Hargita, 1968. szeptember (1. évfolyam, 164-188. szám)

1968-09-01 / 164. szám

HARGITA NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS és más párt- és államvezetők látogatása Kolozs megyében NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) szocialista törvényesség erősítésé­ért, a humanizmus elveinek való­­raváltásáért, biztosítva a haza ösz­­szes honpolgárainak cselekvő rész­vételét a párt politikájának meg­győződésből fakadó és tudatos ki­dolgozásában és megvalósításában. Ez a szocialista demokrácia lé­nyege, elvtársak. (Hatalmas taps.) A szocialista társadalom ha­zánkban való szüntelen fejleszté­sén, a nép életszínvonalának e­­melésén munkálkodó Román Kommunista Párt szüntelenül e­­rősíteni kívánja és eltökélt szán­déka, hogy szüntelenül erősíti az összes szocialista országokkal va­ló barátságot, kooperálást és e­­gyüttműködést, mert tudja, hogy ez az egység és együttműködés minden szocialista ország előme­netelének­ egyik biztosítéka, az egész szocialista világrendszer ere­jének egyik forrása. (Taps, éljen­zés.) Véleményünk szerint Szükséges az, hogy a szocialista országok között a barátság és az egység kölcsönös kapcsolatai fejlődjenek ki, hogy gyarapodjanak kapcso­lataik, hogy tapasztalatcseréket folytassanak minden tevékenységi területen, s így minden egyes nép átvehesse ebből a tapasztalatból azt, amit jónak és hasznosnak tartanak a maguk számára, ezzel pedig ja­vítsák a szocialista társadalmi rendszer építésének munkáját. Mi így cselekszünk és a jövőben is így fogunk cselekedni. Termé­szetesen, hazánkat illetően Roma­ni® realitásait legjobban a román nép, a Román Kommunista Párt, annak vezetősége ismeri, és csak­is mi dönthetjük el, hogyan cse­lekedjünk, hogyan szervezzük meg jobban társadalmi éle­tünket, hogyan biztosítsuk az egyre határozottabb előmenetelt a szocialista építés útján. A párt politikájának legfőbb bírája a nép, a munkásosztály, a paraszt­ság, az értelmiség, nemzetiségi szülönfőség nélkül az összes dol­gozók. Nekik van joguk felbe­csülni és eldönteni, hogy politi­kánk megfelel-e vagy sem érde­keiknek. Meg kell mondjuk, elv­­társak, hogy ezekben a napokban ismét és maradéktalanul tapasz­talhattuk, hogy a párt politikáját egész népünk egyöntetűen helyes­li. (Taps, éljenzés.) A párt- és államvezetőségben te­vékenykedő elvtársak ezekben a napokban országszerte találkoznak a dolgozókkal, ami bizonyos mér­tékben jelentéstevés a nép előtt, a­­mely hivatott eldönteni, hogy az elfogadott határozatok megfelel­nek-e akaratának és érdekeinek. Éppen ezért a dolgozók körében tapasztalt teljes helyeslést, lelkes csatlakozást biztosítéknak tekint­jük politikánk helyességében, a magabiztosság és a bizalom forrá­sának tekintjük a párt és a nép által ránk bízott feladatok további teljesítéséhez. (Erős taps). Amint a Nagy Nemzetgyűlés nemrég egyhangúlag elfogadot dokumentumában kinyilvánította, mi következetesen síkraszállunk az összes szocialista országokkal való együttműködési kapcsolatok fej­lesztéséért, ezen országok egy­ségének erősítéséért, kiindul­va a pártunk és államunk po­litikájának alapját alkotó marxi­­leumai elvekből, a teljes jogegyen­lőségből, a függetlenség és a nem­zeti szuverenitás tiszteletben tartá­sából, a belü­gyekbe való be nem avatkozásból és az elvtársi segít­ségnyújtásból a szocialista inter­nacionalizmus aktív kinyilvánítá­sából, az imperializmus ellen, a haladásért, a békéért vívott harc­ban­ (Taps, éljenzés). A csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban előállt nehéz hely­zetben abból az elvből indultunk ki, lépéseket kell tennünk, hogy megtaláljuk a szocialista országok közötti kapcsolatok normalizálásá­nak, barátságuk erősítésének meg­felelő megoldás módozatait. Úgy véljük, minden támogatást meg kell adjunk a csehszlovák népnek, hogy békésen fejleszthesse új, szo­cialista életét, hogy valóra kell vál­tani azt a megállapodást, amelyre a szovjet elvtársak és a csehszlo­vák elvtársak Moszkvában jutot­tak, meg kell teremteni az elő­feltételeket ahhoz, hogy a cseh­szlovákiai párt- és állami szer­vek háborítatlanul fejtsék ki tevékenységüket, s hogy az egész párt és nép egyesített erőfe­szítéseivel túljussanak a jelenlegi nehéz pillanatokon, s a legrövidebb idő alatt elérjék az öt szocialista ország csapatainak kivonását Cseh­szlovákiából, ami biztosítaná a fel­tételeket a szocialista országok kö­zötti baráti kapcsolatok fejleszté­séhez és erősítéséhez. (Taps, éljen­zés). Ismeretes és számot is vetünk azzal, hogy az imperialista, reak­ciós körök minél nagyobb hasz­not igyekeznek húzni ezekből az eseményekből. Úgy kell azonban cselekedni, hogy ne adjunk ne­kik ilyen lehetőségeket. Felelős­ségteljes feladatunk, a világ ösz­­szes kommunistáinak, az összes szocialista országok kommunistái­nak feladata, hogy kiküszöböljük mindazt, ami megakadályozhatja a szocialista országok, és a kom­munista pártok közötti jóviszony és együttműködés fejlesztését, hogy helyreállítsuk és erősítsük az összes kommunista pártok, az összes antiimperialista erők egy­ségét. Alapvető internacionalista követelmény ez a jelen pillanat­ban, s eltökélt szándékunk min­dent megtenni, hogy előmozdít­suk ennek megvalósítását. (Ha­talmas taps, éljenzés.) Engedjék meg elvtársak,­ hogy befejezésül kifejezzem azt a meg­győződésemet, hogy az összes tor­­dai dolgozók, a tordai vál­lalatok és intézmények dol­gozói még nagyobb igyekezettel és még több lelkesedéssel fognak dolgozni feladataik teljesítésén, egyre jobban hozzájárulva ezzel a IX. pártkongresszuson kidolgo­zott program megvalósításához, a nép jólétéhez és drága hazánk felvirágoztatásához! (Taps, éljen­zés.) Jó egészséget, sok boldogságot kívánok mindnyájuknak és csa­ládjaiknak. (Hatalmas taps, hosz­­szas éljenzés.) A beszédet több ízben erősen megtapsolják és megéljenzik. A tö­­meg egyetlen emberként éljenez, ütemesen kiáltozza az üdvözlő szavakat, román hazánk és kom­munista pártunk nevét. Az éljen­zés elkíséri a párt- és állam­veze­tőket Torda összes utcáin. A több ezernyi torok, az egyetlen szívvé egyesült több ezer szív hangot a­­dott Torda és lakosai szilárd el­határozásának és forró csatlako­zásának a párt politikájához, a szocialista építés művéhez, azok­hoz az intézkedésekhez, amelyek még magasabb színvonalra eme­lik szocialista építésünket. magyar munkások százai ezzel jut­tatták kifejezésre, hogy szívből he­lyeslik a párt és az állam vezetői­nek összes akcióit, amelyek szocia­lista rendszerünk további fejleszté­sére és erősítésére irányulnak, hoz­zájárulnak a világ összes haladó erős egységének ügyéhez. A gyár udvarán dolgozók ezrei gyűltek össze. Gh. Marinceanu ve­zérigazgató Nicolae Ceauşescu elv­társhoz, a többi párt- és államve­zetőhöz intézve szavait, hangsú­lyozta az egész üzemi kollektíva azon elhatározását, hogy teljesíti a haza gazdaságának erősítésére irá­nyuló műből ráháruló összes fel­adatait. A jelenlevők lelkes tapsa köze­pette szólásra emelkedett Nicolae Ceauşescu elvtárs, aki tolmácsolta a jelenlevőknek a párt Központi Bizottsága üdvözletét, s újabb si­kereket kívánt munkájukhoz, sok boldogságot és egészséget! Ceauşescu elvtársnak ez utóbbi szavait a tömeg éljenzése és durrá­­zása kísérte. Jelszavakat kiáltottak, amelyek kifejezésre juttatták a párt Központi Bizottsága és a szo­cialista Románia kormánya körül felsorakozó egész nép egységét. Nicolae Ceauşescu elvtárs és a többi párt- és államvezető ezután egy másik nagyvállalatba, a textil­ipari gépeket és berendezéseket gyártó Unirea üzembe látogatott el. Az üzem bejáratánál Mihai Ma­­rinescu gépgyártóipari miniszter és az üzem egész vezető kollektívája fogadta a párt- és államvezetőket. Bot József mérnök, az üzem igazgatója felkéri a vendégeket, tekintsék meg az új mechanikai megmunkáló csarnokot, ahol az egység fejlődését szemléltető ma­kett található . Ceauşescu elvtárs, valamint a többi párt- és államvezető mele­gen gratulált az Unirea munká­sainak, sok sikert, még kiemel­kedőbb eredményeket kívánt a vállalat szorgos munkaközösségé­nek a párt által kijelölt felada­tok valóra váltásában. A hivatali gépkocsisor innen a város központja felé veszi út­ját. A tömeg kitörő lelkesedése közepette haladnak előre az au­tók. Nicolae Ceauşescu és Gheor­ghe Apostol elvtárs nyitott gépko­csiból barátságosan integet a ko­lozsváriak ezreinek. A Babeş-Bolyai Egyetemen A következő állomás az egye­temi negyed, az iskolák és könyv­tárak negyede, ahol a kultúra számos művelője formálódott ki, ahol Gheorghe Şincai és Petru Maior, Bariţiu és Papiu Ilarian és népünk annyi más, nagy fia álmodott és harcolt a román nép felszabadulásáról. A Babeş-Bolyai Egyetem. Az érkező vendégeket Ştefan Bălan akadémikus, oktatásügyi minisz­ter, az egyetem vezető káderei számos kolozsvári tudományos dolgozó fogadja. A rektorátus ü­­léstermében rövid munkatanács­kozást tartanak e híres egyetemi központ felsőfokú tanintézeteinek rektoraival, prorektoraival és dékánjaival. Constantin Daicoviciu akadé­mikus, az egyetem rektora, az egyetem, az egész kolozsvári fel­sőoktatási központ, a tudományos dolgozók és a diákok nevében forrón üdvözölte a vendégeket és mélységes megelégedését fejezte ki afelett, hogy a párt- és állam­­vezetők ellátogattak a tudomány­nak ebbe a hajlékába. Rámuta­tott, hogy az új oktatási törvény alapján intenzív előkészületek folynak az új egyetemi év meg­nyitására. Nicolae Ceauşescu elvtárs ér­deklődött a tantervek előkészíté­séről és az egyetem rektorátusát jelenleg foglalkoztató kérdések­ről, majd ajánlotta a kolozsvári egyetemi tanerőknek, tegyenek meg minden erőfeszítést, hogy minél jobb eredményeket érje­nek el az ifjúság sokoldalúvá for­málásában, tudományos, kulturá­lis szempontból, a hazafias és szo­cialista nevelés szempontjából. A jelenlévők" nagy lelkesedés­sel, hatalmas tapssal fogadták az RKP KB főtitkárának beszédét. Nicolae Ceauşescu, Gheorghe Apostol és Manea Mănescu elv­társak ezután beírták nevüket az Egyetem díszkönyvébe. A vendégeket ezután meghív­ták, hogy tekintsenek meg két laboratórium-csoportot, amelyek tudományos eredményei felhívták magukra a világ összes szakem­bereinek figyelmét. Az egyetemi látogatás nagysze­rű alkalom volt arra, hogy a tu­dományos dolgozók, tanerők és kutatók erőteljesen kifejezésre juttassák mélységes ragaszkodá­sukat kommunista pártunk, a kormány iránt, amely figyelmes gondoskodással viseltetik a román tudomány fejlesztése és hírnevé­nek öregbítése iránt. Időközben a kolozsváriak tízez­rei nagyszabású népgyűlésre jöt­tek össze a Szabadság-téren. A tö­meg hosszas éljenzéssel és tapssal köszöntötte a Szépművészeti Mú­zeum épületének erkélyére lépő párt- és államvezetőket. KEDVES ELVTÁRSAK, KOLOZSVÁRI LAKOSOK! Engedjék meg, hogy a párt Köz­ponti Bizottsága, Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsa és kormánya nevében melegen üdvö­zöljem önöket. (Hosszas éljenzés.) Nehéz szavakba önteni a látogatás gazdag élményeit, annál is inkább, mert megilletődve szemlélem ezt a hatalmas népgyűlést itt, a Szabad­ság-téren, s egész népünk egységé­nek jelképes megnyilatkozását lá­tom benne. (Taps, éljenzés.) E megnyilvánulásokban, az itt, az Aranyosgyéresen, Tordán, a megtekintett kolozsvári vállalatok­ban hozzánk intézett szívből jövő meleg szavakban mi az önök, a Ko­lozs megyei lakosok, de egyben az egész nép érzéseinek kifejezését látjuk, azon nép érzéseinek kifeje­zését, amely jól tudja, hogy kom­munista pártunk, a párt vezetősége tántoríthatatlanul vezérli a méltó, szabad és boldog élet felé! (Taps, hosszas éljenzés.) Kolozsvári látogatásunk, találko­zásunk önökkel, akárcsak a párt- és államvezetők e napokban ország­szerte lezajlott látogatásai és talál­kozói a dolgozókkal, szervesen hoz­zátartozik pártunknak és vezetősé­gének munkastílusához és munka­módszereihez, minthogy pártunk és vezetősége állandóan tanácskozik a néppel, állandóan kikéri a dolgozók véleményét, hogy egyszersmind el­lenőrizze az elfogadott intézkedé­sek, a kidolgozott politika nép ál­tali helyeslését. Véleményünk sze­rint csakis így, csakis tanácskozva a néppel és szem előtt tartva véle­ményét, vezethetjük helyesen az országot a szocializmus útján. (Élénk taps, éljenzés) Rövidesen véget ér látogatá­sunk, s elmondhatjuk, hogy a ko­lozsvári találkozó, akárcsak az or­szágszerte lezajlott többi találkozó munkásokkal, parasztokkal, értel­miségiekkel, románokkal, magya­rokkal, németekkel, más nemzeti­­ségűekkel kidomborította, hogy népünk teljes egyöntetűséggel tá­mogatja a párt és a kormány po­litikáját. (Élénk taps, éljenzés.) Fel­tehetnénk magunknak a kér­dést: vajon miért kelt olyan erős visszhangot a nép szívében, elmé­jében és lelkében a párt politiká­ja, belpolitikája és nemzetközi po­litikája egyaránt, amelyet a Nagy Nemzetgyűlés Nyilatkozata ismét leszögezett? Szerintem ez éppen an­nak tulajdonítható, hogy e politika hangot ad hazánk minden állam­polgára gondolatainak, megfelel a nép érdekeinek és törekvései­nek, amely nép sorsának urává lett, szorosan összefogott és szi­lárd elhatározása kiteljesíteni a szocialista építést Romániában, megteremteni a feltételeket ah­hoz, hogy a jövőben rátérjünk a kommunista társadalom építésére. (Taps, hosszas éljenzés.) A kommunisták pártjának ve­zetésével népünk nagy győzelme­ket aratott, sok nehézséget le­küzdött. Az illegalitás nehéz é­­veiben a kommunista párt egye­síteni tudta mindazt, ami a leg­jobb népünkben, a dolgozók ösz­­szes erőit — amikor a dolgozók­ról beszélek a munkásokat is, a parasztokat is és az értelmiségi­eket is értem, nemzetiségre való tekintet nélkül —, ■ szoros egy­ségben harcba vezette őket a burzsoá­ földesúri rendszer ellen, a katonai diktatúra és a fasiszta ■háború ellen a haza felszabadítá­sáért. (Taps, éljenzés.) E harc tüzében szilárdult meg és jött létre a román nép és a fasizmus ellen vele együtt harcoló többi nép közötti barátság szilárd alap­ja. Itt Kolozsváron van az emlék­mű, amely a Román Hadseregnek és a Szovjet Hadseregnek a fa­sizmus elleni közös harcára em­lékeztet; nem messze, Debrecen­ben van a Román Katonák Em­lékműve, amely azokról az áldo­zatokról beszél, amelyeket e ka­tonák a testvéri magyar nép fel­szabadításáért hoztak. Csehszlo­vákiában szintén megtaláljuk a­­zoknak a román katonáknak az emlékműveit, akik életüket adták Csehszlovákia testvéri népeinek felszabadításáért. A fasizmus el­len, a szovjet nép fiaival, a ma­gyarországi dolgozókkal, a cseh­szlovákiai dolgozókkal együtt ví­vott közös harcban hullatott vér örökre megpecsételte népeink barátságát, testvéri szövetségü­ket, szolidaritásukat a szocializ­mus és a kommunizmus megte­remtésének útján. (Élénk taps, éljenzés.) Mi úgy véljük, hogy felelős­séggel tartozunk azok iránt, akik életüket áldozták ebben a harc­ban azért, hogy ne tűrjünk sem­mi olyat, ami árthat, népeink ba­rátságának, a szocialista országok közötti kapcsolatoknak, hogy fám­­radhatatlanul cselekedjünk és mindent megtegyünk a szocialis­ta országok egységének erősíté­séért. Ez nemcsak a múltbeli ál­dozatokkal szembeni kötelessé­günk, hanem a szocializmus, a világbéke ügyének diadaláért folytatott harc biztosítéka is. (Taps, éljenzés.) Mint láthatják, az egység és a barátság régi kapcsolatai fűznek sok szocialista ország népeihez, ezen országok kommunista és munkáspártjaihoz. Pártunk, a román nép úgy véli, hogy a szo­cialista országok sorsát irányító emberek felelősséggel tartoznak népeikkel szemben és a nemzet­közi kommunista mozgalommal szemben, azért, hogy mindent megtegyenek a szocialista államok közötti testvéri barátság erősíté­séért, az ellentétek elmélyülésé­nek megakadályozásáért, hogy kitartóan küzdjenek az országok és az egész nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egysé­géért. Hatalmas taps.) Az elvek, amelyek pártunkat és államunkat vezérlik a többi szocialista országgal, a világ ösz­­szes többi kommunista és mun­káspártjaival való kapcsolatok fejlesztésében, a marxizmus-le­­ninizmus kipróbált, mindent le­győző elvei, azok az elvek, ame­lyek a nemzetek, a pártok kö­zötti teljes jogegyenlőségből, a nemzeti függetlenség és szuve­renitás tiszteletben tartásából, a közös harcban való szolidaritás­ból, a proletár internacionaliz­mus aktív megnyilvánulásából indulnak ki. (Lelkes taps.) Mint tudják, elvtársak, ezek­ben a napokban súlyos esemé­nyek zajlottak le nemzetközi té­ren, amelyek vita tárgyává tet­ték a szocialista országok közötti kapcsolatok számos vonatkozását, sok kérdést vetettek fel, sok kom­munistát arra késztettek, hogy feltegye a kérdést: vajon elke­rülhetetlen, hogy a szocialista országok, a kommunisták közötti kapcsolatokban a feszültség ilyen megnyilvánulásai jelentkezzenek? Vajon nem lehet megakadályoz­ni a nézeteltérések elmélyülését és a kapcsolatok romlását, vajon kimerült volna minden közös eszközünk, amellyel konstruktív megoldást lehetne találni az idő­szerű kérdésekre? Nem­­ vála­szoljuk, nem merültek ki ezek az eszközök! Meggyőződésünk, hogy még sokrétű és széles körű lehe­tőségeink vannak arra, hogy — megfontoltan és kitartóan, a né­peink, a nemzetközi kommunista mozgalom, az egész emberiség iránti felelősségünk szellemében cselekedve — bebizonyítsuk ideológiánk felsőbbrendűségét, bebizonyítsuk azt, hogy a marxis­ta-leninista elvek alapján meg­oldhatunk bármely vitás kérdést közöttünk, biztosíthatjuk az egy­séget harcunkban, biztosíthatjuk a szocializmus ügyének diadal­mas haladását! (Taps, éljenzés.) A kialakult nehéz helyzetben úgy véljük, hogy határozottan cselekedni kell a moszkvai szov­jet—csehszlovák megbeszélése­ken kötött egyezmények valóra váltásáért, a törvényes párt- és állami szervek normális tevé­kenységének folytatásáért, s a lehetőségek megteremtéséért ah­hoz, hogy a kommunista párt, a csehszlovák nép, összefogva ve­zetősége körül, erőfeszítéseit az előtte álló bonyolult feladatok megoldására összpontosítsa, biz­tosítva a csehszlovákiai szocialis­ta építés haladását. Teljes sikert kívánunk a csehszlovák testvér­­népnek, a csehszlovák kommu­nista testvérpártnak, a csehszlo­vákiai szocialista társadalom fej­lesztéséért kifejtett tevékenysé­géhez! (Erős, taps, éljenzés.) Szükségesnek véljük, hogy mi­előbb kivonják Csehszlovákiából az öt szocialista ország csapatait, biztosítva a csehszlovák népnek a lehetőséget, hogy teljes mérték­ben érvényesítse a szuverenitás és a nemzeti függetlenség előjo­gait, maga oldja meg problémáit a szocializmus ügye érdekében, a szocialista országok közötti biza­lom és barátság légkörének hely­reállítása érdekében, egységük megszilárdítása és megerősítése érdekében. (Taps, éljenzés.) Mi azt tartjuk, hogy a világ összes kommunistáinak — a szo­cialista országok kommunistáinak éppen úgy, mint a kapitalista or­szágok kommunistáinak —, köte­lességük egyesíteni erőfeszíté­seiket e nehéz pillanat leküzdé­sére, s így biztosítani a közös harc feladatainak továbbfolyta­tását, biztosítani az összes anti­­imperialista erők összeforrottsá­­gát és megakadályozni, hogy az imperializmus veszélybe sodorja a népek békéjét és szabadságát. (Taps). A párt és a kormány, egész népünk mindent megtesz, hogy ebben a szellemben járjon el a Nagy Nemzetgyűlés által elfoga­dott nyilatkozat alapján, a párt Központi Bizottsága határozatai­nak alapján, s így önzetlenül hoz­zájáruljon az egység ügyéhez, az antiimperialista front erősítésé­hez. (Taps, éljenzés). Megkülönböztetett figyelmet fordítunk arra, hogy a legjobb feltételek mellett teljesítsük a szocializmus építésében előttünk álló nagy feladatokat, mivel tud­juk, hogy a szocialista világrend­­szer ereje, minden egyes szocia­lista ország erejében és szilárd­ságában rejlik. Minél jobb ered­ményeket ér el minden egyes or­szág az új társadalmi rend meg­teremtésében, minél jobban fej­lődik gazdasági, kulturális, tudo­mányos szempontból, minél job­ban biztosítja védelmi képessé­gét, egyszóval a szocializmus mi­nél jobban érvényre juttatja sok­oldalú felsőbbrendűségét minden egyes szocialista országban, annál hatalmasabbá válik a szocializ­mus ereje és befolyása az egész világon. (Taps, éljenzés). Ennek megfelelően, a román nép alapvető é­rdekei, valamint nemzetközi kötelezettségei arra késztetnek, hogy minden erőnket mozgósítsuk a szocialista építés kiteljesítése programjának meg­valósításáért, amely programot a párt IX. kongresszusa dolgozott ki. Igaz, elvtársak, hogy az öt­éves terv első két és fél évének mérlege örvendetes. Teljes mér­tékben teljesítettük a gazdaság, a tudomány, a kultúra fejleszté­sére, a nép életszínvonalának e­­melésére irányuló feladatokat, minden biztosítékunk megvan ar­ra, hogy sikeresen és teljes egé­szében megvalósítsuk a kidolgo­zott program irányelveit. Főleg azon igyekezünk, hogy szüntelenül emeljük hazai ipa­runk színvonalát, mert tudjuk hogy erős ipar nélkül nem épít­hető fel a szocializmus, nem biz­tosíthatjuk népünk boldogulását és függetlenségét. (Taps, éljenzés). Kitartó erőfeszítéseket teszünk, hogy korszerűsítsük a szocialista mezőgazdaságot, amely az idei aszályos évben is bebizonyította felsőbbségét. A termelés terén való felsőbbrendűségre gondolok, amelyet kiegészít a szociális fel­sőbbrendűség, mivel a szocialis­ta mezőgazdaság a parasztok mil­lióit egyesítette, s a közös mun­kában, a szocializmus szellemé­ben neveli őket, biztosítva — a­­mint Lenin mondotta — a kapi­talizmus újjászületése bármely a­­lapjának felszámolását. Emlékez­nek mit mondott Isenin arról, hogy ott, ahol létezik a kisáru­­termelés, ez napról napra, óráról órára, spontánul és tömegmére­tekben szüli a kapitalizmust. Mi­ már rég felszámoltuk ezt a lehe­tőséget Romániában. A szocializ­mus örökre győzött országunk­ban. (Taps, éljenzés). Szocialista mezőgazdaságunk biztosítja a feltételeket egy erős mezőgazdasági élelmiszertermelés szüntelen fejlesztéséhez, ami min­denben kielégíti az egész nép szükségleteit. Ugyanakkor az új, szövetkezeti parasztság, a mun­kásosztállyal szorost egységben szocialista társadalmitok megin­gathatatlan erejét képig^tTaps, éljenzés). — Pártunk nagy sikereket ért el az oktatás, a tudomány, a kul- ^ túra fejlesztési programjának tel­jesítésében és további erőfeszíté­seket tesz, hogy népünket a ne­velés és a kultúra magasabb fo­kaira emelje, hiszen köztudomá­sú, hogy a szocializmus az embe­riség által a tudományos megis­merés terén elért legjobb ered­mények elsajátítását, összegezé­sét jelenti. Csakis a legfejlettebb tudomány és kultúra alapján le­het megteremteni a történelem legigazabb és legemberibb társa­dalmát, a kommunista társadal­mat. (Taps, éljenzés.) Évről évre valóra válnak az RKP IX. kongresszusának elő­irányzatai a nép életszínvonalá­nak emelése terén, ami egész munkánk fő célja. A párt és az állam egész politikája, mindaz, amit anyagi és szellemi téren al­kotunk, az embert, az ember bol­dogulását szolgálja. Mindent meg­teszünk és a jövőben is mindent meg fogunk tenni, hogy szünte­lenül fokozódjék a hazai dolgo­zók jóléte és boldogsága. (Taps, éljenzés­) Köztudomású, elvtársak, hogy az évek során tevékenységünkben számos nehézséget kellett legyőz­nünk, voltak hiányosságok­­, történtek visszaélések is. Pártunkr határozottan állást foglal az ilyen állapotok ellen, amelyeket nem tekinthetünk elkerülhetetlenek­nek, hanem ellenkezőleg, negatív vonatkozásoknak, a régi befolyá­sok, a burzsoáziától és a föld­birtokosságtól örökölt praktikák megnyilatkozásainak, olyan meg­nyilatkozásoknak, amelyeknek nincs mit keresniük a szocializ­musban. A párt Központi Bizott­sága éppen ezért erélyesen lelep­lezte ezeket a praktikákat és gondoskodott arról, hogy végér­vényesen kizárjuk őket szocialis­ta társadalmunk életéből. Úgy véljük, elvtársak, hogy a szocia­lista társadalom, ahogyan azt a tudományos kommunizmus meg­alkotói elképzelték, ahogyan mi elképzeltük, amikor a kommunis­ta mozgalom soraiba léptünk, a­­hogyan minden egyes kommunis­ta és egész népünk elképzeli, olyan társadalom, amelyben az ember ura a termelőeszközöknek, országa minden kincsének, amely­ben minden eredmény az embert szolgálja, amelyben senki és sem­mi sem mérhet csapást a dolgo­zóra. (Lelkes taps, éljenzés). íme, miért tevékenykedünk oly határozottan a szocialista terve- NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs beszéde LELKES FOGADTATÁS KOLOZSVÁRON Határozott és teljes csatlakozás pártunk és államunk politikájához közeledünk Kolozsvárhoz. A Fe­­leki-tetőről nagyszerű panoráma tárul elénk. A város határában impozáns vár­kapu fogadja az érkezőket, hom­lokzatán az ősi Napoca címerével Havasi kürtök jelzik, ezer és ezer ember szűnni­­nem akaró éljenzése fogadja a vendégek érkezését. Ren­geteg a világ mindenütt. A hagyo­mányos fogadtatás ünnepélyessé­gét csak tetézi a város kulcsainak átnyújtása. Remus Bucşa elvtárs, az RKP Kolozsvár municipiumi bizottságának első titkára, a város polgármestere meleg üdvözlő be­szédet mond. A Clujeana Bőr- és Cipőgyárban a gyár vezetőkollektívájának tag­jai szívből jövő szavakkal üdvöz­­lik a vendégeket. Jelen van Ale­xandru Lencovici könnyűipari mi­niszter. A vendégeket felkérik, hogy lép­jenek be a gyár főcsarnokába, a­­hol kiállították a legfontosabb ter­mékeket. Itt Gheorghe Marinceanu vezérigazgató röviden ismerteti az egység jelenlegi fejlődését és a ki­vitelezés alatt lévő beruházási munkálatokból kibontakozó távla­tait. Nicolae Ceauşescu elvtárs meg­szemléli a gyár makettjét, amelyen láthatók az újonnan emelt épüle­tek. Ezután megtekintik a magas mű­szaki színvonalú felszereléssel el­látott, új és korszerű konfekció­osztályt, ahol a termelés beható munkapszichológiai tanulmányok alapján folyik.Az ezután meglátogatott műtalp­­gyárban, a vállalat új egységében, amely 72 nappal határidő előtt lé­pett működésbe, a vendégek ér­deklődnek az alkalmazott tech­nológiáról, a felhasznált gyártási eljárások hatékonyságáról. A vendégeket minden osztályon meleg, őszinte fogadtatásban része­sítették. Az itt dolgozó román és Nagyszabású gyűlés Kolozsvár főterén A nagygyűlésen megnyitó beszé­det mondott Aurel Duca elvtárs, az RKP Kolozs megyei bizottságá­nak első titkára, a megyei népta­nács elnöke. Felszólalt Constantin Daicoviciu professzor, akadémikus, a Babeş- Bolyai Egyetem rektora. Gáli Ernő egyetemi tanár, a Korunk főszer­kesztője, Vasile Chioreanu, a Ten­­nofrig-üzem munkása, Máthé Aran­ka, a Someşul vállalat munkásnő­je és Tudor Popovici, a Politechni­kai Intézet hallgatója. Hatalmas, lelkes taps közepette ezután felszólalt Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP KB főtitkára, az Államtanács elnöke. A beszédet élénk érdeklődéssel kísérték és többször erőteljesen és hosszasan megtapsolták. A tömeg perceken át ütemesen ismétli a Román Kommunista Párt drága nevét, éljenzéssel és ovációk­kal fejezi ki azt az egyöntetű el­határozását, hogy mindent megtesz a pártvezetőség mélységesen elv­­szerű marxista-leninista politikájá­nak megvalósításáért, a szocializ­mus és a világbéke eszméinek dia­daláért. Az izzó hazafiasság pilla­natai ezek, amikor a román és ma­gyar dolgozók hangot adnak az in­dokolt büszkeség érzelmeinek, an­nak az örömüknek, hogy egy sza­bad, független, sorsa urává lett haza honpolgárai, egy olyan hazáé, ahol a szocializmus végérvényesen és örökre győzedelmeskedett. A látogatás folytatásaként lel­kes találkozóra került sor a kolozs­vári értelmiségiekkel. A találkozó erőteljesen kifejezésre juttatta a kolozsvári tudományos és kultu­rális dolgozók egyöntetű érzelmeit a párt bölcs politikája iránt, azt a szilárd elhatározásukat, hogy megsokszorozzák erőfeszítéseiket a szocialista Románia építésének művében. (A találkozó lefolyásáról lapunk következő számában számolunk be.) ★ Most, amikor e sorokat zárjuk, Kolozsvár apraja-nagyja kint van az utcán, az erkélyeken, az abla­kokban. A kolozsvári lakosság ta­lálkozása Nicolae Ceauşescu elv­társsal, a párt Központi Bizottsá­gának főtitkárával, Románia Ál­lamtanácsának elnökével, hatalmas népünnepséggé bővült, nagyszerű alkalom volt arra, hogy nemzetisé­gétől függetlenül minden ember ki­nyilatkoztassa örömét és büszkesé­gét, mert a szocialista Kolozsvár valamennyi lakosának egyetlen esz­ménye van: a párt magasztos esz­ménye, hazánk, a szocialista Ro­mánia szolgálatának eszménye. A hivatalos gépkocsisor csak ne­hezen haladhat előre, mert a ko­lozsváriak valóságos virágszőnye­get hintenek az autók elé, igye­keznek kezet szorítani Ceauşescu elvtárssal, jó egészséget kívánnak a szocialista Románia vezetőinek, akik köré rendíthetetlen egységben felzárkóznak románok, magyarok, németek egyaránt, akikkel össze­fűzi őket mindaz, amit a szabad, sorsának urává lett román nép épített és épp. A párt körül felsorakozott nép szoros egységének légkörében feje­ződött be Nicolae Ceauşescu elv­társnak, a többi párt- és állam­vezetőnek Kolozs megyében tett látogatása. (Agerpres)

Next