Hargita, 1968. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1968-11-01 / 216. szám
2 Románia Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Törvényszéke részéről Az RKP KB ez év áprilisi plenáris ülésének egyes aktivisták rehabilitálására vonatkozó határozata nyomán Románia Szocialista Köztársaság főügyésze, elemezve-" a per elítélő végzéseit és anyagait, felügyeleti felfolyamodást nyújtott be a bukaresti katonai törvényszék 1951. augusztus 11-i 1165. számú ítélete és a volt katonai semmitőszék és ítélőbíróság 1951. október 12-i 3640. számú döntése ellen, amelyekkel Kurkó Gyárfást hazaárulásért és összeesküvésért, Bodor Bertalant pedig hazaárulásban való bűnrészességért ítélték el. A felügyeleti felfolyamodás tárgyalásakor a Legfelsőbb Törvényszék katonai kollégiuma megállapította a két elítélt ártatlanságát. I, 94/1968. sz. döntésével helyt adott a felügyeleti felfolyamodásnak, megsemmisítette az elítélővégzéseket, és felmentette őket minden büntetés alól. Úgyszintén megvizsgálva a felügyeleti felfolyamodást a brassói katonai törvényszék 1959. szeptember 19-i 342. sz. ítélete, a III. katonai terület katonai törvényszékének ,1959. október 22-i 1377. sz. döntése és a Legfelsőbb Törvényszék katonai kollégiumának 1962. szeptember 29-i 252. sz. döntése ellen, a társadalmi rend elleni üzelmek bűntettéért különböző büntetésekre ítélt Birkner Andreas, Aichelburg Wolf, Scherg Georg, Berger Hans és Siegmund Harald ügyében, a Legfelsőbb Törvényszék plénuma megállapította, hogy nincsenek bizonyítékok a vádlottak bűnösségére, s 37/1968. sz. döntésével helyt adott a felügyeleti felfolyamodásnak, megsemmisítette az elítélő végzéseket, s megszüntette a bűnügyi eljárást. Az idő sürget, mielőbb végeznünk kell az őszi mezőgazdasági munkálatokkal (Folytatás az 1. oldalról) tágító reflektoraik fénye jelzi a határ különböző részein. Az mtsz elnöke megelégedését fejezi ki munkájukért, és különösen dicséri Tamás János, György Károly, Benezsey Lajos, Beke Lajos és Orbán Gyula traktorosokat. Homoródszentpálon a gépi erőket a vetés mielőbbi elvégzésére összpontosították, Nagy Attila részlegfelelős ’ itt "is' 'jól 'irányítjok a munkák A késő esti órákban nem találunk egyetlen traktort sem a telepen." Azesti sötétség "még a silózást sehr gátolja.-" Legnehezebb helyzetben az almási gépesítő központ van. Négy gazdaságot kell gépekkel ellátnia. Márpedig Oklándtól Lövétéig hosszú az út. Az is nehezíti a helyzetet, hogy Almáson van a részleg székhelye, Oklándon a javítóműhely. Tódor Albert részlegfelelős ezekben a napokban szeretné megsokszorozni magát. Egy időben lenne rá szükség Oklándon és Almáson. Az esti megbeszélések, a másnapi ütemtervek elkészítésekor rohan Oklándtól Almásig, és vissza. Helyzete nem könnyű, de mégsem megy a munka rovására. Traktorvezetői munkáját ügyesen, ésszerűen szervezi meg. Karácsonyfalván , Bélai G. József és Benke István traktorvézésők még éjszaka is szántottak, hogy vasárnap legyen ahová venni, hiszen Karácsonyfalván nagy a lemaradás. Hajnaltól sötétig dolgoznak a traktorvezetők. Tudják, hogy rajtuk is múlik az őszi munkálatok sikere. Asszonymunka ? Asszonyraunka a krumpliszedés. Az asszonyok menjenek csak ki valamennyien a mezére, fáradozzanak. A férfiak majd várnak, amíg méltóságuknak, férfias méltóságuknak megfelelő runkát talál fel a közös gazdaság. És nem így, csöndesen, sokkal indulatosabban, igazának teljes tudatában nyilatkozott a csíkszentmiklósi falatozó pultjára könyökölve Antal Árpád, jó erőben lévő férfiú. S miközben beszélt, helyeslést várva pislogtatott decizgető társa, az ugyancsak jó erőben lévő Székely Kálmán felé. A határban pedig nem győzik az asszonyok az asszonymunkát. Serényen fordul a traktor a pergetővel, sokasodik a felszínre dobott krumpli. Kevés a munkáskéz. Antal Árpád nyakasan-makacsul tartja magát maga csinálta igazához. Tőle elrothadhat, megfagyhat a krumpli. Ő nem mocskolja be a kezét alantas munkával. Kell a krumpli, persze, de Antal Árpád várja a sült galambot, az asszonykézre szoruló megváltást. Mennyivel hasznosabb elüldögélni-álldogálni Csíkszentmiklós falatozójában. Ki lehet tátani a szájat, ha szükséges, védeni lehet a férfias, szűklátókörű igazat. Mert hát a krumpliszedés „aszszonyaunka“. BALÁZS ANDRÁS A Share év era aim (Folytatás az 1. oldalról) Hátra vannak még a mellékgazdaságok, amelyek Todoran János elnök szerint, ki tudnák húzni a gazdaságot a bajból. Mert fa van bőven, deszkát is vágnak, szerszámfára is futja a kászoni erdőkből. A szőlőkaró is jövedelmezőnek tűnik. Sőt, még a tégla- és cserépgyártás is hozna valamit, csak nem tudják kihasználni ezeket a mentőöveket. Mert ott, ahol csak a mellékgazdaságok jövedelmeznek, csakis mentőövről beszélhetünk. Csak egyetlen példát említsünk. Sándor László mérnök a vezetőtanács tudta nélkül, megegyezett a csíkszentmártoni erdészeti hivatallal. Harminc hektár legelőt takaríttatna meg az erdészet a rajta lévő szőlőkaróért. Meg is takarítottak közel 300 hektárt. De csak a szőlőkaróktól. Három-négymilió szőlőkaró, ami testvérek között is megér 200—250 ezer lejt. Sajnos, a gazdaságnak, úgy látszik, nem ért annyit. Mit csináljanak a 9. kászonaltíziek,■■■■hä a mérnök nagylelkű volt, s a vezetőtanács tudta nélkül egyezkedik. . Most már, azt hiszem,, egy kérdés tisztázódott. Az, hogy miért mennek el a kászonaltíziek a faluból, s miért keresik megélhetőségüket az ország különböző munkatelepein. Mert a helyi termelőszövetkezet ezt nem tudja megadni. Minden bizonnyal, ha a munkaegység értéke legalább húsz lej lenne, mint megyénk közepes gazdaságaiban, akkor nem hagynák ott a falut. A szomszédos haszonújfalusi gazdaságban kétszer annyi a munkaegység értéke. Ott jobbak lennének a természeti viszonyok? Nem. Csak ott nem találkozunk ilyen szervezési visszásságokkal, nincs ekkora fejetlenség. Mert Kászonaltízben az vált a javából! Mint ahogy arra felé mondják, a vezetőtanács tagjai eszik, rágják egymást és mindenki a saját érdekeit nézi. A vezetők közül mindenik ott pótolja a silány munkaegység hozta jövedelmet, ahol tudja. Mert legyünk őszinték, a tíz-tizenöt lejes munkaegység-érték három négyszáz munkaegységre, évi négy -hatezer lej - jövedelmet hoz mindössze, ami elég szűkös megélhetést biztosítana. És mégis, a kászonaluzi brigádosokat naponta a kocsmában lehet találni. Váncsa György alelnök nemegyszer kijelentette, hogy ,,ő hivatalból iszik“. A raktárnál is, amint az az mtsz-ek Megyei Szövetségének az ellenőrzéseiből kitűnik, túl nagy „a portás“. Az igaz,, hogy a raktárocskák szanaszét vannak, de még akkor is. A mérlegkezelők nem vezetik pontosan a ki- és bejövő terményeket. Ez történt a szénahordásnál is. A mérnök, Sándor László, aki egyébként a tavaly elnök is volt,, a kihágásokban előljár. Tettei a szövetkezeti demokrácia legelemibb szabályait sértik meg. Soroljuk csak: egy szekér készíttetése Vsretjsspe, édesapja részére, amiért nem fizetett csak utólag. Sőt, mi több, a szekeret szállító traktor a papírok szerint aznap „trágyát hordott a gazdaságnak“. A néptanács tulajdonában lévő lakóház kijavítása, a gazdaság számlájára, a vezetőtanács tudta nélkül. Fizetett utólag. Néhány száz lej értékű cserefa elsajátítása, miből saját bevallása szerint díszkaput,akart építtetni. Kinek? Ugyancsak ő a felelős azért az 1 500 darab gyümölcsfacsemetéért, ami kárba ment. 1 033-at elültettek és nem hajtottak ki, mert megfagytak. 400 darab eltűnt. Kétszeres kár, egyrészt a csemeték, ára, másrészt is biorásztott munkanap értéke. Szerinte nem lehetett idegálla- pítani, hogy az Agrosem-től érkező csemeték meg voltak fagyva. Csak az a fura, hogy Kászonújfaluban egy egyszerű falusi ember, aki a kertészettel foglalkozik, a múlt év őszén viszautasította a csemetéket, mert felismerte, hogy a hajszálgyökereket megrongálta a fagy. Ő felismerte s a mérnök nem? És ne felejtsük el az utóbbi esetet se, amelyet a hatósági szervek most tisztáznak. Ambrus Francsiszka, aki egyébként tejet hord a gazdaságtól a mérnöknek (egy litret, háromliteres fazékban), elsajátított tíz kilogramm vajat a gazdaságéból. Amikor a milíciára hívatták, „véletlenül“ a mérnök is arra ment. Az asszonyt elkergette. Miért? Hisz a gazdaságot károsította meg. Vagy a mérnöknek nem érdeke, hogy saját számlájára fuvaroz az erdészetnél. De mielőtt elnök lett volna, a legjobb brigádos volt, a legjobb terméseket az, ő brigádja érte el. Tehát több, segítséggel, talán ő sem itt tartana. A fejetlenséget tetőzi az is, hogy a mérnök most már nem törődika gazdaság ügyeivel. Novemberben el akar menni Kászonalitzből Nem hiszem, hogy ezzel végleg megoldódnának a problémák. Kászonalttzen így igaz: a vezetőség marakodik a koncon, ellentétes utasításokkal egymás ellenére dolgozik. Ha az elnök azt mondja a pásztoroknak, hogy az idegen állatokat ki kell tenni a gazdaság csordájából, az alelnök a háta mögött int, nem kell komolyan venni. Közben az ilyen eseteket kiderítsék? mindkettőjüknek van néhány Hogy mennyire felelős a mérnök a kászoni gazdaságért, azt az is bizonyítja, hogy egyik éjszaka valakik beverték az ablakát. Nem egyszer csúnyán viselkedett az emberekkel. Zsarnokként ordított rájuk. Amíg elnök volt, a panaszosokat meg se hallgatta. Miután Todoran János lett ,az elnök, állandóan veszekednek. Az új, tapasztalatlan elnöknek nem adott segítséget. Nem akarjuk felmenteni a jelenlegi elnököt, mert az ő számláján is. vann éppen , elég. Nem eléggé * eráig#*. Mectagyszer megteszi,nála, is...a pohár pálinka a magáét. . Azegyik rokona a gazdaság fogatait használja a ruha egy másik csordánál. A mérnök „idegsokkot“ kap a vezetőtanács ülésén és elszalad. Máskor a tennivalókat felsorolja egy füzetből, aláíratja a tanács tagjaival s ezzel megoldottnak tekint mindent. Panaszkodnak, hogy nincs munkaerő, s amiban az sem dolgozik. Miért? A kaszálók részes betakarításánál mindenki annyi szénát gyűjtött be, amennyit akart. Igaz, hogy a gazdaságnakis haszna van belőle. Csakhogy ok fü,nek-fán,ak ad■„-nak, kaszálon.. .ysl0.tt.''T még olyannak is, akit nem termelőszövetkezeti tag, ígyélnek azt olyanokis, akik 50—60 darab juhot tartanak. Vegyünk még egy másik példát, ami az alapszabályt i is sérti. A háztájiért mindenki köteles dolgozni, 80 munkaegységet a nők, 120-at a férfiak. Ezt, papíron kell vállalni. Eddig úgy is történt, hogy ha ledolgozták úgy is jó volt, s ha nem, úgy is. A következő évben ismét megkapták a háztájit. Ellenben vannak asszonyok, akik nem kaptak háztájit, mert papíron nem vállalták az előírt munkaegység teljesítését. De minden évben teljesítettek 80—140-et. Most ők is látják a visszás helyzetet, persze, hogy nem mennek dolgozni. Afogatosok külön problémát jelentenek. Ott járnak, ahol akarnak és ott dolgoznak, ahol jól esik. Hibásak a kászonaltíziek amiért nem mennek jól a dolgok? Igen, hibás a kászonaltízi tagság, mert engedik, hogy így vezessék őket. Hol van a közgyűlés? Vagy jobban szeretik messze a falutól dolgozni? Nem hinném. ... Kászonban alig egy hete havazott. Fagypont alá süllyedt a hőmérő higanyszála. Az öregek azt mondják, hogy hosszú tél lesz. Ki kell használni. Meggondolni alaposan mindent, alapos átszervezéssel rendbe tenni a gazdaságot. Egyemberként aföld mellé kell állni, amely nem is annyira mostoha, mint ahogya kászonaltíziek bánmenjenek mel az emberek. SZÓKINCS ÉS VALÓSÁG S okan nem látják világosan, milyen haszonnal is jár a szókészlet tanulmányozása, a szavakkal való bíbelődés. A kétnyelvű szótárak fontossága mindenki előtt nyilvánvaló, hiszen nélkülük elképzelhetelen volna idegen nyelvek tanulása. De miért készülnek olyan különös gonddal a régi nyelv szavait tarttalmazó nyelvtörténeti szótárak, a népnyelv szókészletét rögzítő tájszótárak, a hagymányos paraszti gazdálkodás és más népi foglalkozások műszókincsét feldolgozó tanulmányok? Ezeknek a munkáknak fő célja, természetesen, a nyelv mentés pontosabb leírása, a nyelvfejlődés törvényszerűségeinek megvilágítása , szókészlet adataival. Mivel azonban a szókincs érzékeny műszerként jelzi és rögzíti a társadalom életében beálló változásokat, vizsgálata a művelődéstörténet szempontjából is rendkívül tanulságos. Különösen értékesek a szókészletnek a történelem korai szakaszaira vonatkozó vallomásai. Tárgyi emlékek híján a magyar és a rokonnyelvek finugor eredetű szavai alapján tudjuk például körvonalazni a finugor népek több ezer évvel ezeltti műveltségét. A szókincs vallomása alapján egy gyűjtögető, halászó, vadászó, gyalogos nomád emberi közösség képét tudjuk megrajzolni. Azzal nyilván számolni kell, hogy a szavak jelölte fogalmak lényegesen megváltozhattak az idők folyamán. Az az évezredekkel ezelőtti ház, amelyet a legtöbb európai nyelvben ősi szó jelöl, nem lehetett megközelítőleg sem hasonló a maihoz, de az is emberi lakhelyül szolgált a fejlődés egy adott fokán. Figyelembe kell azt is venni, hogy a szavak nagy része többszörösen megváltoztatta jelentését, ezért ma már csak nehézségek árán fejthető meg ■ az egy-egy szó mögött rejlő művelődéstörténeti tény. Az agyafúrt szónak például ma már annyira elvont a jelentése, hogy csak ásatások során előkerült koponyaleletek és régi orvosi eszközök alapján lehetett kideríteni: összefügg az ősi koponyalékeléssel. Ennek a műtétnek ugyanis nem minden esetben volt gyógyítás a célja, néha a kultikus szertartásokhoz szükséges kábultságot is ilyen módon idézték elő. Ebből a normálistól eltérő viselkedésből alakult aztán ki a szó mai jelentése. Folytatva a szókincs vizsgálatát, arra a következtetésre jutunk, hogy a nyelvben bekerült kölcsönszavak meglehetősen pontos, megbízható képet adnak a különböző fejlődési fokon álló népek műveltségének kölcsönhatásáról, így korai török jövevényszavaink (pl. bika, ökör, tinó, disznó, tarló, búza, eke, sarló stb.) azt bizonyítják, hogy a magyarság török népektől tanulta el az állattenyésztés és a földművelés kezdetleges formáit. Az erdélyi magyar köznyelv és a hazai magyar nyelvjárások román eredetű szavaiból (pl- berbécs, pakulár, zkendice, orda, stb.) az állapítható meg, hogy az erdélyi magyarság az itt élő románok révén ismerkedett eteti meg a juhtenyésztéssel. Az előbbi példákból az is megfigyelhető, mennyire fontosak, sokatmondóak a népnyelv adatai. Még tanulságosabb a népi szókincs tanulmányozása, ha egy-egy fogalom különböző vidékeken föllelhető elnevezéseit térképre vetítve vizsgáljuk. Ezzel a módszerrel, amelyet a tudomány szóföldrajznak nevez, nagyon sok eetben nyomon követhetjük egyegy népi eszköz elterjedését is, illetőleg ha maga a tárgy már kiveszett, a szóból az eszköz hajdani megtételére következtethetünk. Egyes vidéken például már évtizedek óta nem foglalkoznak kendertermesztéssel, de éppen a mai 50—60 évesektől gyűjtött nyelvi anyag alapján igazolható, hogy nemrég még virágzó népi foglalkozás volt. Fölmerülhet még az a kérdés, hogy mi célja van a ma általánosan ismert szavak vizsgálatának, amelyekkel a modern társadalmi és tudományos fejlődés eredményeként gazdagodott a nyelv. Hiszen semmi okunk sincs arra, hogy a mai műveltségi viszonyokat a szókincs alapján tanulmányozzuk (bár egy ilyen elemzésnek is megvolnának a maga tanulságai). A sok tényező közül, amelyek, megkövetelik a mai szókincs, vizsgálatát, csak kettőt említünk: a szakszavak használatában mutatkozó következetlenségeket és a szóhasználati hibákat. Mindenki tudja a saját szakterületéről, mennyi félreértést okoz a terminológia tisztázatlansága, félreérthetősége. Ezt hivatottak kiküszöbölni a sokszor tíz-húsz kötetes műszótárak, amelyek nyelvészek és más szakemberek közreműködésével készülnek. . Látható tehát, hogya nyelv szókincsének vizsgálata korántsem öncélú, s nem is csupán a nyelvtudomány szempontjából fontos. Eredményeit a történettudomány, a művelődéstörténet, a néprajzi- és több más rokontudomány hasznosíthatja, de — mint láttuk — gyakorlati jelentősége van a nyelvhasználat szabályozása szempontjából is. PÉNTEK JÁNOS '''' ww .i '■ : NAGY PÁL ZOLTÁN felvétele Az automatizálás magas foka jellemzi a Săvineşti-i relongyárat (MARX JÓZSEF felvétele) AZ IRODALMI KÖNYVKIADÓ gondozásában MEGJELENT • KIRÁLY LÁSZLÓ: Rendhagyó délután — Versek — 126 oldal —Ára kötve 8,25 lej . KORMOS GYULA: Mahuid néni metamorfózisa — Elbeszélések, novellák— 176 oldal — Ara kötve 8,50, fűzve 3,75 lej # SALINGER J. D.: Zabhegyező — Fordította Gyepes Judit. Horizont sorozat — 208 oldal — Ára kötve 8,25, fűzve 4,25 lej • SZEMLÉR FERENC: Életünk és halálunk — Optimista színjátékok —, 240 oldal — Ára kötve 15, fűzve 9,50 lej • VITA ZSIGMOND: Tudománnyal és cselekedettel Tanulmányok — 304 oldal — Ára fűzve 9,75 lej. 175 éves a székelykeresztúri líceum (III.) Jó a Plánum gyűljön a matériáié Nem tudom, mennyire lehetett megromolva Keresztúr jó népe 1805—1810 táján, hogy az almásiak, a Consistoriummal együtt, olyan lesújtó véleménnyel voltak az ottani erkölcsökről — talán túl szigorú mérték volt az az egy köböl erkölcs? —, mindenesetre — amint a későbbiek mutatják — ez a szigorú, a meglévő állapotokkal elégedetlen, tehát megújítást és jobbat akaró kritizálás a mintapéldája annak a sok köbölnyi erkölcsi erőnek, amit mai szóval építő bírálatnak nevezünk. Itt a szó szoros értelmében volt építő a bírálat: sok köbölnyi erkölcsi ereje sok köbölnyi anyagi erővé, matériáiévá változott. Amenynyire illett a cs. kir. helytartóság bírálatára, hogy iskolát alapítani, fenntartani és tökéletesíteni nehezebb dolog, mint hiányosságait felfedezni, épp annyira nem illeszthető ez erre a bírálatra, amely úgy tárta fel a „megrongyollott s megpusztult környülállásokat“, hogy az nem pusztán fenntartást vagy tökéletesítést, de mondhatni újraalapítást jelentett. Nem szeretnék a kelleténél túlzottabban részrehajló lenni szülőfalum javára, de el kell ismerni: ha az 1793-as iskolaalapítás csak jegyzőkönyvileg, névlegesen fűződik hozzá, ez a huszonnégy éves építési korszakot elindító újraalapítás annál háromszorosabban az ő érdeme. Érdeme, hogy a nemes vetélkedés szellemében fogant bírálatával széleskörű üggyé tette a jobb iskola építésének szükségét; érdeme, hogy miután 1818-ban az oklándi zsinat kimondta az új, kőépület építését Keresztúron, példás odaadással az építés ügye mellé állt: ha tizenhárom évvel azelőtt 62 ember aláírásával kritizált, most egyből 50 szekér meszet égetett a kritika mellé, s ugyanígy mozdultak az almási iskolában érdekelt egykori kritizálótárs Homoród-melléki falvak is Keresztúr felé, hogy az építkezés folyamán összesen 184 szekér meszet égessenek és szállítsanak (akinek mesze volt, égetett, akinek nem volt, szállított), és érdeme, hogy ennek az építési hőskorszaknak a hőse, minden kövek leglelkesebb mozgatója h.almási Mihály János, Udvarhelyszék királybírója volt, aki már az oklándi zsinat előttmegindította a gyűjtést és tervezést ** „jó ,a Planum... csak gyűljön a materiale“, — irta neki Körmöczi János, miután a királybíró az addig még meg nem szólított Maros, Kisküküllő, Aranyos és Kolozsi környékeket is megszólította az építés iránt — s lelkes buzgalma odáig lobogott, hogy a peres felektől semmit sem fogadott el a részére, hanem azt mondta nekik: „Van nekim egy szegény leányom, aki még beteges is, az lábbadozni kezdett; az engemet illető vagy a számomra járandó díjat annak utalványozom,küldjék hozzá, kedvesen fogja venni“- így vitték ennek a beteges „leánynak“ — akinek kóros fínylődését épp a királybíró falustársai tárták fel nem önkórságban sínylően — a községek vagy egyesek a fát, deszkát, követ, téglát, mi volt. De adott ezen kívül és azon kívül,, hogy tizenhat éven át az építés fő mozgatója-szervezője volt — 300 forintot is a királybíró, igen 79 szál deszkát, enni-innivalóul a napszámosoknak 6 véka búzát kenyérré, 4 veder és 1 átalag (mintegy 60 liter) pálinkát, 3 kompona (kb. 50 kg)5 túrót, s amikor a ,,Dániel Elek és Nagy Lázár urak által ajándékozott két bival“ elhullott, „Mihály János állított más két bivalat“, hogy hordják a fövenyt a Kükülőről. (Kezdem érteni, miért küldik az almásiak még ma is a, keresztúri gimnáziumba gyerekeiket, inkább, mint a feleútnyi Udvarhelyre: benne van ebben a vonzalomban a 62 ős ke- beVonása is, a mészégető katlanok kormos éjjelei, s tán még a királybíró két fövenyhordó, fekete bivala is.) Meg kellett adnom, úgy is, mint almási Mihály Jánosnak, ami az övé. Nem vesz ez el semmit abból, ami a Koronka Józsefé volt— hiszen ebben a Hamupipőkés iskolatörténetben épp ez az, ami ma is az emberség fénylő mintájául szolgál, hogy több, mint száz éven keresztül annyi embernek volt a „lánya“, annyiraaz áldozatkészség volt az egyetlen alap és költség- Megjelent a PENTRU APĂRAREA PĂCII Flyóirat 1968. októberi (10.) .Zárna. Az Országos Békevédelmi Bizottság folyóiratának legutóbbi számából idézzük: Vezércikk: Románia külpolitikájának vezérelvei; Dan Popescu: Upetrom — az egyik román vívmány; Mihail Iordanescu: Kisiskolások; Mihail Cosma: Interjú Mihail Steriade költővel; Eugenia Popescu-Judeţ: A Petriniţa üzenete; Dan Lăzărescu: A fény, amely átfúrja az acélt; Spiridon Stânei: A dokkmunkás és a jáspisfaragó (útijegyzetek a Kínai NK-ból); Radu Tiulescu: A szőlészet évszázados mestersége; Alice Manót. Filmkritika: Állandó rovatok: Röviden (a békevédelmi bizottságok munkájából) • A világ körül • A nemzetközi együttműködés •Tudományos és műszaki újdonságok • Innen-onnan. TELEVÍZIÓ NOVEMBER 1, péntek 10.00 Orosz nyelvlecke (ism.) 10.30 Spanyol nyelvlecke 11.00 Szakembereknek: Orvostudományi sorozat (ism.) 17.30 Gyermekeknek 18.00 Turisztikai adás 18.20 Közlekedési híradó 18.30 Spanyol nyelvlecke (ism.) 19.00 Albatros — ifjúsági irodalmi adás 19.30 Híradó 20.00 Mezőgazdasági újdonságok 20.20 Ana Blandiana — Kőkemény két szólamra — előadja Irina Petrescu és Florian Pitiş 20.40 Zenei stúdió 21.00 Reflektor 21.15 Az anyafarkas — bolgár, játékfilm ,tv. 22.45 Híradó RÁDIÓ NOVEMBER 2. szombat Román nyelven: 5.00—5.30 Népdalszólisták műsorából. Állattenyésztők műsora: Ankét néhány Maros, Hargita és Kovászna megyei mezőgazdasági egységben 17.00—18.00 Hírek, tudósítások Zenés posta. Rádiómagazin. Magyar nyelven: 5.30—6.15 Reggeli híradó. Szórakoztató zene. Ipari krónika. Téli előkészületek a görgényüvegcsüri vágtéren. 13,00—13,30 Lapszemle. Népi muzsika. Szocialista hazánk tájain. 16,15—17,00 Hírek,, tudósítások. Erről-arról. Zene. IX. MOZI NOVEMBER 1. péntek Csíkszeredai Hargita filmszínház: Háború és béke. I. és II. rész. Színes, szélesvásznú szovjet film. Székelyudvarhelyi Homoród filmszínház. . . Vidám vakáció. Színes román —magyar film. Gyergyószentmiklósi Mioriţa filmszínház : Nyári napok. Színes román film. Más'oshévízi'í’Cálist'án, finiszin laz. I. Nevetni fogsz. 2. A megkötözött bolond, bolond szív. .. y OlaSZ filmek. Székelykeresztúri Haladás filmszínház: A betyárok bosszúja. Színes, szélesvásznú román film. Madéfalvi Vasutas filmszínház: Eddie Chapman, a titkos ügynök. Színes francia film. Galócsi Fenyő filmszínház: Martin, a közkatona. Színes, szélesvásznú francia film. Balánbányai Bányász filmszínház: Háromszor Bukarest. Színes, szélesvásznú román film. Vlahicai Vlahica filmszínház: A mi házunk. Szélesvásznú szovjet film. Gyergyócsomafalvi Művelődés filmszínház: Egy szöszi szerelme. Csehszlovák film. Borszéki Borszék filmszínház: Vigyázzatok autóitokra. Szovjet film Borszéki Forrás filmszínház: A fekete rubin átka. Színes, szélesvásznú német — francia —olasz — thaiföldi film. Tusnádfürdői Olt filmszínház: Ez a bolond, bolond világ. I. és II. rész. Színes, szélesvásznú amerikai film. HARTHA