Haladás, 1946 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1946-01-05 / 1. szám
a íród volt. Igaz, hogy viszont kendőzés nélküli őszinte beszéd volt, melyen ki nem mondottan is megérzett, hogy a püspök úr — ugy, ahogy mostani védőbeszédében magyarázza — a nacionálszocializmusban a nemzeti gondolatnak és a szociális hajlandóságnak szintézisét látta, nem pedig a Herrenvolk Világuralmi törekvéseit és vérmitosz-vallását mely emberáldozatra rendezkedett be. Nem látta a püspök úr, nem tehet róla. Nem látta egészen 1944 március 19-ig, amikor a deportálók, rablások és gyilkosságok rémségei mint «a pokol pálmái» már az igekig nőttek. Az egyház most felemelte szavát Hiszem, hogy a püspök őr is ott volt s bizonnyal nem utolsó srrban a tiltakozók között , hogy buzgón adogatta a vízzel telt sajtárokat a tűzvész eloltására, melynek felszításában — látjuk — némi része volt (slov én is metaforával éljek, melyhez távolról sincs annyi tehetségem, nint a püspök úrnak. Most már buzgón oltották a tüzet; köszönet és hál, hogy megtették s ezt.Tilán be is lehetne fejezni ezt az ügyet Ön a püspök úr nyilatkozatából, sajnálatomra azt látom, hogy nem lehet befejezni. A püspök úr fölveti a gondolatot, hogy a magyar kereszténység és magyar zsidóság vezetői üljenek össze és beszéljék meg, „miképpen szabadulhatnának egy régi átoktól, gonosz megszállottságtól, a kívülről ránkerőszakolt fajgyűlölettől". »Ránkerőszakolt fajgyűlölet, milyen nagy jelentősége lett volna e szónak 1938-tól 1944-ig, milyen hatén, ha egy ilyen tekintély és tehetség ajkáról hangzott volna el, mint amilyen Ravasz püspök! ! Ha nem is változtatta volna meg az esményei gonosz menetét mégis lett volna valaki — „emberi embertelenségben" — akinek kiállásából az ember hitet meríthetett volna a jövő iránt s talán még erőt is a szenvedések elviselésére. De hát szívesen halljuk ma is — bár igen erég próbáit hittel —, de kérdezzük tizteletül a püspök úrtól, mi az, minit ma azok a kiküldöttek meglárnalhaltnak? Az a kétszázezernyi zsidó ág, aki a nyolcszázezerből még megmaradt egyik részen — úgy látom — kivándorolni készül: a multak tapasztalati után tisztíttnunk kell szándékukat Aki marad, az magyarnak marad, egyenjogú polgárnak, senkinél nem alábbvalónak —, mi az, ami ezekkel a kerek asztalnál megtárgyalandó volna? Püspök úr és uraim és mindenki, aki igazán akarja, hogy Magyarország méltóan sorakozzon a nerieták sorához, kik az új világ felépítésére — mely nem meri a szegénységet, nem ismeri a félelmet — összefogtak: ne szédüljünk vissza 1938-hoz! Higyyék el, hogya három zildálfkpéng ét a tronikus magyar tort közölt stornsokninti fűszelfigget van. Ha ezt tudomásul vesszük, ha gyermekeinké ennek az igazságnak ismeretére megtamnítjuk, akkor ez a faji veszettség mág fától, kerekasztal nélkül gyógyul meg. Dr HERMANS IMRE: Az antiszemitizmus lélektana (Bibliotheca-kiadás) A kitűnő lélekelemző ebben a tanulmányában nemcsak az antiszemitizmus egyéni és tömeslélektani okait vizsgálja hanem oknyomozó történetét is adi a zsidóság elleni vádak történeti fejlődésének. Hermann érdekesen mutat rá, hagem antiszemitizmus, de a kiebbséggyűlölet általában a n. n.társadalmi tetee«krdés»-ből, a minden történelmi és társadalmi helyzetiben meglévő egészségtelen jelenségektől való szabadulás vágyából fakad. Igy W'T az ostobák és szűklátókörűik ›*zocializrousá-ból «steril pogrom», ifrt változnak át egy Prohászka püspök magasröptű, spirituális gondolatai egy K'n p'itor sötét tetteivé. Dr Herrmann Imre megátlanítása szent azonban • hosszú és körmönfont üldöztetés után maguk a rsM.'.k is azonosították r""' t ellenségeikkel, * a lélektani fölménetmi tl««n'M« első éllvésat »és g«rdnlkaidó«Tr»Ad» alapfeltétele, bol maguk a zsidók győzzék le azt M kMMéreL Rajnits naplójának eddig napvilágra nem került részében a legdühödtebb kirohanásokat intézi Horthy Miklós ellen. horthyt okolja a német—magyar együtthaladási politikáért. Szerinte Horthy irányította a nyílt és bizalmas megegyezéseket, szerződéseket. •— Horthy lett az *orszányigarapUó bölcs vezér" — írja naplójában Hajnis» —, aki állandóan belovagolt, utólag a németek átt"| \i››Sz.aajúndik››zolt területekre. Horthy Miklós klikkje még!* úgy szónokult és agitált titokban, mintha a német—magyar szövetség a tökéletesen félretolt ellenzék műve lett volna, pedig Horthy irányította a külpolitikát. Minden német kivánságot akceptált és utólag állandóan berzenkedett, amíg újra találkozott Hitlerrel és új en-Körtményeket tett... Szál és száz példáját ismerem ennek a vrnember-politikának. H Horthy mindig másokat akart felhasználni a németekkel val ellenkezésre, hogy aztán ő engedhesten. Wertner azért tovulkolta el irgalmatlanul, mert nem volt hajlandó visszavonni egy Horthy-ígéretet, ha valak felelős a magyar háron is elln tározásokért, akkor az egyedül Horthy Miklós... Horthy egész Magyarországot egy nagy feudális Horthy-buluknak tekintette, melynek ispánjai a miniszterek. Amióta megszűnt az Ottó-veszély, az arisztokraták behódoltak Horthynak, aki csak az arhitokráciát és a milliomos zsidókat érezte jó Uraságnak. A következő sorokat Szentgotthárdon vetilte papírra Kan'ss l'crene. Mosakszik, hogy ő semmit sem tudott a német bevonulásról. E hiben, mit a szervilizmus megtestesítője, kész, hogy elárulja egykori cinkorait. Csak rosszat tud mondani a Ral s-csoportról, Hutzkayról, akik szerinte már régen összeköttetésben ásottak az SS .szervezettel és abban a pillanatban, amikor Winckelmann generális megérkezett Budapestre, Brrpik és Ruszkaiék kész listákkal jelentkeztek. A felajánlkozást a (jfó l ap síívesen fogadta, ezen listák alapján fogták el azután a németek az embereket. Ugyanezen a napon írja naplójában Fajniss, hogy Sztójay öreg izmosen Tóni volt, granicsár, aki magyarul sem tudott rendesen és négyszemközött mindenkinek igazat adott, csak önmarcával nem tutja, hogy mit kezdjen. — Ez a halszenű, bávatag nézésű, megtört öregúr éltette a trtolább hadurat, ugyanakkor tetteivel az ellenkezőjét csinálta. Sztójaynál — állapítja meg Kajniss — nagyobb és tehetetlenebb lebzselő még sohasem ült miniszterelnöki székben. Igaz — folytatja —, hogy már ülni sem igen tudott — na,jobbára feküdt és is.u időnkint vakkantott egyet-egyet s magyar politikában. / — Horthy pedig csodlatos hévvel vetette bele tengernagyi enir-Clá'át az ellenállás me-'K^'reré*ébe. Remekül me'sznli»tá'ta a régi garnitúra lecserélését Kürüm«• .Kailtala megellenzett mi'inen új embert. ElÜzent Svájcba, hogy ft tulajdonképpen tocolv «•« közben kedélyesen beszélgetett Tercne JAz*e» idejéből val'i B'mmékkal tilszerezetten Weesen.lunger német birodalmi megbizattal. Nagy volt az öreg ezekben a hónapokban, a dfih megfiatalította... Lírai is tud lenni Rajniss a naplójában. Íme egy részlet, amelyet kő, vétlenül menekülése után jegyzett fel: — Rendezkedünk as új s'ite'ien, gyönyörű ez a hely. A park dombjáról a vértlelencéig látunk kelet felé. Bomlik már szineklen a magyar tavasz. A barna tájba zöld csíkok hasadnak. Néhány gyilmölcsfa piros bimbórendfeteget ringat a szélben. A füzesek halványzöldet homlasztanak. A réteken kiterül a virágszőnyeg.. . Ilyen bevezetés után a rémhírekről be«»él, smelyekkel teli volt S.álasi világa, majd ismét lírai lesz Rajnt«t hangja, amikor menekülése után át-1 ipi » m»«y»r hafírt. — Süt a nap, meleg tavass luszttja az arvalat, T.ésirindó: sztalini gyertyázás, zúzjó éjjeli repülők 6* távoli mennydörgése az árváknak. Készülődöm, tvönyőrü holdvilágos éjszaka volt. Éjjel két órakor indulunk. Ezek talán az utolsó torok, arait magyar földön vetek papírra. Nincs semmi illúzióm. Nem valószínű, hogy mégegyszer hazakerülök ... Katniss naplója ezután csupa prófécia, csupa ködkép és káromkodás. — Szálaisi úr is csomagolja a kisz életrajzi köteteket. Nem volt ideje kinyomatni és eladatni. Triviális foglalkozáshoz pedig nem volt maradék ideje, prófétai elkületésének grafomániád betöltésén túl. Játék, játék, játék, amikor elpróbil a páncélosokból összerakott kockán a mai varvág sorsa és jövendője. Ez az igazi nagyléntek és nem az, amelyet Szálasi politikai propagandája az Adi hit gondolatvilágának falára mázolt... Hofgasleinban folytatta naplóját Rajniss. Ezekben a sorokban megtagadja az október 13-ét. A Nemzeti Szöszcséd megalakulásairól ír. Csupa mosakodás, hazudozás. Szálsi Allorthis párharcról emlékezik. Azt állítja, hogy Szálasi Horthynál az udvarképességre törekedett, de ugyanakkor jelentkezett az SS-nél és védelmet kért a maga számára. Majd icsy folytatja: — Szálasi meglátogatott. Véle sok a borza', mardatlan báró Kemény Gábor és Szöllősi Jenő. Két órán át az előszobában a hallban tartotta őket és nem engedte be a tanéicskozésra. Az volt ennek az embernek a titka, hogy úgy bánt az embereivel, mint a kutyákkal Í"rv látszik ez kell a tömbének... Néhány nappal később Veesenmayer kéretett mapéihoz, a Hatvany-palotába. Ott találtam Szálasit. Az SS biztosította Szálaainak a területenkivü|.!séget. Egyébként Veesentraver Mvet Hitler nevében felajánlotta az összes német arát magyar piltkosoknak az SS hadosztály vendégszeretetét Néha rezümíl Rarniss naplójában: — A nyilasok felfelfyverkezésére és operettbe illő *hódításukrot semmi szükség sem volt. Ez a szemfényvesztő játék csak arra valósolt, hogy a külvilág felé a belső forradalom látszatát mutassi és len'ezz e a német beavatkozást. Szálasi . tehát élre került. Megkezdte fclüktilés»' 8 maga midj-'n. Az emberei tőle is fipi?etlentilrarázzsálkodtak. Szálasi pedig szerepelt. Volt valami kínaiesan ci'szám a viselkedésében. A Menny Magyarországi Ha. Szervezett, szervezett, szervezett, többet, mint amennyi egész Európának elég lett volna. Báró Kemény borzalmas fclflitgyl expozéja után hördült fel minden értelmes ember. Kemény bíró fel akarta falni az elvsa *iágot és kioktatott Juin-'enest. Neki volt a legnagyobb sikerei a mérimei.A mirai néhény követ és diplomata azonnal átugrott a mák vonalra. Talán az volt a legnagyobb baj, hogy Száláéi mezítlábas hívei a szociálpolitikát a saját bundás és perces beruházási akciójuknak tekintették. A géppisztoly lett a komoly szerzés eszköze. A sok szegénylegény először a zsidókat fosztotta ki, azután a parasztságot. Az okosabb és kitanult nyilasok beültek a gyárakba, bankokba, vállalatokba „ellenőrizni" a maguk által megállapított nagy pénzekért. — A pesti utca szeme csalhatatlan. A mondást, hogy „Nagypénzek nélkül nincs feltámadás!" — így módosították: ,.Nagypénzek nélkül nincs feltámadás!" Rajniss a „számkivetettség" idején csak zokszokkal illeti a Szálad-rezsimet. Valahogy az az érzésünk, hogy ez az önigazolás nem egészen Rajniss lelkéből sarjait, inkább opportunitás és irányának mentése vezeti tollát. Ír azokról a botrányokról, amelyek a tanácskozásokon robbantak ki. Mindenki veszkedett mindenkivel. Valóságos védőbeszédet tart maga mellett, amikor saját sorsáról beszél, a nagylelkűségre, a méltányosságra, a feledésre, az emberiességre apellál, íratlan törvényekre hivatkozik akkor, amikor jóvátehetetlen bűnöket követett el Április 13-én kelt az utolsó bejegyzés. Cstifolt vonatok szállítják a Fatyar menekülteket — írja. — Oedsznek a rengeteg azomrri jelenet a pályaudvarokon. Ebből már nem lehet győzelem. Makacsul szilár az eső. Nyitott vagonokban utaznak anyák csecsemőikkel Sebesültek, tábornokok, ukrán munkások és olasz hadifoglyok. Ha felsírít a sziréna, ezrek rohannak fejre,retten mindenfelé. Könnyű itt a halál aratása... Nézem ezt a világba utasló tömeget és elfelejtem a magam baját összeomlott a front. A szerencsétlen emberek gyalog menekülnek nyugat felé. Tehát Németország lett a nagy kávárén stáció. Itt már nem számít semmit, hogy ki nyilas, ki nem. \ nlmeteV ktfo^rHW * monekPM-ket. Elszedik az éktiknit, mindenkit lefegyvereznek. Az autókat, kocsikat elrabolják. — Az események rám törtek. Már végrendeletet sem tudok írni. Amim volt, az elveszett, ha bármi véletlenül megmaradna, az feleségemet illeti meg Ez az emberi végrendelkezésem. Feleségem semmiről sem tehet. Életét jó szándékkal kötötte életemhez, ezt köszönöm neki Itt megszakad a napló. Ratniss amerikai fogságba esett A többit tudjuk már... Mátrai Sándor 11 AJ XIIS Horthy háborús felelősségéről Ismeretlen részletek Iklácsi Ferenc naplójából Hat hét alatt megtapítom angolul gyorsírni azt, aki írda nyelvet Telefon: hat óra után Lipót 948 Lím V. Gyergyház-utca 1 II. HALADÁS. GÖRINGÉK KARÁCSONYI MENÜJE Valaki, aki most jött vissza Nürnbergbe, elmondotta, hogy a Nürnbergben letartóztatásban levő német háborús bűnösökkel igen emberséges módon bánnak. Élelmezésük valamivel jobb, mint az átlag német polgáré, karácsonyi ebédjük például a következő volt: leves, bal paradicsommártással, esklantán, rizs és kávé. Rendes dohányfejadagot is kapnak, a cellákban este tízig éghet a villany és igénybe vehetik a börtön könyvtárát is. Legtöbbjük kasszikusokat vagy történelmi biográfiákat olvas, kivéve Rosenberget, a főnáci ideológust, aki kizárólag detektioreginpelet kér. Újságot nem kubainak. Hitler öngyilkosságáról valamennyien meg vannak győződve és Kelley angol őrnagy-pszichiáter megfigyelése szerint Illilirre mindegyikük haraggal gondol és beszédükből kiérződik, hogy társukért és Németország pusztulásáért őt leesik felelőssé. Érdekes, hogy a nürnbergi fogház parancsnoka megszigorította a vádlottak felügyeletét. Az újságírók nem látogathatják meg a német háborús bűnösöket a társalgószollában pedig a védőket vastag drótháló választja el védettjeiktől és még egy üres papírlapot a csak az ír útján nyújthatnak át nekik. A nemzetközi tötrvényszék különbén a per anyagát kSnyvben ©CJti feu* ia * njUirW bocsátja. A kflnyinek „Nürnbergi fekete könyv" lesz a címe, amely kétségtelenül századunk legszörnyűbb dokumentuma lesz. A vádlottak túlnyomó része tudja, hogy halálos ítélet vár rájuk. Streicher és Keitel már megírták búcsúlevelüket. Göring és Streicher a legönteltebbek, akik cinikus nyugalmukból csak akkor pottyantak ki, amikor az osztrák Lahousen vezérőrnagy tett ellenük térbeli vallomást. Göring és Streicher tomboltak a dühtől és Göring hangosan odaszólt Streichernek: „Ten K'rl haben uir am 20. Juli pergessen." Andor Ieon Mi haladni • Javítani akarunk, nem egyes kanztok, hanem az egész hin érdekében, a aki e honra nézve ily Irányban valami Jól akar. na legyen bár legszenvedelmesebb ro«'n*?.(ünk, őszinte buggó kttzremunkálásunkra, segítségünkre oly biztosan számíthat, mintha leghűbb barátunk volt volta. Mi, haladni kivánok ekszerfi ellenzék, nek tartjuk murantal s azok leszünk mindig pol'jári állásunk teremészeténél fogra és senki szavaira nem r«k|r. ezünk, melyő/edvkÜnket senki tetsié«'nek alá nem vetjük, de valahányator akár a kormány, akár mást valaki a» or zrf'-vSIéacn szajfy azon kívül olvast IndiH tt mef, mit a halafzija Irányában az egész honra jónak, Odvftsnek láttunk, mi valánk leghívebb pártolói Kossuth fajoe Minden esőtörtökön és vasárnap félutáll órukor Ujszló. Wiedemann kapitány USA fogságban A nagy külföldi távirati ügynökségek jelentették, hogy Kinesi ma elfogták Wiedemann volt san franciscói német főkonzul. Fritz Wiedemannn történelmi szerepe az volt, hogy Flandriában megmentette 1916-ban Hitler őrvezető életét. Amikor a franciák Flandriában az első gáztámadást intézték a német állások ellen, Wiedemann kapitány emelkedett a helyzet magaslatára és Hitler őrvezetőt, aki hamuszürke arccal, eszméletlenül feküdt az egyik lövészárokban, felemelte és a kötözőhelyre vitte. Hitler a kötözőhelyen rövid időre visszanyerte valméretét és megmentőjének a következőket mondotta: „Kapitány úr, köszönöm, hogy megmentette az életemet ezt nem felejtem el vola." Volt egy második eset is, amikor a sors összehozta a két ember. Amikor Hitlert felgyógyulása után újból a harctérre indították, a csapatot, amelyben Hitler szolgált, Wiedemann kapitány szemlélte meg. YVk*le*mann megpillantotta Hitlert a sorban, magához rendelte és szenélyes szolgálattételre maga mellé osztotta be. Ezzel talán másodszor mentette meg a későbbi diktátor életét. A háború után Wiedemann nyugdíjba ment és Bajororzágban kis löidét vásárolt magának. Egy müncheni látogatása alkalmával a véleben újra összehozta Hitlerrel. Wiedemann ugyan ekkor még monachista volt, de később csatlakozott Hitlerhez, sőt ő szervezte be August Wilhelm herceget is a nemzeti szocialista pártba. Hitler uralomrajutása után azonnal magához rendelte Wied"merint és rövid megbeszélő" után a kapitányt környezetének mér mint első szárnysegédét mutatta be. Wiedemann kitartott Uiler mellett és jórészt reklámezünhet.Ha Röhm-prres felfedezőik,se évi leverése. Hitler később san francis-i főkonzullá nevezte ki, ahol Wiedemann mindent elkövetett, hispy megakadályozza a USA hadbalépését Németország ellen. Wiedemann kapiány Jelenleg egy amerikai katonai börtönben várja, hogy feleljen háborús bűneiért. Puszta Béla BAII MÉRLfnGEK pedig egyelőr* nem lesznek. Nen. készülőért, és ma is készülhetnének, mert a tuualians£g vagy a gyűlölködés minden elenkező beálliásával clientéUM'.n: a tani.ok keresete a legtöbb esetben nta éri el a személyi« dohtfí kiadásokat A vagyontételek — f .kvni reménybeli sagyontételek — értékema lehetetlín. Azt is tudja mindenki hogy a szereti számadatok között óriási eltérések voltak és vannak. Hogy t*?.nek-e, más kérdés, én mehet más kérdés, hogy medidig lesznek. A bankvezetés művellete ma abból áll, hogy rési vagyontételek értékesítése nélkül gondoskodni keresően az Intézet dolgozóinak fizetéséről, ami nem jelenti egyben a megélhetésüket is. E&r nagybank rezsije ma négyszáz ihFIMa hónapban, egy középhenkéla elért a kétszáz mWt, este VCUrremt.'nl rendkívül nehéz feladat eoktaor nem lehet. Ezért WrKnt az intailanfergal»BijMMi a pénzintézetek adták el a legtöbb bérházat A bankok, bárhogy szeretnének is, ma nem tudrnak sokat keresői, mert töndcözli-tok nincs, valutaüzletük nincs, kbtetnyujtási lehetőségük i.eliwibott és körülírt egyetlen komoly tr-r mrmk jz é.ruil'.'et, amelyben mét elvétve akad némi fantázia, ab általános áruhiány nagyon is amikre swih'a as arányokat. A személyi kladitsok HK lett a dologi kiadások se n j'lentékM-nek, rtfv-egr intézeti székház fűté"?e r lllalba kerül — naponkint Ne legyen félreértés: nem sajnálni akarjuk a bankokat (hiizen régben ők maguk Is otencei hn'nthn«t.l és nem kivé. nui'k szánalmat kelteni Irintnk, esak elf vgnln'len tánevUagoesi'egnl szeretnek tudatni a lant is astraóval is, b« ffw aa eff:-kor Irigyell pénzlntt ezeket mn rem leli Iri. ryelni Nem virvlnek, nem ha'v. rsnlnak, még r»»k nem is élnek. Egyszerűen rsr.k Ikernek és komoly és ni Ivei f»rBdjaji virmik minden hónéiban, akikm az nltima kö'e'et"V. r»*rt ti'nes k«m'rlegkés-ft.'s «a nrm ts l-st •nindaddbf, amíg egy általános stabili dó nsn nem teremti a mérlefkész'tés lehetőit. A »vertség. én ve«+e*,»^'nlifk elkéi.7Un,etrek. er kor^^en-rr.n.VU't k"kenva»-r «het sal.iznl mérterfét't Is.tn sttől sem e' osehH, sem MJ*t:ei»nttahh nem leaa aenkt A bankok erejére létrimek, h«t?y t'srtv '-^Ifln, ve-"t.1»be«sa. nnk. r.»t t"Ilen evrint'"?«-*(-t kellett elmondani az évzárlatokkal-