Hajdú-Bihari Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! HAJDÚ­BIHARI XLII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM ÁRA, 2,20 FORINT 1985. I. 5., SZOMBAT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A munkásőrség eleget tesz feladatának Állománygyűlés Debrecenben A munkásőrség megyei törzsének és a közvetlen al­egységeknek az állomány­gyűlésére került sor január 4-én Debrecenben, a Mező­­gazdasági Gépgyártó Válla­lat nagytermében. A gyűlé­sen részt vett Nagy György, az országos parancsnok első helyettese, dr. Postás Sán­dor, a Debrecen városi párt­­bizottság első titkára, vala­mint a társ fegyveres erők s a hazánkban ideiglenesen ál­lomásozó szovjet déli hadse­regcsoport képviselői Garai Sándor megyei pa­rancsnok jónak minősítette az elmúlt évben végzett munkát. Idézett a Politikai Bizottság tavalyi értékelésé­ből, amely szerint a munkás­őrség betölti hivatását, sokat tesz a párt politikájának népszerűsítéséért. Garai Sándor ezt követően ismer­tette az ez évi teendőket, majd röviden megemléke­zett hazánk felszabadulásá­nak negyvenedik évforduló­járól és a XIII. kongresszus előkészületeiről. Az ünnepi rendezvényen kitüntetések átadására is sor került. A Haza Szolgála­táért Érdemérem arany fo­kozatát kapta a közvetlen alegységek közül a híradó szakasz, kiváló szakasznak bizonyult az ellátó szakasz, a szállító szakasz első raja pe­dig a kiváló raj elnyerésére bizonyult érdemesnek. Beré­­nyi József, Czeglédi Ambrus, Dán Antal, Juhász János és Vékony Ferenc kiváló pa­rancsnok címet kaptak, ti­zenegyen a Kiváló Munkás­őr kitüntetést vehették át. Huszonöt éves szolgálat után Apró János, Füzes Miklós, László Gábor és Nagy Lász­ló kapott Szolgálati érdemér­met, húsz év után heten, ti­zenöt év után tizenegyen, tíz év után pedig tizenhárman vehették át a megérdemelt érmet. Tizenhat munkásőr tevékenységét emlékérem­mel, illetőleg emléklappal ju­talmazták, nyolcan emlék­jelvényt kaptak. Ezután felolvasták Bor­bély Sándor országos pa­rancsnok levelét, amelyben a negyedszázada és a húsz éve szolgálatot teljesítők hozzátartozóinak mond kö­szönetet a támogatásért, megértésért. A kitüntetettek nevében Borbély Miklós munkásőr kért szót A ren­dezvény az internacionálé hangjaival zárult. Nagy György (középen) fogadja Mészáros Tibor jelenté­sét, a kép bal oldalán Garai Sándor Új létesítménnyel gazdagodott Debrecen kulturális élete Átadták az Alfa filmszínházat Január 4-én délután 2 órakor ünnepélyes keretek között adták át a Tócóskertben a Margit téri Általános Iskola épületében Deb­recen tizenegyedik filmszínházát. Pakurár Miklós, a tócóskerti általános is­kola igazgatója köszöntötte a megjelenteket, köztük Borbély Miklóst, a Debrecen váro­si Tanács elnökhelyettesét, dr. Szekeres An­talt, a megyei tanács művelődési osztá­lyának vezetőjét és Hanesch Lászlót, a Haj­­dú-Bihar megyei Moziüzemi Vállalat igaz­gatóját. A köszöntő szavak elhangzása után dr. Bényei Miklós, a Debrecen városi pártbi­zottság titkára mondott beszédet és adta át az intézményt. Méltatta a megyei mo­ziüzemi vállalat gazdag művészeti és köz­művelődési tevékenységét. A differenciált filmforgalmazás különböző formáival je­lentős szerepet tölt be a vállalat a vizuá­lis kultúra terjesztésében. Az utóbbi idő­ben is tovább fejlődött a mozihálózat, s en­nek eredményeképpen alakították ki 1 mil­lió 600 ezer forintos vállalati és 600 ezer forintos tanácsi beruházással az új film­színházat, amely jelenleg Debrecen máso­dik lakótelepi mozija, s egyben technikailag a legjobban felszerelt és esztétikusan ki­vitelezett filmszínháza. Az Alfa filmszínház hasonlóan az újkerti Delta mozihoz, kettős funkciót tölt be. Délelőttönként az iskola tanulói az oktató-nevelő munkához kapcso­lódó filmeket tekinthetik meg, délutánon­ként a lakótelep mozilátogatói tölthetik meg a széksorokat. Felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából újabb közművelődé­si létesítménnyel gazdagodott tehát Deb­recen. Az ünnepség résztvevői a Lady Chatter­­ley szeretője című filmet tekintették meg a megnyitó után. Este 6 órakor pedig megtartották a moziban az első műsor sze­rinti előadást. A tíz Oscar-díjat kapott Aranyoskám­­ című színes amerikai film­vígjátékot vetítették. Az Alfa filmszínház nézőterén kilenc­vennégyen foglalhatnak helyet, a kivitele­zés munkáit a moziüzemi vállalat Univer­zál brigádja végezte, a legmodernebb tech­nikai felszerelést biztosították. A mozi át­adásával lényegében véve a tócóskerti ál­talános iskola hasonló funkciót tölt be a lakótelep életében, mint az Újkerti Álta­lános Művelődési Központ. Az iskolában a közelmúltban megnyílt a könyvtár, most pedig a lakótelepiek nagy örömére a mozi is rendelkezésükre áll. A felnőttek részére hétfőtől péntekre naponta 6 órakor kez­dődnek az előadások, szombaton pedig fél 6-kor, vasárnap két előadást tartanak, az első fél 4, a második fél 6-kor kezdődik. Dr. Bényei Miklós adta át Debrecen második lakótelepi moziját Több nyereségre számított a DEÁSZ Munkában a nyomdagép Erőpróba lesz 1985 A Debreceni Általános és Szolgáltatóipari Szövetkezet a megyeszékhely legnagyobb szövetkezetei közé tartozik. A több mint hétszáz tagot foglalkoztató DEÁSZ tevé­kenysége sokrétű: áruter­melő és szolgáltató ágazatuk egyaránt van. Profiljukba tartozik a cipőjavítás, a cipő­készítés, a munkaruhavar­rás, de van méretes ortopéd­műhelyük és hálózati szol­gáltatórészlegük is. Az elmúlt esztendőben nem volt könnyű dolguk a szövetkezet tagjainak, mert már az év első negyedében látszott, nem képesek majd olyan eredménnyel zárni az évet, mint azt eltervezték, összességében véve — ma már tudjuk — nem értek el rossz eredményeket, de a ter­vezett nyereséget nem ter­melték meg. Az összterme­lésből a legnagyobb részt a cipőgyártó üzem adja. Itt hozzák létre az éves 145 mil­liós termelés 30 százalékát. A kisebbfajta cipőgyárnak szá­mító üzemben gyermekláb­belik készülnek. Az előző esztendőben alkalmazott rossz ragasztásos technoló­gia az üzem eredményeire igencsak rányomta a bélye­gét. Szerencsére hamar vál­toztattak a helyzeten, s úgy döntöttek, hogy ezentúl for­matalpas lábbeliket állítanak elő a műhelyekben. Ez a részleg az elmúlt évet vég­eredményben veszteség nél­kül, nyereséggel zárta. A munkaruhagyártó rész­legben tavaly 34 millió fo­rint értékű munkaruhát állí­tottak elő. Az év közbeni alapanyagár-emelést nem tudták az eladási árakban kifejezésre juttatni, s ha nem készítenek tíz-tizenkét új modellt, ez az ágazat vesz­teséges lett volna. Ám az új munkaruhákat megfelelő összegért tudták értékesíteni. Új üzletet is sikerült szerez­niük: egyedüli gyártói let­tek a Magyarországon hasz­nálatos mezőőri ruháknak, amelyekből az AGROKER- ek tekintélyes mennyiséget rendeltek. A DEÁSZ kommunális üzeme tavaly 13,5 milliós termelést produkált. A féreg­irtás és a csatornatisztítás talán a legeredményesebb te­vékenységük:­­ 1,7 milliós nyereséget tudtak elszámol­ni. S mindezt annak ellené­re, hogy jórészt 1980-as árakkal kell dolgozniuk. A cipőjavítás még 1983-ban veszteséges volt, s ez a vesz­teség mindaddig tovább nőtt, míg 1984. június 1-től 22 szá­zalékos áremelésre nem volt lehetőségük. Ezt követően már minimális eredményt tudtak elkönyvelni. Az örö­mük nem tartott sokáig, mert október elsejétől 30 százalékkal ismét megemel­kedtek a béralapanyag-árak. A szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy a kisebb cipőjavító üzleteket átalány­­díjas elszámolásba adja dol­gozóinak, így talán kedve­zőbb eredményeket tudnak felmutatni e szolgáltató ága­zatban is. A méretes orto­­pédcipő-készítő és -javító részleg is mindaddig a vesz­teség határán állt, míg az Egészségügyi Minisztérium fel nem emelte a térítést. (Nem a vásárlói hozzájáru­lásról van szó.) Ma már en­nél a tevékenységnél csak az gond, hogy a vállalási ha­táridőket nem tudják olyan mértékben csökkenteni, mint szeretnék. A csökkent mun­kaképességűeket foglalkozta­tó művirágüzemben jelentős veszteséget könyveltek el 1984-ben, s a higiéniai rész­leg is mínuszt írt az ered­mény rovatba. A DEÁSZ-nál természete­sen nem nyugszanak bele, hogy vannak részlegek, ahol nem megy minden megfele­lően. Keresik azokat a lehe­tőségeket, amelyekkel jobbá tudják tenni ágazataik ered­ményeit. Mindenekelőtt a szolgáltatások minőségének jobbításán és termékeik ke­lendőbbé tételén fáradoznak. Ez az év — úgy tartják — nagy erőpróba lesz, mert szinte minden területen ter­veznek újat, s terveiket szeretnék úgy megvalósítani, hogy abból a szövetkezetnek és a lakosságnak is haszna legyen. I. G. Ortopédcipőket javítanak a Vígkedvű Mihály utcán levő műhelyben (Fotó: Nagy Gábor) Iskolák és kórházak környékén tilos az italmérés Az alkoholforgalmazás korlátozására vonatkozó jogsza­bály maradéktalan betartását a jövőben fokozottabban el­lenőrzik a kereskedelmi felügyelőségek, mert vizsgálódásaik során gyakorta tapasztalják: sok helyütt nem tartják be az alkoholárusítási tilalmat. Nem, jóllehet az erre vonatkozó belkereskedelmi minisztériumi rendelet immár több mint hétéves. , A jogszabályi tilalom azt hivatott elősegíteni, hogy meg­szűnjék az italozás a munkahelyen. Ezért a száznál több dolgozót foglalkoztató üzemek környékén — a bejárattól számított 200 méteren belül — nem szabad italboltot, boro­zót, kocsmát, poharazót és termelői borkimérést nyitni. A minisztérium felhívja a figyelmet, hogy ez nemcsak a ter­melő üzemek, gyárak környékére vonatkozik, hanem pél­dául az egészségügyi intézményekre és az iskolákra is, 200 méteres körzetben itt is tilos az italmérés. Mint ismeretes, reggel 9 óra előtt a vendéglátóhelyeken nem árusítható szeszes ital, kivéve a nemzetközi idegenfor­galom szempontjából fontos helyeket, ahol a vendéglátó vállalatok kaphatnak erre engedélyt. A minisztérium szük­ségesnek tartja, hogy az engedélyt kiadó szakigazgatási szervek a korábbiaknál alaposabban mérlegeljék, hogy va­lóban indokolják-e az idegenforgalmi érdekek a kora reg­geli falmérést. Az engedélyt nem indokolt megadni pél­dául az alacsonyabb osztályba sorolt vendéglátóhelyeken ahová főként a munkába indulók térnek be, nem pedig bel- és külföldi turisták. (MTI)

Next