Hajó, 1999 (7. évfolyam, 42-53. szám)
1999-07-01 / 48. szám
tőként vett részt. A műegyetemi tanár munkája, a mederpillérek fölötti két kapuzat, építészeti szempontból a híd legjellegzetesebb része. Kiképzésük jól alkalmazkodik a vasanyag jellegéhez. A híd tervezésének idején még a vashidak esetén is erősen ragaszkodtak a fa- és kőhidak formájához, így volt ez más dolgoknál is a kezdetekben. Gondoljunk csak a századforduló idején elterjedő gépkocsik alakjára, amelyek eleinte a hintókat formázták, éppen csak a lovak hiányoztak előlük. „A vas anyagszerűségének a megnyilvánulása az építmény külső formájában a Ferenc József híd építésekor világszerte is csak igen ritka esetekben valósult meg - írja a Duna-hidak kiváló ismerője, dr. Gáli Imre A budapesti Duna-hidak című munkájában. A kapuzati oszlopoknak a felső öv fölötti részei piramisszerűek, és külön keresztrácsozattal vannak összekötve. A piramisok gömbvégződésein 46 m magasságban kiterjesztett szárnyú turulmadarak lebegnek, a lejjebb lévő nagyobb gömbök pedig reflektorokkal felszerelt ívlámpák elhelyezésére is alkalmasak. A hídkorlátok is jellegzetesen vasszerkezet-díszítéssel készültek.” Budapest legrövidebb Duna-hídja (hossza: 331,20 m) háromnyílású konzolos, rácsos vasszerkezetű híd. Műszaki érdekessége egy új megoldás, melynek lényege az, hogy a két mederpillérre ráépített konzolok Duna közepe felé benyúló szerkezetére külön támasz nélkül függesztenek fel egy mintegy 50 méteres pályaelemet, egy úgynevezett gerbertartót. Ez a megoldás tette lehetővé, hogy a híd ne veszítsen könnyed eleganciájából. Azért, hogy a hídszerkezet a középső nagy nyílás nagyobb terhe alatt fel ne billenhessen, mindkét végét mintegy 600-600 tonna öntöttvas ellensúllyal terhelték meg. Egyébként ez volt az első Duna-híd az országban, amely folytacélból készült. A híd szélső nyílásai 78,10, a középső nyílása 175 m. A hídpálya szélessége 20,10 m, ebből a kocsiútra 10,50, a kétoldali gyalogjárókra egyenként 2,90 m esik. A mederpillérek részére 28 m hoszszú és 7,5 m széles alapzatot építettek. A hídfők oldalfalait, a jégtörő pillérfejeket és a mederpilléreket faragott gránitkövek burkolták. Az alapozási munkálatokat 1894- ben kezdték meg, és 1895 decemberében fejezték be a pillérek és a hídfők építését. A vasszerkezetek szerelését az Államvasutak Gépgyára egy év alatt elvégezte és 1896 augusztusában befejezte. A hidat elektromos és gázvilágítással is ellátták: 12 ívlámpát, 8 izzólámpát és 48 gázlámpát szereltek fel. A híd felavatására a millenniumi ünnepségek keretében, 1896. október 4-én került sor, amikor is Ferenc József, Magyarország uralkodója az utolsó szegecset ütötte be a hídba. A „királyi szegecs” érdekes történetét Búza Péter: Duna-hidak című kis könyvében írja le: „A valamikori Ferenc József hídnak - melyet ma Szabadság hídként ismerünk - érdekessége volt az az ezüst szegecs, amelyet avatásakor maga a névadó király illesztett a helyére a pesti A Ferenc József híd kapuzatának rajza HAJÓ 48. 58