Hajdú-Bihari Napló, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
Űrfelügyelet Szovjet javaslat Genfben Moszkva, 1988. március 31., csütörtök (TASZSZ) — A Szovjetunió olyan nemzetközi ellenőrzési rendszer létrehozását javasolja, amely megakadályozná, hogy bármiféle fegyvert telepíthessenek a világűrbe. Ezt az indítványt tartalmazza az a memorandum, amelyet a genfi leszerelési értekezleten terjesztett a szovjet küldöttség a tanácskozás résztvevői elé. A Szovjetunió osztja azon országok véleményét, amelyek aggodalmuknak adtak hangot a fegyverkezési versenynek a világűrre való esetleges kiterjedése miatt. Éppen ezért a szovjet küldöttség már 1987-ben javasolta : tegyenek lépéseket egy nemzetközi ellenőrzési rendszer létrehozására, melynek azt kellene figyelemmel kísérnie, hogy a világűrbe juttatott objektumokon nincsenek-e fegyverek. A Szovjetunió véleménye szerint — olvasható a memorandumban — e rendszer alapját az úgynevezett Nemzetközi Űrfelügyelet alkotná. E testületnek az aláírók lehetővé tennék, hogy megvizsgálhasson minden világűrbe küldendő berendezést. A Szovjetunió ugyanis úgy véli, hogy az objektumok ellenőrzésére a fellövés előtti helyszíni vizsgálat jelenti a legegyszerűbb és leghatékonyabb módszert. A dokumentum meghatározza, hogy a szovjet fél szerint mely eszközök minősülnek fegyvernek, majd részletesen kifejti az ellenőrzés javasolt szabályait, így például a tagállamoknak időben értesíteniük kell az Űrfelügyeletet minden felbocsátás pontos időpontjáról, a hordozóeszköz típusáról, a tervezett pálya adatairól. Lehetővé kell tenniük az ellenőrző csoportok állandó jelenlétét az összes indítóhelyen, s az ellenőrzés a megállapodásba bevont vállalatokra, laboratóriumokra és kísérleti központokra is kiterjedne. A tagállamok egyébként bármely — általuk tisztázatlannak minősített — helyzetről felvilágosítást kérhetnének az Űrfelügyelettől, s az az esetleg eltitkolt indítások felderítésére rendkívüli helyszíni vizsgálatot is tarthatna. A dokumentum leszögezi: az ellenőrzés pontos módját, az Űrfelügyelet felépítését és működési rendszerét a későbbi tárgyalásokon határoznák meg. A memorandum szerint a Nemzetközi Űrfelügyelet irányító szerve a Tanács lenne, amelybe a szerződést aláíró összes tagállam képviselőt küld. A Tanács minden évben közgyűlést tart, de a tagok többségének kérésére rendkívüli ülésekre is sor kerülhet. A Nemzetközi űrfelügyelet költségvetését a tagállamok arányos éves befizetései fedeznék. Tiltakozó gyűlés Koszovóban Belgrád, 1988. március 31. (MTI) — Tiltakozó gyűlést tartott szerdán este Pristina (Koszovó autonóm tartomány székvárosa) Obilics nevű peremkerületének mintegy 1500 szerb és crnagorac nemzetiségű lakója. Közülük mintegy 500-an fértek be a helyi kiskúrotthonba, a többség az épület körül tolongott, így párhuzamos szónoklatok és követelések hangzottak el. A tömeg időnként a „Szabadságot akarunk” jelszót harsogta. A szónokok egyebek között azt állították, hogy a hatóságok eddig semmit sem valósítottak meg abból a 15 pontos programból, amit egy évvel ezelőtt fogadtak el a környék politikai-biztonsági és társadalmi-gazdasági helyzetének megszilárdítására. Nagyobb létbiztonságot követeltek. M HAJPC-PIHARI NAPfcO — IBM. ÁPRILIS t. j Feloldott árbejelentési kötelezettség Szikszay Béla államtitkár nyilatkozata Április 1-jétől, mint ismeretes, a termékek jelentős körére megszűnik az árbejelentési kötelezettség. Ennek várható hatásairól, valamint az év eleje óta életbe lépett árváltozásokról kért tájékoztatást Szikszay Béla államtitkártól, az Országos Árhivatal elnökétől Szőke László, az MTI munkatársa. — A múlt év augusztus 15-től mostanáig volt érvényben az árváltozások hatósági teljes körű bejelentési kötelezettsége. Ez semmiképpen nem jelentett árstoppot — mondotta az államtitkár —, de a rendelet a tapasztalatok szerint az elmúlt hét és fél hónapban jelentős mértékben viszszafogta a termelők áremelési törekvéseit. Ugyanakkor az árhatóság bizonyos termékeknél engedélyezett áremelést, így a színesfémekből készült lakásszerelvényeknél, izzólámpáknál, mert a gyártók alapanyagköltségei számottevően emelkedtek, s ha ezeket nem tudták volna időben érvényesíteni áraikban, hiány keletkezett volna. Az árbejelentési kötelezettség elrendelésének hatására sok más — minden valószínűség szerint egyébként indokolt — árnövekedést későbbre ütemeztek a vállalatok, így a közvéleményben többé-kevésbé jogosan alakult ki az aggodalom, hogy az április 1-jei feloldás után lavinaszerű áremelkedés kezdődik. Április 1-je azonban e tekintetben nem jelenthet fordulópontot. A hatósági bejelentési kötelezettség ugyanis az áremelkedések szempontjából legveszélyesebb körben, például a bútoroknál, a ruházati termékek egy részénél, a háztartás-vegyipari alapanyagoknál fennmarad. Ez a bejelentési kötelezettség tehát a legfontosabb fogyasztási javak mintegy 27 százalékát érinti. Emellett továbbra is hatósági árformában marad a termékek 20 százaléka. Az Árhivatal az elmúlt hetekben 50 vállalattal — zömében fogyasztási cikkeket termelőkkel — folytatott konzultációkat, s e megbeszéléssorozat eredményeként megállapodásra jutottak az év során követendő árpolitikára vonatkozóan. Eszerint még az indokolt áremelkedéseket is részletekben, lépcsőzetesen valósítják meg. A tárgyalások során sikerült kiszűrni azokat az áremelési törekvéseket, amelyek kizárólag a nyereségpozíciók javítását szolgálták volna, vagy annak alapján növelték volna a termékek fogyasztói árát, hogy beszállító partnereik már előre anyagáremelést helyeztek kilátásba. Jelentős áremelés lényegében a termékek több mint felénél tehát továbbra sem várható, vagy legalábbis egyidejűleg nem növekszik az árszint. Mindenképpen érezhető lesz az áremelkedés ott, ahol eddig mesterségesen viszszatartották azt. A tapasztalatok szerint azonban nem érződik olyan túlfűtött árnövelési akarat, amely az idei tervben előirányzott 15 százalékos árszínvonal-növekedés túllépésével fenyegetne — hangsúlyozta az államtitkár. Mint ismeretes, a kormány a közelmúltban irányelveket adott ki, önmérsékletre szólítva fel a vállalatokat az áremelések területén. Tapasztalható, hogy ezeket az intelmeket figyelembe veszik, sok helyütt visszaléptek a tervezett áremeléstől. A legtöbben csak olyan áremeléseket hajtanak majd végre, amelyek elengedhetetlenek, hiszen a termelés során a beszállítók már növelték áraikat. Erősödött a vállalatoknál az áralku szelleme, a termelők egyre inkább egyezkednek jelentősebb vevőikkel, főleg azokkal, akik nagy tömegben, ütemezetten vásárolnak. Szikszay Béla ezután arról szólt, hogy az év első negyedében az árnövekedés mértéke 18 százalékos volt a múlt év első negyedévéhez képest, amikor csak alig emelték az árakat. A mostani árindexbe már beletartoznak a múlt év áprilisában és júniusában végrehajtott tetemes emelések hatásai is. Külön kitért arra, hogy a nemzetközi piacon immár hónapok óta jelentős alapanyagár-növekedés tapasztalható, nőtt a gyapjú, a bőr, a színesfém, a feketefémkohászati cikkek, s különösen a műanyag alapanyagok ára. A hazai termelők versenyképességének megőrzése érdekében ezeket a tendenciákat figyelembe kell venni. Még akkor is, ha az áremelést nem is alkalmazzuk azonos mértékben, illetve ütemben. Fontos ugyanakkor, hogy amikor árcsökkenés következik be a világpiacon, az itthon is éreztesse hatását. Például tavaly a réz ára nőtt, ez rövidesen tükröződött a hazai termékeknél is, most viszont megfordult a helyzet, tehát néhány hónap múlva itthon is mérséklik az ilyen cikkek árát, így valósulhat meg a kétirányú árpolitika — fejezte be nyilatkozatát az Országos Árhivatal elnöke. (MTI) A korszerű újraélesztés oktatásáért II Magyar Vöröskereszt végrehajtó bizottságának ülése A Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága csütörtökön a szervezet székházában tartott ülésen megvitatta a korszerű újraélesztés oktatásának bevezetésére vonatkozó javaslatot. A bizottság kifejezte a Magyar Vöröskereszt készségét, részt vesz a korszerű újraélesztés oktatásának megszervezésében. A bizottság tájékozódott a hazánkban ideiglenesen letelepülni szándékozó magyar nemzetiségű külföldieket támogató vöröskeresztes segélyakció menetéről. Alföldy Árpád, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese elmondta: az utóbbi hetekben az 508-114680 számú OTP- csekkszámlára 380 ezer forintot adományoztak a lakosok. Ugyanakkor a Magyar Vöröskereszt székházában levő Információs Irodában több mint 300 rászorulónak 388 ezer forintot adtak át gyorssegélyként, 127 személynek munkahelyet, csaknem 100 embernek szállást ajánlottak fel, több mint 160-an pedig ruhasegélyben részesültek. A végrehajtó bizottság meghatározta a Vöröskereszt-szervezeteknek a segélyezéssel és a társadalmi támogatással kapcsolatos egyéb feladatait, így azt is, hogy az adományokat miként juttassák el a rászorulóknak. Hangsúlyozták: szükséges a lakosság további támogatása, várják az adományokat a rászorulók részére. A segélyezés ellenőrzésére és lebonyolításának elősegítésére az Országos Végrehajtó Bizottság társadalmi bizottságot hozott létre, amelynek elnöke Gyűszű Miklós, az országos vezetőség alelnöke lett. (MTI) Sevardnadze Afganisztánról Hol tartanak a genfi afgán—pakisztáni tárgyalások? Mire lehet számítani? Mik azok a „genfi dokumentumok”? — ezekre és hasonló, az afganisztáni rendezéssel kapcsolatos kérdésekre válaszol a Rabotnicseszko Delo csütörtöki számában megjelent interjújában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Mint szavaiból kitűnik, a „genfi dokumentumok” három szerződéstervezetet jelentenek, amelyeket az afgán és a pakisztáni kormány között az ENSZ-főtitkár megbízottjának közvetítésével folyó tárgyalásokon dolgoztak ki Genfben 1982. júniusa óta. Az első: kétoldalú megegyezés az országaik közötti viszony elveiről, így a be nem avatkozásról és az intervencióról történő lemondásról. A második: nyilatkozat a Szovjetunió és az Egyesült Államok részéről biztosítandó nemzetközi garanciákról. A harmadik: kétoldalú megállapodás a menekültek önkéntes hazatéréséről. Eduard Sevardnadze rámutat: „Az Afganisztán és Pakisztán közötti megegyezések mindegyike a klasszikus nemzetközi megállapodások jellegét viseli, amelyekben a felek egyenjogú, szuverén személyekként jelennek meg, és minden kötelezettség a kölcsönösségre alapozódik.” Továbbá: „Az afgán—pakisztáni tárgyalások jelenlegi fordulója előtt mindezek a szerződéstervezetek már egyeztetve voltak. Mindössze a 'kapcsolatok dokumentumában’ üresen hagyott helyre kellett bevenni a szovjet csapatok kivonásának időtartamát, amely minden fél számára elfogadható. A tárgyalási forduló elején ez is megtörtént, 9 hónapban állapodtak meg. Ezek után már csak egyetlen kérdés várt egyeztetésre, az általános pontok egyikében említett -nemzetközileg elismert határok’ kérdése. A pakisztáni fél azonban most ennek a megoldását az egész rendezés akadályává változtatta.” Újságírókat tüntettek ki a Parlamentben Hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából csütörtökön a Parlamentben kitüntetéseket adtak át a tömegkommunikáció dolgozóinak. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Lakatos Ernő, az MSZMP agitációs és propaganda osztályának vezetője, valamint az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek több vezető képviselője. Bányász Rezső kormánybiztos köszöntötte a kitüntetetteket és az ünnepség valamennyi résztvevőjét. Elsősorban arról szólt, hogy a szocializmus építésének új szakaszában különösen fontos szerep jut a sajtónak. Kiemelte, hogy most nagy szükség van a tisztánlátásra és az elkötelezett helytállásra, hiszen manapság egyesek már nemcsak az idejétmúlt, hanem az örök érvényű igazságokat is megkérdőjelezik. Annak ellenére — mondotta —, hogy a sajtóban dolgozókra is hat a kishitűség, az elbizonytalanodás, nagyon sok újságíró tehetségének legjavát nyújtva segíti a bonyolult politikai és társadalmi viszonyok közötti eligazodást. Nem csupán szolgálja, de újabb felismerésekre is serkenti a politikát. Hangsúlyozta: a szónak és a betűnek csak akkor van hitele, ha a fokozódó nyíltság növekvő felelősséggel párosul, ha a sajtó nem szakad el legnemesebb, legdemokratikusabb, baloldali hagyományaitól. Ünnepi beszédének befejeztével Bányász Rezső átadta a kitüntetéseket. Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Aranykoszorúkkal Díszített Csillagrendjével tüntette ki Rónai Mihály András írót, újságírót, a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével Bozó Lászlót, a Magyar Rádió igazgató-főrendezőjét Az Április Negyedike Érdemrendet öten vehették át. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben négyen részesültek, az ezüst fokozatot nyolcan, a bronz fokozatot pedig tizennégyen vették át. Rózsa Ferenc-díjat kapott Aczél Endre, a TV-Híradó főszerkesztője, Benedek István Gábor, a Népszabadság rovatvezető-helyettese, Bürger Lajos, a Kelet-Magyarország főmunkatársa, Mester Ákos, a Magyar Rádió Politikai Adások Főszerkesztőségének vezető szerkesztője, Novotny Zoltán, a Magyar Rádió sportosztályának vezetője, R. Székely Julianna, az Új Tükör főmunkatársa és Ritter Aladár, az Esti Hírlap nyugalmazott újságírója. A Szocialista Újságírásért kitüntetést tízen vehettek át, köztük Boda István, a Hajdú-bihari Napló főszerkesztő-helyettese, Kiváló Munkáért kitüntetésben pedig kilencvennégyen részesültek, többek között Bede Gábor, a Hajdú-bihari Napló tördelőszerkesztője, Tatár Éva, a Hajdú-bihari Napló munkatársa, Szentgyörgyi János, a Debrecen című hetilap munkatársa. Ma kezdi meg munkáját a Kereskedelmi Minisztérium A kormányzati munka korszerűsítésének keretében létrejött egységes Kereskedelmi Minisztérium április 1-jén kezdi meg működését. Juhár Zoltán volt belkereskedelmi és Veress Péter volt külkereskedelmi miniszter, miniszteri biztosi megbízatása március 31-én lejárt. A volt miniszterek munkáját a minisztériumi szakmai és társadalmi vezetők csütörtökön bensőséges hangulatú ünnepségen — Németh Miklós, az MSZMP KB titkára és Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter jelenlétében — köszönték meg. (MTI) A KÖZÉLET HÍREI A Hajdúböszörményi Kör meghívására tegnap megyénkbe érkezett dr. Kurucz Imre, a TIT országos központjának társadalmi alelnöke, aki délután részt vett a hajdúböszörményi művelődési központban rendezett tanácskozáson, ahol előadást tartott aktuális művelődéspolitikai kérdésekről. Ezt megelőzően fogadta őt dr. Postás Sándor, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára. Magyarok a felszabadításban Kiállítás a Kölcsey Művelődési Központban Csütörtökön délután a Kölcsey Művelődési Központ előterében Magyarok a felszabadító Vörös Hadsereg harcaiban címmel kiállítás nyílt. Az április 10-ig megtekinthető vándorkiállítást dr. Lévai Imre, az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának osztályvezetője nyitotta meg az érdeklődők és a meghívott vendégek jelenlétében. Az eseményen a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének képviseletében jelen volt Úszta Gyula alelnök, akit a megnyitó ünnepség előtt hivatalában fogadott dr. Postás Sándor, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei bizottságának első titkára. (Fotó: Nagy Gábor)