Hargita, 1968. június (1. évfolyam, 85-110. szám)
1968-06-01 / 85. szám
2 Fővárosi lapokban olvastuk mm GS BItLSORS... A Comertul Socialist legújabb száma azért kapcsolja össze a két, egymástól idegen fogalmat, mert a kereskedelmi alkalmazottak egyrésze váltig azt hangoztatja: lehetünk bármennyire udvariasak, előzékenyek, készségesek és gyorsak, a szívünket, lelkünket adhatjuk bele a munkába, akkor is akadnak izgága, elégedetlenkedő vendégek, vásárlók... — Igazuk van! De vajon az ebből adódó következtetéseik is helytállóak? Egyesek ugyanis azt ismételgetik: az elégedetlenkedők miatt nem érdemes jól, kifogástalanul dolgozni... Persze, ezzel nem ért egyet a fővárosi szaklap. Az ilyen és ehhez hasonló álláspont ellen hadakozik. Mégpedig érvekkel, történetekre, esetekre hivatkozva. S a hadakozás során kiderül, hogy végül is nemcsak kereskedelmi ügyet vitat, nemcsak kiszolgáló magatartást vesz bonckés alá, hanem mindennapi életünk, közhasznú tevékenységünk sarkallatos kérdéseit feszegeti. Hisz abból indul ki, hogy minden egyes szakma bizonyos kockázattal jár: a távolsági busz sofőre sem tudhatja, nem történike útközben valami. Az orvos is magába szívhatja betege kórokozóit. De a pásztorembert is megütheti az alá guruló sziklatömb. A véletlenre, a sorsszerűségre egyetlen szakmát sem lehet bízni... Aki alapfoglalkozásának csak buktatóit, kisiklási lehetőségeit látja, aki saját árnyékától is óvakodik , az soha sem fog teljes értékű munkát végezni, az soha sem fog tudni úgy dolgozni, hogy örömét lelje benne. Úgynevezett kockázat, felelősségvállalás nélkül szó sem lehet becsületes, értékes szakmai és társadalmi tevékenységről. A Comerţul Socialist következtetésére a gyávák és tétovázók, a hibalehetőséget percenként latolgatók miatt is föl kell figyelnünk. Jaj, azt nem lehet, mert abból baj lesz... Hiába csinálom meg jól, úgysem fog tetszeni... Miért dolgoznék kifogástalanul, hisz mindig akadnak olyanok, akik a libabőr helyett is gyolcsot kérnek számon... — Nem egyszer hallani ilyen és ehhez hasonló értékítéletet, a mindég két lépést hátráló vélemény-nyilvánítást. Lepel ez! A sunyiság és az örök.gibic takarója! Becsületes ember sohse húzódik alája! De úgy véljük, más okból is érdemes fölfigyelni a fővárosi szaklap következtetésére. Mi is többízben szóltunk megyénk kereskedelmi életének visszásságairól, mielőbbi orvoslásra váró hibákat tártunk fel. S mi lett az eredmény? Halogatás, huzavona. Nem éppen így van... Ezt nem lehet megoldani, azt úgysem lehet elintézni... így szoktuk meg, eddig ez így jól volt... Sajnos, egyesek előszeretettel hivatkoznak a szokványos gyakorlatra, a betokosodott eljárásokra, módszerekre és formákra. Előszeretettel, azért, hogy félénkségüknek, tehetetlenségüknek biztos mentsvárat eszkábáljanak. Pedig csak kártyavárat építenek. . S a kártyavárak sorsa a gyors öszszeomlás. Sorsa és nem balsorsa... (márton) árnyoldalak Volt gyümölcsös... lesz gyümölcsös ? Ezen gondolkodnak a csíksomlyóiak. Ugyanis gyümölcsös volt. A társult parasztok önkéntes munkával telepítették. Közösségi szellemük első gyümölcsét várták a fáktól.. De hiába. Azok a fák nem teremtek soha. Egy részét letörték a tehenek, más részét megették a kecskék, de maradt a nyulaknak is. 1966 őszén a veszett fejsze nyelét próbálták menteni, mikor a fák bekötözését sürgették. — Szükségtelen kötözni — döntött a vezető tanács. — Olyan vegyszer van, ha azzal bekenjük a fák kérgét, a nyulak messzire elkerülik. Be is kenték valamivel. A baj, viszont az volt, hogy a nyálaknak nagyon ízlett a kence: kérgestől lerágták, így ért dicstelen véget a jobb sorsra érdemes gyümölcsös. — Mást telepítettünk — mondja az elnök. — A ■ Hargita oldalába. Ott állunk az aszalktúton. Az oldalban néhány csemete küszködik a gyenge talajjal, a fagyos szelekkel. JTog-géelnök... vállat, vonnak... Olyan fanyar a mosolyuk, mint a hegyoldal vadalmájáé. A vezető tanács alszik... De nem alusznak az olyan élelmes emberek, mint Domokos Imre brigádos és Péter Tibor beszerző. Egy beszerzőnek ugyebár mindenről kell tudnia. Arról is, ha a szövetkezet olcsó áron malacot ad a tagoknak. Élősúlyban 15 lej egy kilóért igazán nem drága. Vásárolt is Péter Tibor négy, Domokos Imre három malacot. Hogy a tagoknak nem jutott elég ? Mit számít az, hiszen „minden szentnek maga felé hajlik a keze“, tartja a közmondás. Ők ugyancsak hajlítgatták. Akkor lesz igazán olcsó a disznóhús, ha még etetni sem kell — jutott eszébe Domokos Imrének. Ötletét azonnal tettekre váltotta. Bevitte három malackáját a tehénistállóba. Egy kis korpa, egy-két „csepp“ tejecske jól fogott az ártatlanoknak. Példáján felbuzdulva, a másik brigádos, Ambrus Dezső, a lóistállóba szállásolta malacait. Az a pár szem zab, amit a malacok megesznek, nem fog hiányozni a lovak a rákjából — gondolta ő. De nem úgy a csíktaplocai MTSZ-tagok. Nekik nem tetszett a dolog. Szóvá is tették. Csak az a baj, hogy nem volt, aki meghallgassa. A vezető tanács nemcsak a szemét hunyta be, a fülébe is vattát dugott. Gecző Mihály elnök naivan csodálkozik. — Nem tudtam én, kérem. Nahát ez a Péter Tibi. Hogy ő is négyet vásárolt!? Töprengésében elárulja, hogy az eladási engedélyeket ő írta alá. Arra viszont már nem tud (nem akar?) visszaemlékezni, hogy Domokosnak és Péternek hány malacot engedélyezett. — Ejnye, ejnye, elnök elvtárs! Ön látatlanul mindent aláír? Hol van a felelősség?! Vagy néha odahaza „felejti“, mint kényelmetlen kölöncöt? Gondoljuk, segíteni fog Péter Tibornak a már süldővé cseperedett malacok értékesítésében? Persze, szerződéses után. Úgyis árulja őket. BOGOS SÁNDOR Cs. 22 — Miből gondolta ezt? — Amikor Florut elbúcsúzott tőlem, és elindult az állomásra, azonnal megjelent Torny és Trandafir... Autóval jöttek. Azt kérdezték, volt e nálam Florut, vagy még csak ezután jön... Mondtam, hogy már volt, és azt is megmondtam, merre ment... Erre sarkon fordultak és szó nélkül továbbálltak. A lány elhallgatott. Újra kezébe temette arcát. — Toma Busuioceanu úr, nem mesélné el nekünk, hogy mi történt, miután otthagyták a kisaszszonyt? — nézett Lucian a letartóztatottra. — Persze, hogy elmesélem — egyezett bele a letartóztatott, s kezét a szája elé tartotta, mint jólnevelt emberhez illik, amikor köszörüli a torkát. — Szükségem volt Nicula Floreára, a tőle nyerhető értesülésekre és az egyenruhájára. Tudtam, hogy egy heti szabadságot kapott. Azt gondoltam, hogy itt a pillanat, amikor rátehetem a kezem. Tudtam, hogy galaci. Azt is tudtam, hogy a kohászati kombinátban dolgozott és fog dolgozni, mint termotechnikus. Be akartam szervezni, hogy legyen, az én emberem. Az állomásra hajtottam... Amikor odaértünk, már esteledett. Trandafir elindult,, hogy megkeresse és meg is találta. Még csaknem egy óra volt a vonat indulásáig... Trandafir becsalogatta , a kocsiba, azzal az ürüggyel, hogy elutazása előtt még beszélni akar vele a Corneliával kötendő házasságról... és sétálni indultunk Konstanca utcáin. Előbb zsarolni próbáltuk... megmutattuk neki a fényképeket... meghallgattattuk vele a magnetofon-szalagot... _ Mindezt az autóban? — érdeklődött Lucian. Toma Busuioceanu, alias Fabricius, gőgösen nézett rá: — Meggyőződhettek róla önök is... Egy James Bond-típusú Opel... Javasoltuk, hogy menjen civilbe öltözötten haza, vagy máshová, és mi hallgatni fogunk... ígértünk neki ruhát is, pénzt is, de megmakacsolta magát... Egyre csak azt hajtogatta, hogy nem árulja el az országot... a katonai esküt... Fenyegetőzött, hogy kiugrik a kocsiból (pedig nem tudott volna!) és az állambiztonság kezébe ad mind a kettőnket. Kloroformos vattával betömtük a száját — mert el voltunk készülve erre a lehetőség is —, és kihajtottunk a városból Amikor már jól magunk mögött hagytuk Konstancát, kirángattuk a kocsiból. Kábult volt, de meg tudott állni a lábán. Bevonszoltuk a kukoricásba és én működésbe hoztam a bumerángot. Ezt a hallatlan cinizmust már nem tudtam elviselni. "Lucián undorral telt szavai jutottak eszembe: „nagyon piszkos- .ügy“... Úgy éreztem, hányinger környékez. Intettem . Frunzának. Rámnézett, észrevette, arcom sápadtságai és azonnal megértett. Levezetett a kertbe és magamra hagyott. Éjszaka a tenger partján Mindhárman a kikötő mellett ültünk a töltésen. Éjfél elmúlt. A távolban Eforia fényei csillogtak, örök versenyben a hunyorgó csillagokkal. Egy világítótorony is harcinkért az éjszaka sötétjével, de hiába... A tenger fekete hullámai — mint mozgó barázdák — verődtek a parthoz, s fenyegető zúgással omlottak szét a töltés kövein.. Éreztük, amint az örökösen hánykódó tenger vizétől finom sókristályok rakódnak az arcunkra... A „Cazino“-ból, ahol császári módon vacsoráztunk, ide hallatszottak a zenekar lassú akkordjai. Ültünk a töltésen, mint három halász, horog nélkül. Hallgattunk. Tudtuk, hogy hajnalban indulunk Bukarestbe. Luciant és Frunzát újabb feladatok várják, engem pedig az íróasztal... De számomra még mindig nem volt világos a Busuioceanu-ügy utolsó felvonása. — Nem tudtam már tovább tartani magamat — mondtam csendesen a kihallgatáson történtekre illátva. — Értelek felelte Lucian. Nekem se igen tetszenek azok a személyek, akikkel dolgoznom kell, és azok a helyzetek, amelyekbe akaratlanul ütközöm. — De még tartozol néhány felvilágosítással — vágtam a szavába. — Hogy „dokumentációm“ teljes vagy legalább megközelítőleg teljes legyen, mindenekelőtt arra kérlek, magyarázd meg, hogyan bukkantatok Toma Busuioceanu- Fabricius nyomára. — Emlékszel, hogy milyen körülmények között, és hány órakor váltunk el egymástól?... Mi tulajdonképpen csak akkor kezdtünk a munkába, amikor te aludni mentél. Csendben folyt minden, mintha a szállodában semmi sem történt volna... De a vizsgálatok Trandafir Busuioceanu öngyilkosságát igazolták. Egyetlen nyomra sem bukkantunk, amely rajta kívül álló okok felé vezetett volna. A levél még azt is megérttette velünk, hogy honnan szerezte be a hangtompító-pisztolyt. Attól a külfölditől — gondoltuk —, attól a bizonyos Georges Durandtól, akivel kapcsolatban állt... De arra is emlékszel, valószínű, hogy elküldtem Frunzát, tudja meg minden áron: az ONT jegyzett-e be olyan Opeleket, amelyeknek számát az ellenőrző pont nyilvántartásából kiírtuk. — Igen, emlékszem! Akkor ment el, amikor Bruderman kisasszonyt táncra kérték. — Éppen ő hívta fel rá a figyelmünket, ha nem csalódom — folytatta Lucián. — Nem csalódsz... hát hogy is csalódhatnál?... — szólt közbe Frunză évődve. — Na, mindegy... Frunză akkor tért vissza, amikor a szállodában már javában folyt a nyomozás... És sikerült megtudnia, hogy... De jobb, ha te mondod el ezeket — nézett a barátjára. — A forgalmi ellenőrzőponton olyasmire bukkantunk, ami arról árulkodott, hogy Busuioceanu alias Fabricius hibát, mondhatnám perdöntő hibát követett el. Ha alaposan megvizsgáljuk az ügyet, kiderül, hogy főbenjáró hibát... — Igazad van — nyugtázta a kapitány. — Fejlődsz, öregem! Mondhatnám: esetről-esetre növekszel... — Egy ilyen mesterrel, mint te vagy! — replikázott Frunză. — De hol volt a hiba? Ne gyötörjetek már! Mondjátok el félbeszakítás nélkül... hiszen már égek a kíváncsiságtól. — A drappszínű Opel, amely az igen tisztelt kém, Busuioceanu— Fabricius tulajdona volt, Konstancáról kifelé B.M. 63—8—45-ös számtáblával ment el az ellenőrzőpont előtt. Útközben megálltak, megölték Florut-ot, levetkőztették, civil ruhába öltöztették és otthagyták a kukoricásban. Amikor végeztek, a kocsi megfordult és H.B. 48—5—36-os számtáblával indult vissza Konstanca felé... A hibát itt követték el. (Folytatjuk) A borszéki ásványvíz, hazánk egyik legkeresettebb gyógy- és ásványvize. Naponta több ezer üveg hagyja el az Apemin csarnokát. Képünkön az automata töltőberendezés látható, amelynek szállítószalagján katonás rendben sorakoznak a palackok. Értékes műkincseket loptak el a kirkerfftal Molzannál Nagyszabású lopás történt a szebeni Brukenthal Múzeumban. A reneszánsz-kori alkotásokat őrző teremből nyolc világhírű festmény tűnt el, közöttük Tizian Ecce homo című remekműve, Van Dyck Cleopatra halála című alkotása, a Férfi koponyával, (flamand festmény), Amberger Férfiportré című műve. Az ellopott műkincsek nagy értéket képviselnek. A lopást a múzeum személyzete fedezte fel május 28-án reggel nyitás előtt és azonnal értesítette a milícia szerveit. A milícia széles körű nyomozást indított. A helyszíni vizsgálat megállapította, hogy a tettesek kihasználták a felbecsülhetetlen műkincseket tartalmazó kulturális intézmény gyenge őrizetét és az egyik ajtót feltörve, zárás után behatoltak a múzeumba. A milícia főfelügyelője felhívja mindazokat, akik bármilyen felvilágosítással tudnak szolgálni, hogy nyújtsanak segítséget a tettesek kézrekerítéséhez. PTLaB»el«aBomfi«£«» ASBC. Befejezés előtt áll az 1967/68-as labdarúgó bajnokság, június első vasárnapján, az A-osztály kivételével, minden osztályban végetérnek a bajnoki küzdelmek. Legtöbb osztályban azonban az utolsó forduló még számos nyitott kérdésre kell hogy választ adjon. Ki lesz az első, ki jut felsőbb osztályba, melyik csapat megy minősítésre, vagy melyik együttes jut közvetlenül a kiesés sorsára? Megannyi kérdés, melyekre nemcsak az érdekelt csapatok várják izgatottan a feleletet, hanem a szurkolók tízezrei is. S mivel az idén a felsőbb osztályba jutás, illetve a kiesés új szabályok szerint történik, nem érdektelen kivonatosan idézni a Román Labdarúgó Szövetség erre vontakozó előírásait. Az 1968/69-es bajnoki évadban az A-osztályban 16 csapat játszik. A B-osztályban két Csoportban 16—16 csapat vesz részt. A C-osztályban nyolc csoportot létesítenek, egyenként 16 csapattal. Annak érdekében, hogy a fenti, új kiírási forma szerint kezdődhessék az új bajnokság, az 1967—68-as labdarúgó idény vége i Észt alábbi előírt mérvadók: "1 ... II. . A jelenlegi B- és C-osztály csoportjainak első helyezettjei minősítő mérkőzések nélkül felsőbb osztályba kerülnek. Ugyancsak felsőbb osztályba jutnak, minősítő nélkül, a megyeközi bajnokságok csoportelsői, valamint a 2 és a 3. helyezettek. Továbbá: minősítő mérkőzést kell hogy játsszanak,, semleges pályán, körmérkőzés formájában, egy fordulós rendszerben, a következő csapatok: — Az A-osztály 13. és 14. helyezettje a B-osztály két csoportjának 2. helyezettjével. A közülük kikerülő első és második helyezett az A-osztályban játszik. — A B-osztály két csoportjának 13. és 14. helyezettjei és a C-osztály csoportjainak 2. helyezettjei. A minősítő mérkőzéseket két 4-es csoportban játsszák le. Ennek a két csoportnak a beosztása a következő: — Az első csoportban játszik a B-osztály I. csoportjának 13. és 14. helyezettje, valamint a C- osztály keleti és déli csoportjának 2. helyezettje. A másik selejtező csoportban egymás ellen küzd a B-osztály II. csoportjának 13. és 14. helyezettje, valamint a C-osztály nyugati és északi csoportjának 2 helyezettje. Itt is a csoportok első két helyezettje kerül felsőbb osztályba. A C-osztály jelenlegi csoportjában az utolsó helyezettek a kiesés sorsára jutnak és a következő bajnoki évben a megyei baj , nokságban vesznek részt. A, jelenlegi megyeközi bajokság "csoport győztesei és második " helyezettjei, függetlenül attól, hogy felkerülnek a C-osztályba, ez év júniusában egymás közötti mérkőzésen döntik el az 1967/68- as megyeközi bajnokság első három helyezését, így a két csoport első helyezettjeinek (az Udvarhelyi Fások és a Ludasi Mureşul) két fordulós mérkőzése dönti el az első és második hely kérdését, a 2. helyezettek pedig a harmadik helyért küzdenek meg egymással, ugyancsak viszszavágó jelleggel. A szabályok ismeretében következhet a tippelés. A megyeközi bajnokságban például, a II. csoportban a 2 és 3. hely kérdése csak az utolsó fordulóban dől el, a Marosvásárhelyi Glorial Székelykeresztúri Egyesülés, valamint a Marosvásárhelyi Fások —Balánbányai Bányászmérkő- ZSS Kft, mivel B. bajnoki táblázaton, az utolsó forduló előtt ez a helyzet: 2. Balánbánya 43:18-as gólarány 28 pont 3. Székelykeresztúr 49:29-es gólarány 27 pont 4. Marosvásárhelyi Fások 40:24-es gólarány 25 pont A tippelés, bizony, nem is olyan egyszerű ... De nem kevésbé bonyolult a helyzet a felsőbb osztályokban sem. A döntő szó tehát az utolsó fordulóra maradt... SOÓS ÁRPÁD HETI MŰSORA A TV VASÁRNAP, június 2. 8.30 Pontos időjelzés, időjárásjelentés, torna. 8.40 Gyermekműsor. 9.05 „A csokoládé-serleg“. 9.30 Ifjúsági adás. 10.00 Faluműsor. 11.15 Mezőgazdasági szakembereknek. 11.45 Szimfonikus hangverseny. 12.30 Délelőtti műsorzárás. 14.00 Híradó. 14.15 Cikk-cakk — vasárnapi magazin. 19.30 Híradó. 19.50 Sport. 20.15 Román rapszódia — Az Argeş lépcsői. 20.50 Vasárnapi krónika. 21.00 Varieté-műsor. 21.20 Tommy, a torreádor — játékfilm. 22.45 Róma architektúrája. 23.05 Híradó. HÉTFŐ, június 3. 17.30 Nőknek. 18.00 Időszerű ipari kérdések. 18.30 Francia nyelvtanfolyam (19). 19.00 Ifjúsági adás. 19.30 Híradó. 19.50 Időjárásjelentés, hirdetések. 20.00 Román népzene. 20.20 Mit szeretne újból látni? 20.45 Tv-egyetem: A civilizációk története: A művészet eredete. 21.20 A kaukázusi fogolynő — szovjet filmbohózat.22.40 Panoráma. 23.00 Híradó. KEDD, június 4. 17.30 Gyermekműsor. 18.00 Ipari szakembereknek: Az automatizálás. Elektronikus rendszerek. 18.30 Angol nyelvtanfolyam (19). 19.00 Ifjúsági adás. 19.45 Híradó. 19.55 Időjárásjelentés, hirdetések. 20.00 Thierry la Fronde — filmsorozat. 20.26 Az Ön véleménye... 20.45 Varieté-műsor. 21.00 Színházi est: Barbu Ştefănescu-Delavrancea „Viforul“ című darabja. 23.00 Híradó. SZERDA, június 5. Megismételt adások. 10.00 Francia nyelvtanfolyam (7. és 8. lecke). 11.00 Orosz nyelvtanfolyam (7. és 8. lecke). 12.00 Ipari szakembereknek: Az automatizálás. Elektronikus rendszerek. 12.30 Délelőtti műsorzárás. 17.00 Német nyelvtanfolyam (17). 17.30 Labdarúgás: Románia— Hollandia — közvetítés a 23 August-stadionból. 19.15 Híradó. 19.25 Időjárásjelentés, hirdetések 19.30 Zenei-koreográfiai adás ifjaknak. 20.00 Egy eltűnt film nyomán az Al Sahia-stúdió produkciója. 20.15 Népzene-szólisták a Tvnézők kérésére. 20.30 Transzfokátor. 21.00 A jövő heti műsor ismertetése. 21.15 Filmmúzeum: Humphrey Bogart. 22.25 Egy zongora emlékezései — Ionel Fernie. 22.45 Híradó. CSÜTÖRTÖK, június 0. Megismételt adások: 10.00 Német nyelvtanfolyam (9. és 10. lecke). 11.00 Spanyol nyelvtanfolyam (9. és 10. lecke). 12.00 Délelőtti műsorzárás. 17.30 Gyermekműsor. 18.00 Orvosoknak: Antibiotikumos gyógykezelés. 18.30 Orosz nyelvtanfolyam (17). 19.00 Pionírok stúdiója. 19.30 Híradó. 19.50 Időjárásjelentés, hirdetések. 20.00 A vikingek — filmsorozat. 20.26 Román könnyűzene. 20.45 Helyszíni közvetítés időszerű eseményekről. 21.00 Színház: Robert J. Shaw: Jim fia: Ingram Gail A Banow utca. 21.45 Utazás a föld körül -A London 22.10 Irodalmi műsor 22.40 Nagy előadóművészek — Isaac Stern hegedűművész. 23.00 Híradó: PÉNTEK, június 7. Megismételt adások: 10.00 Angol nyelvtanfolyam (9. és 10. lecke). 11.00 Orvosoknak: A csecsemőkortan problémáiról. 11.30 Délelőtti műsorzárás. 17.30 Gyermekeknek. 18.00 Természetjárás. 18.20 Országúti közlekedési jelentés. 18.30 Spanyol nyelvtanfolyam. (19). 19.00 Iskolásoknak. 19.30 Híradó. 19.50 Időjárásjelentés, hirdetések. 20.00 Időszerű mezőgazdasági teendők. 20.20 Az olasz operazene: Bellini. 20.40 Dialógus a kultúráról. 21.00 Reflektor. 21.15 A magas falon túl — játékfilm. 22.40 Híradó. SZOMBAT, június 8. 17.30 Labdarúgás: Progresul— Argeşul — közvetítés a köztársasági stadionból. 19.15 Beszéljünk helyesen románul. 19.30 Híradó. 19.50 Időjárásjelentés, hirdetések. 20.00 Enciklopédia. 21.00 Labdarúgás: Az Európabajnokság döntője. 22.45 A bosszúállók — filmsorozat. 23.35 Híradó. KÖZÖLJÜK OLVASÓINKKAL, hogy június—július folyamán folytatásokban megjelentetjük SZABÓ GYULA legújabb könyvét, a trúfywn Zsuzsista című regényt. A mű főhőse egy mélyen érző, befelé forduló, gazdaglelkű fiatal lány, akinek bőven volt része testi és lelki szenvedésben. Azok az olvasóink, akik megkéstek az előfizetés felújításával, a községi szövetkezeti üzletekben és a városi újságelárusításban rendszeresen megvásárolhatják lapunkat. NE VESZÍTSENEK EGYETLEN SZÁMOT SEM! HARGITA RÁDIÓ MAROSVÁSÁRHELY Június 1, szombat Román nyelven: 5.00—5.30: Hírek. Népi muzsika. Állattenyésztők műsora. A takarmányalap tárolásáról. 17.00—18.00: Hírek. Zenés posta. Rádiómagazin. Magyar nyelven: 5.30—6.15: Hírek. Szórakoztató zene. Ipari krónika. Egy új lignitbánya megnyitása. 13.00—13.30: Szép hazánk tájain. Cozia. Népdalok. 16.15—17.00: Hírek. Erről-arról. Zene. Június 2. vasárnap Magyar nyelven. 8.30—9.00: Kisgyermekműsor. Postás Jankó. Újdonságok az állatkertben. Volt egyszer, hol nem volt.. (idejeösszeállítás). 9.00—9.30: Pionírok és iskolások műsora: Levelesláda. •L MOZI Június 2. vasárnap Csíkszeredai Hargita filmszínház: Egy szöszi szerelme. Csehszlovák film. Székelyudvarhelyi Homoród filmszínház: Nászéjszaka esőben. Színes német film. Gyergyószentmiklósi Mioriţa filmszínház: Keressétek a bálványt. Szélesvásznú francia film. Forestierul filmszínház: Hét szamuráj. Japán film. Maroshévízi Caliman filmszínház: Gyilkosok a vonaton. Szélesvásznú francia film. Székelykeresztúri Haladás filmszínház: A Helena öböl. Szovjet film. Borszéki Forrás filmszínház: Sortűz a kottásodon. Színes, szélesvásznú román film. Borszék filmszínház: Az „i” akció. Színes szovjet film. Vlahicai Vlahica filmszínház: A háború előtt. Jugoszláv film. Balánbányai Bányász filmszínház: A tanár úr pótvizsgája. Román film. Tusnádfürdői Olt filmszínház: Az angyal lesben. Színes francia—olasz film. Galócsi Fenyő filmszínház: A szibériai Lady Macbeth. Szélesvásznú lengyel—jugoszláv film. Madéfalvi Vasutas filmszínház: Kihívás. Olasz film. Csomafalvi Művelődés filmszínház: A félénk fiú. Színes szovjet film. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL CSÍKSZEREDA LENIN TÉR 11 SZÁM TELEFON: 249