Hajdú-Bihari Napló, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

Gorbacsov-nyilatkozat A Szovjetunió indítványozza, hogy kössenek haladékta­lanul egyezményt külön az európai közepes hatótávolságú rakétákról — jelentette be Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szombaton este Moszkvában közzétett nyilatko­zatában. Egyúttal közölte, hogy az erre vonatkozó javasla­tokat előterjesztik a genfi szovjet—amerikai tárgyaláso­kon. Mihail Gorbacsov a szovjet vezetés nevében kijelentette: „A Szovjetunió javasolja, hogy az Európában lévő kö­zepes hatótávolságú rakéták problémáját emeljék ki a kérdések összességéből, kössenek külön megállapodást ró­la, mégpedig haladéktalanul. Ilyen lépésnek nem csupán alapja van meg, hanem megvan hozzá a gyakorlatilag kész egyezmény is. Reykjavíkban megegyezés jött létre ar­ról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a követ­kező öt évben felszámolja Európában állomásozó közepes hatótávolságú rakétáit. Ugyanezen idő alatt száz robbanó­töltetre csökkentik a Szovjetunió ázsiai területén az e ka­tegóriába tartozó szovjet rakéták célbajuttató kapacitását olyan értelmezéssel, hogy az Egyesült Államok ugyanennyi középhatótávolságú rakéta-robbanótöltetet hagyhat a ma­ga területén. Amint megtörténik az Európában állomásozó szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozó egyezmény aláírása, a Szovjetunió az NDK-ból és Csehszlovákiából — e két ország kormányával való egyeztetés alapján — kivonja megnövelt hatótávolságú harcászati-hadműveleti rakétáit, amelyeket a Pershing—2- es rakéták és a manőverező robotrepülőgépek nyugat­­európai telepítésére válaszul helyeztek el. Ami az egyéb harcászati-hadműveleti rendeltetésű rakétákat illeti, ké­szek vagyunk azonnal tárgyalásokat kezdeni számuk csök­kentése és teljes felszámolásuk céljából.” Ülést tartott a KISZ KB Szombaton ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága az ifjúsági szövetség­ szék­házában. A KISZ kongresszusának határozata kiemelt figyel­met fordít a tizenéves kor­osztályok mozgalmi tevé­kenységének fejlesztésére. E program kezdeti tapasztala­tairól Králikné Cser Erzsé­bet KB-titkár adott tájékoz­tatást. A testület ezután Szórádi Sándor tájékoztatóját hall­gatta meg a KISZ környe­zetvédelmi munkájáról. A KISZ KB Nagy Imre KB-titkár előterjesztésében áttekintette a Jövőnk a tét politikai akció kezdeti ta­pasztalatait, eredményeit. A KISZ KB végezetül személyi kérdésekről dön­tött. Szandtner Ivánt ér­demei elismerése mellett felmentette testületi tag­sága, KB-titkári, intéző­bizottsági és titkársági tag megbízatásai alól, mivel a XX. kerületi pártbizottság első titkárává választották. A KB kooptálta tagjai közé dr. Gönci Jánost és titká­rává, az intézőbizottság, il­letve a titkárság tagjává vá­lasztotta. Az Elnöki Tanács Szandtner Ivánnak a Mun­ka Érdemrend arany foko­zatát adományozta. A ki­tüntetést Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára adta át. (MTI) Fizikusnapok Debrecenben Az Atommagkutató Inté­zet és a Kölcsey Művelődé­si Központ az idén is meg­rendezi a nagyközönség számára a fizikusnapokat. A március első hetében fá­tól 6-ig­ szervezendő ren­dezvények a fizika és a mindennapi élet erőterét célozzák. (A szervezők kö­zött ott találjuk a Debrece­ni Akadémiai Bizottságot, a TIT Hajdú-Bihar Megyei Szervezetét, az Eötvös Lo­­ránd Fizikai Társulatot, a Hajdú-Bihar Megyei Peda­gógiai Intézetet, a KLTE Fizikai Intézetét és az Ybl Miklós Műszaki Főiskolát.) A rendhagyó fizikaórák és a különböző előadások, fog­lalkozások nagy részét a művelődési központ konfe­renciatermében tartják, ki­sebb részét pedig az Atom­ki megfelelő helyiségeiben. Március 2-án 17 órakor a lézerek jelenlegi alkalmazá­sáról s a hasznosítás to­vábbi lehet­ős­ége­król hangzik el előadás, máskor pedig — többek között — a fizika és a számítástechnika kapcso­latáról, a Föld szerkezeté­nek kutatásáról, az itt al­kalmazott fizikai módsze­rekről, a hang természeté­ről, a hallókészülékről és sok egyéb kérdésről hall­hatnak ismereteket az ér­deklődők. Elsősorban fizi­katanárok részére szervezik március 6-án 15 órától az oktatási fórumot, itt a rela­tivitáselméletről hangzik el vitaindító előadás. Az érett­ségi előtt álló középiskolá­sok számára bizonyára jó erőmérő lesz az egyetemi próbafelvételi (március 2- án 14 órától a művelődési központban). ÜGYELET MENTŐK: Nem sokat pihen­hettek a hét végén a mentőál­lomás dolgozói, hiszen állan­dóan csörögtek a segélyhívó telefonok. A mentők ügyeletese elmond­ta, hogy míg számos vereke­déshez és szüléshez kellett ki­vonulniuk, komolyabb közleke­dési vagy más jellegű baleset nem történt. RENDŐRSÉG: Csendes volt az elmúlt 2-3 nap a rendőrsé­gen, a járőröknek a rutinellen­őrzéseken kívül komolyabb dol­guk nem akadt. TŰZOLTÓSÁG: A tűzoltóság Ügyeletese három, a hét végén történt tűzesetről számolt be. Február 28-án 14 óra 24 perc­kor Hajdúszoboszlón, a Balassa utca 2. szám alatt, építési hi­bából keletkezett tűz, egy 4X4 méteres melléképületben. Március 1-jén éjjel 2 óra 28 perckor Hajdúhadháztéglásra riasztották a tűzoltókat, ahol a Vásártér 12. számú családi ház 3X4 méteres konyhahelyisége égett ki. A vizsgálat megálla­pította, hogy a tüzet az olaj­kályha műszaki meghibásodása okozta, az anyagi kár nem je­lentős. Vasárnap délelőtt 9 óra 33 perckor Debrecenben, a Szép utca 3. számú ház gazdasági udvarán keletkezett tűz. Lángra lobbant és leégett egy 12X4X5 méteres lucerna­­kazal, 20 mázsa alomszalma, valamint 20 folyóméter léckerí­tés. A vizsgálat megállapította, hogy a tüzet gyermekek játéka okozta, az anyagi kár megkö­zelítőleg 50 ezer forint. HAJDÚ VOLÁN: A megyében a hét végén zökkenőmentes volt az autóbusz-közlekedés, a járatok menetrend szerint szál­lították az utasokat — mondta a volán Ügyeletese. DKV: Hasonló jókról adha­tott számot a DKV ügyeletese is, akitől megtudtuk, hogy a trolibusz- és villamosközlekedés is zavartalan volt. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1987. MÁRCIUS 2. Befejezte munkáját a szovjet szakszervezeti kongresszus A szovjet szakszervezeti kongresszus szombati záró­napján befejeződött a be­számolók feletti vita. A ple­náris üléseken az öt nap alatt 57-en, a szekciókban több mint 150-en kaptak szót. Kivétel nélkül­ min­denki tett bíráló megjegyzé­seket a szakszervezeti veze­tő szervek munkájával, az egész szervezet munkastílu­sával és munkamódszerei­vel kapcsolatban. Szinte kivétel nélkül min­denki beszélt arról, hogy erősíteni kell a dolgozók ér­dekeinek és jogainak védel­mét. A szakszervezetek nem engedhetik meg, hogy a gazdaságfejlesztés folyama­tában a szociális programok háttérbe szoruljanak, amint ez korábban gyakorta elő­fordult. A szombaton elfogadott határozatban a szovjet szak­­szervezetek teljes mérték­ben támogatják az SZKP bel- és külpolitikai straté­giai irányvonalát, az or­szágban végbemenő átalakí­tás tevékeny részvevőinek tekintik magukat. A kong­resszus a demokrácia elmé­lyítését, a tagság aktivitásá­nak és kezdeményezőkészsé­gének fejlesztését, a nyíltsá­got, a kritikai szellemet és a kollektív vezetés elveit tart­ja a szakszervezeti átalakí­tás legfontosabb irányainak. A szakszervezeti vezetők ér­tékelésében a legfontosabb mérce csakis az átalakítás­hoz való viszonyuk, az en­nek érdekében végzett tevé­kenységük lehet — állapítja meg a határozat. A határozat hangsúlyozza a szakszervezetek egyik alapvető funkciójának, a dolgozók jogai és érdekei védelmének fontosságát és hangsúlyozza az SZKP XXVII. kongresszusa által kidolgozott hosszú távú, ha­tározott szociális politika fontosságát. A határozat kijelöli a szakszervezeteknek egyebek mellett a munkabérek eme­lésének programjában, a la­kásépítés fejlesztésében és a gyermekintézmények háló­zatának bővítésében való részvétele konkrét módjait. A kongresszus egyhangú­lag elfogadta az új szer­kesztésű szervezeti szabály­zatot, amely először hatá­rozza meg a szakszerveze­teknek mint „a szovjet tár­sadalom politikai rendszere és a nép szocialista önigaz­gatása egyik legfontosabb elemének” szerepét. A sza­bályzat pontosítja és bővíti a legnagyobb társadalmi tö­­megszervezet tagjainak jo­gait és kötelességeit. A szer­vezeti élet demokratizálását jelzi, hogy a választások so­rán minden vezető posztra több jelölt is állítható. A szakszervezetek és az álla­mi, társadalmi szervek kap­csolatait külön új fejezet szabályozza. A vita lezárását és a ha­tározatok elfogadását köve­tően a kongresszus zárt ülé­sen hozzálátott a szaktanács és a központi revíziós bi­zottság megválasztásához. A zárt ülés idején a kong­resszuson részt vevő külföl­di küldöttségek — közöttük a magyar szakszervezeti de­legáció — tagjai koszorút helyeztek el Lenin mauzó­leumánál és az ismeretlen katona sírján. A délutáni órákban tartott befejező plenáris ülésen a kongresszus küldöttei jóvá­hagyták a szakszervezetek szervezeti szabályzatának módosításait, amelyek tük­rözik a szovjet szakszerve­zetek egyre növekvő társa­dalmi szerepét. A küldöttek megválasz­tották a szovjet szakszerve­zetek új központi tanácsát és központi revíziós bizott­ságát. A záróülésen bejelen­tették, a központi tanács el­nöke ismét Sztyepan Sarajev lett. Az újra megválasztott elnök 57 éves, tagja az SZKP Központi Bizottságá­nak és a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségé­nek. A tanácskozás berekeszté­se után a szovjet szakszer­vezetek­ központi tanácsa fo­gadást adott a kongresszus külföldi vendégeinek tiszte­letére. Ezen részt vett a Gáspár Sándor, a SZOT el­nöke vezette magyar kül­döttség is. Az esti órákban tartott záró sajtóértekezleten Vla­gyimir Lomonoszov, a szov­jet szaktanács elnökhelyet­tese megállapította, hogy a most véget ért XVIII. szak­­szervezeti kongresszus a megújulás kongresszusa volt, amelyen az építő szellemű bírálat és az alapos önbírá­­lat jegyében tárgyalták meg: milyen feladatok hárulnak a szovjet szakszervezetekre az átalakítási és gyorsítási fo­lyamat során. A kongresszu­son a 140 milliós tagság képviseletében 5000 küldött vett részt, közöttük a pár­­tonkívüliek aránya mintegy 40 százalékot ért el.­­ Gáspár Sándor, a SZOT elnöke vezette szakszervezeti küldöttség szombaton visszaérke­zett Budapestre. Németh Károly hazaérkezett Finnországból Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese a Finn Kommunista Párt meghívására február 24. és 28. között pártküldöttség élén Finnországban tartóz­kodott. A delegáció tagja volt Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának első titkára Gecse Attila, a KB Külügyi Osztályának helyettes veze­tője és Gróf Ferenc, a KB munkatársa. A látogatás során Németh Károly megbeszéléseket folytatott Arvo Aaltóval, az FKP elnökével és találko­zott a Finn Kommunista Párt több más vezetőjével A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozókon kölcsönö­sen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, a pártjaik előtt álló legfonto­sabb feladatokról. Áttekin­tették a nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalom kérdéseit. Kife­jezték készségüket az MSZMP és az FKP közötti együttműködés további el­mélyítésére, amely fontos részét képezi a két ország, a magyar és a finn nép kö­zötti jó kapcsolatoknak. Finnországi tartózkodása során Németh Károlyt fo­gadta Mauno Koivisto köz­­társasági elnök és Kaieri Sorsa miniszterelnök, a Finn Szociáldemokrata Párt el­nöke. A magyar pártküldöttség találkozott a Finn Szociál­demokrata Párt és a Finn Centrumpárt vezetőivel. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken véleményt cseréltek a nemzetközi élet néhány kérdéséről, vala­mint a rokoni kapcsolato­kon, a kölcsönös megérté­sen és nagyrabecsülésen alapuló magyar—finn együttműködés erősítésének, a pártközi kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeiről. Az MSZMP főtitkárhe­lyettese a Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központban találkozott a Finn—Magyar Társaság ve­zetőivel. A megbeszéléseken és ta­lálkozókon részt vett Har­gita Árpád, hazánk helsin­ki nagykövete. Az MSZMP küldöttsége szombaton hazaérkezett. Né­meth Károly fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe. (MTI) Czinege Lajos Vietnamba utazik Vasárnap Vientiánban jegyzőkönyv aláírásával vé­get ért a Magyar—Laoszi Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság kilencedik ülésszaka. A dokumentumot magyar részről Czinege Lajos mi­niszterelnök-helyettes, lao­szi részről pe­dig Saly Vongkhamsao minisztelnök­­helyettes, az Állami Terv­bizottság elnöke — a bi­zottság társelnökei — ír­ták alá. Czinege Lajos hétfőn Ha­noiba utazik. Folytatódott az oda megyei selejtezője ÉNEK, ZENE ÉS TÁNC AZ IPK-BEN Az ifjúságpolitikai klub­ban, február 28-án, a nép­dal, népzene és az egyéb kategóriák résztvevőinek a bemutatkozásával folytató­dott az országos diáknapok megyei selejtezője. Mindkét kategóriában szá­mos szólista és együttes lé­pett a színpadra, a szép­számú és igen lelkes néző­sereg nem kis örömére. A népdal, népzene kate­gória zsűrije a produkciók értékelésekor hangsúlyozta, hogy szinte valamennyi résztvevő jól átgondolt, szép műsorral lépett a kö­zönség elé, ami lényegesen emelte a verseny színvona­lát. Az értékelést az ered­mények kihirdetése követte. A népzene kategóriában arany minősítést kapott: Magyar István (Balásházy Mg.-i Szakközépiskola); Re­szegi Miklós (Körösi Csom­a Sándor Gimnázium); Kanczel János, Kabály Ár­pád, Tószegi Imre (108. Sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet) , Kanczel János és együttese (109. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet), valamennyien citerán ját­szották. A népdal kategória győztesei: a Dienes László Egészségügyi Szakközépisko­la IV. A osztályának ének­kara és a hajdúnánási Kö­rösi Csom­a Sándor Gimná­zium kollégiumi fiúkórusa. Az egyéb kategóriában bemutatott táncos produk­ciókat Tóth Dénes, a zsűri elnöke értékelte. — Dicséretre méltó az amatőr előadók lelkesedése és sok esetben szakmai fel­­készültsége, amellyel öröm­teli perceket szereztek ne­künk. Láthattunk nagyon jó és kevésbé színvonalas produkciókat is, utóbbiak, úgy érzem, azért sikerültek gyengébben, mert a tánco­sok nem tudták igazán visszaadni a tánc öröm­szerző, mámorító jellegét. A break tánc kategória első helyezettje a Péter Tö­mör—Szabó Elemér páros lett (Balásházy Mg.-i Szak­­középiskola). A társastáncot bemutatók közül a zsűri, a Varga Ta­más—Sárvári Judit párost ítélte a legjobbnak, míg a dzsesszbalett kategóriában Zeke Ágnes és csoportja (Ady Endre Gimnázium) vitte el a pálmát. Az egyéb kategóriában arany minősítést kapott még Zagyva Gyula bűvész (Zal­ka Máté Szakközépiskola), valamint a „Hari­nyók" együttes (Erdei Grúz Tibor Vegyipari Szakközépiskola). Az oda megyei selejtező­jének harmadik és egyben befejező fordulóját március 7-én rendezik, amikor a diákszínpad és a kamara­kórusok, kórusok résztvevői lépnek színpadra. P. A. Kanczel János és citerazenekara Kossuth-dalokat ad elő

Next