatalom, hiszen újabb, állítólag engedékenyebb javaslatokat tett. Nagy szó ez, hiszen márciusban még az sem volt bizonyos, hogy egyáltalán széleskörűvé, országossá tudják-e tenni a sztrájkot. Érdemes röviden végigpillantani a sztrájk történetén. Március legelején jelentette be a szénhivatal, hogy egy éven belül bezárnak 20 gazdaságtalanul termelő bányát, elbocsátanak vagy 20 ezer bányászt. A szakszervezetek rögtön világgá kiáltották, hogy a tervek valójában legalább kétszer annyi bánya és dolgozó munkájának felszámolásáról szólnak, tehát a brit bányászok közel negyedének egzisztenciája forog veszélyben. A legérintettebb szénmezőkön azonnal megkezdődött a sztrájk, tovább dolgoztak viszont azokban a bányákban, ahol olcsón és jó minőségben tudják felszínre hozni a szenet, az emberek munkáját nem fenyegeti a bezárás. Igen ám, de egy munkabeszüntetés csak akkor érheti el a célját, ha országos, s még akkor is csak nehezen, nagy kitartás árán — esetleg! Szolidaritási sztrájkra kellett rávenni az állásukban nem fenyegetetteket, s megakadályozni a munkában a sztrájktörőket. Mindkettő kemény dió. Hiszen a biztos állásúak közül ki sztrájkolna aggodalom nélkül egy olyan országban, ahol 4 millió a munkanélküli. A sztrájkőrségeket pedig négy éve törvény tiltotta meg idegen üzemeknél. A sztrájk mégis meg tudott erősödni. Rengeteg összecsapás a rendőrséggel, heves politikai viták, gyorsan fogyatkozó széntartalék meg más szakmák dolgozóinak szolidaritása — ezek voltak az elmúlt két hónap erősödő sztrájkmozgalmának fő jellemzői. S a kitartás talán-talán sikert szülhet. A szénhivatal új ajánlatai között, a hírek szerint, kedvező pontok vannak a bányabezárások és az elbocsátások ügyében. Közben azonban a szénháború még tart, sőt naponta keményedig Pár napja minden eddiginél súlyosabb csata zajlott le a rendőrök és sztrájktörők között, szerdán pedig magát a bányászszakszervezet elnökét is őrizetbe vették, sőt bíró elé állították. (Igaz, pár órával később már óvadék ellenében szabad volt.) Párhuzamosan folyik tehát a kompromisszum keresése és a nyílt harc a hatalommal, amelynek döntő csoportja, a kormány egyelőre óvakodik nyíltan állást foglalni, az enyhébb ajánlatok azonban aligha születhettek Thatcherék háta mögött. Meglehet, hogy a keményedő csatározások hátterében lassan kirajzolódik a béke? Avar Károly Csernyenko-Zsivkov megbeszélés Moszkvában Moszkva, 1984. május 31. (MTI) — Kosztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtökön Moszkvában megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommunista Párt KB főtitkárával, az Államtanács elnökével, aki aznap érkezett rövid baráti látogatásra a szovjet fővárosba. A szívélyes légkörű, a testvéri barátság és a teljes nézetazonosság jegyében lezajlott megbeszélésen Csernyenko és Zsivkov nagy megelégedéssel szólt a szovjet—bolgár kapcsolatok széles körű és dinamikus fejlődéséről. A két ország vezetője megtárgyalt néhány kérdést, amelyek megoldása lehetővé teszi a két párt és a két ország közötti sokoldalú együttműködés további elmélyítését. A találkozó részvevői kifejezték eltökéltségüket, hogy a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság — szorosan együttműködve a többi szocialista országgal — folytatja a harcot a termonukleáris háború veszélyének elhárításáért, a béke és a népeit közötti megértés megerősítéséért. Thaiföldi politikus látogatása A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására május 28—31. között hazánkban tartózkodott Khangszak Csamanan, a Thaiföldi Nemzeti Demokrata Párt főtitkára, a parlament külügyi bizottságának elnöke, volt miniszterelnök. Fogadta őt Péter János, az országgyűlés alelnöke és Várkonyi Péter külügyminiszter. Találkozott Kállai Gyulával, a Hazafias Népfront elnökével. A Hazafias Népfront és a Nemzeti Demokrata Párt közötti kapcsolatokról megbeszélést folytatott Pozsgay Imre főtitkárral és Ribánszki Róbert titkárral. Találkozott Fock Jenővel, az MTESZ elnökével. (MTI) Módosul a külföldiek letelepedésének engedélyezése Június 1-től a tanácsok megszüntetik a külföldiek letelepedéséhez szükséges hatósági bizonyítványok kiállítását. A külföldiek befogadására és eltartására vonatkozó nyilatkozatot a jövőben a bíróságoknál működő közjegyző foglalja okiratba. A külföldiek magyarországi tartózkodásáról szóló rendelet értelmében a letelepedés előkészítése céljából benyújtott vízumkérelemhez csatolni kell a befogadó magyar állampolgárnak a hatóság előtt tett eltartási nyilatkozatát, illetve a külföldi magyarországi lakását és megélhetését igazoló okiratot. A hat hónapnál nem régebben kiállított közjegyzői okiratot egy példányban kell a kérelemhez csatolni. A letelepedni szándékozóknak a korábbi gyakorlat szerint a magyarországi lakását és megélhetését a helyi tanács szakigazgatási szerve által kiállított hatósági bizonyítvánnyal kellett igazolni. Az új eljárás egyszerűbb lesz, és a közjegyző előtt tett nyilatkozat az elhelyezés, az eltartás és a lakáshasználat tekintetében mind a külföldinek, mind a befogadónak nagyobb jogbiztonságot nyújt.