Siketek és Nagyothallók, 1962 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
'ULJETEKI ÉS mGVOIHBUÖR A SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA Х 1П. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1962. JANUAR HU ÚJÉVI GONDOLATOK Vannak, akik nem néznek vissza a megtett útra, s azt tartják, nem hátra, hanem előre kell nézni. Ez sok tekintetben helyes is. Az adott esetben azonban vissza-vissza kell néznünk. Tesszük ezt azért, hogy áttekinthessük, összefoglalhassuk a múlt évben végzett munkát, és felmérhessük az elért eredményeket. Visszatekintve meg kell állapítanunk, hogy nem vagyunk, nem lehetünk elégedettek, bár igaz , hogy az 1961. év eredményei jobbak az 1960. év eredményeinél. Azonban lehettek volna még jobbak is. Azért szükséges hátranézni, hogy tanuljunk a múlt hibáin, és jobbá tegyük a következő, az előttünk álló munkát. Vegyük például a taglétszámot, mely minden egyesületnél az alapot kell, hogy képezze. Szövetségünk 1961. évi taglétszámát kevésnek tartjuk, dacára annak, hogy 1961-ben jobb volt a tagszervezés eredménye, mint a megelőző években. A helyzet az, hogy még mindig sokkal többen vannak kívül, mint belül. Ha nem is tudjuk követni a Szovjetunió példáját, ahol minden felnőtt sorstárs tagja az összoroszországi Siketek Szövetségének, legalább azt kell elérnünk, hogy a sorstársak nagyobb százaléka legyen beszervezve. Emellett a régi tagságot is tartani kell, különben a szervezőmunka meddőnek bizonyulna. Igaz, hogy az 1961. év végén tagdíjhátralék címén jóval kevesebb összeg maradt fenn az 1960. évinél , mégis akadtak tagtársak, akik megfeledkeztek pontosan és időben eleget tenni tagdíjfizetési kötelezettségüknek. A szövetség kultúrélete a múlt évben előbbre lépett. Sikeresen bemutatkoztak halló közönség nyilvánossága előtt. Kultúrosainkat többször kell szerepeltetni, kisebb-nagyobb színdarabok bemutatásával. A megszokott játékmód mellett rá kell térni a pantomim- és némajátékra, hogy az előadás a hallóközönség számára érthetőbb és élvezhetőbb legyen. Ki kell alakítani egy nagyszámú és állandó kultúrgárdát. Ez vonatkozik a népitánc csoportra is. A vakokkal való közös használatra beígért autóbusz minden bizonnyal jó szolgálatot fog tenni a szövetség kultúrmunkájának továbbfejlesztése érdekében. Múlt évben a tagtársak nem éltek kellőképpen az oktatás nyújtotta lehetőségekkel. Ezt az adottságot ez évben különösen a fiatalságnak jobban ki kell aknázni. Általában a műveltségre az idén a tavalyinál többet kell adni. Sportolóink a múlt évben sikeres szereplésükkel újabb dicsőséget szereztek színeinknek, és a maguk részéről is hozzájárultak a magyar sport jó hírnevének öregbítéséhez. A sikeres szereplést ki kell terjeszteni ez összes szakosztályokra. Emellett nagyobb gondot kell fordítani a tömegsportra. Kell, hogy a fiatalok, különösen a KISZ-isták, a szórakozás mellett részt vállaljanak a komolyabb feladatokból. Tanuljanak, művelődjenek. És vegyenek részt a KISZ mozgalmi munkájában. Ez kell, hogy jó hatással legyen a szövetség életére. Ahogy visszapillantottunk az elmúlt évre, az általános kép azt mutatja, hogy vannak abban eredmények, de hibák, hiányosságok is. A fentiekben csak néhány hibára mutattunk rá. Persze vannak ezeken kívül más, kisebb hibák is. A nagyobb hibák megoldása problémát jelent a szövetség vezetősége számára. Ezeknek megoldása magával hozza a kisebb problémák megoldását is. Az 1961. évi küldöttközgyűlésen az Egészségügyi Minisztérium képviseletében dr. Malinszky László elvtárs kiértékelte a szövetség egyéves munkáját. Azokat megszívleljük most is. Egyetértünk többek között azzal, hogy meg kell gyorsítani a szervezés ütemét, annál is inkább, mert — mint mondotta — az anyagi eszközöket a taglétszámhoz is mérik. Ha szélesedik a tömegbázis, ha például hatezer tag lesz, aszerint alakul az anyagi eszközök mérve is. Szeretnénk, ha a tömegbázis tényleg széles lenne, mely magába foglalná a siketek és nagyothallók többségét. Szeretnénk úgy megoldani a legfontosabb problémákat, mely magában foglalná siketek és nagyotthallók üzemi foglalkoztatásának, szakmai iskoláztatásának — ahová képességeik, kívánságaik szerint mehetnének —, valamint továbbképzésének, esetleg az egy helyben topogó Állami Szociális Otthon problémájának megoldását is. Az ilyen széles tömegbázis több más probléma megoldását is magával hozza, ami messzire kihat például a tagszervezés, az általános oktatás, a kultúra és a művelődés területére is. Azonban a hozzávezető első lépéseket minél előbb el szeretnénk kezdeni. S már az első lépések megtétele után jobban meg fogja javítani, a célkitűzések majdani megvalósítása pedig még jobbá fogja tenni a szövetség munkáját. Addig is az adottságok keretein belül igyekezzünk fokozatosan javítani munkánkon, hogy javuló eredményeink szerint minél jobban alakuljon a felügyeleti hatóság támogatása az anyagi eszközök mérvében szövetségünk irányában, és méltóvá tegyük magunkat arra, hogy hozzásegítsen célkitűzéseink eléréséhez. Ezen újévi cikkünket dr. Malinszky László közgyűlési szavaival zárjuk: „Vállunkat egybevetve, közös akarattal túl tuduuk szárnyalni célkitűzéseinket.” Nagy Ernő A KISALFÖLD a Győr-Sopron megyei újság 1962. január 10-i számában a soproni csökkent munkaképességűek foglalkoztatásáról ír. A cikkben írnak arról is, hogy a nagyothallók soproni szövetsége még a múlt év első hónapjaiban akciót indított, hogy a csökkent munkaképességűek számára megfelelő könnyű munkaalkalmat biztosítson. Az edeményezésük sem járt be,sok sikerrel. A cikkíró, Radó Ferenc arra a következtetésre jut, hogy egyetlen felelet arra a kérdésre: tosítsák mi a teendő? — biza kevés nyugdíjjal, rokkantdíjjal rendelkező emberek számára a munkához való jogukat ft Az Országos Elnökség ülése Az 1961. évi munkát értékelte, az 1962. évi munkatervet megvitatta ez évi első ülésén a szövetség vezető szerve Január 9-én tartotta 1962- ben első ülését az országos elnökség. Keleti János országos elnök nyitotta meg az ülést. Rudas Nándor főtitkár értékelte röviden az 1961. évi munkát. A küldöttközgyűlés beszámolója már részletesen foglalkozott a szövetség 1961. évi munkájával, most a főbb dolgokat az elnökség előtt behatóan elemezte. Rámutatott, tetszett a küldötteknek, ahogyan foglalkozott az előző küldöttközgyűlésen elhangzott javaslatokra tett intézkedésekkel. A szervezési munka jelentős eredményei felülmúlták a megelőző évek haladását, hiányosság a tagság megtartása, a rendszeres tagdíjfizetés terén van. Szeged és Miskolc száz százalékig beszedték tagdíjakat. 1962-ben 4000- re kívánják emelni a taglétszámot. 1962. január 1-én a pontosan fizető tagok száma 3282 volt. Kulturális munka fellendítése, széleskörű megismertetése értékeinknek, feladatunk. A kultúrszínvonal emelése is kötelességünk. A szervezési munkában is fel kell használni a kultúrgárdát, oda megy majd ki a kultúrgárda, ahol sok siker él. Az oktatás terén nagy eredmény a szervezett gimnáziumi oktatás. A vizsgán elég jó eredményeket értek el, bár a lemorzsolódás is jelentős. Nagy propagandát kell kifejtenünk a gimnáziumi oktatás továbbfejlesztése érdekében. Maguk a gimnáziumi tanulók is csináljanak jó propagandát. Az eredményes vizsga a legjobb propaganda! Az oktatási munkában nyilván kell tartani a csoportonként, a részvevőket kiemelkedőket is, évzárót kell tartani, értékelni az eredményeket, a munkát, a színvonalat, a részvevők fejlődését, sőt az oktatás hasznát is, és azt is, milyen lehetőségek vannak a szakmai továbbképzéshez. A szakmai szervezés során az üzemekben érdeklődjék meg, milyen lehetőségek vannak az üzemekben a szakmai továbbképzéshez A sportélet fontos előrehaladásáról megjegyezte: eddig nem volt törvényesítve nemzetközi találkozók ügye, a most ezt a kérdést az MTST elnöksége megoldotta. Ezután ismertette az 1962. évi munkaterv-javaslatot. Kormánykitüntetés a helsinki gyezteseknek A „MAGYAR KÖZLÖNY” Y a Magyar Népköztársaság hivatalos lapja í 1961. december 31-i, vasárnapi számában olvastuk: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Siketek IX. Nemzetközi Játékán elért kiváló sporteredményeik elismeréséül í Y Weltner Györgyné asztaliteniszezőnek, Kollár László gyors úszónak, Kun Mihály gyorsúszónak, Nagy Endre gyorsúszónak és Löwenstein Pál asztaliteniszezőnek a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI SPORTÉRDEMÉREM • arany fokozata, Ivánkai Teréz asztaliteniszezőnek, Magyar Katalin diszkoszgvetőnek, Löwenstein Éva asztaliteniszezőnek, Aubel Gábor gyorsúszónak, Boros Ferenc vízilabdázónak, Galambos Ernő edzőnek, Szíri Lajos vízilabdázónak és Traskó Pál vízilabdázónak és MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI SPORTÉRDEMÉREM ezüst fokozata, Bisztrovits József vízilabdázónak, Vasák Iván vízilabdázónak és Weltner György edzőnek a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI SPORTÉRDEMÉREM bronz fokozata kitüntetést adományozza. Dobi István s. k. Kiss Károly s. k. a Népköztársaság a Népköztársasági Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára Rendezték sportéletünk további fejlődésének előfeltételeit Az MTST közlöny a Magyar Testnevelési és Sport Tanács hivatalos közlönye V. évfolyam 12. számában, az 1961. december 20-i számban olvastuk. A Magyar Testnevelési és Sport Tanács 171961. (XII. 20.) MTST számú határozata a Siketek Sport Clubja irányító szervének meghatározásáról és működésének szabályozásáról. (Kivonatos közlés.) 1. A Magyar Testnevelési és Sport Tanács Elnöksége az Egészségügyi Minisztériummal egyetértésben a Siketek Sport Clubját a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, illetve az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá helyezi. Sportszakmai vonatkozásban a felügyeletet a Magyar Testnevelési és Sport Tanács hivatali szervezete útján gyakorolja. 2. A Siketek Sport Clubjának támogatására 1963. év január 1. napjától kezdődően a Magyar Testnevelési és Sporthivatal költségvetésében a „sportegyesületek támogatása”, valamint a „létesítmények felújítása’’ keretén belül megfelelő összeget kell biztosítani. 3. A Siketek Sport Clubjának versenyzői a nemzetközi sporteseményeken részt vehetnek, illetve Magyarországon a klub sportegyesületi vagy nemzetközi mérkőzéseket, versenyeket rendezhet. A nemzetközi sporttalálkozók előkészítésére, megrendezésére, az azokon való részvételre és a külföldre kiutazás engedélyezésére a 202/1961. (MTST. K. 5.) MTST számú utasításban foglalt rendelkezések az irányadók. 4. E versenyekkel kapcsolatos pénzügyi fedezetet első ízben az MTST 1963. évi, ezt követően pedig minden évben az éves devizatervekben kell biztosítani. Hegyi Gyula s. k. az MTST elnöke Üzemlátogatás siket dolgozói részére január 10-re a II. szövőde tanácstermében az 1962. évi tervfeladatokkal kapcsolatos értekezletet hirdettek. Az üzem összes siket dolgozóit értesítették. Értesítették a szövetséget is. A meghívásra Rudas dor főtitkár és Nagy NánErnő országos szervezőtitkár keresték fel az üzemet. Az üzemben 34 siket munkás dolgozik. Közülük 23-an jelentek meg az értekezleten. Az üzemvezetőség részéről műhelyfőnök, Leitner László Tormai József szövődő vezető és Major József főművezető, valamint Marsi Erzsébet elvtársnő, a „Goldberger Textil” című üzemi lap szerkesztője vettek részt. Leitner László elvtárs előbb az üzem 1961. évi általános termelési eredményeit ismertette, majd rátért az 1962. év tervfeladataira. Rámutatott a hibákra is. Hozzáfűzte, hogy exportra is dolgoznak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy külföldön alaposan megvizsgálják, hogyan dolgoznak a magyar munkások, a szocialista társadalmi rend munkásai. Rámutatott, hogy a terv — törvény! Akár más törvényt, a tervet is teljesíteni kell, illetve be kell tartani. Minden dolgozónál ki kell vennie részét a tervteljesítésből. 1961-ben is megbecsülték a siket dolgozókat, munkájukat. Többen kaptak jutalmat közülük. Az egész üzemet egy nagy családhoz hasonlította. Megdicsérik jót , megdorgálják a rosszat, a örömmel állapította meg, hogy a siket dolgozók és az üzemi vezetők között mind jobbak a kapcsolatok, s a siket dolgozóknak részük van abban, hogy szövödésük a tervét teljesítette, és kötelezettségének eleget tett. Barcza Dénes tagtárs, az üzem siket dolgozóinak bizalmija, azt mondotta: örül, hogy ilyen szép számban jöttek újra össze a szövődé vezetőinek hívására, a Goldberger gyár siket dolgozóinak második termelési megbeszélésére. Az első összejövetel óta egyes siket dolgozók nagyon szép termelési eredményeket értek el, s őket a szövődé vezetősége érdemük szerint meg is jutalmazta. Dolgozótársai köszönetét fejezte ki az üzemvezetőségnek, hogy a siket dolgozókat is úgy tekintik, mint a halló munkásokat. Szívből kívánta minden sorstársának, hogy az 1962-es munkásév még sikeresebb legyen, mint az 1961. volt. A további eredményes munkához jó egészséget kívánt. Barcza Dénes ezután ismertette az üzem néhány siket dolgozójának 1961-ben elért kiemelkedő munkateljesítményét. Kuli Borbála norma 103 százalék, minőség 99 százalék. II. Dobos Etelka 106 százalék, 99.4 százalék. Rudi Ágnes 103 százalék, 94.6 százalék. Sohár Géza 100 százalék, 93,7 százalék. Fodor Mária 98,2 százalék, 93,5 százalék. Dobos Etelka 105 százalék, 95 4 százalék. Szebeli Istvánná 105 százalék, 92,4 százalék. Dobos Vera 97,5 százalék, 96,4 százalék. Barcza bizalmi végül kérte az üzem vezetőinek intézkedését a fonal minőségének megjavítására, hogy kiküszöbölhessék az önhibájukon kívül álló selejtet. Fekete István tagtárs segédművezető ígéretet tett, hogy mint a múltban, ezentúl is igyekezni fognak jól dolgozni. Majd arról beszélt, hogy a más üzemből, a Kőbányai Textilgyárból hozzájuk került gépekkel sok vesződségük van. Szakmai gyakorlatukat nem tartja kielégítőnek. Leitner elvtárs kijelentette, hogy 1962-ben ezen a téren is intézkedés fog történni, s biztos abban, hogy a „mérges emberek” — akik nemcsak a siketek között vannak, hanem a hallók között is — „nevető emberek” lesznek. Felszólalt még Bécsi Mária, Sárközi Sándor, Fekete Róza, Péter Károly tagtárs is, a választ Leitner elvtárs adta meg. Kérte a siket dolgozókat, hogy csak a szükséges mértékben beszélgessenek egymással munka közben, nehogy elvonják figyelmüket a munkától. Szeretné, ha szükséges beszélgetéseknek is a komoly tartalma lenne. Ne idegeskedjenek, ha nem értik mindjárt, mit mondanak nekik vezetőik. Ez persze vonatkozik a hallókra is, amikor siket dolgozókkal beszélnek. Fodor Margit tagtárs, bizalmi helyettes arra buzdította sorstársait, dolgozótársait, hogy a múlt évihez hasonlóan ez évben is álljanak versenybe. Rudas Nándor főtitkár megelégedésének adott kifejezést, hogy a legutóbbi értekezlet elhatározását tett követte, versenybe álltak az üzem siket dolgozói, és ez szép eredménnyel járt. A kiemelkedő teljesítményt elértek szép jutalomban részesültek. Majd rámutatott a bizalmi feladat fontosságára, és kérte a siket dolgozókat, hogy igyekezzenek vezetőiket megérteni, és velük magukat megértetni. Kérte továbbá, hogy az üzem tervteljesítéséből a siket dolgozók is igyekezzenek minél jobban kivenni részüket. Az értekezlet után Rudas Nándor főtitkár megbeszélte Leitner László műhelyfőnökkel az üzem siket dolgozói szakmai továbbképzésének lehetőségét, elsősorban a segédművezetői továbbképzésre vonatkozóan. Jóleső érzéssel láttuk és tapasztaltuk, hogy a Goldberger Textilművek vezetői megértéssel és megbecsüléssel viseltetnek a siket dolgozók iránt, s ezt példaképül állítjuk sok olyan üzem elé, ahol szintén dolgoznak sorstársak. Megelégedéssel állapítottuk meg azt is, hogy Goldberger Textilműveknél dolgozó siketek bizalmija. Barcza Dénes tagtárs amellett, hogy lelkiismeretesen teljesíti az üzemi munkáját, lelkesen ellátja a bizalmi teendőket is. Öt többi üzemek siket bizalmiasai elé állítjuk követendő példaként. A Goldberger Textilművek •I. III.